A nemzetiségi kérdésről - Az Unio páholy kiadványa 4. (Kolozsvár, 1911)

idegennyelvű tankönyveink is terjesztik az új föderalisztikus ter­minológiát.­ Ha valamely államban, melynek testébe hódítás révén tör­ténelmi múlttal bíró népek is kapcsoltattak be, (pl. Németország), nemzetiségi kérdés alakul ki, azon nem is csodálkozhatunk ; de hogy nálunk hódítások nélkül is kialakult a nemzetiségi kérdés, annak oka csakis a nemzeti öntudat időleges gyöngülésében és illetéktelen tényezők érvényesülésében kereshető. Különben bármiféle tényezők okozták is a magyar nemzet nemzetiségi kérdéseit, megnyugtathat az a tudat, hogy nincs Euró­pának egyetlen állama sem, melynek nem volt, vagy nem volna most is nemzetiségi kérdése. Találunk államokat, melyekben a nemzetiségi kérdés már elcsendesedett, vannak olyanok, melyekben a kérdés megoldása folyamatban van, sőt a megoldásnak egyik módja éppen szemeink előtt érvényesül — a török állam felosz­tásával. A nemzetiségi kérdésekkel való bajlódás tehát nem magyar különlegesség, mint talán sokan tartják. Azért a megoldási módok­nak is egész sorozata áll rendelkezésünkre, melyek között válogat­hatunk tetszés szerint, körülményeink figyelembevételével. Utánoz­hatjuk a magunk módja szerint, az angolok eljárását az ir-kérdés­­sel szemben, követhetjük a német módszert, melyet azok az elszászi, a lengyel és dán kérdés megoldásához fogadtak el; ott van továbbá az osztrák nemzetiségi politika, melynek hatásait igen közelről szem­lélhetjük, de nem megvetendő tanulságot nyújt a szomszédos Romá­niának csaknem megoldottnak tekinthető moldvai magyar nemze­tiségi kérdése is, nem is szólva a törökországi nemzetiségi kérdé­sek megoldási módjáról, mely olyan tragikus sorsba juttatta Török­országot. A hazai nemzetiségi kérdések kezelési módja magában álló az egész világon, mely az egységes magyar nemzeti állam kialaku­­lására nézve semmi kecsegtető reményt nem nyújt. Mert abban körülbelül már megegyezhetünk, hogy az eddigi különleges magyar nemzetiségi politika, a magyar nemzet szempontjából már a csőd fele halad, s ha hamarjában nem akad olyan politikusunk, aki bátor elszántsággal kezébe vegye a Deák Ferenc-féle rosszul begombolt mellény kigombolásának és újra, de jól begombolásának kérdését, a magyar nemzeti állam kialakulása, igazán csak álom fog maradni. Azokkal az elméleti szociológusokkal és nemzetiségi politiku­sokkal könnyen leszámolhatunk, akik az emberi továbbfejlődésről szóló . Bizonyára a németek is megköszönnek nekünk, ha — tekintettel Német­országnak nem teljesen egységes német voltára — igy kezdenénk magyarul írni : „Németország lakosságát a deutsch, polszki és francois nemzetek alkotják.“ Pedig így járnak el azok a németek, akik Ungarn-ban Hhigga­rd­-eket, deutsch-okat stb. különböztetnek meg.

Next