Diósgyőri Munkás, 1960. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-05 / 1. szám
2 ■TIKES IMRE: Ott, ahol élek, Vörösen csapnak az égre fények. Ott a nappalok Izzólámpafényes pillanatok, S minden dolgos test, Izzadságcseppel felszentelt kereszt. Ott, ahol élek. Fortyogó, sóhajtó remegések Születnek, halnak, Gőgicsélő hangjai vasaknak, Diadalmasan Szállnak vagyak, s lebegnek magasan. Kormos fellegek Alatt győzelmes munkaversenyek. Ott, ahol élek. Ahol csendesek a nevetések. Mert oly nagy a zaj. Hatalmassá nőtt, féltett sóhaj. Ott, hol a Jövő Tervezett, kommunizmust hirdető. Ott a lángokon. Fel-felmorajló praáaslásokon. Ott élek én, Egy új élet hajnalfényű tüzén. OTT, AHOL ÉLEK... DIÓSGYŐRI MUNKÁS Mit tartalmaz a szervezeti és működési szabályzat ? II. Az anyagi-műszaki ellátás Abban a munkában, amelyet, az üzemszervezési osztály a vállalat működési és szervezeti szabályzatának elkészítésével kapcsolatban végez, a soron következő feladat az Anyagi- műszaki ellátás című fejezetben tárul elénk. Nézzük meg közelebbről miről is van szó ebben a részben, mi ennek a célja, mii n segítséget nyújt az egységek vezetőinek? Az anyagi-műszaki ellátás feladata röviden a vállalat termelési tervének minden vonalon való teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki eszközök biztosítása. Gondoskodnia kell, hogy kellő időben, megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak a termelést biztosító alap- és segédanyagok, szerszámok, fűtőanyagok, energia stb. Ezeknek az anyagszükségleteknek a megszerzésével és biztosításával járó tevékenységeket foglalja össze és kapcsolja egybe a működési szabályzat „Anyagi-műszaki ellátás” fejezete. A vállalat tervfeladataiból kiindulva az anyagterveken keresztül rögzíti azt a folyamatot és utat, amelyet az anyag megtesz a beérkezéstől a felhasználásig, követi azt az átalakulást, amelynek során a nyersanyagból gyártmány lesz. Foglalkozik azzal a számviteli folyamattal, melynek eredményeképpen az anyag értékéből termelési értékhányad lesz. Mindezeket a folyamatokat négy főfeladatra kiterjedően szabályozza: tervezés, végrehajtás, pénzügyi lebonyolítás és számvitel. Ezenkívül grafikus ábrában mutatja be egyes munkafázisok egybekapcsolódó folyamatát, szemlélteti a tevékenységek során kiállítandó nyomtatványok útját, hogyan kapcsolódnak be az egyes szervek láncszerűen a folyamatba, s közben milyen műveleteket végeznek az anyag elszámolásával kapcsolatban. Takarékosság és a belső tartalékok feltárása Az anyagi-műszaki ellátás fejezetnek — mint a fentiekből láttuk, — kettős szerepe van: egyrészt ismerteti a vállalat anyagellátásában egymás után következő feladatokat, másrészt rögzíti azt a jelenlegi rendszert, amely szerint ezeket a feladatokat el kell végezni. Röviden: mit, hogyan és kinek kell végrehajtani. Sokkal nagyobb jelentőségűvé válik azonban ez a szabályzat akkor, ha arra gondolunk, hogy a gyártmányok értékének, helyesebben a ráfordítási költségeknek mintegy 80 százalékát az anyag értéke teszi ki. Nem lehet tehát közömbös egy vezető sem aziránt, hogyan érvényesíti saját hatáskörében az anyagellátás szocialista elveit, hogyan tudja az anyagtakarékosság szem előtt tartásával, belső tartalékok feltárásával, import anyagok felhasználásának csökkentésével elősegíteni a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítását, s