Frater Joannes: Frater Franciscus (Budapest, 1911)
grammzene megalapítója s aki Sopron megye egy kicsiny községében most 100 éve hogy született s kinek atyja, Liszt Ádám, a hercegi uradalom hivatalnoka volt, de mint jó violoncellista, még Haydn vezetése alatt résztvett az esterházai zenekarban. Haydn testvérünkről 1909. május hó 21-én, halálának 100-ik évfordulóján, emlékeztünk meg e díszes teremben és róttuk le mi, magyar szabadkőműveseik, kegyeletünk köteles adóját, a mai estét szenteljük a nagy Liszt Ferenc testvér emlékének s ünnepeljük meg születésének 100-ik évfordulóját. Öltsön ma ünnepi diszt e csarnok, mert egy fejedelemről, a szelleim egy óriásáról emlékezünk meg, aki hozzánk tartozott, a mienk is volt. Emlékbeszédem célja fejtegetni, hogy találunk-e Liszt Ferenc életében oly momentumokat, melyek a szabadkőművesség érdeklődését is felkelthetik a nagy szellem iránt, továbbá, hogy van-e jogunk nekünk, magyaroknak Lisztet a magunkénak vallani. Liszt Ferenc már hatéves korában elárulta rendkívüli zenei tehetségét s éleslátása atyja, fölismerve a csodás hajlamot, már a zsenge korban igyekezett gyermeke ez irányú talentumát fejleszteni. Haydn és a pozsonyi Hummel, kikkel Liszt Ádám baráti viszonyban állott, csak buzdították őt ezen törekvésébens az a hangverseny, melyen a kilencéves Liszt Ferenc Sopronban fellépett, azt eredményezte, hogy előkelő magyar urak — herceg Eszterházy, gróf Apponyi, gróf Erdődy és gróf Amadéé — a gondos apának célja elérésére évi segélyt biztosítottak. Ez által