Diósgyőri Munkás, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-31 / 5. szám

1984. január 31. ILL­ÍLT LEVÉL a Lenin Kohászati Művek dolgozóihoz Tisztelt Munkatársaim! Vállalatunk helyzetét, gazdálkodásunk külső körülményeit, gondjait, lehetőségeit többé-ke­­vésbé valamennyien ismerjük. Rajtunk kívül is sokakat foglalkoztat a kohászat helyzete. A közvéleményben szakmánkkal kapcsolatosan a túlzott optimizmustól vezérelve, egészen a bo­rúlátásig, sokféle vélemény, jövőnkre vonatko­zó jóslat hangzik el. Fontos dolognak tartom, hogy mi, akik e nagy múltú gyár mai dolgozói vagyunk, a va­lóságnak megfelelően ítéljük meg körülménye­inket és reális célokat kövessünk. Munkánk tisztességes elvégzése mellett csak a valós­­ helyzetismeretre épülő programunk adhat biz­tos alapot mai nehéz gazdasági problémáink megoldására Az 1983. gazdasági évet összességében ered­ményesen zártuk. Ezzel együtt céljaink megva­lósítása nem sikerült maradéktalanul minden vonatkozásban. Külső és belső tényezők együt­tes hatására veszteségeink csökkentése nem éri el a kitűzött szintet. Vállalatunk hosszabb távra szóló stratégiai céljait már korábban kialakítottuk. Ezt is figye­lembe véve, valamint az elmúlt hetekben szé­les körben véleményezett tervjavaslat alapján az 1984. évi vállalati terveinket jóváhagytam. Az ez évi terv legfőbb célja a vállalatunk vesz­teséges helyzetének megszüntetése. Ezt első­sorban a termelés szervezettségének javításá­val, a fajlagos anyag- és energiatakarékos­sággal, a rendelkezésre álló munkaeszközök és munkaerő célirányosabb, eredményesebb mun­kába állításával kell elérnünk Ahhoz azonban, hogy a vállalati tervek ma­radéktalanul valóra is váljanak, még nagyon sok feltételt kell megteremtenünk. A legköze­lebbi napokban a tervismertető tanácskozáso­kon munkahelyre és személyre szólóan kell a vállalati terveket lebontani, a feladatokat meg­határozni, amelyet minden érdekeltnek jól kell ismernie. Szükség van arra, hogy a végrehaj­tásban kapjon helyet a munkaverseny, a dol­gozók leleményességének, kezdeményező kész­ségének terveinket megalapozó, illetve túltel­jesítését elősegítő felajánlása. Időben és meg­felelően kell előkészíteni a rendeléseket, biz­tosítani az anyagot, a gyártóeszközt, az üze­mek közötti jó kooperációt, a termelési folya­­mat minden szakaszának szervezettebb műkö­dését. A mennyiségi­ feladatok mellett mindjobban érvényesíteni kell a minőségi követelményeket. Sőt, ennek van elsőbbsége. Csak azt, annyit és akkorra termeljünk, amit, amennyit és ami­korra rendelőink kérik. Létkérdés a program­­szerű, ütemes termelés, termékeink minőségi megbízhatósága, összetételi-, felületi- és mé­retpontossága, valamint a szállításra kész ter­mékek kikészítettsége és csomagolása is. A vázlatosan felsorolt feltételek és követel­mények tekintetében ma több területen nem lehetünk elégedettek. A jelenlegi problémáink megoldása képezi tennivalóink egyik nagy fel­adat csoportját. Programunk másik nagy cso­portja a vállalatunkkal szemben egyre növek­vő követelmények teljesítése. 1983 a fordulat éve volt. Sikerült megállí­tani, jó irányba fordítani több kedvezőtlen je­lenséget. 