ezen keresztül az önköltségcsökkentési feladatok megoldását. A grafikus ábrázolás jelentősége Mint az eddigiekből már ismeretes, a grafikus ábrázolásban az egymásba láncszerűen kapcsolódó különféle tevékenységek összefüggő folyamatot képezve vannak rögzítve bizonylatok segítségével szemléltetően ábrázolva. Éppen ez a grafikus ábrázolás teszi lehetővé, hogy bepillantást nyerjünk az anyagellátás jelenlegi rendszerének részleteibe, s ennek alapján bizonyos megállapításokat tehessünk, következtetéseket vonhassunk le az alábbiakra vonatkozóan: megfelel-e a jelenlegi elszámolási rend az anyagellátás és gazdálkodás szocialista követelményeinek (anyagtakarékosság, önköltségcsökkentés stb), nincsenek a benne kettősségek, felesleges műveletek, amelyek lelassítják, akadályozzák a folyamatot, hol lehetne átszervezéssel, áteső- pontosítással stb. javítani az anyagi ellátás munkáját, meggyorsítani a folyamatot, hol vannak olyan hiányosságok, szervezetlenségek, amelyek megoldásra várnak, * hogyan lehetne olyan, nyomtás-* ványrendszert kiépíteni, amely egy-* szerűsítené az anyagellátás admi-* minisztrációját, csökkentené a bü* rokráciát, hol akad meg a folyamat a szűk keresztmetszet következtében, ugyanakkor hol van szükség a munka racionalizálására, $ hol nincs meg a kellő bizonylati fe * gyelem, hol érezteti hatását az ellen%őrzés hiánya stb. * Mindezekre és hasonló kérdésekre* kap feleletet a vezető a grafikus áb irázolás és szabályzat úgynevezett* szöveges részének gondos tanulmá* nyozásával, részleteinek vizsgálato val. Kívánatos tehát, hogy a vezetők* felismerjék a működési szabályzat elkészítésének nagy jelentőségét, behatóan foglalkozzanak vele és úgy ennek az anyagellátási résznek, mint a következős fejezetnek a megismerésével, illetve az ismertetés felhasználásával hozzájáruljanak a vállalati jogszabály kialakításához. } in—in—iic—iit—iii:—iif—iif—iit 1360. január 8. ssza Helyesen foglalkoznak a Könnyűgépgyárban az ipari tanulók képzésével Az elmúlt két év alatt igen sokat fejlődött a Könnyűgépgyár. Az új munkaigényes gyártmányok magasabb szakmai tudást, és egyre több szakmunkást kívánnak. A vállalathoz korszerű gépek érkeztek és egyre növekvő szakmunkás^ány szükségessé tette, hogy a vállalat maga gondoskodjon a szakmunkás utánpótlásról. A vállalatvezetés figyelembe vette a növelt 1 igényeket és annak ellenére, hogy szűkében van helyiségeknek, — brehozott egy tágas, világos tanműhely is . A tanműhelyben hat gyakorlati oktató gondoskodik az ipari tanulók szakmai oktatásáról. Jó munkájuk eredményeképpen már az első éves ipari tanulók is önállóan végzik munkájukat. «✓ Az 1955 évi tanulók létszámának mintegy négyszeresét képezik ki. A vezetők és oktatók úgy irányítják a munkát, hogy a tanulók által gyártott munkadarabok hasznosan építhetők be a vállalat tervébe. A tanulók oktatásához nagy segítséget adnak a vállalat idősebb szakmunkásai, egyrészt példamutatással, másrészt a már kitapasztalt munkafogások átadásával. A szakmai oktatás mellett nagy gondot fordítanak a tanulók politikai nevelésére, a szocialista szellem kialakítására, valamint a szakma iránti szeretet kifejlesztésére. • A havi kiértékelés is azt mutatja, hogy a fáradozás nem hiábavaló, mert a tanulók szakmai fejlődése kielégítő és fegyelmezetlenség nem fordul elő. A tanulók munkájának forintértéke is havonta