A szabadkőművesség lényege, alapelvei, történeti fejlődése, szervezete és feladatai különös tekintettel hazai viszonyainkra 2. kiadás (Budapest, 1888)
fol az emberiség ellenségei ellen, s gyakorolja az emberszeretet műveit. A szabadkőművesség minden rendű és rangú férfiaknak szabad egyesülése oly célja, hogy kötelességeiket embertársaikkal szemben teljesítsék. A szabadkőművesség igazi testvérülés, melyben mindenki igyekszik érvényesíteni legjobb tehetségét. A szabadkőművesség többek között a materialistikus világnézetek mai fejlődése és terjedése közben az emberiség legdrágább eszményeinek, az erkölcsi és etnikai fejlődésnek hivatott őre és ápolója. A szabadkőművesség elfogult ellenségei gyakran hangoztatják azt a vádat, hogy a szabadkőművesség látszólag a legszebb jelszavaknak hódol, de törvényeiben és szabályaiban egészen más — állítólag gonosz — feladatokat szab tagjai elé. Hogy ez mennyire nem felel meg a valóságának, arra nézve idézzük Magyarország Symbolikus Nagypáholya alaptörvényeiből (alkotmány) a szabadkőművesség alapelveit és törekvéseit ismertető egész 1-ső §-t, melyszóról szóra a következő: »1. §. A szabadkőműves-szövetség alapelvei a következők: 1. A szabadkőművesek szövetsége a valódi humanismus megőrzésére, ápolására és terjesztésére alakult egyesület, melynek tagjai egymást testvéreknek nevezik. 2. Egyes testvérek és a páholyok magatartására nézve legfőbb zsinórmértékül a tiszta emberi erkölcs törvénye szolgál. 3. Tagjairól a szövetség hitvallást nem kíván. A szövetség jó hírnevű független férfiakat fogad be tagjaiul, kik testvériesen egyesülnek a szellemi s erkölcsi nemesülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül a fajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra. 4. A szabadkőműves minden igazi meggyőződést tisztel. Tagjaitól a szövetség megkívánja, hogy nézeteik és állásaik külömbsége esetében is egymást testvér gyanánt tiszteljél,és soha meg ne sértsék ama szeretetek -mely az embereketégy atya gyermekei gyanánt fűzi egymáshoz. 5. A szövetség a lelkiismereti, vallási és a szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek uródolt Kárhoztat minden kényszert, mely ezen szabadságot veszélyezteti és minden üldözést, mely bármily hit vagy gondolkozás ellen gyakoroltatik, valamint minden törekvést, mely a felebaráti szeretettel ellenkezik. 6. A szabadkőműves-szövetség tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyőződését, és határozottan kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást. Tagjait kötelezi, hgy engedelmeskedjenek azon országok törvényeinek,amelyben élnek. 7. A páholy főtevékenysége befelé irányul, amennyiben főként a testvéreket öntökéletesülésükben elősegíti és a humanizmus felismerésére és gyakorlására serkenti. 8. Ezenkívül buzdítja a páholy a testvéreket közhasznú és jótékony tevékenységre, az erényességre a családban ugy mint a polgári életben. A hazaszeretetei és a közügyek körül kifejtett hasznos munkásság a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége.