Bethlen Pál (szerk.): Numerus clausus. A magyar zsidóság almanachja (Budapest, 1924)

Előszó

Előszó Első elgondolásában ez a könyv nem a magyar zsidóságnak készült. Az volt a szándékunk, hogy összehordunk minden hoz­záférhetetlen igazságot, minden meggyőző érvet és minden kész­séges erőt a numerus clausus ellen, aztán elébetárjuk munkánk eredményét mindazoknak, akiknek állásfoglalása ebből a szem­pontból fontos. Reméljük, a jóhiszeműséget és az elfogulatlan­ságot mindenesetre sikerül majd meggyőznünk igazunkról és annak az álláspontunknak a helyességéről, hogy míg a már egyéb­ként kétségtelen békülő és kiengesztelő szándék megtorpan e jogfosztó törvényalkotás előtt, nem juthat el a konszolidációig. A munka során azonban örömmel teljes meglepetéssel tapasz­taltuk, hogy nyitott ajtókat döngetünk: bárhová fordultunk, min­denütt a miénkkel tökéletesen azonos fölfogásra és küzdési kész­ségre találtunk. Kitűnt, hogy a magyar közéletben, sőt magában a kormánytámogató egységes pártban is többsége van a jogegyenlő­ség elvének, a megbékülésnek és ezen át a konszolidációnak, amely­hez az utat csak a numerus clausus, ez a szerzett jogokat konfiskáló és az ország lakosságának egy részét megalázó törvény torla­szolja el. Mire elkészült, így a magyar zsidóság érdeklődésére kétszere­sen igényt tarthat ez a könyv. Megtudja belőle, hogy a felfordulás és felforgatás néhány keserves esztendeje nem volt elég a sokévtizedes tradíciókkal büszkélkedő, világhíres magyar liberalizmus elpusztítására, meg­tudja, hogy a magárahagyottság érzésére nincs már többé oka, mert nagy azok száma, akik az alkotmányosság keretei között szí­vesen küzdenek vele együtt elvitatott jogai védelmében. Akik pedig még mindig azon igyekeznek, hogy a törvényt.

Next