1984-ben a belső konszolidálódás fo­lyamatával, a múlt évben elért eredmények stabilizálásával, a vállalat gazdasági biztonsá­gát, továbbfejlődésének alapjait kell megte­remteni. Az elmondottakból következik, hogy keres­nünk kell az együttgondolkodásnak az egysé­ges cselekvés kialakításának újabb, progres­­­szív formáit és módszereit. Meggyőződésem, hogy az eddig is működő vállalati fórumok, a hagyományos kapcsolatok - különösen ha tar­talmukat szükség szerint még javítjuk is - a jövőben is betölthetik döntő szerepüket. Eze­ken kívül fontosnak és semmi mással nem pó­tolható módszernek ítélem meg az eddiginél szorosabb személyes kapcsolatunkat, az élő, formaságoktól mentes gyakori eszmecserét. Tu­dom, hogy egy ekkora gyárban, mint amilyen a miénk, ez az igény nem elégíthető ki mara­déktalanul, mégis meggyőződésem, sokat tehe­tünk javításáért. Azt javaslom és kérem, hogy keressünk to­vábbi új, eddig nem eléggé alkalmazott for­mákat is. Használjuk ki jobban a sajtót, a he­lyi rádiót, a vállalati stúdiót, a levélírást egy­más gondolatainak, problémáinak, javaslatai­nak megismerésére. Célravezetőnek látom azt is, hogy a Diós­győri Munkás hasábjain a vállalat különböző színtű vezetői minden héten jelentessenek meg mindnyájunkat érdeklő cikkeket. Gyakrabban kapjanak nyilvánosságot széles körű véleményt igénylő vállalati elképzelések. A lap olvasói tegyenek fel kérdéseket és fejtsék ki észrevé­teleiket egy-egy közérdekű munkahelyi témá­ban. Közel másfél éve vagyok ismét annak a kö­zösségnek tagja, amelyet a Lenin Kohászati Művek kollektívájának neveznek. Erre személy­­szerint büszke vagyok. Ez idő alatt szerzett ta­pasztalataim azt a meggyőződést erősítették bennem, hogy ma is túlnyomó többségben dol­goznak e vállalatnál kiváló szakemberek, meg­oldhatatlan feladatot nem ismerő, őszintén ten­ni akaró munkások, alkalmazottak. Az itt dol­gozók nagy többségének van reális ismerete és véleménye belső vállalati életünkről és mun­kánkról. Én ezeket a véleményeket is ismere­teket nem tudom és nem is akarom nélkülöz­ni vezetői munkámban. Kérem munkatársaimat, tiszteljenek meg vé­leményükkel, vegyenek ezáltal is részt minél szélesebb körben közös sorsunk irányításában, a vállalatvezetés felelősségteljes munkájában. Ezt remélve, bízom abban, hogy még szoro­sabb együttműködésünk közös célunkat, a vál­lalat további gazdasági, műszaki és morális felemelkedését szolgálja. Munkatársi tisztelettel: Drótos László vezérigazgató Javítják a körkeverőt Január 9-én teljesen ki­ürítették a kombinált acél­mű 1300 tonnás körkeverő­­jét, s másnap a Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri részlegének szakemberei hoz­záláttak a berendezés inten­zív lehűtéséhez, hogy meg­kezdhessék a szükséges nagy­javítás munkálatait. Az acélgyártáshoz szüksé­ges folyékony nyersvas tá­rolására szolgáló berendezés már jó időn át rokkant ál­lapotban üzemelt. Ugyanis 1983. március 28-án — hét hónapi üzem után — a kör­keverő megsérült. A csapoló­nyílás feletti boltozati rész­től kiindulóan a körkeverő kopóbélése kb 3 négyzetmé­ternyi területen leszakadt. A beszakadás gyorsan tovább­terjedt a boltozat háromne­gyed részére, a beöntőnyílás melletti pillérig. (A leszakadt boltozat hazai samott-téglá­­ból készült.) A körkeverő üzemét csak úgy tudták fenntartani, hogy a boltozat­páncélt sűrített levegővel hűtötték, s