Diósgyőri Munkás, 1990. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
H Ifafit 0 Diósgyőri Metallurgiai és fllakítástechológiai Gyárak Részvénytársasága és a Diósgyőri Gépgyár hetilapja Belül is piaci viszonyok az új évtől Dimag Rt. néven Az elmúlt héten szerdán tartotta meg a Lenin Kohászati Művek és az általa alapított vegyes vállalatok a már szinte hagyományosnak mondható év végi sajtótájékoztatót. Ezen megjelentek a vállalat, illetve az önálló egységek vezetői. A különösen aktuális tájékoztatón elsőként dr. Tolnay Lajos, az LKM vezérigazgatója fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiadott segédletekhez Tőle tudtuk meg, hogy a cég, illetve az általa alapított különböző önálló egységek (két részvénytársaság és tizenhárom kft., illetve a jogi iroda) december 29-én alakul át az LKM jogutódjává, vagyis a Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársaságává. A gyár ezentúl rövidítésekben Dimag Rt. néven szerepel. Mint a vezérigazgató elmondta: az új részvénytársaság működését szigorúan piaci viszonyok alapján kívánja folytatni. Ezeknek megfelelő tervvariációk gondoskodnak majd az egységek összehangolt működéséről. Ugyancsak a piaci viszonyokat erősíti az is, hogy versenyhelyzet alakul majd ki a különböző területeken a külső cégekkel. A vállalat ez évi gazdálkodásáról megtudhattuk, hogy az előirányzott 437 milliós mérleg szerinti eredménytervet teljesíteni tudja a vállalat. Ebben jelentős tényező az, hogy ez az eredmény már nagyrészt nem a hagyományos termékszerkezet eladásából származik, hanem az új minőségi acélok és a magasabb feldolgozottságú termékek eladásából. A már megalakult szervezeti egységek a vártnál majd háromszázmillió forinttal több eredményt produkáltak. A következőkben a forintleértékelés kihatásait elemezve a vezérigazgató elmondta, hogy ez rövid távon kedvező hatású a vállalatra, ám a középtávú tervekben már negatív tényezőként jelentkezik. Ugyan, csak ilyen, nem éppen kellemes körülményt jelent majd az energia- a hullam1-1- áremelkedés is. Ez arra készteti a vállalatot, hogy emelje árait, ám ez még mindig a belföldi árszínvonalnak megfelelő szintű lesz. A dollárelszámolású exporttal kapcsolatban hangzott el, hogy az LKM 1989- ben mintegy 70 milliós árbevételre tett szert. Egy dollárt a vállalat 48,5 forintért dolgozott ki. Ezek után a FAM-átépítésről, a közeljövőben megtörténő fejlesztésekről, az új, második folyamatos öntőmű üzembe állításáról volt szó. Természetesen ezek a fejlesztések nem a termelés volumenének növelését jelentik, hiszen az 1988. év több mint 950 ezer tonnás termeléséhez képest, 1989-ben a cég 727 ezer tonnás termeléssel ért el eredményt. Megtudhattuk azt is, hogy az egységek önálló jogkörrel bírnak majd különböző társaságok létrehozására, önálló tőkebevonásra, erre egyébként már több példa is akad. A gondokról szólva első helyen szerepelt a vállalat likviditási helyzete. Szükség van egy olyan hosszú távú, a likviditást biztosító tervre, amely helyreállítja a jelen(Folytatás a 3. oldalon) Dr. Tolnay Lajos vezérigazgató az új követelményekről is részletesen szólt. (Juhászné Frigyik Dóra felvételei) Lesz-e szivatyúgyártás magisabb fokon? Tárgyalások az NSZK-ban Az MSZK-ban levő KSB,a világ gyík legnagyobb szivattyúgyártó cége, mellyel a Szerencsen üzemelő szivattyúgyár még 1982-ben egy 2 millió 665 ezer nyugatnémet márkás licencszerződést kötött. Ez vegyipari, illetve többfokozatú tiszta és enyhén szénezett vizes szávaitrtására vonatkozik. **; a KSB—K—, Digép szerződése 1990-ben lejár, Havasi István gyárigazgató vezetésével egy delegáció utazott az NSZK-ba, hogy összegezzék a szerződésben foglaltak végrehajtását. Mint Feledi Ferenc, a kereskedelmi osztály