Diósgyőri Munkás, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 1. szám
2 DIÓSGYŐRI MUNKÁS (Folytatás az 1. oldalról) az év végi műszakigazdasági konferencián éspedig úgy, hogy az exportbuga részaránya a tavalyi 13,7 százalékról 3,1 százalékra csökkent. Eredményesen dolgoztak többi gyáregységeink is. Acélöntödénk 300 tonnával, vasöntödénk 1500, nagy kovácsüzemünk 2000, nemesacél-kovácsoló üzemünk 30, csavargyárunk 50, húzóművünk 500, s tűzállóanyaggyárunk mintegy 100 tonnával termelt többet éves előirányzatánál. Szolgáltató gyáregységeink mindehhez megfelelő módon, időben biztosították a szükséges szolgáltatásokat. Kiszállítási terveinket hasonló módon mindenütt túlteljesítettük. Tovább szépíti közvetlen termelőmunkánk eredményeit, hogy teljes mértékben eleget tettünk speciális és kooperációs kötelezettségeinknek, s kielégítettük a kiemelt rendeléseket is. Mindez azt eredményezte, hogy társadalmi termék értékünk 6,5 md Ft helyett mintegy 7,2 md Ft, azonban a gondolataim elején említett nehézségek ehhez csak körülbelül 500 millió forint nyereséget engedtek meg realifcálni. Ez kevesebb attól, mint amit az év elején remélni mertünk. Ennek ellenére — főleg az 1974- ről áthozott kedvezményes bérfejlesztési lehetőség alapján — bérszínvonalunkat 7,5 százalékkal tudtuk növelni. Ezt alapbérek emelésére, a kiemelt gazdasági feladatok jutalmazására, s a teljesítménybérezés hatékonyságának fokozására használtuk. A termelőmunkával közvetlenül kapcsolatos, elmondott tényezőkön kívül számos más, további tényező telítette feladatokkal számunkra az 1975-ös esztendőt. Ezek közül csak kettőre utalnék, a vállalat fejlesztésével kapcsolatos előkészítő munkákra, valamint a szervezet korszerűsítésével kapcsolatos lépésekre. Elmondhatjuk, hogy e két téma területén is eredményes volt vállalatunk számára az 1975- ös esztendő. Több szakaszban is kiélezett munka eredményeként az Állami Tervbizottság az augusztusi ülésén jóváhagyta a Lenin Kohászati Művek új komplex acélművének fejlesztési javaslatát, novemberi ülésén pedig eldöntötte, hogy azt a konverterüzem létesítésével kell kezdeni. Ez a két döntés a Lenin Kohászati Művek réj^n vajúdó problémájának megoldására szabta meg a feladatokat. Eredményeként nyolc éven belül megszüntethető az elavult Siemens—Martin-acélmű, és korszerű technológiájú, nagy teljesítményű, a minőségi és nemesacélok gyártására alkalmas, termelékeny és gazdaságos acélgyártó üzemünk lesz. Fokozatosan biztosítani tudjuk majd a vertikumon belüli összhangot is. A beruházás konkrét előkészítésére az intézkedések megtörténtek, és az előttünk álló 1976-os esztendő során ez ügyben további jelentős munkát kell végeznünk. Jelentős lépést tettünk 1975-ben a vállalati szintű munka- és üzemszervezésben is. Ennek során az volt a célunk, hogy rendezzük a kulcsfontosságú hatásköröket, tisztítsuk az egyes szakigazgatóságok profilját és megszüntessük a fölösleges párhuzamosságokat. A szervező munka során messzemenően törekedtünk a szocialista demokratizmus érvényesítésére és igyekeztünk azt biztosítani, hogy e demokratizmus a kialakított új szervezeti keretek között automaikusan éljen, sőt tovább fejlődjék. Úgy vélem, nyugodtan mondhatom, hogy ez a munkánk eredménnyel járt, s a jelen időszakban már kezdi gyümölcseit meghozni. Kedves Elvtársak! Vállalatunk műszaki-gazdasági életének 1975-ös szakaszát áttekintve, a problémák és a nehézségek ellenére jelentős fejlődést állapíthatunk meg. Engedjék meg nekem most, az év végén e pár perces találkozás és visszaemlékezés során, hogy kijelentsem: Fejlődés volt vállalatunk szociológiai-társadalmi életében is. Legyen szabad erre következtetnem a műszakigazdasági konferenciák hangvételéből, az emberekkel való közvetlen találkozások során kibontakozó megnyilvánulásokból, abból, hogy a fogadóórákon a panaszosok száma fokozatosan csökken, és egyáltalán a mindennapi élet állandó atmoszférájából. Ez a fejlődés — megítélésem szerint — legalább olyan jelentős, mint a műszaki-gazdasági életben elért fejlődés. Sok számos probléma van még e téren is. Tapasztalni még nagyon sok méltánytalanságot, bizalmatlanságot, meg nem értést. Sok jogos segítségkérő igényt nem tudtunk még kielégíteni. Mégis úgy ítélem meg, hogy haladtunk előre e téren, s számunkra ez a megnyugtató. Ez az, ami záloga a kollektíva összetartozásának és a kollektívához tartozás hűségének. Ez a záloga az áldozatkész munkának, a türelemnek, egyáltalán a társadalmi létnek. E nagy múltú gyár dolgozói, mint kollektíva is méltán vívta ki magának a történelmi szintű elismerést, s ez a biztosítéka annak, hogy gazdasági-műszaki munkánk mellett a szocialista együttélés vállalati szinten is egyre tökéletesebbé válik. Kedves Elvtársak! Az elmúlt évben végzett munka és az elért fejlődés néhány különböző síkú áttekintése után engedjék meg, hogy egészen röviden, valóban csak pár szóval a jövő feladataira térjek. Már említettem, hogy az évek egymásutánjának jelenlegi váltása, a negyedik ötéves tervünk befejezését és új, ötödik ötéves tervünk kezdetét is jelenti. Mindannyian figyelemmel kísértük a Központi Bizottság novemberi ülésének határozatait, s az országgyűlés decemberi ülésszakát, mely következő ötéves tervünket törvényerőre emelte. Ismert, hogy e törvény a gazdaságpolitika fő irányvonalaként a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelését jelöli meg. Célkitűzései reálisak, teljesíthetők, s ugyan nem biztatnak rendkívüli életszínvonal ígéretekkel, mégis az egyenletes, kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést biztosítják. Ezt támaszják alá a terv főbb adatai és arányai. Az ipar átlagos, évi 6 százalékos termelésnövekedésén belül a magyar vaskohászatnak el kell érnie a 4,3—4,6 millió tonnás acéltermelést, s ez ránk, diósgyőri kohászokra is jelentős feladatokat ró. Hasonlóképpen feladatokat ró ránk az a tény, hogy az ötvözött és nemesacél-gyártmányok termelésének növelését külön is kihangsúlyozza a tervtörvény. Az ötéves terv szellemében körvonalaztuk célkitűzéseinket. Vállalatunk jövő évi előzetes tervét már elkészítettük. Ez azt mutatja, hogy a gazdálkodásunk körülményei továbbra is nehezek lesznek. A kitűzött feladatok lényegében az 1975. évihez hasonlóak. Termelőtevékenységünk feltételei biztosítva vannak. Dolgozóink munkalendületében is bizakodhatunk. A szabályozórendszer új elemei azok, melyek a vaskohászat részére az utóbbi évekhez képest szokatlan körülményeket teremtenek. Bízom azonban, hogy a népgazdaság által elvárt feladatoknak a jövőben is teljes mértékben eleget tudunk majd tenni. Garancia erre a Lenin Kohászati Művek 18 ezer fős kollektívája, hagyományai, munkaszeretete és áldozatkészsége. Kedves Elvtársak! Amikor e szilveszteri gondolataim végére érek, ismét csak a termelőmunka emberi oldalát szeretném előtérbe helyezni. Úgy gondolom, hogy az egymással, munkatársainkkal, az emberekkel való törődésnek a jövőben különösképpen ki kell domborodnia. A körülmények, feladatok, nehézségek megértetése, megmagyarázása tekintetében haladtunk ugyan előre, de további előrelépés szükséges, s ez a humanitásnak, az üzemi demokráciának fontos követelménye. Befejezésül engedjék meg, hogy a pártbizottság, a szakszervezeti, a KISZ-bizottság, valamint a magam nevében köszönetünket fejezzem ki minden jelenlevőnek az éves munkáért. Köszönetet mondok párt- és társadalmi szerveinknek a termelőtevékenység