növekedik. A politikai oktatás terén az oktatók naponta ismertetik a politikai eseményeket és a szakmai nevelés mellett a tanulók politikai fejlődését is figyelemmel kísérik. A tanműhely faliújságján is cikkek számolnak be az elmúlt, vagy elkövetkezendő politikai eseményekről. Megalakít a tanulók KISZ alapszervezete, ahol az ipari tanulók legjobbjai elhatározták, hogy segítik a gyengébbeket, segítenek az oktatóknak, tanároknak és a vállalat többi KISZ alapszervezeteivel együtt részt vesznek az ifjúsági mozgalomban. A jövőre nézve az a terv, hogy még több gépet biztosít a vállalat az ipari tanulók részére, amelyekhez bonyolut és nagy pontosságú munkadarabokat ne le tudnak gyártani, hiszen az a cél, hogy több és nagy szakmai tudással rendelkező szakmunkást neveljenek az oktatók. Közel nyolcszáz fiatal tanulmáwzza a pártkongresszus beszama», hozzászólásait Januárban indul a DIMÁVAG mind a 18 alapszervezetében az „Ifjúig a szocializmusért” próba keretén belül a kongresszusi olvasómozgalm. Pártunk VII. kongresszusának anyagát mintegy 750 fiatal tanulmányozza majd. A szervezők dicséretére legyen mondva, hogy a DIMA» AG-ban sok készenkívüli fiatalt is bevontak a kongresszusi olvasómozgalomba. Mint arról Cirbusz János, a KISZ- bizottság titkára tájékoztatta szerkesztőségünket, 390 fiatal a KISZ- politikai körökön ismerkedik meg majd a kongresszus anyagával. »♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»< ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]»»♦»»♦ [UNK]»»»»» ÉRTÉKES jutalomtárgyakkal ajándékozta meg a Könnyűgépgyár vállalatvezetősége a szakszervezeti és pártmunkában kiváló munkát végző dolgozókat, egyben kérte őket, hogy továbbra is ilyen értékes munkát fejtsenek ki a vállalat érdekében. » 2 KÉRDÉS • 2 VÉLEMÉNY Túl vagyunk az első előadásokon, vitákon, amelyeket a pártoktatás szemináriumain hallottunk, s jó a kezdet kezdetén megvizsgálni, miben hibázunk még, s mi az, amivel már elértük az általunk kitűzött színvonalat. A Lenin Kohászati Művekben sokezer dolgozó képezi magát politikailag. Az oktatás fontosságát nem kell különösebben hangsúlyozni, de a szervezésről és az előadásról érdemes a véleményeket meghallgatni. Kiss Sándor, az öntvénykikészítőben alapfokon vezet szemináriumot, az időszerű kérdésekről. Hogy van megelégedve a hallgatóival? — ez volt a kérdésünk. — Nem vagyok elégedett, ezt már az elején elmondom. Itt, az öntvénykikészítőben sokan dolgoznak vidékiek, és sajnos sok velük a baj. Különösen mióta bevezették a hat órás munkanapot és sokat vannak szabadnapon dolgozóink. — Probléma még az is, hogy sokakra az idealista világnézet nagy hatással van. Őszintén kell erről beszélnünk, segíteni a bajokon. Sáfrány József művezető, a csavargyárigban indított időszerűi kérdések szemináriumának hallgatója így vélekedik tapasztalatairól: — Meg vagyok elégedve az előadóval.» Színesen, érdekesen oltja elő az Bárt a megjelenéssel nálunk is probléma van, — egy-két ember mindig hiányzik — a vita élénk és érdekli az embereket a politika. — A legutóbbi előadás a pártról szólt, a következő, úgy tudjuk,» hogy a mezőgazdasági szocialista átszervezéséről. B. L. »»».»