Polgárság és szabadkőművesség - A"Demokratia" páholy könyvtára 80. (Budapest, 1910)
Mikor a szentély világossága először érte szememet — ma már megvallhatom s meg is kell vallanom, a szabadkőművesnek az őszinteség lévén első kötelessége — a káprázaton, mely lelkemet elfogta, önkéntesen áttört az elmosolyodás. Az oka teljesen külsőséges volt. Első pillantásom, tudniillik, egy igen derék, igen érdemes testvérünkre esett, kiről beavatatlanul nem sejtettem volt, hogy szabadkőműves, kivel az avatatlan polgári életben gyakran találkoztam és sok szeretettel közlekedtem; aki ez ő polgári mivoltában mintája az egyszerűségnek s a póztalanságnak, a gondbaborult szerény békességnek, s akit s az ő pápaszemes és őszszakállas tisztes alakját elmondhatatlanul furcsa volt úgy látnom, ahogy, jó