Horner Miklós: A palesztínai kérdés. Egy térképpel - Világesemények 3. (Budapest, 1938)

­ 1936 augusztus 7-én VIII. Edward, „Isten ke­gyelméből Nagybritannia, Írország és a tengerentúli dom­inumok királya, a hit védője és India császára“, bizottságot nevezett ki Feel lorddal, mint elnökkel az élén, abból a célból, hogy: „Állapítsák meg a Pa­lesztinában kitört zavargásoknak okait; vizsgálják meg a Palesztina-mandátum gyakorlásának módját tekintettel azokra a kötelezettségekre, melyeket a mandátumos hatalom (Anglia) úgy az arabokkal, mint a zsidókkal szemben elvállalt; állapítsák meg, hogy a mandátum helyes értelmezése szerint van-e okuk alapos panaszra akár az araboknak, akár a zsi­dóknak a mandátum gyakorlásának módszereit ille­tően; és végül, ha a bizottság meggyőződik arról, hogy ilyen panaszok indokoltak, készítsen javaslatot okaik kiküszöbölésére és megismétlésük elkerülésére.“ A királyi bizottság hónapokon át vizsgálta fel helyszínen a Palesztina-kérdést, meghallgatta a zsi­dók, az arabok és az angol kormányzat szakembereit és áttanulmányozta a Palesztinára vonatkozó egész angol nyelvű irodalmat. Hatalmas munkát végzett Earl Peel és a bizottság többi tagja. A maga nemé­ben páratlanul alapos jelentésüket 1937 nyarán ter­jesztették elő. Az azóta világhírűvé vált „Peel-jelen­tés“ a részletes és mindenre kiterjedő történelmi át­tekintés után a következő, határozottan rezignált sza­vakkal vezeti be a jelenlegi helyzet ismertetését: „Semleges körök azt a feladatot, melynek megoldá­sára vállalkoztunk, majdnem kivihetetlennek tekin­tették. Valóban rájöttünk, hogy a helyzet komolyabb -m ! ".íS | •':|| \ - 1 . - 73 8 . s i

Next