« ♦ [UNK]»♦«♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]«♦ [UNK] [UNK] [UNK]<•♦ [UNK] [UNK]»♦ [UNK] [UNK] [UNK]»♦ [UNK] Mennyivel jobb lenne... Két modern fúr illetve próbaelőkészító gépe van martinacélmű laboratóriumának. Az egyik egy éve rossz, a másik több hete elromlott. Az illetékes szervek állandóan húzzák-halasztják, sőt nem vállalják a régebben elbomlott gépnek a megjavítását. A hibás gépek nagyban gátolják az elemzési idő pontos betartását, ami végső fokon a termeléscsökkenést is előidézi. OILOIlCPilCJnCZíllCbílCIJliCDilcSllCp'U'l3il'Ol!Öilbli&'llOllOllONIQilCllollo;pilCllOILOIlOlOÜ ÓZD !ICP 11 CD IICD 11 CD 11 capifiti lettem XIII. Látszik, hogy gyerekkorában lonita úr, csak olyan ágrólszakadt volt, mint mi vagyunk. Most minden hájjal megkent róka. De csak legyen szerencséd összefutni Stavrache Curcanuval. Kövér ember és örökké ordít. Stavrache Curcanu az I. osztálynál teljesít szolgálatot. Amikor átmegyünk a várótermen a bőröndökkel egy elsőosztályú úr után, a nyakunk közé csördít a bikacsökkel és káromkodik. Szűzanyám, mennyit káromkodik! Szörnyű sok pénzt gyűjtöttem. Nyolcvan lett. Egy pár vászoncipőt, meg egy svájcisapkát vehetek rajta. Amikor Burzea, a barátom meghallja, hogy mire szánom a pénzt, görbén néz rám. — Te megőrültél, Traian — mondja. — Már csak Burzea szólít a keresztnevemen, Traiannak. — Miért, Burzea? — Elvered a lóvét. — Nem verem el, vászoncipőt veszek. — Nem találkoztál lonita úrral ma? — Nem. — Rámászott a stáb, a nagyvezér. A rendőrtiszt. Hogy ez minden, csak nem fővárosi állomás. Hogy ez menhely. Azt mondta lonita, hogy húzzuk fel a nyúlápot és pucoljunk innen. A tiszt behívta az összes rendőröket és utasítást adott, kergessenek ki bennünket az állomásról. — Most mit csinálunk. Burzen? — Kereskedők leszünk. — Kereskedők? Áru nélkül? Mit árulunk? Az állomást, a vonatokat? — Ürge vagy. Mennyi lóvéd van? — Nyolcvankét lej. — Klassz. És az az én három húszasom. Tőkénk van. Hét darab húszassal, rengeteg újságot veszünk. Klassz! Jó kereskedőnek lenni... le is kopogom. Senki sem ordít az emberre Nem szidnak a rendőrök, a tiszt... Az urak nem figyelnek, nem lógsz-e meg a bőrönddel. Ez szakma, ez élet! Magamtól tanultam ki. Hatvan, nyolcvan lej tőke kell hozzá, jó láb, jó kereplő (vagyis, hogy jó dumád legyen) és kész, kereskedő vagy. Senki se köt beléd. Még akad, szó sincs róla, egy-egy goromba fráter, egy pincér, aki kikerget a belvárosi vendéglőkből. A másod- és harmadrendűekben meg nem érdemes árulni, a hideg vizet sem keresed meg. Nem vesznek újságot. Azt kérdik, mit olvassanak benne? Hogy vacsorát adnak a miniszter tiszteletére? Váljék egészségére! Másképp mondják, de szégyellem megmondani. Ez a helyzet. Újságot a belvárosban lehet eladni. Ott bombaüzlet, Úristen, hogy örülünk egy-egy gyilkosságnak. Ha az előkelő világban történik. Az előkelő világ a tanultak világa, akiknek, mindenük van, idegen nyelveket tudnak. Közülünk is tud az egyik rikkancs több nyelvet. De ő nem tartozik az előkelő világhoz. A tömeghez tartozik. A tömeg, az emberek sokasága, akik gyárakban dolgoznak és beszélnek idegen nyelven ... De arról beszéltem, hogy örülünk egy gyilkosságnak az előkelő világban. Mennyi újságot el lehet akkor adni! Viszik, mint a cukrot! Csak hallanál: „Rendkívüli kiabásás!... Rendkívüli gyilkosság! Gyilkosság! Borzalmas gyilkosság történt ebben és ebben az utcában! Rendkívüli kiadás! ... ! Rendkívülini...” A rendőrség üldözi a gyilkost!...” ..Rendkívüli kiabásás!H Kétszáz-háromszáz újságot is eladok. Még többet is eladok, ha