Diósgyőri Munkás, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-31 / 5. szám
2 Bizalmiak, főbizalmiak a kohászat 1984 éves terve vitájánál a Bartók Béla Művelődési Házban Ivánfi Éva felvétele Szabad pártnapok üzemeinkben gazdaságpolitikai szabad pártnapokra került sor januárban. Néhányat február elején tartanak meg. A kohászatban az acélműgyárrészlegben dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, országgyűlési képviselő, a gépgyártó és -szerelő üzemben pedig Kovács Gyula, az LKM pártbizottságának politikai munkatársa volt az előadó. Még három szabadpártnapot rendeznek a Lenin Kohászati Művekben. Február 3-án, pénteken 14.30 órakor Gerzsényi Miklós, a pártbizottság titkára a III-as igazgatóságon tart szabadpártnapot. Február 6-án, hétfőn ugyancsak délután fél 3 órakor Móri Lajos, az LKM vszb titkára a hengerműnél február 8-án, szerdán 14.30 órakor pedig Nyilas Ferenc, az LKM pártbizottságának szervező titkára a főmechanikus gazdasági egységnél tart előadást. A Diósgyőri Gépgyárban eddig három üzemben rendezték meg a gazdaságpolitikai fórumot: a H. I. gyáregységben Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a B gyáregységben Benczkó Béla, a DIGÉP pártbizottságának politikai munkatársa, a B gyáregységben pedig Rácz Ferenc, a DIGÉP pártbizottság politikai munkatársa tartott szabad pártnapot. A jövő hónapban egy hasonló rendezvényre kerül sor, 7-én 14.30 órára tervezik dr. Énekes Sándor, a gépgyár vezérigazgatójának előadását a főtechnológián. Betekintés gondjainkba A világgazdasági helyzet számunkra kedvezőtlen alakulását követően hazánkat is nagyobb szabású belső változások jellemzik. Ezekről véleményünket leginkább csak a szőkébb családi, baráti vagy munkahelyi körben cseréljük ki. Hogy általánosságban mi a vélemény az országos és személyes gazdasági, anyagi helyzet alakulásáról, azt vizsgálja 1975-től a Tömegkommunikációs Kutató Intézet. A Kossuth Könyvkiadó ez évben tanulmánykötetet kíván megjelentetni az 1980-ig tartó közvélemény-kutatás eredményeiről Gazdaság és életszínvonal a közgondolkodásban címmel. A kötet minden bizonnyal sokak érdeklődésére tarthat számot, hiszen olyan jelenségvilágba ad betekintést, amely mindnyájunk számára izgalmas. A tanulmány szerzői (Angelusz Róbert, Nagy Lajos Géza, Tardos Róbert és Terestyéni Tamás) annak a sok tekintetben új szakasznak közhangulatáról adnak képet, amelyben ma is élünk. A tanulmányok többek között választ adnak arra, hogyan érintenek bennünket az árintézkedések? Honnan értesülünk ezekről? Milyen termékek drágulására vagyunk különösen érzékenyek? Mekkora jövedelmet tartanánk szükségesnek a megfelelő megélhetéshez? Hogyan alkalmazkodunk a megélhetési költségek változásához? A szerzők elemzik azt is, hogy például az iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem hogyan befolyásolják e véleményeket. « Fiatalok beszámolói Megkezdődtek a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések a KISZ-alapszervezetekben. A kohászatban január 16 és február 17-e, a gépgyárban január 23. és március 3-a között tesznek eleget ennek a feladatnak a fiatalok. DIÓSGYŐRI MUNKÁS 1934. január 31. Egységyűlésen értékelték a múlt évi munkát Munkásőreink országos elismerése Az Oprendek Sándor nevét viselő, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett munkásőregységnél is elkészült a számvetés az 1983. évi munkáról. Milyen a mérleg? - kérdeztük Molnár Miklós egységparancsnoktól. * — Az elmúlt évben is igyekeztünk tevékenységünket a testület társadalmi rangjához méltóan végezni, s becsületes helytállással megfelelni a ránk háruló sokirányú feladatnak. Munkásőreink túlnyomó többsége a tudása legjavát adta a gazdasági építőmunkában, a munkásőri pártmegbízatás teljesítésében. Sokan sikerrel tettek eleget különböző politikai és társadalmi tisztségeknek. Mi, az acélszürke egyenruha viselői, így járultunk hozzá pártunk több évtizedes töretlen politikájának még teljesebb érvényesítéséért. — Beszéljünk kissé részletesebben a tennivalók végrehajtásáról! — Munkásőreink, akiknek háromnegyede a két diósgyőri nagyvállalatnál keresi a kenyeret, szinte kivétel nélkül a termelés élenjárói. Az állomány 86 százaléka