Diósgyőri Munkás, 1950. július-december (6. évfolyam, 28-53. szám)

1950-07-05 / 28. szám

tosz­ iui i ejiuui­esdtín­ek is a napi hely­zettel tisztában lehessenek." Ág Sándor elvtárs kritikát gya­korolt az alapszerv felé, amikor m­egállapította, hogy nem­ foglal­koztak kellően az átképzősökkel és a gy­engédb tudású dolgozókkal. — is­zen a téren a népnevelőkre nagy feladat vár — hangoztatta. Több felszólaló arról beszélt, hogy egyes dolgozókat 5 forint s­ziúetóaiu ítéltek olyan ügy miatt,­­ am­ az oktatók sem tartottak be. ilyen oktatók voltak: Szín Irén és il­líHag Ildikó, a felszólalások megválaszolása után­­ az elnök bejelentette, hogy három tagjelölt felvételi terelmet terjeszt az alapszerv vezetőség a taggyűlés elé. Mező László, Szabó Lajos, Bart János kérelmét letárgyalva a tag­gyűlés, tekintettel arra, hogy mindhárman becsületes dolgozói az üzemnek és politikailag is a fejlő­dés irányában haladnak, javasolta tagjelöltté felvenni. Végül a titkár elvtárs három pontból álló határozati javaslatot terjesztett a taggyűlés elé az alap­szerv munkájának megjavítására. A gyűlés az Internacionálé el­­éneklésével ért véget. A tagságnak a felszólalások kérdésében megmutatkozó passzivitása nem hozta meg azt az eredményt, amelyet egy taggyűlésnek el kell érnie A DiMAVAG Gépgyári Anyag­ellátási Osztály taggyűlése csütör­tökön délután zajlott le az anyag­­ellátás emeleti irodahelyiségében. Ilzsics elvtárs elnök megnyitója uK.n Kovács Gyula titkár elvtárs ismertette Gere elvtárs beszédét, majd Révai elvtárs beszédének is­­leei­érésekor hangoztatta hogy nem „vallásellenes“ harcról van szó akkor, amikor az egy­házi reakció ellen, a papi gyújtogatok ellen harcolunk, l­ámutatott Kovács elvtárs az alapszerv munkájának hiány­ossá­gaira is. Önbírálatot gyakorolva maga felé megállapította, hogy el­hanyagolta a tagsággal való kap­csolat elmélyítését, beszélt a sze­mináriumi lemorzsolódásokról, en­nek kapcsán rámutatott arra, hogy voltak olyan elvtársak is, a­kiket ti maga kért meg, hogy járjanak szemináriumra, még­sem mentek el soha. A brigádverseny ellaposodá­­sának kérdéséről is beszélt. A cso­port bizalmiak sem­ fejtenek ki munkát. Háromszögértekezlet is csak kétszer volt júniusban. Az agitátorok is csak­ a taggyűlés e­lőtt egy nappal lettek összehívva, s az összehívottak közül is csak kevesen jelentek meg. A sajtóról beszélve, felolvasta azoknak a ne­veit, akik hosszabb hátralékban vannak sajtóvonalon. Kérte a tag­ságot, hogy ne legyenek passzívak a sajtóval kapcsolatban és a napi­lapokon kívül a népnevelő füzete­ket is vegyék meg és tanu­lmányoz­­zák. Az ifjúság munkájából is be­szélt, elmondotta, hogy egy nap alatt 24 ifjat szerveztek be a Di­sz-be. Az M­TK sportmozgalom szükségességét is kihozta. meg a taggyűlést s üdvözölte a megjelenteket... az elnökségben résztvevőket, majd méltatta a­ tag­gyűlés jelentőségét, Ittánsá átállta a szót Tómesz Rezső­, elvtársiak beszámolója megtartására. Harcunkat az egyházi reakció s nem a vallás ellen folytatjuk A hozzászólások során Kigyód elvtárs felhozta, hogy június 30-án az ■ üzem 'iVUszT-szerv­ezet'el «lakít. Volt ugyan már MSzT szervezete az üzemnek,­­de az nem működött­t is így ,fel is oszlott. Sugri