mondjuk, akad egy fiatal ember, aki féltékenységből öngyikos lett, vagy ha megbukott a kormány. Amikor új kormány alakul, a külvárosokban is adunk el újságot. Tudni szeretnék, kinek a kezébe jutnak. Hogy éhesebbek-e ezek, akik jönnek, mint akik elmentek. Nem soványak sem ezek, sem azok. Mind jól öltözöttek. Látnád a pónemjüket az újságokban. Tartsa meg isten egészségben az előkelők világát, lám, van gondjuk ránk. öngyilkosok lesznek szerelmi bánatból. Vitriollal öntik le magukat, összeütköznek az autóik, mit tudom én, hol. Az egyik a szüleit öli meg — nem hagyták, hogy elvegye azt, akit ő akart. A másik leugrik a hatodik emeletről — rajtakapta a szeretőjét egy idegen nővel. Ezeket mind megírják az újságok. Mert az előkelő világban történtek. „Bomba.” így hívjuk mi ezeket. A szoba is bomba, ahol alszunk. Bomba, vagy más néven, „gyékény ^szálló". Nem nagy ez a szoba. Hat léter hosszú és öt széles. Köröskörüli fapriccsek vannak, szalma nélkül. Gyékénnyel. Azért hívjuk „gyékény szállónak". Vagy tizenhat csibész alszik itt. Egyik jobb ruhában jár, mint a másik. Mindnyájan tudunk gitározni. Egy egész zenekar, mi? A fenét! Nincs gitárunk egy se, így mondjuk, amikor vakaródzunk: „gitározunk”. Futkároznak a tetvek a szobában, szalmával a szájukban. A gyékényről rágják le. A bőrt is lerágják rólunk. ■Az este a legszebb a mi bombánkban, amikor már eladtuk az újságot. — Na, verjük? — kérdi Rica Jamara. Azt gondolod, verekedni akar? Ugyan! Csak késő éjszaka, vagy reggel kezdődik az igazi verés! „Verjük”, ez annyit jelent, játsszunk valamit. Olyan barbut parti kezdődik mint a parancsolat. A barbut kockajáték. Pénzben játsszák. Rica Jumara kezdi. — Indul a vonat. Dobok. — Tíz lej ... áll. — Inditaitark- Gyerünk, leánykák. Így hívja Rica Jumara a kockákat: lánykák. — Ide a tízest. — Elment. — Tovább? Megy a játék, mint a karikacsúás. Bele a nappalba. Amikor az újságok megjönnek, a nyertes nem veszi át a lapot. Érdekli is! Tele van pénzzel. Megy a csehóba zülleni. Ma magyarán: elissza a pénzt. Vendéglő a pacalleveshez”, vagy a „Görbe lépcső” — ezek a kocsmáink. Kerít egy harmonikást és addig nem nyugszik, míg „el nem veri” a pénzt. Ilyen szüllés. Eleinte nem játszottam. Csak kibiceltem. Csak úgy szélről pillogtam oda. Nem akartam megtanulni, de Rica Jamara nem hagyott nyugton. Ez a legnagyobb csibész közöttünk. Börtönben is volt. Egy pénztárcát csórt valakitől a vonaton. Elcsípték és lesitelték egy mázsára. Amit a börtön. A mázsa az év. Ha valaki megkérdezi: — De hát mit csináltál, Jumara? Azt mondja: — Fütyültem a templomban. Rica, Jumara egyszer kezelésbe vett. " — Mit pislogsz itt, te kölyök, állj be játszani te is. — Nem szeretek játszani. — Hát mit szeretsz, kölyök? Gyere csak játszani. Ez az élet iskolája. — Az élet iskolája barbutot játszani. Burzea is csak rágta a fülemet.3 i Iszik, mint a tízparancsolat. Burzea elmesélte az egész életet. Egy Muscat-vidéki faluból való. Hat testvére van. Mind kicsi. Vagy tizenhárom éves lehetett, amikor megszökött hazulról. Gyalog jött Bukarestbe. Itt csinálta, ahogy tudta, és kereskedő lett. Nagy dolog kereskedőnek lenni. — Mért lógtál meg hazulról, Burzea? — kérdeztem. — Nem tetszett a víz. — Már hogy-hogy nem tetszett a víz? — Hát nem volt mire ^nnom! Nem is gondolná az ember, hogy falusi. Nagyobb vagány, mint egy bukaresti. (Folytatjuk)