A szabadkőművesség lényege, alapelvei, történeti fejlődése, szervezete és feladatai különös tekintettel hazai viszonyainkra 2. kiadás (Budapest, 1888)

fol az emberiség ellenségei ellen, s gyakorolja az emberszeretet mű­veit. A szabadkőművesség minden rendű és rangú férfiaknak szabad egyesülése oly célja, hogy kötelességeiket embertársaikkal szemben teljesítsék. A szabadkőművesség igazi testvérülés, melyben mindenki igyekszik érvényesíteni legjobb tehetségét. A szabadkőművesség töb­bek között a materialistikus világnéz­etek mai fejlődése és terjedése közben az emberiség legdrágább eszményeinek, az erkölcsi és etnikai fejlődésnek hivatott őre és ápolója. A szabadkőművesség elfogult ellenségei gyakran hangoztatják azt a vádat, hogy a szabadkőművesség látszólag a legszebb jelszavaknak hódol, de törvényeiben és szabályaiban egészen más — állítólag go­nosz — feladatokat szab tagjai elé. Hogy ez mennyire nem felel meg a valóságának, arra nézve idézzük Magyarország Symbolik­us Nagypáholya alaptörvényeiből (alkotmány) a szabadkőműves­ség alap­el­veit és törekvéseit ismertető egész 1-ső §-t, mely­szóról szóra a következő: »1. §. A szabadkőműves-szövetség alapelvei a következők: 1. A szabadkőművesek szövetsége a valódi humanismus megőrzésére, ápolására és terjesztésére alakult egyesület, melynek tagjai egymást test­véreknek nevezik. 2. Egyes testvérek és a páholyok magatartására nézve legfőbb zsinór­­mértékül a tiszta emberi erkölcs törvénye szolgál. 3. Tagjairól a szövetség hitvallást nem kíván. A szövetség jó hírnevű független férfiakat fogad be tagjaiul, kik testvériesen egyesülnek a szel­lemi s erkölcsi nemes­ülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül a fajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra. 4. A szabadkőműves minden igazi meggyőződést tisztel. Tagjaitól a szövetség megkívánja, hogy nézeteik és állásaik külömbsége esetében is egymást testvér gyanánt tisztelj­él,és soha meg ne sértsék ama szeretetek -mely az embereket­­égy atya gyermekei gyanánt fűzi egymáshoz. 5. A szövetség a lelkiismereti, vallási és a szellemi szabads­ág­ er­kölcsi alapelveinek uródolt Kárhoztat minden kényszert, mely ezen szabad­­ságot veszélyezteti és minden üldözést, mely bármily hit vagy gondolkozás ellen gyakoroltatik, valamint minden törekvést, mely a felebaráti szere­tettel ellenkezik. 6. A szabadkőműves-szövetség tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyőződését, és határozottan kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást. Tagjait kötelezi, h­gy­ engedelmeskedjenek azon or­szágok törvényeinek,amelyben élnek. 7. A páholy főtevékenysége befelé irányul, a­mennyiben főként a test­véreket öntökéletes­ülésükben elősegíti és a humanizmus felismerésére és gyakorlására serkenti. 8. Ezenkívül buzdítja a páholy a testvéreket közhasznú és jótékony­ tevékenységre, az erényességre a családban ugy mint a polgári életben. A hazaszeretetei és a közügyek körül kifejtett hasznos munkásság a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége.

Next