elvtárs az egyházi reak­ció elleni harc szükségességé­ről beszélve megállapította, hogy a katolikus egyház egyes vezetői népi demokráciánk el­len izgatnak. S­­üröm­boly­on egy öreg ember azt mondta, hogy nem lesz körmend­­­ íji búcsún, mert nem engedik. Ami­dtől­ utánanéztek a­ dolognak és­­ m­egkérdezték a papot, hogy ki nem­ engedte megtartani a körmne­­n­etet. Ha az ügyet meg nem­ vizs­gálták volna, akkor ezt is Pártunk, népi demokráciánk elleni propa­gandának használta volna az egy­házi reakció. Omback­ elvtárs mint a gépgyári nagyüzemi párttitkár látva, hogy a tagság nem szól a titkári beszá­­m­olóhoz,­­illetve saját problémáit nem­ veti fel, felszólalt. — Úgy gondolom elvtársak, hogy itt is van hiba. Mégis úgy tűnik, hogy nem érdekli semmi az elv­társakat, mert nem szólalnak fel, egy-két elv­társ kivételével, és nem tár­gyalják meg a hibákat. Kinnt egészen biztos többet beszél­nek az elvtársak problémáik­ról, mint itt. Pedig itt kellene megbeszélni, nem pedig oda­­kitin — mondotta. Utána a politikai to­vábbképzésről is beszélt Ombodi elvtárs. Majd 2—3 elvtárs felszólalása után — akik szintén nem hozták ki úgy a kérdéseket, ahogyan kel­lett volna — Kovács elvtárs meg­válaszolta a felszólalásokat. Nagyjelentőségű újítás, mely elősegíti népgazdaságunk fejlődését Szűcs elvtárs ezután felkérte­­ Ko­vács elvtársat, hogy Suga elvtárs­nak újítása után kiutalt 5000 fo­rint pénzjutalmat adja át. Kovács elvtárs az alapszerv és az üzem nevében örömének adott kifejezést, hogy egy üzembeli elv­­tá­rs nagyjelentőségű újítással se­gíti előbbre vinni népgazdaságunk fejlődését. — Ma — mondotta — nem az igazgatók teszik zsebre a jutalma­kat, na­nem népi demokráciánk a dolgozóknak adja oda munkájának­­ megérdemelt jutalmát. Suga elvtárs országos jelentő­ségű újításával csak eddig £ 860 kg fáradtolajjal 46.000 forint megtakarítást tett nép­gazdaságunknak. Nem is be­szélve a továbbiakról. Ezután a tagság örömujjongásától követve­­­ átadta az 5000 forintos jutalmat Suga elvtárs újítónak. A taggyűlés utolsó pontjaként 2 tagjelölt kérelmet tárgyaltak. Részletes tárgyalás és vita­ után mindkét elvtársat javasolták tag­jelöltté felvenni. Utána pedig Szűcs elvtárs emel­kedett fel, ki megköszönve az elv­társak türelmét, a taggyűlés az Internacionálé eléneklésével ért véget, sak így a taggyűlés megkezdődött. Kemecsei József elvtárs ,ír a lap­szerv szervező titkára nyitott... Az a bolsevik vezetés rendkívüli nagy jelentősége, hogy helyesen alkalmazza a központi határozatokat Tomesz elvtárs beszéde elején meghatározta, hogy­ három pontban kívánta összeállítani beszédét mind­­ iert majd Kávai elvtársak beszé­dének helyileg való konkretizálása s utoljára pedig a tag- és tag­­jelöltfelvétel. b­eszéde elején a ha­tározat jelentőségével foglalkozott, utána pedig­ rátért egyes kérdések­nek megvilágolására, azonban itt az a hiányosság mutatkozott meg, hogy a kérdésekkel csak általános­ságban — nem saját üzemükre vonatkoztatva *— foglalkozott, azonban a továbbiakban ezt igyekezett kiküszöbölni, ami az előadása végén sikerült is. .Révai elvtárs beszédére rátérve foglalkozott az egyházi­ reakció aljas munkájával, majd megállapí­totta a nekünk dolgozóknak