a térhőmérsékle­tet 1300 ° C-ról 1150-re csök­kentették. Az elvégzett vizsgálatok során megállapították: a ko­­m póbélés leszakadását az okoz­ta, hogy a hazai samott-tég­­la erre a célra nem megfe­lelő, túlságosan nagy fuga­méretekkel volt felfalazható. Beöntéskor a nyersvas-fel­­treccsenések behatoltak a fu­gák közé, s ez meggyengí­tette a boltozatot. A páncélzat­­hűtés után többször is torkettálást vé­geztek : tűzállóanyagot szór­tak a leszakadás helyére. A torkettálással 9 hónappal si­került meghosszabbítani a körkeverő élettartamát! Ezekben a napokban nagy ütemben folyik a berendezés nagyjavítása. Dudra József, a Kohászati Gyárépítő Válla­lat diósgyőri részlegének fő­építésvezetője elmondotta, hogy a nagyjavítás 36 napra tervezett, s naponta 36 kő­műves és 36 segédmunkás dolgozik a berendezésen. Kezdetben hátráltatta a munkát az, hogy 40 tonnás acéltapadmány borította a körkeverő belsejét, aminek az eltávolítása három napot vett igénybe. Azt is elmon­dotta a főépítésvezető, hogy négyréteges tűzállóanyag-fa­­lazást kap a berendezés. A kopóbélést a jugoszláv ,,Mag­­nochrom”-cégtől rendelt magnezit-téglákból készítik, amelyek pontos méretűek, jó minőségűek, s a fugaméretek is minimálisak. A berendezés javításának befejezési határideje február 16, amit a felfűtés követ. A körkeverőt két hét alatt fo­kozatosan 1300 fokra fűtik, hogy újra fogadtassa az acélgyártáshoz szükséges fo­lyékony nyersvasat. F. D. DIÓSGYŐRI MÜNK­­­S Ipyi pipik Tovább folytatják az ipar­­történeti emlékvölgy kialakí­tását az LKM szocialista brigádjai a Garadna-völgy­­ben, ahol a mai vasgyártás bölcsője ringott. Az őskohó szomszédságában már elhe­lyeztek néhány ipartörténeti berendezést, melynek számát az idén tovább gyarapítják. Felvételünk a gépgyár B-gyáregységében készült. Mihalcsik Gusztáv brigádvezető és társai DKS 63-as típusú excenterprést szerelnek össze. Fotó: Szabó Lajos „Ez a munka nem népszerű.9 Munkavédelmi zárszámadó ... A zenekar befejezte a hangversenyt. Remek pro­dukció volt. Zúg a vastaps. Mindenki elégedett... Ne csodálkozzék senki, hi­szen nem valódi koncertről íródtak a fenti mondatok, hanem munkavédelmi zár­számadás hangulatos beveze­tőjeként. Lehet, nagyon bi­­zarrnak tűnhet a jelkép, én mégis leginkább egy reme­kül összeszokott zenekarhoz hasonlíthatom a DIGÉP szak­­szervezeti bizottságának mun­kavédelmi bizottságát. Mert hogy „jól muzsikálnak” Igaz viszont, hogy „fellépéseiket” egyetlen esetben sem kíséri hangos ováció, még kevésbé szerepel az elismeréseik kö­zött a frenetikus, zúgó vas­­taps. Merthogy szigorúan be­tartatják a szabályokat, s aki fittyet hány erre, azoknak „elhúzzák a nótáját”. Mind­azonáltal az eredménnyel vé­gül is mindenki elégedett. A Diósgyőri Gépgyárban a szakszervezet munkavédelmi szolgálata behálózza az egész gyárat. A munkavédelmi őrök, aktívák, felügyelők s a tevékenységüket irányító munkavédelmi bizottság tag­jai „ott vannak minden ki­lométerkőnél” — vagyis, minden egyes munkahelyen. A munkavédelmi őrök száma 760, nyolcvanketten vannak a munkavédelmi akth­ók (kö­zülük kiválasztott a 21 mun­kavédelmi felügyelő), s ma­ga a munkavédelmi bizott­ság 8 tagot számlál. Évek óta hagyomány már a gyárban, hogy januárban értékelik a vállalat elmúlt évi munkavédelmi