Diósgyőri Munkás, 1990. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

H Ifafit 0 Diósgyőri Metallurgiai és fllakítástechológiai Gyárak Részvénytársasága és a Diósgyőri Gépgyár hetilapja Belül is piaci viszonyok az új évtől Dimag Rt. néven Az elmúlt héten szerdán tartotta meg a Lenin Kohá­szati Művek és az általa alapított vegyes vállalatok a már szinte hagyományosnak mondható év végi sajtótá­jékoztatót. Ezen megjelentek a vállalat, illetve az önálló egységek vezetői. A külö­nösen aktuális tájékoztatón elsőként dr. Tolnay Lajos, az LKM vezérigazgatója fű­zött szóbeli kiegészítést az írásban kiadott segédletek­hez Tőle tudtuk meg, hogy a cég, illetve az általa alapí­tott különböző önálló egysé­gek (két részvénytársaság és tizenhárom kft., illetve a jo­gi iroda) december 29-én alakul át az LKM jogutód­jává, vagyis a Diósgyőri Metallurgiai és Alakítás­­technológiai Gyárak Rész­vénytársaságává. A gyár ezentúl rövidítésekben Di­­mag Rt. néven szerepel. Mint a vezérigazgató el­mondta: az új részvénytár­saság működését szigorúan piaci viszonyok alapján kí­vánja folytatni. Ezeknek megfelelő tervvariációk gon­doskodnak majd az egységek összehangolt működéséről. Ugyancsak a piaci viszonyo­kat erősíti az is, hogy ver­senyhelyzet alakul majd ki a különböző területeken a külső cégekkel. A vállalat ez évi gazdál­kodásáról megtudhattuk, hogy az előirányzott 437 milliós mérleg szerinti ered­ménytervet teljesíteni tudja a vállalat. Ebben jelentős tényező az, hogy ez az ered­mény már nagyrészt nem a hagyományos termékszerke­zet eladásából származik, hanem az új minőségi acé­lok és a magasabb feldolgo­­zottságú termékek eladásá­ból. A már megalakult szer­vezeti egységek a vártnál majd háromszázmillió fo­rinttal több eredményt pro­dukáltak. A következőkben a forint­­leértékelés kihatásait ele­­mezve a vezérigazgató el­mondta, hogy ez rövid tá­von kedvező hatású a válla­latra, ám a középtávú ter­vekben már negatív ténye­zőként jelentkezik. Ugyan­, csak ilyen, nem éppen kel­lemes körülményt jelent majd az energia- a hulla­­m1-1- áremelkedés is. Ez ar­ra készteti a vállalatot, hogy emelje árait, ám­ ez még mindig a belföldi ár­színvonalnak megfelelő szin­tű lesz. A dollárelszámolású exporttal kapcsolatban hang­zott el, hogy az LKM 1989- ben mintegy 70 milliós ár­bevételre tett szert. Egy dol­lárt a vállalat 48,5 forintért dolgozott ki. Ezek után a FAM-átépítésről, a közeljö­vőben megtörténő fejleszté­sekről, az új, második fo­lyamatos öntőmű üzembe ál­lításáról volt szó. Természe­tesen ezek a fejlesztések nem a termelés volumené­nek növelését jelentik, hi­szen az 1988. év több mint 950 ezer tonnás termelésé­hez képest, 1989-ben a cég 727 ezer tonnás termeléssel ért el eredményt. Megtud­hattuk azt is, hogy az egy­ségek önálló jogkörrel bír­nak majd különböző társa­ságok létrehozására, önálló tőkebevonásra, erre egyéb­ként már több példa is akad. A gondokról szólva első helyen szerepelt a vállalat likviditási helyzete. Szükség van egy olyan hosszú távú, a likviditást biztosító tervre, amely helyreállítja a jelen­(Folytatás a 3. oldalon) Dr. Tolnay Lajos vezérigazgató az új követelményekről is részletesen szólt. (Juhászn­é Frigyik Dóra felvételei) Lesz-e szivatyúgyártás magisabb fokon? Tárgyalások az NSZK-ban Az MSZK-ban levő KSB,a világ gyík legnagyobb szi­­vatty­úgy­ártó cége, mellyel a Szerencsen üzemelő szivat­­­tyúgyár még 1982-ben egy 2 millió 665 ezer nyugatné­met márkás licencszerződést kötött. Ez vegyipari, illetve többfokozatú tiszta­ és eny­hén­ szén­ezett vizes szá­vait­rtására vonatko­zik. **;­ a KSB—K—, Di­­gép szerződése 1990-ben le­jár, Havasi István gyárigaz­gató vezetésével egy delegá­ció utazott az NSZK-ba, hogy összegezzék a szerző­désben foglaltak végrehajtá­sát. Mint Feledi Ferenc, a ke­reskedelmi osztály