fel­adatunk, hogy a legmesszebbmenő­kig harcoljunk ez egyházi reakció ellen mint népünk, országunk el­lenségei ellen, kik újra a­­ nyomát­­■úságos életünket, sajátjuk részére pedig újra a dőzsölő életet akar­ják. Mi az ilyeneknek munkáját teljes egészében elítéljük, de ez nem elég. Harcolunk is ellenük, mint ahogy felvesszük a harcot a helyi ellenségeinkkel, mint Csintalan József apátplébános úrral, ki most mutatta ki foga fehérjét, hogy ő nem is az az ártatlan „légynek sem ártó“ ember, aminek eddig magát feltüntette előttünk. Majd ezt követőleg kérte a tag­ságot hogy ezekben a kérdések­ben mind bővebben szóljanak hozzá a kérdésekhez. A titkári beszámoló hiányossága az volt, mint ahogy már a fentiek­ből is kitűnik, a beszéd nem he­lyesen és nem teljes egészében­­ k­­onkrétizálta az üzemre a kérdése­ket, a­­ Központi Vezetőség határo­zatát és a titkár elvtárs teljesen el­felejtkezett az alapszerv el­végzett munkájáról beszámol­ni, az egyes reszortfelelősök munkáját megkritizálni, ugyan­akkor önkritikát gyakorolni s megszabni s lemérni a vezető­ség eddigi munkáját, feladato­kat szabni az elkövetkezendő hónapra. Ezt a hiányt igyekezett kiküszö­bölni Kemecsei elvtárs, azonban ez sem jött ki eléggé, ez sem muta­tott rá konkrétan, «mit b­vonyít az, hogy eredményeket felhozott; konkrétan de a hiányosságok fel­vetésénél csak az általánosságra szorítkozott. Ahol a tagság hozzászólása menetközben kijavítja azt a hibát, hogy a taggyűlés csak általánosságban tárgyalja a kérdéseket A­ Kohászati, Üzemek nagyko­­vácsműhely, kommunistái, ugyan­csak csütörtökön délután fél 3 óra­kor tartották taggyűlésüket a szer­­számlakatbs műhelyben, mely alka­lomra ez az­­ szent ünnepi díszt­öl­tött, a drapériák,, képek, jelszavak és a girlandok egymást kiegészítő Pannóniája külsőleg is ünnepélyes­sé tette az a napot, amikor olyan kérdésben tárgyaltak a kovácsmű­­rtisly kommunistái, mint a Központi Vezetőség január 2­2-i, február MM és május 11-i határozatával, s ezen keresz­tül lemérve az elvégzett mun­ka eredményeit és hiányossá­gait megszabták az elkövetke­zendő hónap feladatait a Köz­ponti Vezetőség határozatainak szellemében. A műszak végén már­­ voltak a helyiségben s a kezdéskor a szék­sorokat s padsorokat már elfoglal­ Állandóan tanulmányozzuk a szovjet agitáció módszereit, tanuljunk a szovjet agitátoroktól Utána hozzászólások következtek. Elsőként Zámbó Pál mérnök elv­társ szólalt fel, ki a munkásság és a műszaki értelmiség közötti jó kapcsolat kérdését említette fel. Halmi Károly elvtárs az egyházi reakció munkáját ítélte el, mely hozzászóláshoz ugyancsak csatla­kozott a felszólaló elvtársak 80 százaléka, így Szilvai Ede, Nagy Ferenc, Tóth Bertalan, Árvai Ár­pád elvtársak. A taggyűlésen fel­szólalt még Béres József, ki az anyagkiszá­mítás hibáiról beszélt, majd megígérte, hogy ezen a vona­lon ezentúl még becsületesebb munkát fog végezni, hogy a kerék­párüzem­ el legyen látva megfelelő anyaggal így az az üzem is komoly eredménnyel tudja megállni helyét a negyedévi­­ kiértékeléseknél. Diósgyőri Gyula elvtárs az oktatás kérdésével foglalkozva megállapí­totta, hogy csakis az elmélet állan­dó fejlesztésével tudják i­gyuázi reakció aljas munkáját leplezni és megsemmisíteni. Barkas Lajos elvtárs felszólalá­sában a népnevelők feladatairól beszélt, majd önkritikával élt, hogy nem végzett eddig eléggé jó munkát, amit a jövőben igyekszik kijavítani. A továbbiakban meg­állapította, hogy a darabbér kér­désében még vannak olyan dolgo­zók, kik nem látva tisztán a kér­dést, esetenként megtörténik, hogy űem­okráciaellenes, nem megfelelő színben való bemutatással intézi és beszélget a dolgozókkal, felhívta az alapszervek figyel­mét, hogy az ilyet neveljen meg a népnevelő, az ilyen kér­dések megoldásában segítsen a népnevelő munka. Csak­ ak­kor lesznek még nagyobb ered­ményeink, mind jobban tudjuk fejleszteni népnevelő munkán­kat, mind jobban meg tudjuk tölteni agitációnkat olyan ér­velési szempontokkal, melye­ket a dolgozók elé való bevitel után elhisznek és magukévá tesznek. De hogy ezt elérjük, a legfontosabb, hogy tanul­junk a szovjet agitátoroktól. Ezután még Horváth elvtárs szót Iáll fel, ki az önköltségcsökkentés­ és az anyagtakarékossági verseny* jelentőségéről beszélt. Utána Kemecsei elvtárs adott kimerítő választ’ a felszólalásokra s meg kell állapítani, "hogy. .a fel­­szólalókn­ak adott válaszok eseten­ként magasabb színvonalúak v­ol­tak, jobban felhozták a konkrét, és világos problémákat és kérdése­ket. Ezt követőleg a taggyűlés harmadik napirendi pontjaként fel­olvasták azoknak az elvtársaknak a neveit, kik tagjelöltből taggá lettek nyilv­ánotva. A tagság eg­y­hangú elfogadása,, majd, Kemecsei elvtárs záró­szavai után a­ Higgy ü­lés az "internacionáli" eléneklésével ért véget. A Kohászati Üzem­ek propagandaszervei megjavítva munkájukat, eretaenpseíita hozzájárulhatnak a szocialista termelés fokozásához A Kohászati Üzemeknél mind erő­teljesebben bontakozik ki a verseny­mozgalom, egyre szélesebb körben terjed el a Sztahánov-mozgalom, nö­vekszik az újítások száma. A szoci­alista verseny mindjobban elmélyül, a dolgozók örömmel lépnek egymás­­­sal párosversenybe, hogy előbbre vi­­­gyék a szocialista építés ügyét. Az önköltségcsökkentés területén is megindult a verseny­mozgalom. A nagyolvasztó verseny felhívására a nagykovácsműhely dolgozói már vá­laszoltak. A többi üzemek is most állítják össze önköltség csökkentési tervüket, hogy ezzel is segítsék nem­zetgazdaságunk fejlődését. A A szocialista verseny lázas ütemben fo­­lyik­, nem lanyhult el az ifjúsági kongresszusra tett felajánlások után sem. A nagyszerű eredmények mellett vannak hiányosságok is, melyeket ki kell küszöbölni, hogy a termelés za­vartalanul fo­lyék. A jó eredménye­­k­et, a kiváló teljesítményeket, a be­vált újításokat —­ de ugyanakkor a hibákat, a selejtet előidéző körülmé­nyeket, a munka szervezetlenségét ismertetni kell a dolgozókkal, a versenynek a nyilvánosság előtt kell folynia, csakis így leh­et még jobb eredményeket elérni. Ha a dol­gőzök tájékoztatva vannak a­ gyár­ban történő eseményekről, ha meg­ismerik egy szaktársuk új munka­­módszerét, vagy egy újítás beveze­tését — akkor ők is igyekeznek kö­vetni a jó példát. h­ogy a verseny a nyilvánosság előtt fo­lyék, arra sok eszköz van, melyet a nagy Szovjetunió tapaszta­lataiból vettünk át. Ott van ugyan a faliújság, a dolgo­zók írnak is rá egy-egy