szocialista brigádban dolgozik. Mivel a gazdasági építőmunka belső és külső feltételei a korábbinál nehezebbek, a lehető legkevesebbszer vontuk ki a munkásőröket a termelőmunkából. A bázisvállalatokkal jó a kapcsolatunk és szeretnénk tovább mélyíteni az együttműködést. Tesszük ezt azért, hogy a gazdasági feladatok ésszerűbb, tervezettebb megoldása mellett, még egyeztetettebb és eredményesebb lehessen a munkásőri megbízatás ellátása. — Munkásőreink sikeresen sajátították el a kiképzési program keretében oktatott ismeretanyagot és tudásukat a gyakorlatban is igazolták. A célfelderítés, a tűzhelyesbítés, a tűzvezetés az eddiginél jobb volt. Az állomány, a géppuskások kivételével, kiváló eredménnyel zárta a lövészetet. A fegyver kezelésében viszont még van javítani való. Bővült a munkásőrök ismerete a karhatalmi feladatok ötletes, rejtett végrehajtásában, növekedett az együttműködés képessége. Javult a hír, az ellátó és a szállító alegységek szakismerete, megfelelő segítői voltak a lövészetek és a karhatalmi harcgyakorlatok végrehajtásának. Jó szintű az egység szolgálati feladatainak ellátása, bár kisebb fegyelmezetlenségek előfordultak. — Milyen a törzs és az alegységparancsnoki állomány politikai, szakmai és vezetési készsége? — Az összetétel, a felkészültség jónak mondható, a törzs és a parancsnoki állomány képes az irányításra, a politikai és szakmai nevelésre. Az említett parancsnokok több mint négyötöde végezte el a MOP-iskolát és szerzett politikai iskolai végzettséget. A rajparancsnokok politikai és szakmai ismerete tovább gyarapodott, nagyobb gyakorlattal rendelkeznek a szervező és irányító munkában, mind többen válnak alkalmassá magasabb parancsnoki beosztásra. Egyébként a vezetés, a parancsnoki munka színvonalát jól segítette a megyei szintű összevonás, minden parancsnoki kategóriában. — Említette, hogy a rárakásőrök közül sokan vállaltak és vállalnak különböző politikai és társadalmi tisztségek — Munkásőreink a politikai és a társadalmi élet minden területén jelen vannak, aktívan tevékenykednek. Hogy mást ne említsek: huszonöten pártalapszervezeti, vagy pártvezetőségi titkárok. Számosan dolgoznak a lakóhelyükért, mint tanácstagok, mások szakszervezeti megbízatást teljesítenek. A fegyveres testület tagjai elkötelezettjei pártunknak, csaknem 84 százalékuk kommunista, s általában vonatkozik rájuk a közéletiség, a tettre készség. — Van-e gondjuk az utánpótlással? — Az állományépítő és szervező munka tervszerű végzésével egészséges a cserélődés az egységnél. Az idősebb munkásőrök mellé fiatalok sorakoznak fel, akiket a mi nagy kollektívánk nevel, formál, fejleszti bennük az önfeláldozást, az elvtársi segítőkészséget. A téma kapcsán érdemes elmondanom: a politikai nevelő munkánk végzése során nagy figyelmet fordítunk az ifjúság patronálására. Jelenleg öt-öt Úttörő-Munkásőr Gárdát és Ifjú Gárda alegységet segítünk, közmegelegedésre. A munkásőrök által előkészített honvédelmi túrák, kispuska lövészetek, a szemlék növelik a fiataloknak az irántunk tanúsított érdeklődését, s később sokan lesznek munkásőrök. — Végezetül kérem, szóljon a szocialista versenymozgalomról, az 1983-ban elért eredményekről! — A versenymozgalom keretében az Egység Kiváló Százada címet nyerte el a 4. és az 5. század. Az egységen belül ugyancsak kiváló címet kapott hat szakasz és hat raj. A megyei értékelés alapján kiváló lett a géppuskás szakasz és ezen belül a géppuskás raj, a híradó-, a szállító- és az ellátó szakalegység. Egységünk hatodszor érdemelte ki az Élenjáró Egység címet, s emellett a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Elismerő Oklevelében részesült. (K. L.) Az LKM munkásőrei elméleti és politikai oktatáson (felső kép). A DIGÉP munkásőrei a fegyverkarbantartást gyakorolják (második fotó). Pacz Pál elvételei VÉrtelmes évtizedek Nyolc és fél évtized terhe nyomja a vállát, mégis egyenes derékkal jár. A szellemi frissesedét, a nagyvilág iránti érdeklődését is megőrizte, s tartja fiatalos jókedvét, üdítő humorát. Egyszóval Rosman Lajos, ez a tanáros kinézésű, bölcsen megfontolt, választékos beszédű, a múltra bámulatos pontossággal visszaemlékező ember, szívósan dacol az idő