Dunántúl, 1927. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

XVI­. évfolyam, 74. szám. Ára 15 fillér ( Pécs, 1927. április 1. Péntek ár házhoz szállítva vagy postán egy tón 2 Pengő 50 fülér szám ára 15 fillér, 16 oldalas 24 fillér. Lyceum Luica 4. sz«. Kiadóhivatal telefonja, 222. szám, Hirdetés díjszabás szerint. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőség: Líceum­ utca 4. sz.­ Szerkesztőség telefonja, 650. szám, Kiadóhivatal. Végre a nagykövetek tanácsa egy je­lentős határozatával megszün­tette a katonai ellenőrző bizottság működését március 31-i kerettel s ezzel Magyarországnak egy régi és sokszor hangoztatott sérelme nyert orvoslást. Magyarország oly szigorúan hajtotta végre a trianoni békeszerződés leszerelési határozatát, hogy ez az itt szé­kelő és sok pénzbe kerülő bizott­­­ság teljesen felesleges luxus volt s csak egyes irántunk ellenséges állam intrikájának köszönhette, már évek óta kimaradását. A ma­gyar közvélemény természetesen nagy örömmel fogadja a nagykö­vetek tanácsának ezt a rendelke­zését s kivárja még azt a másfél hónapot, amikor május 15-én a bizottság végleg eltávozik telje­sen, és tökéletesen országunk­ból. Akárhányszor száll ki ez a bi­zottság besúgások, vagy titkos feljelentések alapján, soha az ellenünk emelt vádat igazolva nem találta. Nem is csoda ez, hi­szen mindenki tudja, hogy Ma­gyarország még annyi katonát sem tart fegyverben, mint erre joga volna a hadianyag felsze­relése innen marad azokon a lehetőségeken, amelyeket számá­ra a békeszerződés engedélyez. Magyarország a népszövetség tag­ja s a népszövetség alkotmánya értelmében ugyanolyan jogokat élvez, mint akármelyik más hata­lom. Ez azonban mindazideig, amíg pl. Magyarországon egy nemzetközi ellenőrző bizottság működött, csak frázis volt s most ennek a bizottságnak a távozásá­val egy jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy a­ fzá­­jciból valóság váljék. De mindjárt meg kell jegyezni, hogy Magyarországnak még na­­gyon-nagyon sok sérelmet kell orvosolni, hogy azt érezhesse, hogy nem tesznek hátrányára sértő megkülönböztetéseket más népszövetségi tagokkal szemben. Az idő azonban lassan megtisz­títja a ködös látóhatárt, az évek meggyőzik az embereket, a né­pek sorsának intézőit arról, hogy bizony tévedtek és sokszor olyan intézkedéseket léptettek életbe, amelyek nemcsak azoknak árta­nak, akiket sújtani szeretnének velük, hanem sokszor azoknak is, akik életre hívták őket. Magyarországon az ellenőrző bizottság távozása után az lesz az új rend, hogy az ellenőrzést a népszövetség veszi át. Ez a szer­ve a népszövetségnek Genfben székel, s ha pl. Magyarország el­len panaszt emelnek, hogy meg­sérti a trianoni békeszerződés­nek a fegyverkezés korlátozására vonatkozó rendelkezéseit, e pa­nasz az ellenőrző­­ bizottság elé kerül, amely szótöbbséggel dönt, hogy szükséges-e a hangoztatott vádak alapján Magyarországba kontrolmissziót küldeni. Minden­esetre a katonai ellenőrzés és mai formájának megszüntetése nemcsak annyit jelent, hogy az országban viselt óriási költségek megszűnnek, hanem principiálisan annyit is jelent, hogy Magyaror­szág visszanyeri a trianoni béke­Budapest, márc. 31. — A felsőház mai ülésén Wl­a­s­s­i­c­s elnök közölte, hogy a közigazga­tási bíróság a közjegyzői kamara választását megsemmisítette, az Imre József dr. megválasztása ellen beadott petíciónak pedig nem adott helyt. Az igazoló bi­zottság megállapította a jelen­tésben, hogy a törvény értelmé­ben az aktív bírói állás, tehát Huszár Aladárnak a kaposvári törvényszék állása is nem össze­férhetetlen a felsőházi tagság­gal­ . A biztosítási díjfizetéssel kap­csolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatot tárgyalják ez­után. P­e­s­t­h­y Pál igazságügy­miniszter részletesen ismerteti a törvényjavaslat intencióit. A ja­vaslat a szerződési hűség jogel­vének álláspontjára helyezkedik, vagyis kölcsönösen kötelezi a szerződő feleket kötelezettségeik­­ megtartására. A javaslattal szem-­­­ben a bizottsági tárgyalás­ során benyújtott kisebbségi indítvány­­nyal kapcsolatban megállapítja, hogy a javaslatra igenis szükség van, mert az olyan kérdéseket valósít meg, amelyeknek meg­valósítása már a háború előtt égetően szükséges volt. A javas­lat közérdeket szolgál, mert egy­aránt védi a biztosítottaknak és a biztosítóknak az érdekeit. Hadik János gróf indokolja meg ezután kisebbségi vélemé­nyét. A javaslat