cikket — de legtöbbször kampányszerűen. A fel­­szabadulás ünnepekor, Május 1-én, az ifjúsági kongresszus ünneplésének időszakában a faliújságok szinte túl voltak zsúfolva, még a szélére is volt tűzve egy-egy cikk, vers, vágy, hu­moros írás. Aztán ahogy múlnak a napok, mind gyérebben váltják az írások egymást a táblán, míg lassan teljesen leáll a dolgozók munkáját, a termelés eredményeit és hibáit is­mertető írások sorozata. Jó példával a nagyolvasztó jár elöl, ahol naponta jelennek meg újabb és újabb cikkek s jó, időszerű problémákat vetnek fel. A nemesacélkovácsműhely áll az utolsó helyen. A napokban szégyen­­szem­re még 1947-es dátummal írt cikket lehetett­­ olvasni náluk. Sok alapszervezetnél a mozi-, színház, és sportplakátokat helyezik el a fali­újság táblán, ezzel elintézettnek is vélik a kérdést. A nagyüzemi párt­­bizottság propagand­aosztályának gyakrabban és behatóbban kell el­lenőriznie a faliújság táblák kezelé­sét. 4 MVillám** Talán egyetlen üzemben sem vitat­ták meg a „Villám“ kérdését annyi­szor, mint a kohászati üzemeknél. Foglalkozott ezzel a Párt, az üzemi bizottság, a vállalatvezetés, tartottak számos illést, megbeszélést, hoztak határozatokat is­­,­ de a „Villám­” csak hosszú-hosszú tárgyalás után június 15-én került ki először az üzemek falára. A Martinban, vasön­tödében, kovácsm­űhelyben, csavar­­gyárban, acélöntödében, mechanikai javítóműhelyben, váltóműhelyben és a pályafenntartásnál jelent meg elő­­ször. Ezzel a nagyszerű propaganda­­fegyverrel rendkívül gyorsan, hatáso­san lehet elérni eredményeket. csavargyárban először az üzemvezető­ségre csapott le. „Szávai elvtársi (­ az üzemvezető). Miért kell az ok­ mellett nekünk „égni“ ? Az olló át­helyezésével nem lehetne ezt a prob­lémát megoldani!!“ A csavargyár ugyanis új állógépet kapott, melye a melegítő olajkemence mellé helyez­tek. Másnap az üzemi háromszó összeült, elhatározták, hogy 5 m­éter­rel arrébb helyezik az ollógépet, hogy a dolgozóknak ne kelljen köz­vetlen a kemence mellett „égni“. Nagy kovácsműhely dolgozói is „Villám“-on keresztül üzentek Martinnak, „Adjatok több minőség anyagot, hogy megfelelő mennyiségi tengelyt tudjunk kovácsolni“. —- ír­ták. A Martin válasza rövidese meg is jött s azóta igyekeznek elő­írásszerű minőségi anyagot küldeni a kovácsoknak. 4 faliújság .......... 11 "*M­. N­ ■ [UNK] 1 h­át ez nem áll valami jól a Kölni­ s­zati Üzemeknél. Minden üzem falán 4 hangszóró Minden reggel fél 8-kor a gyér­kapuknál, a piacon felharsan a pat­tog­ó induló, utána ismertetik az elő­ző napi legjobb sztahanovista ered­ményeket, 6 órakor a közérdekű hí­veket mondják be, bejelentik az az­napi gyűlések, értekezletek, pártna­pok kezdési idejét. Fél 8-kor mun­kásmozgalmi indulókat, szovjet - magyar népdalokat közvetítettek Délben fél 3-kor újra indulókká kezdi adását a pártbizottság helyi­ségében elhelyezett „stúdió“. A te melegben elért nagyszerű teljesítmé­nyeket olvassák fel, de bemondják késönjárót, kimaradozók,­­ banya­­munkát végzők névsorát is. újba közérdekű híreket közölnek. Délután s az esti órákban a „DISz­-híradó" ad műsort. Helyes lenne, ha este órakor is, ugyanúgy, mint reggel délben a gyár hangszóróin is küizg­etne műsort

Next