helyzetét és megszabják a soron kö­vetkező legfontosabb tenni­valókat, így történt ez a leg­utóbbi zárszámadó értekezle­ten is. A munkavédelmi bi­zottság aktív tagjai közül je­len volt Szigetvári István, Diószegi József, Kr aj András, Révész József, Soltész László, Fazekas Ferenc, Répási László, s eljött két nyugdí­jasuk — Almási Béla és Miskolczi Zoltán — is. Nyikos Zoltán, a vszb munkavédelmi főfelügyelője köszöntötte elsőként a részt­vevőket, majd értékelte a DIGÉP munkavédelmi hely­zetét, konkrétan részletezve a bizottság tevékenységét. 1983- ban 66 balesettel történt ke­vesebb, mint a megelőző év­ben, s a kiesett munkanapok száma is csökkent 772-vel. Halálos baleset nem volt. A csonkulásos balesetek muta­tója nem növekedett ugyan, de a helyzet így sem kedve­ző. A legkevesebb számú és a legkisebb súlyosságú cson­­kulás is maradandó veszte­séget jelent a balesetet szen­vedő ember számára. A bal­esetek megelőzésében van legnagyobb feladata tovább­ra is a bizottságnak, haté­konyan együttműködve a vállalati munkavédelmi osz­tállyal Ez a munka nem népszerű. Minden köszönet, és elismerés azoknak, akik fizetség nélkül és önzetlenül vállalják a népszerűtlensé­get. Vállalják azért, hogy a DIGÉP-ben minél kevesebb legyen a baleset. Vállalják azért, hogy minél kevesebb legyen az özvegy, a gyá­szoló szülő, az árván mara­dó gyermek. Csengeti Zoltán, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője a megyei baleseti statisztika kedvező alakulásáról beszélt. Elismeréssel szólt a DIGÉP szakszervezeti munkavédel­mi bizottságáról, amelynek tevékenységét példaadónak nevezte. Czövek István, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára a gyár mozgalmi, gaz­dasági vezetői nevében tol­mácsolta elismerését az ed­dig végzett eredményes mun­káért. Fazekas Ferenc, a vállalati munkavédelmi osztály veze­tője a bizottság tagjainak azt az együttműködését köszön­te meg, amelyet azért vé­geztek, hogy hatékonyabban tehessenek eleget az ember­védelem legfontosabb felada­tainak. A munkavédelmi helyzetet tekintve, a DIGÉP első lett a vasasszakszerve­zethez tartozó vállalatok so­rában — mondotta — s eb­ben a sikerben a bizottság­nak oroszlánrésze van. Végezetül Miskolczi Zol­tán, a szakszervezeti mun­kavédelmi bizottság nyugdí­jas tagja kért szót ..Szá­momra ünnep ez a mai nap — mondotta. — Ünnep és öröm azért, hogy szép sike­rekről hallhattam. Azt re­mélem és azt kívánom mind­nyájunknak: soha ne legyen másként!”.... (pataky) Török István a martin üstjének felújításán dolgozik (Csabai Imre felvétele) Fémek — porból Csimkentben, Kazahsztán egyik legrégibb, az M. I. Ka­­linyinről elnevezett ólom­üzemében egy új porfeldol­­gozó kezdte meg működését. Ma már a kohászati terme­lés hulladékait amelyek ko­rábban az atmoszférába ke­rültek, bekapcsolják a válla­lat nyersanyag-mé­retébe Ez első sértés a széles körű, komplex nyersanyag-felhasz­nálási program megvalósítá­sa felé ami lehetővé teszi, hogy évi sok millió rubellel növeljék a termékkibocsá­tást. Az új üzem visszakapcsol a termelési ciklusba olyan nagy mennyiségű fémtartal­mú részecskéket ami elegen­dő évi száz tonna álom ki­­olvasztására. A hatalmas szű­rök óránként több mint egy­millió köbméter technológiai gázt fognak fel.

Next