Balázs Dezső: Harc a"harc" ellen 2. kiadás (Budafok, 1939)

Itt van előttem egy füzet. Dr. Goebbels német propaganda miniszternek 1936. évi nürnbergi pártülésen tartott beszéde. Kérdem, kinek az érdeke, hogy a német birodalom propaganda miniszterének beszédét Müler M. & Söhne Berlin SW 19 cég ,magyar nyelven kiadja, a Deutscher Fichte Bund körpecsétjé­vel ellátva százezer számra Magyarországra behozzák és ter­jesszék? A német propaganda miniszter propagandájának meg­van a 70 vagy 80 milliós németben a megfelelő anyaga. Ne bánt­sák a német propagandával a mi 9 milliós magyar nemzetün­ket. A mi propagandánkat intézzük el mi magunk. A 70 millió német propagandáját intézzék el ők maguk. Itt van egy másik könyv: „Hova tegyük a zsidókat?“ II. Bodrng kiadás Erfurt. Német könyv ez — magyar nyelven — német kiadás — a megkínzott magyar hazában szétszórva. Nálunk is kavarog, forr minden. Ebben a zűrzavaros világban egyetlen egy fix pontunk van: Magyarország kormány­zója. Tizenkilenc évvel ezelőtt Horthy Miklós egy elalélt nemzet irányítását vette kezébe. Senki se vádoljon engem bizantiniz­­mussal, sem pedig hízelgéssel . Higgadtan és tárgyilagosan beszélek és csak tényeket állapítok meg, amikor azt mondom, hogy most 19 évvel azután, hogy Horthy Miklós Magyarország kormányzását átvette, nincs Európában, de talán a föld kerek­ségén sincs még egy államfő, aki nemzetének olyan mélységes tiszteletében és szere­tetében részesülne, mint Horthy Miklós Magyarország Kormányzója. Ma minden ember ebben az országban, aki rendet, nyugalmat és alkotó munkát akar a Kormányzóra szegezi tekintetét és ismétli a Kormányzó szavait: „A rendet és nyugalmat ebben az országban senki meg nem za­varhatja.“ „Szabadságszerető nép vagyunk és nem is tudunk élni szabadság nélkül.“ Ezek után pedig kérdezem hol a magyar kor­mány, hol van a magyar ügyész, ha lehetséges hogy az U. Bo­drng kiadásában megjelent könyv Magyarországon könyvkeres­kedésekben kapható legyen, amely könyvnek 65. oldalán a kö­vetkezők vannak írva: „A zsidó kérdés radikális megoldására csak két mód van: 1. A közveszélyesnek felismert idegen népnek testi megsemmi­sítése és kiirtása...“ Nem fontos és nem lényeges, hogy a továbbiakban ez a könyv azt írja, hogy a zsidóság testi kiirtása és legyilkolása a harcnak nehezen, vagy alig járható útja, de Magyarországon mégis csak olyan könyv van forgalomban, amely könyv­ben kivétel nélkül minden zsidó közveszélyesnek van dek­larálva és testi megsemmisítése és legyilkolása diskussió tár­gyává van téve. Tudja-e az igazságügyminiszter, hogy milyen hatalma van a nyomtatott betűnek?! Tudja-e az igazságügy­miniszter, hogy azok a tömegek, akik ezt a nyomtatott betűt

Next