Diósgyőri Munkás, 1967. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 1. szám

2 Felépült az épitőmunkások 1200 személyes sziunkásszállója a Kilián-déli lakóte­epen DIÓSGYŐRI MUNKÁS Műszaki konferencia 1966 utolsó munkanapján Szombaton délben az LKM igazgatósági tanácstermében ünnepélyes műszaki konferen­ciára jöttek össze a gyár mű­szaki, gazdasági vezetői, a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-bizottság képviselői. A megjelenteket dr. Énekes Sándor vezérigaz­gató üdvözölte, majd röviden értékelte a gyár egész évi munkáját. — Az elért eredmények — mint mondotta — példa nél­kül állnak az LKM életében. Közös törekvéssel, a több fe­lelősségvállalással minden­ tervszámot eredményesen tel­jesített, túlteljesített a­ gyár kollektívája. A vezérigazgató elvtárs me­leg hangú köszönetet mondott a gyár minden szorgalmas dolgozójának s egyben kérte a jelenlevőket, adják át ezt a köszönetet és elismerést, va­lamint a minisztérium jókí­vánságait a területükhöz tar­tozó dolgozóknak. Ezt követően Nemeskéri János elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára, majd Bozsik Pál gazdasági igazgató, Zámbó Pál műszaki igazgató, a szakszervezeti bizottság ne­vében pedig Pásti Lajos mon­dott köszönetet mindazoknak, akik kötelességükön túlme­nően is segítséget nyújtottak a szép eredmények eléréséhez. A műszaki konferencia rész­vevőit meglátogatta dr. Bod­nár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, va­lamint Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, akik személyesen is elbe­szélgettek a jelenlevő műsza­kiakkal, majd rajtuk keresztül kívántak eredményekben gaz­dag, boldog új esztendőt az LKM valamennyi dolgozójá­nak. 4 szocialista szerződés szellemében ■*"...............................................................mim....................um..... Gyümölcsöző együttműködés NYOLC HÓNAPJA múlt már annak, hogy a Lenin Ko­hászati Művek kovácsoló gyár­­i szlogének és a Gépgyár vas­úti kerékpárgyártó gyáregy­ségének mozgalmi szervei és gazdasági vezetői megtartot­ták első közös értekezletüket. A két gyáregység vezetői a szocialista szerződésnek meg­felelően, kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a gyártási és megmunkálási nehézségekről, melyek eddig a minőségi és a mennyiségi gyártás akadá­lyozói voltak. Ezen az érte­kezleten a pártszervezet, a szakszervezet és a KISZ bevo­násával meghatároztuk egész évi feladatainkat, melyek most már közös munkát képeztek. Megállapodtunk abban, hogy közvetlenebb érintkezési for­mát alakítsunk ki a gya­korlatban és a lehetőségekhez mérten mellőzzük az eddigi levél- és táviratváltásokat Az esetleges gyártást akadályozó körülményeket a legrövidebb úton, a helyszínen tisztázzuk és a szükséges intézkedéseket mindenkor,­­ haladék nélkül a gyártás érdekében megtes­­­szük. Az eltelt nyolc hónap iga­zolta, hogy törekvéseink he­lyesek, az őszinte tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás mindkét gyáregység tervének teljesítését eredményezte. En­nek a jó együttműködésnek számos eredményét máris le­mérhetjük. Voltak olyan rendkívüli feladatok, amikor a Gépgyárral kooperáló nagy­vállalatok, mint például a Ganz-MÁVAG és a Magyar Vagon- és Gépgyár a koope­rációs tervkötelezettségen túl­menően, többletteljesítésre kért bennünket. Ennek a fel­adatnak csak úgy tudtunk eleget tenni, hogy az LKM ko­vácsműhelye is segítőkészség­gel és messzemenő megértés­sel kezelte kérésünket. Nép­­gazdasági szinten a nagyobb jelentőségű exportfeladatokat az MVG kérésünkre csak úgy teljesítette, hogy a PKP mo­torkocsi CSD alumínium tar­tálykocsi kerékpárok alkatré­szeit, valamint a Ganz- MÁVAG rendelésére PKP, DVM—2-es kerékpárok tenge­lyeit és az egyiptomi