Nagy Zoltán: Szubjektív szabadkőműves programm - A Kőrösi Csoma Sándor t… és t… könyvtára 4. (Debrecen, 1916)

szem­ügy­re kell vennem az irányt, melyen menni akarok, át­ kell gondolnom a programmot, mely ércnél tartósat(!) törvény lesz vándorlásaim irá­nyítására. Ezt a programmot nem akarom a szabad­kőművesség egyeteme elé programmal állítani, ez az én saját használatomra szánt program­­in­on­l, egy szabadkőműves mester szubjektív programmja. Ez nem kigondolt, programra, amelyet a gondolatok ellenőrizhetetlen véletlene folytán úgy gondoltam, de máskép is gondol­hattam volna, ez a programra öntudatlanul és önként alakult ki bennem, a tudatos gondol­kodás csak megállapította és lehető világosan kifejezésre juttatta itt a már létezőt, így akarom eléjek állítani és ezért meg fogom próbálni, hogy kövessem a gondolatot a genezis csodálatos útjain, egész odáig, ahova eddig ért és ahonnan bizonyára tovább fog még fejlődni. Mert a gon­dolat élő és változó, mint az ember, melynek része és az élőt és változót, a legjobban ismer­hetjük meg, ha a fejlődése útján követjük : ime m­ai feladatom és ime a módszer. * A keresőn kell kezdenem, aki ül az éj csendjé­ben a világosság egy kis szigetén , kivilágított szobájában ; aki vágyik a mindennapi élet sötétségéből egy kivilágított kis szigetre és fon­tolgatja, hogy az az út, melyet neki baráti kéz mutat, az igaz út-e ahhoz a szigethez. Sok volt, ami vonzott a szabadkőművesség­hez és sok volt, ami eltaszított tőle. Mert örök törvény a földön és ebben éreztem elszakítva-

Next