Diósgyőri Munkás, 1966. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-05 / 27. szám
tm. jöfföft s. Mitől a márka hírneve? Javult a DIGÉP-gyártmányok minősége A gyártmányok minősége egyben meghatározza a márka hírnevét is. Ha a gépekkel kapcsolatban gyakoriak a panaszok, ha sűrűn érkeznek a reklamációk, ez nem vet jó fényt a gyártó cégre. A minőségi munkavégzés tehát elsődleges szempont a termelés során. Csak jó, minőségileg kifogástalan termékkel lehet piacot szerezni, így látja a szakember A Diósgyőri Gépgyárban nagy gondot fordítanak a gyártmányok minőségének javítására. Herman Ádám, a MEF műszaki vezetője szerint az elmúlt időszakban örvendetes minőségi javulás tapasztalható. Ők, akik részletesen és mélyrehatóan elemzik a gyártmányok megbízhatóságát, minőségét, számokkal is alátámasztják állításukat. Az elmúlt év első öt hónapjában több mint 83 ezer forintot fizetett a vállalat minőségi kötbér címén. Ez év hasonló időszakában a minőségi kötbér összege 33 ezer forintra csökkent. A MEO munkájában is jelentős javulás tapasztalható. 1965. első öt hónapjában hibás átadásból több mint 66 ezer forint terhelte a vállalatot. Ebben az évben ez az összeg is csökkent, és májusig bezáróan mindössze csak 7400 forintot kellett kifizetni. A garanciális költségek alakulásában is kedvező tendenciát tapasztalhatunk. Az egész évre tervezett 4 362 OOO forintos garanciális költségből június 1- ig, 1 936 000 forint került felhasználásra. A gépek után érkező reklamációk száma is csökkent. Januárban 12 jogos reklamációt tartottak számon, és a minőségileg kifogásolható gépek együttes értéke 1,3 millió forint. Februárban hat gépre érkezett jogos reklamáció és ezeknek az együttes értéke alig haladja meg a 400 ezer forintot. A reklamáció terén ugyan még mutatkozik ingadozás, — amit a májusi statisztika is szemléltet —, mert ebben a hónapban a megrendelők húsz gyártmányt nem találtak tökéletesnek. Ennek együttes értéke 2,3 millió forint. Amikor a statisztikát vizsgáljuk, el kell mondanunk, hogy a hullámzás és az egyenlőtlenség ellenére is számottevő javulás mutatkozik a gyártmányok minőségében. Sok a rossz öntvény A statisztika nem minden esetben mutat teljes képet. Figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszakban sajnálatosan romlott az alapanyagok, főként az öntvények minősége. Ennek következménye, hogy növekszik a többletráfordítások értéke, ami sok esetben rendkívül károsan hat a termelő üzemekre. Ezek a rejtett öntvényhibák rendszerint akkor derülnek ki, amikor az anyag már több műveleti fázison ment át, több száz üzemóra kapacitást lekötött és a végén mégsem lehet felhasználni az ilyen öntvényt Ez egyben azt is jelenti, hogy sok-sok munka kárbavész. Ilyenkor aztán pótmegrendelésekkel próbálkoznak a kereskedelmi szakemberek, amelyek rendszerint a hónap végére érkeznek meg, és így kezdődik a hajrá. Ezek a hó végi hajrák pedig semmi körülmények között sem járulnak hozzá a gyártmányok minőségének javulásához. Az öntvények minőségének kedvezőtlen alakulását szemlélteti az áthárítható anyagkárok értéke. 1965 első öt hónapjában 9,5 millió forint volt az áthárítható anyagkár, míg ez év hasonló időszakában a veszteség 12,6 millió forintra emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy az öntvények rejtett hibájából adódóan a selejtté vált alkatrészekre 2,4 millió forint értékű munkát kellett ráfordítani, azt kell megállapítanunk, hogy sürgős megoldásra vár az öntvények minőségének javítása. 