kerékpá­rok abroncsait az LKM soron kívül, szerződéses kötelezett­ségén túlmenően, határidő előtt teljesítette. A VÉGLEGES és a javítható selejt csökkentésével kapcso­latosan figyelmet érdemel, hogy az utóbbi félévben na­gyobb arányú selejt nem volt tapasztalható, ami lehetővé tette ütemes gyártásunkat. A minőség területén­ mutatko­zó javulás követelménye, hogy csökkenő tendenciát mutat a veszteségidő grafikonja is. Elv­társi segítségnyújtás mutat­kozott a nagykovácsműhely részéről akkor is, amikor a mintegy 65 féle típusú kerék­pár-alkatrész selejtpótlására kértük őket. A szállítóvállalat esetenként nem ragaszkodott szorosan a rendeletek által biztosított lehetőségekhez, így a darabos tételek soron kívüli szállításával jelentősen segí­tette munkánkat. A nem ter­vezhető selejt előfordulása miatt a jövőben is számítunk a kooperáló gyáregységnek a segítségére és a határidős segítségére a tételes és a ha­táridős munkák gyártása ese­tén. A két vállalat tömegszerve­zetei és gazdaságvezetői kö­zött kialakult jó együttműkö­dés eredménye többek között, hogy a vitás problémák az em­lített módon rövid úton, gyor­san nyernek elintézést, és ez sokkal jobb módszer, mint a korábban előforduló döntőbi­zottsági eljárások. A KÉT VÁLLALAT kölcsö­nös érdeke, hogy mindenben segítséget nyújtson egymás­nak ebben az évben is, ami tulajdonképpen az új gazda­ságirányítási rendszer előké­szítő esztendejét is jelenti. Mi nagy hangsúlyt helyezünk gyártmányaink minőségére, mert tudjuk, hogy az általunk gyártott termékek csak akkor lehetnek versenyképesek a vi­lágpiacon, ha minőségileg ki­fogástalanok és árban is meg­felelnek. Ennek a célnak az érdekében kerül sor még eb­ben a hónapban a társadalmi szervek bevonásával közös ér­tekezletünkre. Itt megbeszél­jük a súlyponti feladatokat, kidolgozzuk intézkedéseinket a már ismert termelési prob­lémák megoldására, valamint értékeljük együttműködésünk eltelt hónapjait és hasznosít­juk a már szerzett tapasztala­tokat. Reméljük, együttműkö­désünk ebben az évben is mindkét gyáregység számára meghozza gyümölcsét. Nagy László DIGÉP gyáregységvezető MOLNÁR JÓZSEF* DURVAHENCEROÉBEN Meredt óriások kusza rozsdás gerinceivel, unalmas tátongón ásítanak az égnek. Új ritmust leng a szél. Párát kavar zavaros jellegnek, s kérges tenyérnek új életet ígér. Párás huzat vág homályos szemekbe,­­ remegő hőség vonaglik a vaspalotában. Márványtalan szeparék. Ormótlan merev gőzt lehelő testek hazája, kokillák keblébe ömlő vörös acélvér. Sercegve szikráznak kormos szénkefék,­­ arat a centrifugális erő. Recseg a fogaskerék. Szakadt ruhájú test belefúrja magát a szédülő fényes hengerek közé. Vasmarok szorít gondtalan karokat a fémpalota éled, sikít, jajong Univerzális gépezet... Elsöprő titkos szenvedély ujjong és életre kel, épül egy új élet. * A vers szerzője az LKM durvahen­­gerművének egyik lemezollójánál dol­gozik, mint csoportvezető helyettes. Első alkalommal jelenik meg verse lapban. Időt, fáradtságot nem sajnálva... A­z irodában hűvös van. Le sem vetem a kabátom, úgy fogla­lok helyet a hosszú tanács­kozó­­ asztal mellett. A néhány má­sodperces csend jó arra, hogy gon­dolatainkat rendezzük, s nekem eszembe jut egy régi történet, amely vele, a mai titkárral kapcsolatos. Két évvel ezelőtt riportot írtam Nyilas Sándorról, az acélmű KISZ- titkáráról abból az alkalomból, hogy az ifjúsági mozgalomban végzett hosszú, fáradságos munka után „nyugdíjba megy az öreg”. „Meg­találtam a helyettesemet, kitűnő káder, nagyszerű ember, hát mehe­tek” — mondta kicsit szomorúan, kicsit boldogan. Néhány hét múl­va, amikor ismét összetalálkoztunk, s kérdeztem, hogyan telnek a „nyug­díjas” évek, csak legyintett. „Ma­radtam. Az emberemet ..ellopta” a