vezetője elmondta, a további együttműködési lehetőségekről tárgyalva a magyarországi és harmadik országi komplett KSB-szivattyúk szervizellátásának lehetőségét is felvetették, valamint vizsgálták az alkatrészgyártási lehetőséget is kölcsönös gyártási alapon. Ezenkívül elvi nyilatkozatot is tettek közös szivattyúgyártó vállalat kialakítására — bővítve a KSB-vel való együttműködést amelyben lehetőség nyílna a jelenleginél nagyobb termelési érték elérésére. Tehát további lépéseket tett a Digép szivattyúgyárának vezetése, hogy a szerződés lejártával esetleg egy más irányú szerződés megkötésére sor kerülhessen. Ennek lehetőségét a KSB vizsgálja, s álláspontjáról majd értesíti a Digépet. I / Dolgos, szorgos munkáskezek... A gépgyár vállalkozási főosztályának nincs munkaellátottsági problémája. Nyereséget termel s az árbevétel miatt sem kell szégyenkeznie Hegyi István, főostályvezető ,,csapatának". Rendelésállományuk már eddig is biztató a jövő évre, csak a dolgos munkáskezek ne csökkenjenek. Felvételünkön Balczer Sándor esztergályos és a még kezdeti lépéseket gyakorló Zsiros Csaba tanuló látható. (Tószegi József felvételei) A bizalmi testület véleményezte a korszerűsítési programot Neid IcsieI megállji, az átalakítást folytatni kell! A Diósgyőri Gépgyában az 1989. január 1-től alkalmazott új szervezeti és működési forma alapvetően előrelépést jelentett az azt megelőző időszakhoz képest. Az 1988-as évhez viszonyítva a létszám 1200 fővel csökkent, a speciális gyártást kiváltó belső szerkezet átalakításában sikerült előre lépni. Nőtt a munka termelékenysége és a gazdálkodás hatékonysága — az egy főre jutó termelési érték 15,4 százalékkal lett nagyobb. Kedvezőbben alakult a rendelésállomány, és a közvetlen dollárexportot több, mint a háromszorosára növelték. A múlt esztendő első félévi eredménye pozitív volt. Az elért eredmények ellenére a külső körülmények számunkra kedvezőtlen alakulása, valamint az év elején elhatározott intézkedések néhány elemének nem kellő következetességgel való véghezvitele miatt — a vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete továbbra sem kielégítő. A meglévő hiányosságok, és új eredmények mérlegelése alapján, valamint a vállalat jövőjéért érzett felelősségük tudatában megállapították, hogy az 1989. január elsejével elhatározott változásokat végig kell vinni, illetve tovább kell folytatni. Az 1990-es évtől besvezetendő gazdálkodási és szervezeti változtatásról tettek előterjesztést a gyár vezetői, a szakszervezeti bizottság tagjai és a gyár uzalmi testülete előtt. Az ott elhangzottakról és az aktívák véleményéről kérdeztük Czövek Istvánt, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkárát: — A Digép gazdasági vezetése 1990-re kidolgozott egy programot, amely a vállalatirányítás további korszerűsítését kívánja elősegíteni. Ez a program része az 1989-es gazdasági évben végrehajtott belső irányítási rendszer korszerűsítésének — tehát úgy foghatjuk fel, hogy annak folytatásaként született a kezdeményezés. Ennek célja elsősorban az, hogy a vállalati gazdálkodást még rugalmasabbá tegye, és a gazdálkodáson...belül' .is elsősorban a nagyobb eredményességet kívánja a vállalatvezetés gyQrfi rjzcítani, elősegíteni. 'Első helyre került a költséggazdálkodással, az eredményességgel és egy racionálisabb létszámgazdálkodással kapcsolt? >s kezdeményezés Az is igaz, hogy az 1989-ben végrehajtott intézkedés is elsősorban ezt célozta. Nagyon jelentős hangsúlyt kap a kezdeményezésben az önállóság további fokozása Az eredménytermelő központoktól, a majd alakuló kft.-től a vállalatvezetés nemcsak új gondolkodást igényel, hanem az új, eredményesebb tevékenységnek a feltételeit is igyekszik (Folytatás a 3. oldalon)