Ágoston Péter: Városi programm - A"László király" páholy könyvtára 30. (Nagyvárad, 1912)
Érdemes fem.'. ! Szeretett Tw..! Hová, merre vissz utunk ? Mily irányba mutat iránytűnk ? Nagy kérdés, sok félreértés szülő oka! — Melyek a legközelebbi jövő teendői ? Hol találja meg a sz.'. k.'.még azt a tevékenységi tért, amelyen a progresszót is szolgálhatja és a visszavonást is elkerülheti? Ez ma szövetségünk legaktuálisabb kérdése. Ezzel foglalkoznak a különböző kereteken. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nekünk itt ez keretein belül, ezekkel a nagy kérdésekkel kevesebbet kell foglalkoznunk, mint másjokban, mert mi számos alkalommal foglalkoztunk s nem egy kiadványunkban lefektettük azokat az elveket, melyek minket irányítanak s melyeknek véleményünk szerint az egész szövetséget irányitaniok kell. A mi most a többi keletről követelés és feladatként felénk hangzik, az öltse bár a legújabb köntöst, mind régi ismerős, mind ismert tartalom. A mi álláspontunk marad az ami volt. Mi megtartjuk a mi régi irányunkat. Mi ránk most legfeljebb az ismétlés és az újabb kornak megfelelő formába öntés feladata vár, mi most az irány megjelölésén kívül csak a legközelebbi és helyi feladatok meghatározását kell hogy mérlegeljük, de újabb állásfoglalás szüksége reánk nézve nem merül fel. Talán túlságosan önérzetesnek, sőt önteltnek tűnhetik fel ez az álláspont ma, mikor az országban széltében foglalkoznak a sz .'. k .'.-ség feladataival s kötelességeivel,— de ha valaki végignézi a László király □ kiadványait, akkor ezt az álláspontot magáévá fogja tenni. Azt hisszük