Diósgyőri Munkás, 1966. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-05 / 27. szám

tm. jöfföft s. Mitől a márka hírneve? Javult a DIGÉP-gyártmányok minősége A gyártmányok minősége egyben meghatározza a már­ka hírnevét is. Ha a gépek­kel kapcsolatban gyakoriak a panaszok, ha sűrűn érkeznek a reklamációk, ez nem vet jó fényt a gyártó cégre. A minő­ségi munkavégzés tehát el­sődleges szempont a termelés során. Csak jó, minőségileg kifogástalan termékkel lehet piacot szerezni, így látja a szakember A Diósgyőri Gépgyárban nagy gondot fordítanak a gyártmányok minőségének javítására. Herman Ádám, a MEF műszaki vezetője szerint az elmúlt időszakban örven­detes minőségi javulás tapasz­talható. Ők, akik részletesen és mélyrehatóan elemzik a gyártmányok megbízhatósá­gát, minőségét, számokkal is alátámasztják állításukat. Az elmúlt év első öt hónapjában több mint 83 ezer forintot fi­zetett a vállalat minőségi kötbér címén. Ez év hasonló időszakában a minőségi köt­bér összege 33 ezer forintra csökkent. A MEO munkájá­ban is jelentős javulás ta­pasztalható. 1965. első öt hó­napjában hibás átadásból több mint 66 ezer forint ter­helte a vállalatot. Ebben az évben ez az összeg is csök­kent, és májusig bezáróan mindössze csak 7400 forintot kellett kifizetni. A garanciá­lis költségek alakulásában is kedvező tendenciát tapasztal­hatunk. Az egész évre ter­vezett 4 362 OOO forintos ga­ranciális költségből június 1- ig, 1 936 000 forint került fel­­használásra. A gépek után érkező rek­lamációk száma is csökkent. Januárban 12 jogos reklamá­ciót tartottak számon, és a minőségileg kifogásolható gé­pek együttes értéke 1,3 millió forint. Februárban hat gépre érkezett jogos reklamáció és ezeknek az együttes értéke alig haladja meg a 400 ezer forintot. A reklamáció terén ugyan még mutatkozik inga­dozás, — amit a májusi sta­tisztika is szemléltet —, mert ebben a hónapban a meg­rendelők húsz gyártmányt nem találtak tökéletesnek. Ennek együttes értéke 2,3 millió forint. Amikor a sta­tisztikát vizsgáljuk, el kell mondanunk, hogy a hullám­zás és az egyenlőtlenség el­lenére is számottevő javulás mutatkozik a gyártmányok minőségében. Sok a rossz öntvény A statisztika nem minden esetben mutat teljes képet. Figyelembe kell venni, hogy az elmúlt időszakban sajná­latosan romlott az alapanya­gok, főként az öntvények minősége. Ennek következmé­nye, hogy növekszik a több­letráfordítások értéke, ami sok esetben rendkívül károsan hat a termelő üzemekre. Ezek a rejtett öntvényhibák rend­szerint akkor derülnek ki, amikor az anyag már több műveleti fázison ment át, több száz üzemóra kapacitást lekötött és a végén mégsem lehet felhasználni az ilyen öntvényt Ez egyben azt is je­lenti, hogy sok-sok munka kárbavész. Ilyenkor aztán pótmegrendelésekkel próbál­koznak a kereskedelmi szak­emberek, amelyek rendsze­rint a hónap végére érkez­nek meg, és így kezdődik a hajrá. Ezek a hó végi haj­rák pedig semmi körülmé­nyek között sem járulnak hozzá a gyártmányok minő­ségének javulásához. Az öntvények minőségének kedvezőtlen alakulását szem­lélteti az áthárítható anyag­károk értéke. 1965 első öt hó­napjában 9,5 millió forint volt az áthárítható anyagkár, míg ez év hasonló időszaká­ban a veszteség 12,6 millió forintra emelkedett. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy az öntvények rejtett hibájából adódóan a selejtté vált al­katrészekre 2,4 millió forint értékű munkát kellett ráfor­dítani, azt kell megállapíta­nunk, hogy sürgős megoldás­ra vár az öntvények minő­ségének javítása. 5 hónap — 3618 selejtes öntvény A minőségellenőrző főosz­tály dolgozói rendkívül nagy munkával összeállították az év első öt hónapjának részle­tes selejtkimutatását. A több ívre tehető kimutatásból ki­derül, hogy az egyes öntö­dékben az említett időszak­ban hány darab öntvény vált selejtté, mennyi a minőségi­leg rossz öntvények súlya. Egy következő rubrika pedig a forint értéket tünteti fel. Mi is belelapoztunk ebbe a kimutatásba. Ebből tudtuk meg, hogy az öntvényselejtet gyártók listáján az egri vas­öntöde vezet, öt hónap alatt 3618 selejtes öntvényt szállí­tott a Gépgyárba. Ezeknek az öntvényeknek a ráfordított munkával együtt 736 ezer fo­rint az értékük, amelyek az egri öntöde hibájából — saj­nos — kárba vesztek. Az önt­vények rossz minősége miatt sok a panasz, az újpesti és a székesfehérvári öntödékre is. A kifogásolható öntvény­minőségek példázására nem kell olyan messze mennünk, mert az egyik legnagyobb szállító, a Lenin Kohászati Művek által készített anya­gok minősége sem minden­ben a legmegfelelőbb. Példá­ul a vasúti kerékpártenge­­lyek, tárcsák és abroncsok minősége erősen kifogásolha­tó. Az említett anyagokból 1965 januárjában 45 tonna áthárítható végleges selejtet tartottak számon a Gépgyár­ban. Ez év januárjában a se­lejtes anyagok súlya meg­duplázódott, a májusi statisz­tika szerint pedig 271 tonna selejtes vasúti kerékpár alap­anyagot szállított a kohászat. Ebből is láthatjuk, hogy az anyagselejt alakulása növek­vő tendenciát mutat, célszerű lenne tehát­ megkeresni a hibák forrását. Az említett öntödei hibák természetesen nem jelentik azt, hogy a Gépgyárban min­den rendben van, és egyedül az anyaghibákban kell keres­ni a minőségi reklamációk okait. A Gépgyár dolgozóinak elsősorban arra kell töreked­­niök, hogy a helytelen mun­kaszervezésből, rossz techno­lógiai utasításokból és nem egy esetben a lelkiismeretlen munkából adódó hibákat szüntessék meg. Ahhoz azon­ban, hogy teljes siker koro­názza erőfeszítéseiket, az is feltétlenül szükséges, hogy gyökeresen megváltozzon az öntvények minősége. P. Cs. I A szabály — az szabály... Az üzemekben a terme­lés menete időnként meg­kívánja, hogy a szakmun­kások túlórázzanak. Ez ál­talában 13 órától reggel 6 óráig, illetve reggel 6 órától este 18 óráig történik. Ha ilyen eset előadódik, a ren­dészeti előírás azt írja elő, hogy az üzemvezető, vagy művezető menetjegyet kö­teles kiadni, melyre fel van tüntetve a dolgozó neve, a berendelés napja órától óráig. Ezt tudva, mégis sok esetben előfordul, hogy a menetjegyeket nem ad­­­­ják ki a dolgozónak. Egy­két esetben előfordul, hogy a rendészeti dolgozók türel­met tanúsítanak és figyel­meztetés mellett beenge­dik a dolgozót, de ez nem mehet a végtelenségig. Ép­pen ezért, a Diósgyőri Gép­gyár rendészetének dolgo­zói azt kérik, hogy az ille­tékesek minden esetben ad­ják meg a hivatalos iga­zolást. Ma olyan eset adódna elő, hogy egyszerre egy üzem­ben tö­bb dolgozót kell be­rendelni, akkor három pél­­dány'-'rin irodalapot állítsa­nak ki és küldjék el a rendészeti osztályra. Csak így biztosítható, hogy a dolgozó adott esetben aka­dály n·lkül nv* '. i­v-t-érc. Fo:i*,'s. h'*gv -lóvi szabályokat' betartsák az illetékesek, mert előfordul­hat, hogy bármilyen sürgős munkára rendelik is be a dolgozót, nem engedik be • a kapun, s a szabályok be­­ nem tartásából káros hát­rányok származhatnak. • VÖLGYÖST MUNKÁS Közös pénzből A C-EGYSÉG FIATALJAINAK KÖVETÉSRE MÉLTÓ KEZDEMÉNYEZÉSE A gyáregység vezetőinek egybehangzó véleménye sze­rint az üzem fiataljai önként vállalt