Weiss Miksa: Ismereteink határai és a hit. Könyves Kálmán páholy 1911 dec. 5-én tartott munkáján felolvasta Weiss Miksa (Budapest, 1912)
érdemes fm.', tv.. .Kedves tv.'.im! Mikor Newton Izsák a fáról leeső almát megfigyelte és észrevette, hogy annak esési sebessége nem állandó, hanem gyorsuló, azaz annál gyorsabb, minél közelebb ért a földhöz, ez a megfigyelés gondolkodóba ejtette az ifjú természetbúvárt és végeredményében a gravitatio törvényének megállapítására vezette. Mi okozta az alma mozgását? gyorsulását? Kétségtelenül valamely erő, mert ok nélkül mozgás nem keletkezik. Milyen ennek az erőnek a hatása? Ennek az erőnek a hatása folytonos, mert különben nem keletkezhetett volna gyorsuló mozgás. Kísérleti adatok, mérések és számos megfigyelés segélyével igazolta, hogy ez az erő nemcsak a földön, hanem az egész világegyetemben létezik és hatásai mindenhol azonosak. Ez a vonzóerő arányos a tömegek nagyságával és fordított arányban áll a testek távolságainak négyzetével. Keplernek, a híres csillagásznak, már előbb ismert tisztán gyakorlati megfigyeléseiből levont törvényei, melyek a bolygók mozgására vonatkoznak, teljesen megegyeznek a tömegvonzás törvényével és ebből tisztán matematikai levezetés útján előállíthatok. Figyeljük meg tv.'.im, hogy Newton az ő híres és alapvető törvényét egy csomó feltevésen építette fel. Feltételezte, hogy egy vonzó erő működik, hogy ez az erő folytonos, hogy ez az erő mindenhol jelentkezik, ahol anyag van, hogy ez az erő az anyag mennyiségével arányosan növekedik és még egynéhány feltevést lehetne megállapítani, melyek mind szükségesek, hogy fennálljanak, illetve érvényesek legyenek.