5 hónap — 3618 selejtes öntvény A minőségellenőrző főosztály dolgozói rendkívül nagy munkával összeállították az év első öt hónapjának részletes selejtkimutatását. A több ívre tehető kimutatásból kiderül, hogy az egyes öntödékben az említett időszakban hány darab öntvény vált selejtté, mennyi a minőségileg rossz öntvények súlya. Egy következő rubrika pedig a forint értéket tünteti fel. Mi is belelapoztunk ebbe a kimutatásba. Ebből tudtuk meg, hogy az öntvényselejtet gyártók listáján az egri vasöntöde vezet, öt hónap alatt 3618 selejtes öntvényt szállított a Gépgyárba. Ezeknek az öntvényeknek a ráfordított munkával együtt 736 ezer forint az értékük, amelyek az egri öntöde hibájából — sajnos — kárba vesztek. Az öntvények rossz minősége miatt sok a panasz, az újpesti és a székesfehérvári öntödékre is. A kifogásolható öntvényminőségek példázására nem kell olyan messze mennünk, mert az egyik legnagyobb szállító, a Lenin Kohászati Művek által készített anyagok minősége sem mindenben a legmegfelelőbb. Például a vasúti kerékpártengelyek, tárcsák és abroncsok minősége erősen kifogásolható. Az említett anyagokból 1965 januárjában 45 tonna áthárítható végleges selejtet tartottak számon a Gépgyárban. Ez év januárjában a selejtes anyagok súlya megduplázódott, a májusi statisztika szerint pedig 271 tonna selejtes vasúti kerékpár alapanyagot szállított a kohászat. Ebből is láthatjuk, hogy az anyagselejt alakulása növekvő tendenciát mutat, célszerű lenne tehát megkeresni a hibák forrását. Az említett öntödei hibák természetesen nem jelentik azt, hogy a Gépgyárban minden rendben van, és egyedül az anyaghibákban kell keresni a minőségi reklamációk okait. A Gépgyár dolgozóinak elsősorban arra kell törekedniök, hogy a helytelen munkaszervezésből, rossz technológiai utasításokból és nem egy esetben a lelkiismeretlen munkából adódó hibákat szüntessék meg. Ahhoz azonban, hogy teljes siker koronázza erőfeszítéseiket, az is feltétlenül szükséges, hogy gyökeresen megváltozzon az öntvények minősége. P. Cs. I A szabály — az szabály... Az üzemekben a termelés menete időnként megkívánja, hogy a szakmunkások túlórázzanak. Ez általában 13 órától reggel 6 óráig, illetve reggel 6 órától este 18 óráig történik. Ha ilyen eset előadódik, a rendészeti előírás azt írja elő, hogy az üzemvezető, vagy művezető menetjegyet köteles kiadni, melyre fel van tüntetve a dolgozó neve, a berendelés napja órától óráig. Ezt tudva, mégis sok esetben előfordul, hogy a menetjegyeket nem adják ki a dolgozónak. Egykét esetben előfordul, hogy a rendészeti dolgozók türelmet tanúsítanak és figyelmeztetés mellett beengedik a dolgozót, de ez nem mehet a végtelenségig. Éppen ezért, a Diósgyőri Gépgyár rendészetének dolgozói azt kérik, hogy az illetékesek minden esetben adják meg a hivatalos igazolást. Ma olyan eset adódna elő, hogy egyszerre egy üzemben több dolgozót kell berendelni, akkor három példány'-'rin irodalapot állítsanak ki és küldjék el a rendészeti osztályra. Csak így biztosítható, hogy a dolgozó adott esetben akadály n·lkül nv* '. iv-t-érc. Fo:i*,'s. h'*gv -lóvi szabályokat' betartsák az illetékesek, mert előfordulhat, hogy bármilyen sürgős munkára rendelik is be a dolgozót, nem engedik be • a kapun, s a szabályok be nem tartásából káros hátrányok származhatnak. • VÖLGYÖST MUNKÁS Közös pénzből A C-EGYSÉG FIATALJAINAK KÖVETÉSRE MÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉSE A gyáregység vezetőinek egybehangzó véleménye