Raffay Sándor: A zsidókérdés története Magyarországon!. Dr. Raffay Sándor előadása az Országos Nemzeti Klubban 1940. november 27-én - Az Országos Nemzeti Klub kiadványai 41. (Budapest, 1941)
1 1* 1. A zsidókérdés még ma is napirenden van. Nem csak nálunk, hanem az egész világon. Sőt azt mondhatjuk, hogy a zsidókérdés sohasem volt annyira élére állítva, mint ma. Állítólag nálunk is készül egy harmadik zsidótörvény, ami azt mutatja, hogy az első kettővel a kérdést megoldani nem tudták. Nem lehet tehát érdektelen, ha legalább nagy vonásokban végigtekintünk a zsidókérdés folyamatán, amint ez a kérdés Magyarország ezeréves történetében bizonyos hullámzásokkal mind a mai napig felszínen van. A magyar nép a zsidókkal nemcsak a mai Magyarország területére való telepedésekor, hanem már az előtt is találkozott. A kazárok birodalma az Azov- és a Feketetengertől egész Lebédiáig terjedt és a kazárok népe itt a nyolcadik század végén felvette Izrael hitét. Kétségtelen, hogy a kazárok között valódi fajzsidók is voltak és így a magyaroknak volt alkalmuk kazár szomszédaik közt lakó zsidókkal érintkezni. A zsidók hazánk elfoglalása előtt mintegy fél századdal sikeres térítési munkát végeztek mai országunk déli és délkeleti részén, különösen a Duna-Tisza közén, ahol akkor bolgárok laktak. Bogár Mihály bolgár fejedelem a IX. század közepén I. Miklós pápától kért tanácsot, hogy mit tegyen a zsidóvá lett bolgárokkal és a szombati munkaszünettel, ami gazdasági okokból sok kellemetlenséggel járt. A pápa 866-ban válaszolt a fejedelemnek és elítélte a népnek a zsidó valláshoz való csatlakozását.