társadalmi-politikai megalapozásáért, a nehézségek között is kiemelkedő politikai-gazdasági irányító és szervező munkáért, s hasonlóképpen köszönetet mondok megyei és városi pártbizottságainknak, szakszervezeti és társadalmi szerveinknek mindazért a segítő támogatásért, melyet az év folyamán tőlük kaptunk. Kérem minden itt megjelent vezető munkatársamat, tolmácsolják köszönetünket vállalatunk valamennyi dolgozójának, s ebben a szellemben, a köszönet és a bizalom szellemében kívánok mindannyiunknak nagyon boldog új esztendőt. A jelenlevők tapssal köszönték meg a vezérigazgató elvtárs méltató és köszönő szavait, majd Drótos László, a városi pártbizottság első titkára lépett a mikrofon elé. Elöljáróban a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében köszöntötte a gyár kollektíváját. Meleg hangon méltatta azt a munkát, amit a gyár dolgozói 1975-ben elértek, amellyel jó alapot teremtettek az ötödik ötéves terv céljainak teljesítéséhez. Részletesen is kitért a sikereket elősegítő körülményekre, a kongresszusi felszabadulási munkaversenyben elért eredményekre, az emberi helytállás, a kommunista példamutatás szép példáira. Hangsúlyozta, hogy a gyár dolgozói döntő kérdésekben léptek előre. Jellemző e szorgalmas kollektívára az optimizmus, a jövőbe vetett bizalom, mindazok a jó tulajdonságok, amelyek nélkülözhetetlenek a zavartalan szocialista építőmunkához. Szólt a gazdasági és politikai munka aktuális feladatairól, az ezekkel járó menet közbeni nehézségekről, gondokról. Befejezésül Drótos László a megye és a város vezetőtestületei nevében jó egészséget, töretlen munkakedvet és ennek erdményeként sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánt — a jelenlevőket kérve ennek átadására — a gyár valamennyi dolgozójának. f * III 1976. Január ft A ]0G LEHETŐSÉG, ÉLJÜNK VELE Varga Barnabás szb-titkár a szakszerv ezen munka továbbfejlesztésétől Csaknem egy hónap telt már el a szakszervezetek XXIII. kongresszusának megnyitása óta. Azóta a gyáraink képviselői, a SZOT kongresszuson küldöttként vagy meghívottként részt vett munkatársaink legfontosabb feladatuknak az ott hallottakról, tapasztalatokról szóló beszámolókat tartják. A gépgyár kollektíváját három küldött képviselte. Egyikük — Princz Lászlóné — kongresszusi beszámolóját, már korábbi lapszámunkban közöltük. Ezúttal Varga Barnabás elvtársat, a szakszervezeti bizottság titkárát kértük meg, hogy összefoglalja az ott tapasztaltakat. — Szerettünk volna a kongresszus munkájába aktívan is bekapcsolódni, azaz szót kértem, de a nagy létszám miatt nem volt lehetőség, hogy a diósgyőri kollektíva nevében elmondjam véleményemet. A határozattervezethez és a szóbeli kiegészítőhöz kívántam volna hozzászólni, elmondani, hogy ezek nagyon hűen adták vissza a szakszervezet több mint négyéves tevékenységét. A beszámoló, jelentés igen őszinte hangú volt, az eredmények mellett a hibákra is rámutatott. A határozatok pedig tartalmazzák a legfontosabb tennivalókat, tükrözik azokat a célkitűzéseket, amelyeket a XI. kongresszus is meghatározott, és ezekben a szakszervezetek kongresszusa rámutat arra az útra, amelyet követni kell a fejlett szocialista társadalom felépítése és dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Helyi tapasztalatainkból merítve, hozzászólásomban szerettem volna foglalkozni az országos szakmai bértáblázat bevezetése óta kialakult véleményekkel. Mint mondtam, szót nem kaptam, de írásban beadtam véleményemet, amely a jegyzőkönyvben teljes terjedelmében szerepel. Miért választottam ezt a témát? A nagyüzemi munkások igen régen várták a bértáblázat bevezetését, amelynek feladata volt, hogy rendet teremtsen a szakmákon belüli bérezésben. Tapasztalataink