szerint az üzem fiataljai önként vállalt társadalmi munkájukkal nagyban hozzájárulnak az egység előtt álló feladatok eredményes megoldásához. A vasúti kerékpárgyártó-gyáregység fiataljairól a nagyüzemi KISZ-bizottságon is elismerően vélekednek. Mint mondták, az itt dolgozó kiszisták öntevékenyek, kezdeti tényezőek a munkában és a szervezeti életben is szép eredményeket érnek el. B. Nagy József, az alapszervezet KISZ-titkára kissé szerénykedik, amikor szóba hozom ezeket az elismerő szavakat, de azért ő is hozzáteszi, hogy üzemük fiataljai szeretik a szórakoztató, változatos ifjúsági munkát, s főként a kirándulások aratnak nálunk osztatlan sikert. Nem akármilyen kis kiruccanások ezek. Az üzem fiataljai az elmúlt évben jártak Csehszlovákiában, Lengyelországban és az idén is úgy tervezik, hogy augusztus derekán felkeresik a szomszédos Csehszlovákia festőién szép tájait. Ezeket a kirándulásokat a közös kasszából fedezik. A pénzt pedig úgy gyűjtik össze, hogy önként vállalnak többletmunkát, és az így keresett forintokat közösen összegyűjtik. A kirándulást kedvelő fiatalok a munkában sem válogatnak. ők ásták ki az üzem festékraktárának alapjait, bővítették a kerékpár tárolóhelyet, s eddig már 50 tonna vashulladékot gyűjtöttek, s úgy tervezik, hogy az év második felében is részt vesznek a vasgyűjtési akcióban. Az alapszervezet fiataljain kívül többen az üzem idősebb korosztályából is részt vesznek ezekben a társadalmi munkákban. Természetesen ezek az idősebbek egyben a kirándulások állandó résztvevői is. A kerékpárüzemi fiatalok tervei szerint az év második felében is jónéhány kirándulásra sor kerül. Augusztus elején a Balatonra mennek, majd azt követően Egerbe látogatnak. Évi programjukat négynapos csehszlovák túrával fejezik be. A kirándulás nem egyedüli szórakozás, a C- egység fiataljainak körében. Második féléves kultúrprogramjukban szellemi fejtörők, klubdélutánok és bankettek rendezése is szerepel. Ilyen munkakört nemnek. ekkora taettwiri, Tiltakozó távirat a vietnami terrorbombázások miatt amerikai repülőgéptámadás. Szerte a gyárrészlegekben tiltakozó gyűléseket tartottak, amelyeken elítélték az agresszorokat. A gyár 4 ezer ifjúmunkása a következő szövegű táviratot juttatta el az USA nagykövetségéhez: „A Lenin Kohászati Művek ifjúmunkásai nagy felháborodással értesültünk az Amerikai Egyesült Államok által végrehatot t útibb Vmbaláir^t' szó’, amelyet a Vietnami hmokraikus Köztársaságy városa, Hanoi és Hang ellen követtek «•!. Ti1 ’ ••• 'sün' r. 1 és mélységesen éli! tjük ezt az újabb barbár támadást. Követeljük, hogy azonnal szüntessék be a VUK elleni bombatámadásokat! LKM 1088 ifjúmunkása.Mély felháborodást keltett az LKM valamennyi dolgozójában a Vietnami Demokratikus Köztársa; fővárosa, Hanoi és egyik nagy városa, Haiphong ellen intézett barbár 3 int kéri kötelessé g önkéntes véradás szép példái a Lenin Borászati Művekben Nincs ebben semmi ellentmondás, mármint a kötelesség és az önkéntes szó között. Gondoljuk csak el, ebben a pillanatban is hány baleset történik az országban, hány ember szorul másnak a vérére. A beteg sápadt arccal,elhunyt szemekkel fekszik a kórházi ágyon, alig lélegzik, óriási a vérvesztesége. Talán 3—4 liter vérre is szüksége van, hogy megmentsék az életnek, hogy újra frissen dobogjon a szív, s az agy vérellátása ne akadozzon. Ha van vér, megmenekül, visszatérhet családja körébe, ha nincs ... Napjainkban, hála az önkéntes véradómozgalom egyre erőteljesebb