nagyüzemi KISZ-bizottság. Akkor tudtam meg, hogy a ki­tűnő káder és nagyszerű ember Rá­bai István, a nagyüzemi KISZ-bi­­zottság szervező titkára. Magas, karcsú fiatalember. Mond­ják, hogy szerény, mondják, hogy tréfás és mondják róla, hogy na­gyon komoly. Ami biztos: ő az ed­digi legfiatalabb KISZ-titkár a gyárban. Egyébként 1941-es, nős, s egy kisfiú vagy kislány leendő apja. Tizennégy éves kora óta vesz részt az ifjúsági mozgalomban. — Hogyan kezdődött? — A MOM 116-os intézetben ta­nultam szakmát, s már az első év­ben titkárrá választottak. Azóta, akár a gyárba, akár a hadseregbe kerültem, mindig az vagyok. Nem is tudom­, hogyan lehet. Talán mert nekem mást jelentett a mozgalom mint másoknak. Mikor mint tanuló Diósgyőrbe kerültem, teljesen egye­dül voltam. Barátok, rokonok nél­kül. S én annyira vágytam utánuk, annyira szerettem volna valakihez vagy valakikhez tartozni. Ami a leg­szebb volt: soha senki nem érez­tette velem, hogy én nem vagyok tőzsgyökeres miskolci vagy diósgyő­ri. Megbíztak bennem, s ez boldog­gá tett, újabb erőt adott a feladatok elvégzéséhez — A ..titkárváltásra’’ a munka dandárjában, az utolsó negyedévben került sor. Sokan azt hitték, ez törést idéz majd elő az LKM nagy­üzemi KISZ-bizottság munkájában. Ma már bizonyos, hogy nem így történt. Nehéz volt? — Nehéz. A gyár nagy tradíciók­kal rendelkezik, a megyében a mun­kásmozgalom egyik legerősebb bá­zisa. Erre gondoltam, amikor meg­kaptam a megbízatást. Arra, hogy tőlünk sokat várnak. De nem ijed­tem meg a nagy feladatoktól. Tud­tam, hogy munkatársaim is segíte­nek s az a jó kapcsolat, amely a KISZ-szervezet és a többi társadal­mi szerv között kialakult az évek folyamán, ugyancsak erős támasz. S úgy éreztem, a fiatalok elfogad­tak vezetőjüknek. Munkaidőm nagy részét közöttük töltöm az üzemek­ben, ismerem gondjaikat, terveiket, vágyaikat. Együtt beszéljük meg a feladatokat, s együtt értékeljük a végzett munkát. Jó érezni azt az erőt, amely mögöttem áll, s amely hozzásegített, hogy a nehéz idő­szakban se következzen be törés, visszaesés. — Sok­an kíváncsiak voltak, mi­lyen irányvonal következik, ha át­veszed a KISZ-bizottság irányítá­sát. Mondanál valamit a vezetési módszeredről? — Saját magamon tapasztaltam hosszú éveken keresztül, hogy mit jelent. KISZ-vezetőnek lenni. Véle­ményem szerint jó vezető csak az lehet, aki időt, fáradságot nem saj­nálva munkálkodik a közért, s együtt él, együtt örül, együtt bán­kódik a fiatalokkal, éli és érzi gond­jaikat, problémáikat. Híve vagyok a pontosságnak, a kicsit „katonás” stílusnak Elvem, hogy a legmeg­győzőbb mindenkor a személyes pél­damutatás, s ezt tudatosan válla­lom. Szeretem a bátor, őszinte kri­tikát, mert úgy érzem, ez elenged­hetetlen felté­tele munkánk­nak, s az egés: ifjúsági mozga­lomnak. Ennek szellemében végeztem mun­kámat 196- ban és szeret­ném végezni e évben is. • Ha ma az új esztendő­nél tartunk, milyen tervekkel kezdi 1967-es munkáját a nagyüzemi KISZ-bizott­­ság? —. Az ez évi munkát felölelő irányelveken két alapvető gondolat vonul át. Egyik: a megváltozott kö­rülmények alapján tovább fejlesz­teni a hagyományokat, az eddig be­vált helyes módszereket. A másik: bátran kezdeményezni, elsősorban a termelést segítő munkában és a KISZ kommunista jellegének meg­teremtésében. Ennek kell keresnünk örökös szívóssággal a hogyanját és a mikéntjét, s erre a hogyanra és mikéntre kell választ adni magunk­nak. S amikor most az új év elején gyárunk fiataljait köszöntöm, úgy érzem, képesek is erre. A rövid beszélgetésnek vége. S míg lefelé ballagok a hivatal­házi lépcsőkön, arra gondolok, amit Rábai István a véletlenről mondott: „Különös véletlen, hogy mindig KISZ-titkár voltam, s hogy például a párttagsági könyvemet is éppen a huszadik születésnapomon kaptam meg.” A marxista filozófia méltányolja ugyan a véletlen szerepét, de ta­gadja tendencia-szerű érvényesülé­sét. Én sem hiszek. S azok sem — volt és jelenlegi munkatársak — akik jól ismerik Rábai István em­beri tulajdonságait. Ny. I. Beszélgetés Rábai Istvánnal, az LKM nagyüzemi KISZ-bizottság titkárával 1961. január 3. Megfelelő alapokkal rendelkezünk Értékelték az LKM KISZ-alapszervezetek akcióprogramjának éves teljesítését technikus nyerte el a kiváló címet. A vietnami műszakok során és a BÉM, illetve a he­lyi védnökségi akcióknál mint­egy 50 ezer óra társadalmi munkát végeztek a fiatalok. Jelentős eredmények szü­lettek a politikai nevelő­munka területén is. A KISZ politikai oktatáson 800, a párt­­politikai oktatáson 600, állami oktatásban 400, szakmai ok­tatáson 450, a Kiváló ifjú mér­nök és technikus mozgalom­ban 179, a Szakma ifjú meste­re mozgalomban pedig több mint 200 fiatal, vesz részt. "A KISZ-szervezetek megmozdu­lásai közül különösen a Vá­doljuk az imperializmust ak­ció mondható sikeresnek. Az MHS-el közösen nagyszerűen valósították meg a hazafias nevelés célkitűzéseit is. A kul­túr- és sporttevékenység tar­talmi színvonala is jelentősen javult. Az értékelés szerint tovább nőtt a szervezeti fegyelem, erősödött a KISZ-szervezetek kommunista jellege. Az év so­rén több mint 100 fiatalt vet­tek fel a KISZ-be s ez orszá­gos szinten is szép eredmény­nek mondható. A végzett munka értékelése és elismeré­se alapján* számos fiatalt ja­vasoltak párttagnak. Jónak mondható a tagdíjfizetés 95,1 százalékos évi átlaga is. Az összértékelésen túlmenő­en a végrehajtó bizottság kü­­­lön-külön is értékelte vala­mennyi gyárrészleg KISZ- szervezeteinek munkáját. En­nek eredményeképpen a nagy­üzemi KISZ-végrehajtó bizott­ság az acélmű és a közlekedési gyárrészleg KISZ-szervezeté­­nek a „Kiváló csúcs KISZ- vezetőség” címet adományoz­ta. A Kiváló KISZ-alapszerv címet pedig a következő KISZ- alapszervek nyerték el: kö­zéphengermű, vízmű, nagyol­vasztó C. egyedi A­ MEF és a csavargyár KISZ-alapszerve. A kitüntető címeket elnyert KISZ-szervezeteket a nagy­üzemi KISZ-bizottság felter­jesztette a KISZ Központi Bi­zottság dicsérő oklevelére. Ezen túlmenően a KISZ-szer­­vezetek pénzjutalomban is ré­szesültek és­­ a nagyüzemi KISZ-bizottság valamennyi megjutalmazott csúcs-, illetve alapszervnek négy-négy nap­ra rendelkezésére bocsátotta a KISZ-bizottság autóbuszig­. Az értékelés befejezésül hangsúlyozta, hogy megfelelő alap van arra, hogy a jövő évi feladatokat hasonló eredmé­nyességgel teljesítsék a csúcs- és az alapszervezetek. Az LKM nagyüzemi KISZ- bizottságának végrehajtó bi­zottsága értékelte a vállalat valamennyi KISZ-csúcs- és alapszerv akcióprogramjának teljesítését. Az értékelés so­rán figyelembe vették a fel­adatok végrehajtását, a vég­rehajtó bizottsági üléseken tárgyalt csúcsvezetőségi, illet­ve alapszervi vezetőségi jelen­téseket és a jelenlegi vizsgá­lat megállapításait. Az érté­kelés eredményeképpen meg­állapították, hogy összességé­ben az alapszervezetek 94 szá­zaléka teljesítette az akció­­programban vállaltakat.­­ A termelést segítő tevékeny­ség területén különösen ki­emelkedtek jó munkájukkal az ifjúsági és felnőtt szocia­lista brigádokban dolgozó fia­talok. Munkájuk, a kongres­­­szusi munkaverseny sikerei­ben mérhető le a legjobban. Ezenkívül a borsodi ifjúsági Radar mozgalomban, az FMKT mozgalomban, valamint a tár­sadalmi munka és a védnök­­ségi akciók teljesítésében ér­tek el szép eredményeket, így például a Radar mozgalomban résztvevők tevékenysége 5 millió forint kimutatható meg­takarítást eredményezett a vállalatnak. Az FMKT moz­galomban 54 fiatal mérnök és

Next