múlásával. — Holott nagyon sok mindenen átmentem — mondja. — Kész csoda, hogy annyi megpróbáltatás után, még ilyen jól bírom magamat. Kalandos életéből kitelne egy vaskos regény. Megkérem, pergesse vissza eseménydús sorsának filmszalagját. — Hejőcsabán születtem, tizenegyen voltunk testvérek. Az apám pékként dolgozott. Jómagam rendkívül gyenge fizikumú gyerek voltam, úgyhogy valami könnyű mesterséget kellett választanom. Az elemi után polgári iskolát végeztem, majd a gépipari technikum elődjében, a fémipari szakiskolában fejeztem be a tanulmányaimat. Ekkor javában tombolt az első világháború. Bevitték katonának, harcolt Fuzsime és Fiume környékén. Mire hazakerült, itthon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. — Nyomban beálltam vöröskatonának. Már a szakiskolában tagja voltam egy baloldali csoportosulásnak, tehát az általam is megálmodott proletárdiktatúrát védtem. A kohász szakik ,,fertőztek meg” a munkásmozgalommal; hozzájuk jártam üzemi gyakorlatra. Az ellenséggel vívott küzdelemben Göncnél megsebesültem, a miskolci kórházban ápoltak. Ezek a hetek döntően befolyásolták a további életét. Az történt, hogy összeszólalkozott az egyik munkásellenes orvossal. Ezek után tarthatott a feljelentéstől. — Jobbnak láttam vidékre költözni — magyarázza. — Szendrőn villanyszerelő voltam. Közben előkészítették számomra az illegális határátlépést Erdélybe. Csaknem négy évig volt távol az országtól. Bolyongása során mozdonylakatosként, esztergályosként, gépészként kereste a kenyerét. Ahol csak megfordult, megszervezte társaival a szociáldemokrata pártot és a szakszervezetet. A tevékenységére persze, fény derült, üldözték. A bukaresti magyar követség kényszerútlevelével tért haza. A politikai főnyomozócsoport vezetője azonnal figyelmeztetett : tartózkodjak minden politikai tevékenységtől. A hírem ugyanis megelőzött. A hovatartozásomat azonban nem tagadtam meg: a Villamosipari Vállalatnál, ahol dolgoztam, beléptem a pártba, és szakszervezeti főbizalmiként emeltem fel szavamat a kizsákmányolás ellen. Eszperantó tanfolyamot szerveztem, csakhogy együtt lehessünk, politizálhassunk. Kétszer is perbe fogták, a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűncselekmény címen. Először Debrecenben, másodszor Budapesten állt bírái előtt. Az utóbbi, 1927-ben megtartott perben kilencvenhatan voltak vádlottak és országos érdeklődés mellett zajlott. A baloldali érzelmű, ügyes ügyvédeknek köszönhetően, mindkétszer rövid lefogás után szabadult. — Időközben, amikor szabad lábon voltam, megalakítottuk a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezetét — emlékezik. — Erre még a vasasszakszervezetből is kizártak, mondván, kommunista vagyok. Rendőri felügyelet alatt álltam, nem kaptam munkát. Nagy áldozatok árán kiváltottam az ipart villanyszerelésből, s a megyei rendőr-főkapitánysággal szemben levő műhelyemben folytattuk a szervezkedést, így érte el a második világháború vérzivatara. Többször letartóztatták, internálták, büntető századba vezényelték. Végül Auschwitzbe, a koncentrációs táborba hurcolták. A felszabadító szovjet csapatok hírére Németország irányába szállították őket, s sikerült megszöknie a legéppuskázás előtt. Gyalog indult haza, s 1945. március elsején látta viszont Miskolcot. Másnap jelentkezett a Magyar Kommunista Párt székházában, feladatot kért. — A felszabadulást követően kiteljesedett az életem. Felelősségteljes gazdasági beosztásokat töltöttem be. A DIGÉP elődjéből mentem nyugdíjba, 1960-ban A városi pártbizottságnak azonban még további tíz évig maradtam és összesen tizenhét évig voltam tagja. A Munkásőrségben másfél évtizedig teljesítettem szolgálatot. Elismerték, megbecsülték a munkásságomat. Megkaptam a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Magyar Szabadságért Érdemrend II. fokozatát, a Tanácsköztársasági Emlékérmet, a Jubileumi Emlékérmet, a Munkásőr Emlékérmet. Bár egyedül élek, boldog, elégedett vagyok. * Rosnan Lajost a sépsvár pártbizottsága születésének 85. és párttagságának 60 évfordulója alkalmából dísztáviratban köszöntötte. Úgyszintén méltatták az idős veterán munkásságát a kettős esemény kapcsán a városi pártbizottságon. Kolaj László