vezetője elmondta, a további együtt­működési lehetőségekről tár­gyalva­ a magyarországi és harmadik országi komplett KSB-szivattyúk szervizellá­tásának lehetőségét is felve­tették, valamint vizsgálták az alkatrészgyártási lehetőséget is kölcsönös gyártási alapon. Ezenkívül elvi nyilatkozatot is tettek közös szivattyú­gyártó vállalat kialakítására — bővítve a KSB-vel való együttműködést amely­ben lehetőség nyílna a je­lenleginél nagyobb termelési érték elérésére. Tehát további lépéseket tett a Digép szivattyúgyárá­nak vezetése, hogy a szerző­dés lejártával esetleg egy más irányú szerződés megkö­tésére sor kerülhessen. En­nek lehetőségét a KSB vizs­gálja, s álláspontjáról majd értesíti a Digépet. I / Dolgos, szorgos munkáskezek... A gépgyár vállalkozási főosztályának­ nincs munkaellátott­­sági problémája. Nyereséget termel s az árbevétel miatt sem kell szégyenkeznie Hegyi István, főost­ályvezető ,,csa­­patának". Rendelésállományuk már eddig is biztató a jövő évre, csak a dolgos munkáskezek ne csökkenjenek. Felvételünkön Balczer Sándor esztergályos és a még kez­deti lépéseket gyakorló Zsiros Csaba tanuló látható. (Tószegi József felvételei) A bizalmi testület véleményezte a korszerűsítési programot Neid IcsieI megállji, az átalakítást folytatni kell! A Diósgyőri Gépgyá­ban az 1989. január 1-től al­kalmazott új szervezeti és működési forma alapvetően előrelépést jelentett az azt megelőző időszakhoz képest. Az 1988-as évhez viszo­nyítva a létszám 1200 fővel csökkent, a speciális gyár­tást kiváltó belső szerkezet átalakításában sikerült előre lépni. Nőtt a munka terme­lékenysége és a gazdálkodás hatékonysága — az egy főre jutó termelési érték 15,4 százalékkal lett nagyobb. Kedvezőbben alakult a ren­delésállomány, és a közvet­len dollárexportot több, mint a háromszorosára nö­velték. A múlt esztendő el­ső félévi eredménye pozitív volt. Az elért eredmények elle­nére a külső körülmények számunkra kedvezőtlen ala­kulása, valamint az év ele­jén elhatározott intézkedé­sek néhány elemének nem kellő következetességgel va­ló véghezvitele miatt — a vállalat gazdasági és pénz­ügyi helyzete továbbra sem kielégítő. A meglévő hiányosságok, és új eredmények mérlege­­lése alapján, valamint a vállalat jövőjéért érzett fe­lelősségük tudatában meg­állapították, hogy­ az­­ 1989. január elsejével elhatározott változásokat végig kell­ vin­ni, illetve tovább kell foly­tatni. Az 1990-es évtől bes­­vezetendő gazdálkodási és szervezeti változtatásról tet­­tek előterjesztést a gyár ve­zetői, a szakszervezeti bi­zottság tagjai és a gyár u­­zalmi testülete előtt. Az ott elhangzottakról és az aktí­vák véleményéről kérdeztük Czövek Istvánt, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkárát: — A Digép gazdasági ve­zetése 1990-re kidolgozott egy programot, amely a vál­lalatirányítás további kor­szerűsítését kívánja elősegí­teni. Ez a program része az 1989-es gazdasági évben végrehajtott belső irányítá­si rendszer korszerűsítésé­nek — tehát úgy foghatjuk­­ fel, hogy annak folytatása­ként született a kezdemé­nyezés. Ennek cél­ja elsősor­ban az, hogy a vállalati gazdálkodást még rugalma­sabbá tegye, és a gazdálko­­­dáso­n...b­elül' .is elsősorban a nagyobb eredményességet kívánja a vállalatvezetés g­yQ­rfi rjzc­í­t­a­n­i, elősegíteni. 'Első­­­ helyre került a költ­séggazdálkodással, az ered­ményességgel és egy racio­nálisabb létszámgazdálko­dással kapcsolt?­ >s kezdemé­­­nyezés Az­ is igaz, hogy az 1989-ben végrehajtott intéz­kedés is elsősorban ezt­ cé­lozta. Nagyon jelentős hang­súlyt kap a kezdeményezés­ben az önállóság további fo­kozása Az eredménytermelő központoktól, a majd alaku­ló kft.-től a vállalatvezetés nemcsak új gondolkodást igényel, hanem az új, ered­ményesebb tevékenységnek a feltételeit is igyekszik (Folytatás a 3. oldalon)

Next