társadalmi munkájuk­kal nagyban hozzájárulnak az egység előtt álló feladatok eredményes megoldásához. A vasúti kerékpárgyártó-gyár­­egység fiataljairól a nagy­üzemi KISZ-bizottságon is elismerően vélekednek. Mint mondták, az itt dolgozó kiszisták öntevékenyek, kez­­deti tényezőek a munkában és a szervezeti életben is szép eredményeket érnek el. B. Nagy József, az alapszer­vezet KISZ-titkára kissé sze­rénykedik, amikor szóba ho­zom ezeket az elismerő sza­vakat, de azért ő is hozzáte­szi, hogy üzemük fiataljai szeretik a szórakoztató, vál­tozatos ifjúsági munkát, s főként a kirándulások arat­nak nálunk osztatlan sikert. Nem akármilyen kis kiruc­canások ezek. Az üzem fiatal­jai az elmúlt évben jártak Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban és az idén is úgy ter­vezik, hogy augusztus dere­kán felkeresik a szomszédos Csehszlovákia festőién szép tájait. Ezeket a kiránduláso­kat a közös kasszából fedezik. A pénzt pedig úgy gyűjtik össze, hogy önként vállalnak többletmunkát, és az így ke­resett forintokat közösen ös­­­szegyűjtik. A kirándulást kedvelő fia­talok a munkában sem válo­gatnak. ők ásták ki az üzem festékraktárának alapjait, bő­vítették a kerékpár tárolóhe­lyet, s eddig már­­ 50 tonna vashulladékot gyűjtöttek, s úgy tervezik, hogy az év má­sodik felében is részt vesznek a vasgyűjtési akcióban. Az alapszervezet fiataljain kívül többen az üzem idősebb kor­osztályából is részt vesznek ezekben a társadalmi mun­kákban. Természetesen ezek az idősebbek egyben a kirán­dulások állandó résztvevői is. A kerékpárü­zemi fiatalok ter­vei szerint az év második fe­lében is jónéhány kirándulás­ra sor kerül. Augusztus ele­jén a Balatonra mennek, majd azt követően Egerbe látogatnak. Évi programjukat négynapos csehszlovák túrá­val fejezik be. A kirándulás nem egyedüli szórakozás, a C- egység fiataljainak körében. Második féléves kultúrprog­­ramjukban szellemi fejtörők, klubdélutánok és bankettek rendezése is szerepel. Ilyen munkakört nemnek. ekkora taettwiri, Tiltakozó távirat a vietnami terrorbombázások miatt amerikai repülőgéptámadás. Szerte a gyárrészlegekben til­takozó gyűléseket tartottak, amelyeken elítélték az agres­­­szorokat. A gyár 4 ezer ifjú­munkása a következő szövegű t­áviratot juttatta el az USA­­ nagy­követségéhez: „A Lenin Kohászati Művek ifjúmunkásai nagy felháboro­dással értesültünk az Amerikai Egyesült Államok által végre­­ha­tot t útibb V­­mbaláir^t' s­­zó’, amelyet a Vietnami­­ h­­m­okraikus Köztársaság­y városa, Hanoi és Han­­g ellen követtek «•!. Ti1 ’ ••• 'sün' r. 1 és mélységesen éli! tjük ezt az újabb barbár támadást. Követeljük, hogy azonnal szün­tessék be a VUK elleni bomba­támadásokat! LKM 1088 ifjúmunkása.­Mély felháborodást keltett az LKM valamennyi dolgozó­jában a Vietnami Demokra­tikus Köztársa; fővárosa, Hanoi és egyik nagy városa, Haiphong ellen intézett barbár 3 i­nt kéri kötelessé­ g önkéntes véradás szép példái a Lenin Borászati Művekben Nincs ebben semmi ellent­mondás, mármint a köteles­ség és az önkéntes szó között. Gondoljuk csak el, ebben a pillanatban is hány baleset történik az országban, hány ember szorul másnak a vérére. A beteg sápadt arccal,­­e­­lhunyt szemekkel fekszik a kórházi ágyon, alig lélegzik, óriási a vérvesztesége. Talán 3—4 liter vérre is szüksége van, hogy megmentsék az élet­nek, hogy újra frissen dobog­jon a szív, s az agy vérellá­tása ne akadozzon. Ha van vér, megmenekül, visszatérhet családja körébe, ha nincs ... Napjainkban, hála az önkén­tes véradómozgalom egyre erőteljesebb