Gábor Gyula: A numerus clausus és a zsidó egyetem (Budapest, 1924)
4 A javaslat úgy szólt, hogy keressék fel a magyar kormány a szükséges informatiók beterjesztésére a végből, hogy a Tanács bizonyos időn át (pendant in certain temps) figyelemmel kísérhesse az 1920: XXV. t.-cz. végrehajtását. A tanács szeptember 30-iki ülésére meghívták gróf Bánffy Miklós magyar külügyminisztert is és közölték vele a bizottság javaslatát. Gróf Bánffy Miklós kijelentette, hogy a magyar kormány hajlandó a kért információkat beterjeszteni, de máris közli, hogy a zsidók, bár Magyarország összlakosságának csak 6°/6-át teszik ki, a szegedi egyetemen — példa kedvéért — 33*3%-al, a pécsi Erzsébet-egyetemen pedig 45*2°/o-al vannak képviselve. A Tanács a bizottság jelentését tudomásul vette és Bánffy külügyminiszter nyilatkozatát jegyzőkönyvbe iktatta. A magyar kormány eme vállalt kötelezettségének megfelelni óhajtván, 1923. január 24-iki kelettel beküldötte a népszövetség főtitkárának a magyarországi egyetemekre és jogakadémiákra az 1920—21. tanévben beiratkozott hallgatók statisztikai táblázatos kimutatását, minden kommentár nélkül. A magyar kormány arra kérte a Szövetségtanácsot, hogy ezt a kimutatást hozza nyilvánosságra úgy, mint annak idején a hármas bizottság jelentését és a Tanács döntését. Ez a numerus clausus ügyének jelenlegi állása a Nemzetek Szövetsége előtt. Vájjon nyilvántartják-e még, avagy levették-e a napirendről, nem tudjuk. Azt sem tudjuk, küldött-e a magyar kormány további statisztikai kimutatásokat a Nemzetek Szövetségének. Bizonyos, hogy a szövetség hivatalos lapja az 1923. év végéig ebben az ügyben semmi újabbat nem közölt. Az azonban kétségtelen, hogy időközben főiskoláinkon a numerus clausust a négy évfolyamú főiskolai tanulmányokon immár teljesen végrehajtották s az öt évfolyamú orvosi fakultásokon az 1924—25. tanévben fogják befejezni. b) La petition du „Joint Foreign Comittee" deciara que cette loi constitue tine infraction manifeste aux articles 56. 57 et 58 du Traíté de Trianon. Ces articles reconnaissent comme ressortíssants hongrois toutes les personnes qui avaient leur indigénat sur le territoire hongrois ä la date de I’entrée en vigueur du Traité, ou qui étaient nées sur ce territoire «ans pouvoir se prévaloir d’une autre nationalité de naissance, et ils declarent que tous les ressortissants hongrois sont égaux devant la loi et jouiront des mémes droits civils et politiques, sans distinction de race, de langage on de religion; c) La petition de 1' Alliance israelite universelle s’éléve contre 1' application de cette loi aux Israelites et fait ressortir que cette loi ne parle que d’étudíants de race et de nationalité difíérentes et qu’elle ne s’applique done pas aux Juifs, qui, de 1’ avis des pétitionnaíres, constitue sensiblement une minorité religieuse. La réponse du gouvernement hongrois declare que la loi XXV de 1920 poursuit un double but: a_) La reduction du proletariat intellectuel; b) La garantie des droits des minoritás.’ II est devenu nécessaír en Hongrie de restreindre le nombre des étudiants, surtout de ceux qui se préparent ä devenir fonctionnaires d’Etat, étant donné que le territoire de la Hongrie a été fortement réduit aprés la guerre. En restreignant le nombre des' étudiants, on prend en consideration, en outre des capacites íntellectuelles, les points suivants: