Dunántúl, 1924. április (14. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-01 / 76. szám
en Telein*«*« .... 50 község elmaró Mohács Ki 1 ■ Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postás M& hón— — - 24X00K Egyes szám ám 4 pUakír 800, 8 oldalas H00, ha minél több 1500 tonna*,. i4 Kéziratokat sem adufflf vissza. ára T200 korona r-:cs, 1924. április 1. Kedd Szerkesztfség: ^MHK’Utca 4. siáo ferbesztőság telefooisi 050« Mám. Kiadóhivatal^ ' Loe»at«ut aa 4. Mántei füedóhivatal teUofl^tl ' 098. üWetéí diJeaMs matat Jobb jövőt «smérjünk a maii áldolatot ^ í|§ttvl$ bzanálási akciótól. jr* Vitán felül az, hogy a külföldikölcsönnek, belföldi vonatkozásokt-sxi, különösen pénzügyi és gazdasági tekintatekban horribilis jelentősége van. Minden további megindulásunkat erre építhetjük s minden reményünk meg van arra, hogy ehhez a külföldi segítséghez fűzött tervünk, eredményesen, valóra is fog válni.Nem kevesebb mértében van azonban jelentősége a külföldi kölcsönnek és a vele kapcsolatos elvi feremtésügy döntéseknek, külpolitikai szempontból. Pár hónappal ezelőtt, még a legnagyobb bizonytalanság lebegett az oszág fáért. A velünk ellenségesviszonyban volt államok görcsökön ragaszkodtak a jóvátételi fizetségekhez, mindamellett, , hogy a világsánc előtt is be tudtuk igazolni, hogy nagyobb mérvű jóvátételt az ország elviselni, nem bír. Ennek ajóvátételi követelésnek szándékolt tbírségét csak a minap tudtuk meg, a jugoszláv külügyminiszter expoziájának elhangzása után. Ezek az államok nem kevesebb, mint öt milliárd aranykorona összegű jóvátételt akartak behajtani rajtunk,ami olyan megterhelése lett volnaEnnek a gazdaságlag amúgy is lónk szélére juttatott nemzetnek,hogy ennek a követelésnek a kielégítése véglegesen megadhatta volna a kegyelemdöfést. Ez a magasra tornyosult veszély, megrendítő következményeivel ma smár elmúlt a fejünk felől. A feülföldi - kölcsön-tárgyalások során ugyanis precízen fixíroztatott a voltellenséges államoknak a jóvátétel fizetésére vonatkozó követelésük. Egy méltányosabb álláspont került a győzelemre, amely szerint az ötmilliárdaranykoronával szemben, cirka 20 éven keresztül évi 10 millió aranykorona fizetésére vagyunk kötelezve. A fizetési módozatok is a javunkra billentették a serpenyőt. A népszövetségi határozat és a jóvátételi bizottsági döntés szerint, egy európai fórum, a Nemzetek Szövetsége védelme alál kerültünk és nem vagyunk kiszolgáltatva azoknak a nemrég még velünk szemben ellenséges viszonyban lévő nemzeteknek, amelyek mint követelő felek állnak velünk szemben. A jóvátételi összeg csökkentése és az utóbbi körülmény lélegzethez juttatja az országot, mert nem fenyegget az a veszély, hogy egy megfizetetetlen jóvátételi igénylés esetében erőszakkal hajtsák be rajtunk követeléseiket. Ebből a szempontból ítélendő meg a magyar kormánynak az az fdlhatározása is, hogy lemondott a román megszállás folytán fennálló kürtöléseiről.. . Ennek,a követelésé nek az el nem engedette , ugyanis azt eredményese volna, hogy ott jóvátételi igénnyel báró államok, a mi térítési követelésünk arányában emelték volna az ő követeléseiknek az összegét, így előállhatott volnna ugyan egy javunkra dúlő eredmény, de ez csak negatívum maradt volna, mert amily mértékben enseltük volna ilyen irányú követeléseinket, ez a magatartás az ő részükről és úgy nyilvánult volna. Látható tehát, hogy a külföldi tlBaCSHBullBBIBBaBIB karcsolaüggyel fl kapcsolatos ’szanáktási műveletek, nemcsak belföldi vonatkozásokba, de külföldi nekszusok tekintetében is roppant nagy jelentőséggel bírnak,, mert igaz, hogy terheket raknak az ország vállára, de ugyanakkor terhektől is mentesítik, amely terhek egyebekben teljes mértékben megbénították volna minden előfaaradás lehetőségét, így reméljük a jobb jövőt, elviselhetetlen gazdasági helyzetünk javulását. !$sxmsBBS8’K«Bflarani A középiskolák reformja A nemzetgyűlés mai ülései Budapest, márc. 31. — A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés 3-szori klválásban is elfogadja a földbirtoknovella második szakaszának a módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután Puky Endre, mint a bíráló bizottság újonnan megválasztott tagja, leteszi az esküt. Mózer Ernő, mint a véderő és közjogi bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését a hősök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatról. Ezután, áttérnek a középiskolai reformról szólótörvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólalói Bozsik Fál. Mielőtt a miniszter beszédének arra a részére válaszolna, amelyben a kultuszminiszter a reformációra vezette vissza a tanügyi mozgalmakat, kötelességének tartja rámutatni arra, hogy Magyarországon a katolicizmusnak már a reformáció előtt jóval igen nagy érdemei voltak a magyarság nevelésében és művelésében. Nem mondja, hogy a protestantizmusnak nincsenek érdemei, de semmi esetre sem lehet beállítani a dolgot úgy, hogy a katolicizmusnak, a magyar oktatásügy terén elért nagy eredményeit háttérbe szorítsák. Ami a reformot magát illeti középiskolai oktatásunk egyik legfontosabb része, mert a középiskola neveli a középosztályt Areform lényege az, hogy a jelenlegi egységes gimnázum helyett egymástól különböző típusú gimnáziumokat állítanak fel, mégpedig humanisztikus és reálgimnáziumokat. Helyteleníti ezeket a típusokat, mert az első éveknél kezdődőleg differenciálják, 1.. a csehio tagozatban kellene differenciálni. A latin, nyelv használatát tartja a legfontosabbnak. Az első 3 osztályban a görög nyelv tanítását nem tartja célszerűnek és kéri a kultuszminisztert, hogy mint eddig, ezután is csak az 5-ik osztályban kezdjék meg a görög nyelv tanítását. Továbbá hogy a humanisztikus gimnáziumban sem tegyék kötelezővé „a görög nyelv la Klebelsberg fculttiszmíniszter: Hiszen csökkentjük a humanisztikus gimnáziumok számát’. Bozsik Pál: A reform értelmében épen azok a gimnáziumok alakulnak át praktikus gimnáziumokká, amelyek jelenleg a legjobb gimnáziumok, mint a szerzetesrendek gimnáziumai, a protestáns intézetek. A miniszter felszólalásából azt látja, hogy ezeket a humanisztikus gimnáziumokat olyan tantervvel látják el, amelyek nem képesek a reálgimnáziummal a versenyt felvenni. ( Klebelsberg: Tiltakozom az ilyen magyarázat ellen. Csak azt mondtam, hogy akkor lesznek versenyképesek, ha jól dolgoznak. ] Bozsik: Aggodalommal látja a klasszikus gimnázium létesítését, különösen azért, mert ezekben nem tanítják a modern nyelveket- Arra kell törekednünk, hogy a modern nyelvek tanítása is tért hódítson, hogy intelligenciánk a határon túl is elhelyezkedhessek. A javaslatot elfogadja, bár