kibontakozásának és a megértő emberek tízez­reinek, mindig van vér. Gyá­rainkban ezrek és ezrek nyújt­ják oda karjukat véradásra, mert tudják, így segítenek em­bertársaikon és sosem lehet tudni, vajon holnap nem an­nak lesz-e szüksége vérre, aki ma másnak adott vért. Az ön­kéntes véradók többsége ezek­kel a gondolatokkal veszi fel a fehér köpenyt, s nyújtja oda karját az orvosnak. A Lenin Kohászati Művek durvahengerdéjének vörös ter­mében június 23-án kezdték meg az önkéntes véradást. Két nap alatt a durgvahengermű, a villamos-motorjavító, a kö­zéphengermű és a központi gépjavító dolgozói adtak ön­kéntesen vért, és igen szép eredménnyel. Ugyancsak 24— 25-én a nagyolvasztó orvosi rendelőjében is megindult a véradás. Itt a nagyolvasztó, az alapanyaggyár részleg, a keleti erőmű és a gáztisztító dolgozói jelentek meg. A nagyolvasztó­ban 141 ember adott vért, míg a többi üzemegységekből 266- an jelentkeztek véradásra. Ami a hengerműgyárrészleget illeti, a finomhengerműn kívül 437 ember jelentkezett véradásra. A hengermű-gyárrészleg ed­dig, illetve június 29-ig 131 liter vért adott. Hadd beszél­jünk külön a középhengermű dolgozóiról, ahonnan 249-en jelentkeztek, a szocialista bri­gádok tagjai egyszerre adták le a vért, természetesen azok, akiket megfelelőnek találtak a véradásra. Arra ugyanis na­gyon vigyáznak: olyantól ne vegyenek vért, aki nincs meg­felelő kondícióban, vagy tör­ténetesen valami rejtett be­tegsége van. Több embernél előfordult, hogy kérésük elle­nére sem fogadta el az orvos a felajánlott vért, mert olyan betegséget fedeztek fel nála, ami kihatással lehet a szerve­zetre. A középhengermű dolgozóin kívül példás a durvahenger­mű bugacsiszolóinak tömeges jelentkezése is. Az itt dolgozó asszonyok, lányok kitettek magukért. Félelem és különö­sebb rábeszélés nélkül mentek vért adni. A finomhengerműben Nyilas István szocialista hengerész­brigádjából 17 ember adott ön­kéntesen vért. Munka közben mentek be egyenként az ideig­lenes rendelőbe, és leállás nélkül, tehát munkájuk folya­matos végzése mellett mutat­ták szép példáját az emberi szolidaritásnak. Dr. Jovanovics Milos, az Országos Vöröskereszt miskolci alközpontjának vezetője el­mondotta: az eddigi eredmé­nyek igen szépek. Előrelátha­tóan ebben az évben több vért adnak önkéntes alapon a Lenin Kohászati Művek dol­gozói, mint 1965-ben . Ez a tény — mondotta a főorvos — arra enged következtetni, hogy ebben az évben a felvilágosító munka intenzívebb volt, s az emberek megértik és egyre inkább átérzik az önkéntes véradás jelentőségét. Szaladnya Ferencnek, az LKM vöröskereszt szervezete titkárának is hasonló a véle­ménye. Hozzátette még: a gyárrészlegeknél, az üzemek­nél, a vezetők, a párttitkárok és­ más társadalmi szervezetek vezetői és funkcionáriusai is példamutatóan elsőnek jelent­keztek az önkéntes véradásra, így történt ez az elektroacél­­műnél, a nagyolvasztónál, a durvahengerműnél, és remélik, hogy ez a példamutatás a váradás egész ideje alatt meg­marad. Az önkéntes véradás július 15-én fejeződik be a gyárban és remélhetőleg olyan végle­ges eredménnyel, amiről dr. Jovanovics Milos beszélt. (H.) Folyik a véradás az LRM-ben, s az csak természetes, hogy a vöröskereszt mis­kolci alközpontjának dolgozói, akik a vér­vételt végzik, reg­geltől estig dolgoz­nak. Képünk a la­boratóriumban ké­szült, ahol az egyik asszisztens vizsgálja a vért. Boganics László, az LKM központi gép­javítójának a dolgo­zója, horizonteszter­gályos, szocialista brigádvezető, a v vér­vétel előtti orvosi vizsgálaton.

Next