kibontakozásának és a megértő emberek tízezreinek, mindig van vér. Gyárainkban ezrek és ezrek nyújtják oda karjukat véradásra, mert tudják, így segítenek embertársaikon és sosem lehet tudni, vajon holnap nem annak lesz-e szüksége vérre, aki ma másnak adott vért. Az önkéntes véradók többsége ezekkel a gondolatokkal veszi fel a fehér köpenyt, s nyújtja oda karját az orvosnak. A Lenin Kohászati Művek durvahengerdéjének vörös termében június 23-án kezdték meg az önkéntes véradást. Két nap alatt a durgvahengermű, a villamos-motorjavító, a középhengermű és a központi gépjavító dolgozói adtak önkéntesen vért, és igen szép eredménnyel. Ugyancsak 24— 25-én a nagyolvasztó orvosi rendelőjében is megindult a véradás. Itt a nagyolvasztó, az alapanyaggyár részleg, a keleti erőmű és a gáztisztító dolgozói jelentek meg. A nagyolvasztóban 141 ember adott vért, míg a többi üzemegységekből 266- an jelentkeztek véradásra. Ami a hengerműgyárrészleget illeti, a finomhengerműn kívül 437 ember jelentkezett véradásra. A hengermű-gyárrészleg eddig, illetve június 29-ig 131 liter vért adott. Hadd beszéljünk külön a középhengermű dolgozóiról, ahonnan 249-en jelentkeztek, a szocialista brigádok tagjai egyszerre adták le a vért, természetesen azok, akiket megfelelőnek találtak a véradásra. Arra ugyanis nagyon vigyáznak: olyantól ne vegyenek vért, aki nincs megfelelő kondícióban, vagy történetesen valami rejtett betegsége van. Több embernél előfordult, hogy kérésük ellenére sem fogadta el az orvos a felajánlott vért, mert olyan betegséget fedeztek fel nála, ami kihatással lehet a szervezetre. A középhengermű dolgozóin kívül példás a durvahengermű bugacsiszolóinak tömeges jelentkezése is. Az itt dolgozó asszonyok, lányok kitettek magukért. Félelem és különösebb rábeszélés nélkül mentek vért adni. A finomhengerműben Nyilas István szocialista hengerészbrigádjából 17 ember adott önkéntesen vért. Munka közben mentek be egyenként az ideiglenes rendelőbe, és leállás nélkül, tehát munkájuk folyamatos végzése mellett mutatták szép példáját az emberi szolidaritásnak. Dr. Jovanovics Milos, az Országos Vöröskereszt miskolci alközpontjának vezetője elmondotta: az eddigi eredmények igen szépek. Előreláthatóan ebben az évben több vért adnak önkéntes alapon a Lenin Kohászati Művek dolgozói, mint 1965-ben . Ez a tény — mondotta a főorvos — arra enged következtetni, hogy ebben az évben a felvilágosító munka intenzívebb volt, s az emberek megértik és egyre inkább átérzik az önkéntes véradás jelentőségét. Szaladnya Ferencnek, az LKM vöröskereszt szervezete titkárának is hasonló a véleménye. Hozzátette még: a gyárrészlegeknél, az üzemeknél, a vezetők, a párttitkárok és más társadalmi szervezetek vezetői és funkcionáriusai is példamutatóan elsőnek jelentkeztek az önkéntes véradásra, így történt ez az elektroacélműnél, a nagyolvasztónál, a durvahengerműnél, és remélik, hogy ez a példamutatás a váradás egész ideje alatt megmarad. Az önkéntes véradás július 15-én fejeződik be a gyárban és remélhetőleg olyan végleges eredménnyel, amiről dr. Jovanovics Milos beszélt. (H.) Folyik a véradás az LRM-ben, s az csak természetes, hogy a vöröskereszt miskolci alközpontjának dolgozói, akik a vérvételt végzik, reggeltől estig dolgoznak. Képünk a laboratóriumban készült, ahol az egyik asszisztens vizsgálja a vért. Boganics László, az LKM központi gépjavítójának a dolgozója, horizontesztergályos, szocialista brigádvezető, a v vérvétel előtti orvosi vizsgálaton.