Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 1989. március 1., szerda Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló, új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt, és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-i, prágai munkalátogatásáról Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Miles Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Slipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnöksége elnökével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. Március 7-én összeül a Központi Bizottság Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szomszédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban. A tapasztalatok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a magyarországi folyamatokat, s politikai, gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban — tette hozzá —, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdések. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kérdőjelekre választ kapjanak, az esetleges félreértések eloszlódjanak. A Politikai Bizottság véleménye szerint a prágai tárgyalás eredményesen segítette a CSKP és az MSZMP, illetve Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság közötti nagyon jó hangulú, problémáktól mentes politikai együttműködés fejlesztését, hozzájárult a bizalom légkörének és a megértés szellemének erősítéséhez is. Előmozdította azt, hogy ne csak szavakban vetődjenek fel, hanem tettekben is napirendre kerüljenek a gazdasági együttműködés új lehetőségei, új impulzust adva ahhoz, hogy a vállalatok, az érdekelt cégek megtalálják egymást, s újabb eszközökkel fejlesszék az együttműködést. A Jugoszláviában folytatott megbeszélésről szólva kiemelte: hozzájárult egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. A találkozón is kitűnt: a jugoszláv vezetés elszántan folytatja reformpolitikáját. Megállapodás született arról, hogy azok a vezetők, kollégák találkoznak elsősorban egymással, akiknek együttműködése hozzájárul a kapcsolatok eredményességéhez. A magyar küldöttség vezetője nagyra értékelte Jugoszlávia nemzetiségi politikáját, azt, ahogyan az ott élő magyarsággal törődnek. Kölcsönösen megállapították, hogy a nemzetiségi kisebbségek kulturált kezelését mindkét országban napirenden tartják. A két pártvezető megbízta a pártok szakértőcsoportjait, hogy a kapcsolattartásban kialakult tapasztalatokat cseréljék ki, s dokumentumban jelöljék meg azokat az utakat, amelyeken tovább kívánnak haladni. Ez előkészítését jelenti egy későbbi nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó nyilatkozat elfogadásának. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irányában készség van arra, hogy a problémákat korszerűen humánusan megoldják, elősegítsék, támogassák nemzeti arculatuk megőrzését,kulturális fejlődésük biztosítását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil, a Politikai Bizottság előtt szereplő napit emlékről tájékoztatva elmondta: Szabadság, igazságosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a p.árt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s kézzelfogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtéséne lehetőségét, egyúttal hitelesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is számol. Az akcióterv a következő kongresszusig terjedő időszak politikai vezérfonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progressziót, azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmozgalom két meghatározó irányzatát, a szocialista demokráciát és a reformkommunista mozgalom szellemiségét is felvállalja. Javaslatként hangzott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonalcsökkenés megállításának konkrét programját. Szükséges a rend és a reform viszonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell munkálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondozás kézzelfogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztéséről szóló jelentés leszögezte: a koncepció a katonai enyhülés eddigi eredményeiből indult ki, s ennek további folytatódásával számol. A vitában is elhangzott: indokolt, hogy a Magyar Néphadsereg védelmi jellege erősödjön. Eddigi fejlődését, jelenlegi helyzetét az jellemzi, hogy fejlesztése az ország anyagi lehetőségének megfelelően, a szövetségi követelményekkel összhangban ment végbe, s megfelel hazánk politikai katonai céljainak. A testület minden helyzetben képes volt a ráháruló feladatok ellátására — hangsúlyozta a helyettes szóvivő, hozzátéve: a Politikai Bizottság javasolta, hogy a Központi Bizottság a jelentés figyelembevételével fogalmazza meg a párt katonapolitikáját. A határőrizet hosszú távú tennivalóival összefüggésben a PB megállapította: a határőrség kiemelkedő eredménnyel és példásan látta el feladatait. A határőrök — különösen az elmúlt esztendőben — emberfeletti munkát végeztek, különösen a nyugati végeken: több mint 62 millió útlevelet kezeltek, s 18 milliónál több jármű haladt át határainkon. Eközben hazánk biztonságát, az állam határrendjét is szavatolni kellett. Mivel hazánk külkapcsolatában jelentős változások következtek be, nőtt az idegenforgalom, a világútlevél új helyzetet teremtett, tarthatatlanná vált, hogy a határőrizeti korlátozások a korábbi gyakorlatnak megfelelően fennmaradjanak. Ezért a testület javasolta, hogy 1991-ig fokozatosan szűnjék meg a nyugati és déli határainkon a nyomsáv és az elektromos jelzőrendszer. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: nem mindegy, milyen kép alakul ki hazánkról az ide érkezőkben, illetve milyen körülmények között távozik rövidebb-hosszabb túrára a magyar állampolgár. Ennek komfortját is meg kell teremteni a határállomásokon: szakszerűbb, kulturáltabb határátkelőhely-rendszert kell kialakítani. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Új Fórum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként képviselje az MSZMP céljait. Az elképzelések szerint — az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlapjaként — higgadt nyílt íelvszerű vitafórum lesz, amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését, a döntések előkészítését. A Politikai Bizottság március 15. megünneplésével kapcsolatban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe — jelentette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a piros betűs ünnep- és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogalmazni saját felhívását, s csatlakozni — a KB-ülést követően — a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepedtek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztőhelyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lászlót — a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő-helyettest, aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezenkívül a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával összefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős—Nagymaros kérdése politikai értelemben merült fel a magyar—csehszlovák magas szintű találkozón. A két pártvezető kölcsönös tájékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről, az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozóhullámról, valamint mindennek nemzetközi fogadtatásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testülete döntésének szellemében folytatódott. Az MSZMP és a fegyveres testületek viszonyáról érdeklődő felvetésre Thürmer Gyula elmondta: a párt a jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fegyveres testületek, a belügyi szervek ne legyenek a pártok közötti viták tárgyai. Kötelességének tekinti, hogy teljes tekintélyével elősegítse az e testületekben dolgozók munkájához szükséges maximális erkölcsi, politikai és anyagi feltételeinek megteremtését. Ezért lépnek fel az ellen, hogy a hadsereget és a belügyi szerveket támadás érje, megkérdőjelezzék szükségességüket a mai magyar társadalomban. A főtitkár tanácsadója szólt arról is: a Központi Bizottságnak nincs olyan szerve, amely beavatkozhatna a fegyveres testületek közvetlen irányításába. Grósz Károly vezetésével állandó bizottság működik, amely javaslatokat terjeszt — egyéb témák mellett — a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben a KB, illetve a Politikai Bizottság elé. (MTI) tlz érettségi legyen „belépő” az egyetemekre A hazai egyetemeknek és főiskoláknak — élve az új felvételi jogszabály adta önállósággal — június 30-áig kell kidolgozniuk saját felvételi követelményeiket, mivel azonban az érdekelteknek e változásokról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő 2 év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor művelődési miniszter kedden, a Művelődési Minisztériumban a felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón. Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, illetve saját erőforrásaik alapján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. A sajtótájékoztatón elhangzott: a felsőoktatási reformelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jövőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakítva egyszersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egységesebb és színvonalasabb középiskolai érettségi ,,belépőként" szolgálhasson a felsőoktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első éveiben érvényesülő szelekcióval, „beválási időszakkal”. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a felsőoktatásban eltöltött időszakot — a résztanulmányok érvényes vizsgái alapján — a munkába álláskor a hallgatóknak valamilyen formában elismerjék. A miniszter hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban nem a végzettek számát kellene növelni, hanem a részképzésbe bekapcsolódókét. Elsősorban ilyen felfogásban tartotta járható útnak Czibere Tibor az úgynevezett nyitott tagozati formát, amely a távoktatás és az önképzés módszereit is felhasználva kíván bizonyos területeken új felsőoktatási képzési szisztémát megvalósítani. A „nyitott egyetem" olyan, immár hazánkban is kezdeményezett gyakorlata, amely önköltséges áron, felvételi nélkül teszi lehetővé az egyetemi képzést, véleménye szerint nem hirdethető meg széles körű oktatási programként. Hazánkban ugyanis társadalmi feszültségekhez vezethet, hiszen csak egy szűk réteg tudná megfizetni, s nincs meg hozzá a megfelelő távoktatási-technikai háttér sem. Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Miniszterhelyettes a püspöki palotában Gyulay Endre: Megbeszélésünk tárgyát egy, igazán komoly téma, az erdélyi menekültek ügye képezte. Minthogy a menekültügyek egyházi irányításának megbízottja vagyok, úgy hiszem, elég információt birtoklók a legfontosabb és legfrissebb országos tapasztalatokról. Az első hetek zökkenői után nagy örömömre elmondhatom, mára a belügyi tárcával a legteljesebb együttműködést sikerült kialakítani. Azt hiszem, párját ritkítja ez az összefogásunk, jóllehet a feladatunk is rendkívüli. A menekültek egyházunktól eddig 10 millió forint fölötti összegben, gyorssegélyben részesültek, letelepedésükhöz 5—6 millió forinttal tudunk hozzájárulni. Elsősorban a két-három-négy Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes szegedi programja keretében tegnap, kedden délután látogatást tett a püspöki hivatalban. A Szeged— Csanád egyházmegye püspökével, Gyulay Endrével való megbeszélésük után kértünk nyilatkozatot tárgyalásuk témájáról. gyerekes családokat támogatjuk 150—200 ezer forinttal. Jósolni nehéz, ám várhatóan tavasszal újabb nagyszámú menekült csoportokra számíthatunk. Gál Zoltán: A jövő heti parlamenti ülésszakon a képviselők beszámolót hallhatnak a kormánytól arról, milyen intézkedések születtek a menekültek érdekében. Látogatásom célja e beszámolóhoz való új információk gyűjtése volt. Az egyházzal való együttműködést magam is rendkívül eredményesnek látom. A családegyesítési erőfeszítéseinkkel kapcsolatban úgy tapasztaljuk, mintha kicsit rugalmasabbak lennének a román hatóságok. A kormány 74 millió forintos letelepedési alappal segíti az erdélyi menekült magyarokat és természetesen a társadalombiztosítás juttatásaira is jogot ad. Arra számíthatunk, hogy a letelepedési alapból a lakáshoz juttatásra az elkövetkezőkben nagyobb összegek folynak el. Sajnos, növekszik a menekültek száma, legfeljebb a dinamikája csökkent. M E.