Persian Ádám: Mi lesz a zsidókkal? Válasz egy kérdésre (Budapest, 1920)
jövő kritika helyességét és elítélően nyilatkoztak azokról, akik magatartásukkal és működésükkel az antiszemitizmust provokálták ; — a nyilvánosság előtt nem igen mertek hangot adni meggyőződésüknek, sőt konkrét esetekben bizalmas beismerésükkel ellentétes magatartást tapasztalhattunk részükről. A cselekvésnél talán a legjobbak elhatározásának is az a félelem volt a rugója, hogy ha az érdemetlenek miatt megtörik a szolidaritást, akkor rést nyitnak az ellenségnek. Úgy látszik, hogy a zsidóság zárkózottságából kifejlődött mentalitás a maga varázslatos erejével lehetetlenné tette a zsidóság részére a zsidó kérdésnek leplezgetés nélkül való őszinte tárgyalását. Míg a zsidókat babonás félelem fogta el, ha valaki a zsidó kérdést emlegette, ugyanakkor a keresztények a kérdés feltevését minden alkalommal a zsidók magatartásánál is érthetetlenebb közönnyel fogadták. Nem kívánok évtizedekre visszakalandozni a múltba; nem kívánok részletesen foglalkozni azokkal az eseményekkel, amelyek nem annyira a zsidó kérdés iránti érdeklődést, mint inkább a durvább szenvedélyeket lobbantották fel, de meg kell állapítani, hogy még az izgatás sem volt elég hathatós eszköz a keresztény közöny felébresztésére. Tiszaeszlárról nem szólok, mert erről a keresztény táborban is eltérőek a vélemények, de ott van Bartha Miklós hatalmas erőfeszítése, ott Egevi Ede vészkiáltása, ott a többiek emberfeletti erőfeszítése; komoly, higgadt, a tényekre alapított állásfoglalása; tudományosan megalapozott véleménye a zsidó kérdés akut voltáról; a rengeteg elpazarolt energia, amellyel cselekvésbe akarták bírni a magyar társadalmat és természetesen elsősorban a keresztény tábort, hiábavaló volt, minden belefult a mérhetetlen közönybe. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a zsidó kérdéssel foglalkozók munkája, illetve mindaz, ami e téren a forradalomig történt, előkészítette volna azt, amit most aniszemitizmusnak, vagy keresztény- kurzusnak neveznek. Sajnos, a most előttünk lezajló hangulat hullámzásnak nincs közvetlen kapcsolata azzal a munkával, amit a zsidó kérdés régebbi