fentartja magának a jogot arra, hogy a javaslat részleteinél módosításait beterjessze. Klebelsberg kultuszminiszter válaszol Bozsik beszédének arra a részére, amelyben kifogásolja, hogy nem tért ki a történelmi visszapillantás során a katolikus egyházak Imi túlműködésére. Kijelenti, hogy az új kornál kezdte meg a történelmi fejtegetéseit, de a reformáció tárgyalása után azonnal áttért a jezsuita rend működésére. Arra kéri a képviselőket, hogy ne élezzék túl ezt a kérdést felekezeti szempont szerint, Drózdy Győzőidézete szerint antidemokratikusaik a felvételi vizsgák. Szerinte nem vált rá Hallétnek az a törekvése, hogy ezen a téren újabb numerus clausust kívánjanak. Teljesen elhibázottnak tartja a középiskolai tantervben a görög nyelv tanítását. A népoktatást kellett volna kiépíteni. A középiskolákban szamarakat nevelnek. Szcitovszky elnök" figyelmezteti Drozdyt, hogy beszéde közben tilisnyaiskai és kozéjiskor tudományokkal szamarakat nevelnek. Megállapítja, hogy ez a kifejezés súlyosan sérti az egész tanári kart és súlyosan sérti azokat a százezreket, akik középiskolát végeztek. Ezért a sértő kifejezésért rendreutasítja. j. Drózdy: Bocsánatot kér, hogyha csakugyan mondta volna azt amiért az elnök rendreutasítottt. Kijelenti, hogy ez csak elszólalás lehetett! mert csak azt akarta ezzel mondani, hogy a középiskola nem az életre nevelte az ifjúságot. A. numerus causussal kapcsolatban, határozati javaslatot nyújt be etillel eltörlésére. Kéri a fegyelmi eljárás folytán felmerült ügyek revízióját. A javaslatot nem fogadja el. Alföldi Béla az érettségi vizsga eltörlését kívánja. A IV. osztályból nem kellene tovább engedni azokat a tanulókat, akik nem megfelelők! Igen fontosnak tartja, hogy minél gyakrabban vizsgálják meg évközben a tanulók előmenetelét. Helyesnek tartja a javasalt rendelkezéseit a tantervre vonatkozólag,azonban nem híve az egységes középiskolának, mert ez Sehol seme vált be. Ugyancsak helyesnek tartja, hogy az államnak döntő befolyása legyen a felekezeti iskolákra is. Hibáztatja, hogy a leánya iskolákban ugyanaz a tananyag, mert ez túlságosan megterheli a leányokat. Szerinte kívánatos volna, ha a leányiskolákban női orvosok tanítanák az egészségtant.. A javaslatot elfogadja, Várnai Dániel beszédének elhalasztását kéri. A Ház hozzájárul. , , Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz.. Az ülés 3 órakor ért véget. íaHBBSSaHBSBBBgHSasmBIHHft, ■ ítéletidő Amerikában 3 falu elpusztult ~ 100 ember meghalt London, márc. 31, Washingtonba és Newyorkba érkezett hírelc szerint az Egyesült Államok nyugati és délnyugati államaiban ítéletidő dühöng. Néhány államban hatalmas havazás és hófúvás tombol, más államokban óriási jégeső volt. A károkat milliókra becsülik. Oklahomában a vihar 100 embert megölt. Kentuckiban 3 faun elpusztult a földszinéről.A vízáradások óriási károkat okoznak, Pensilvániában, Ohióban, Marianban iszonyú viharok dühöngenek. Minneapolisban és több más helyen szintén nagy viharok vannak. A közlekedés a nagy hófúvás miatt nagyon sok helyen megakadt. Az Egyesült Államok minden részéből viharokat, jelentenek és sok haláleset fordul elő. mi A budapesti nuncius a pápánál ^ Róma, március 31. — A Stefani! ügynökség jelenti: Schioppa Lőrinc budapesti nunciust a pápa ma Kjilea_laha jogai|spB .fogadta*’