Hajós Izsó: Indítvány a"társadalmi programm" ügyében (Nagyvárad, 1900)
Szeretett főmester t., kedves it.! -Kicsi dolgokban győzedelmeskedni dicsőbb, mint nagyobban elbukni; de nagy feladatok nehézségei elöl visszarettenni: kislelkűség, minden bukásnál dicstelenebb!“ Ilyesformán, de a szónak sokkal ékesebb művészetével adtál szeretett főmester t.A legutolsó testvéri lánczunknak nemes érezre valló, szívünkben viszhangzó csengést. A nagy feladatot az ő nagy építészeti arányaival elénk állítottad. A boldogság megépítendő falanszterjéhez kell megválogatnunk az alkalmas köveket, a helyes beosztást, az illő díszt, hogy valaha mindnyájan lehetőleg igaz lelki otthont találhassunk benne. Mint királyi művészetünk egyik legifjabb, leggyengébb tanoncra kiáltom eléd : Merni fogjuk ezt a legnagyobbat! És tökéletlen világosságomnak mégis verőfényes bizalmával vallom, hogy: Győzni is fogunk ebben a legnagyobban! Az a kishitű kérdés, hogy, ,mikor?“ számba sem jön előttünk. Nem embereknek érezzük magunkat, de emberiségnek; nem a tegnap és holnap között számunkra kimért perez a mi színpadunk, de az örökkévalóság. Sok időnk van tehát, mégis