igen kedvezőek. A SZOT kongresszusán 145 küldött kapott hozzászólási lehetőséget. Sok külföldi fejezte ki elismerését a magyar szakszervezeti munka eredményessége alapján. Hazai küldötteink által elmondottak pedig teljes szélességükben érintették a szakszervezet szerteágazó munkáját. A dokumentumokkal való egyetértésen túlmenően nagyon sok észrevétel, javaslat hangzott el a munka továbbfejlesztésével kapcsolatban. Gáspár elvtárs szóbeli beszámolója nagyon hűen adta vissza a szakszervezeti választások tapasztalatait, egéren a bizalmi választásoktól a kongresszusig. Ezen beszámolási ciklus alatt minden szinten vizsgáztak a szakszervezeti testületek és a tisztségviselők is. Erre az időszakra nagyon sokrétű munka volt jellemző. Az a meggyőződésem, hogy a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséhez minden feltétel adott. A Magyar Népköztársaság törvényei biztosítják a szakszervezeti jogokat, s hogy ez hogyan érvényesül, az rajtunk, aktívákon és a szakszervezeti testületeken múlik. A különféle jogok csak lehetőségek, nekünk kell azokat jól kihasználnunk. Mind megfelelőbben kell ezekkel élnünk. Gáspár elvtárs így fogalmazta meg: még többet a munkáshatalomért, a dolgozók érdekeinek védelméért. Ez pártunk programja is, és ezzel a programmal teljes mértékben egyetértünk. Mi, gépgyáriak is ennek érdekében fogunk cselekedni, mindent megtenni az elkövetkezendő időben. T. I. Eredményes Évet zárt az acélmű Baráti összejövetel a Kisvadászban Baráti beszélgetés, minden kötöttség nélkül, megterített asztalok és jó hangulat — így jellemezhetnénk azt az év végi összejövetelt, amelyet az acélmű gyáregység gazdasági és társadalmi vezetősége rendezett december 29-én a tapolcai Kisvadász étteremben. A mintegy százfős ünnepi vacsorán megjelent Csépányi Sándor, az MSZMP KB tagja, az LKM vezérigazgatója, Majtényi Lajos, a pártbizottság titkára, Gácsi Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára, Berényi Márton, a KISZ-bizottság megbízott titkára. Fehér asztal mellett beszélgettek a gyár vezetőivel az aranyérmes szocialista brigádtagok, a kiváló dolgozók és az egyes munkaterületek vezetői. Csépányi elvtárs szívélyes hangon üdvözölte az acélmű dolgozóit, megköszönte az egész évben végzett jó munkájukat. Ezután Jung János, az acélmű gyáregység vezetője arról beszélt, hogy a termelési eredményekkel párhuzamosan növekedett az egyéni jövedelem is a gyáregységben. Fontos feladat — mondotta —, hogy ezeket az eredményeket az új esztendőben tovább fokozzák, elsősorban az új acélgyártási technológia elsajátításával. Összekoccantak a poharak, s az asztalok mellett megindult a beszélgetés. Karidopulos György olvasztár most az elmúlt év nehézségeiről és eredményeiről beszélgetett barátaival. — Nem volt könnyű év, de sok mindenre büszke vagyok — mondta — például arra, hogy első lettem a C-műszakban, és arra, hogy gyarapodott a szakmai és a politikai műveltségem is, a marxista—leninista középiskola elvégzésével Jó hangulatban folytatódott a vacsora: mindenkinek volt véleménye, mondanivalója az 1975-ös évről; szinte valamennyien sikeresnek könyvelték el. Az elért eredményeikhez mi is csak gratulálni tudunk és kívánjuk, hogy az 1976-os esztendő végén is ilyen elégedetten búcsúztassák majd az óévet. Vadas Zsuzsa Hallotta-e... ...hogy eredményesnek bizonyult a próbaüzem az Ózdi Kohászati Üzemek közelmúltban felavatott új rúddrót hengerművének rúdsorozatán Ez a hengermű — a IV ötéves terv egyik kiemelt nagyberuházásaként — a tervezettnél három hónappal korábban kezdhette a próbaüzemelést tev október 31-től december 30-ig 10 ezer tonna jó minőségű hengerelt árut gyártott, melynek termelési értéke közel 80 millió forint.