nem szolgálja a biztosítottak érdekeit, sőt ki­szolgáltatja őket a biztosítóknak. Nálunk csak egy kartell van és máris megindult a mozgalom a 30—40%-al olcsóbb feltételű an­gol társaságoknak a kartellbe való bevonására. Nagy Ferenc rámutat arra, hogy külföldön, már mindenütt kodifikálták modern Irányban a biztosítási jogot és a reformra ná­lunk is szükség volt. A szabad­verseny ezután is meg­lesz. A visszaható erő el nem fogadása labilissá tenné a mostani bizto­sítási állományt­­ ,­ S ont s s­­­e K 'grot azt szerződésben megcsonkított sza­bad mozgásnak lehetőségét. Sok­kal szegényebb ország vagyunk és sokkal békésebb szándékokat táplálunk, semhogy bármilyen fegyverkezés is eszközben jár­na, de a magyar nemzet szuvere­nitásának szempontjából szégyen volt az a szolgaság, amelyet en­nek az ellenőrző bizottságnak itt tartózkodása és kotnyeleskedése jelentett. A magyar nép b­sztes mondja, hogy a kormány a bizto­sítási jog végleges reformjával jöhetett volna. A javaslat nem védi a biztosítottak érdekeit. B­e­r­n­t­t­h István, mint a gaz­dák biztosító szövetkezetének igazgatósági tagja kijelenti, hogy tudomása szerint ezt a biztosító intézetet alapító mezőgazdasági érdekeltség megfelelő befolyás­sal rendelkezik a vezetőség fe­lett, amely bizonyára nem tett volna olyan lépéseket, amelyeket az alapító érdekeltség helytele­nít. A javaslatot elfogadja. Bod János pénzügyminiszter. A biztosító intézeteket mint ter­melést támogató intézményt segí­teni kell. A kormány örömmel látná egyébként, ha a gazdák biz­tosító szövetkezete kartellen kí­vül maradt volna, ezt azonban intézzék el a maguk alapító érde­keltségek a vállalattal. Hadik János gróf, P­á­s­t­h­y Pál igazságügyminiszter ismételt felszólaása után a felsőház álta­lánosságban és részleteiben a képviselőház szövegezésében el­fogadta a javaslatot, amely ellen erőfeszítése s a nemzetközi szer­ződések szigorú betartása lassan bár, de biztosan viszik előre az országot a felemelkedés és nem­zetközi megértés útján, s bízvást adhatunk kifejezést annak a re­ményünknek, hogy a jövő még in­kább a helyzet tisztulásához fog vezetni . Magyarország igaza előbb, vagy utóbb a napnál fé­nyesebben fog tündökölni Európa politikusai előtt. Hadik János gróf, Zichy Ala­dár gróf, S­o­m­s­s­i­c­h László gróf és még 20-an szavaztak. A napirend további során változat­lanul elfogadja a Ház a belvízi hajók­ lajstromozásáról szóló tör­vényjavaslatot. * A javaslat általános vitájánál Igaz Béla szólalt fel. Sajnálat­tal állapította meg, hogy­ belvízi hajózásunk nem olyan­ mérvű, mint amilyennek egy három nagy folyóval rendelkező ország lenni kellene. A javaslatot örö­mel üdvözli, mivel ez a leg­­sóbb közlekedési eszköznek a­­zihajózásnak fellendítését céloz. Végül hozzászólás nélkül ált­lánosságban és részleteiben vál­tozatlanul elfogadja a Ház az OKH kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavas­latot. Ezzel az ülés napirendje ki­merült. Báró Wl­a­s­s­i­c­s Gyula elnök bejelenti, hogy a legköze­lebbi ülés összehívása iránt a képviselőház­tól átérkező tárgyak szerint fog intézkedni. Az ülés egynegyed 1 órakor ért véget. tSBBBBBBSBBBBBBBllBlSIIlSSBBSBSBBBBBBSISBBÜlBBr A felsőház a biztosítási javaslatot tárgyalta Igaz Béla felszólalása a belvízi hajózásról szóló javaslatnál IHC H m­ullIBBBBBBIBI­! Az egységeséért értekezlete Budapest, márc. 31. — Az egységes párt ma este értekezle­tet tartott. Almássy László elnök bejelentette, hogy Ostor József belépett a pártba, O­r­f­f­y Imre dr. a tisztviselői lakásépítő­­akció ügyében érdeklődött. V­a­s­s József dr. népjóléti miniszter is­mertette a tervezetet, majd a be­tegség és baleset biztosításáról szóló javaslatról beszélt. Gör­­g­e­i István Henderson táviratá­ról emlékezett meg, majd indítvá­nyozta, bélyegezze meg a szoc­­demokrata párt eljárását,, ame­lyet a Henderson ügyben tanúsí­tott. Az egységes párt az indít­ványt elfogadta. P­e­r­é­n­y­i Zsig­­m­ond felszólalása után Bet­hl­l­e­n István gróf miniszterelnök mondott beszédet a szövetkeze­tekkel kapcsolatban. Pintér László a bankharm­­i­k­­sról be­szélt. Végül Bethlen gróf mi­niszterelnök bejelentette, hogy a közeli napokban Rómába megy. Ezzel véget ért az ülés,­­ amelyet pártvacsora követett. Újabb minkáscsoport érkezett haza Franciaországból B p c a I, márc. 31. — (MTI). Ma reggel érkezett Hegyeshalomra a­ Franciaországból jövő munkások hat-,­m nadik csoportja, amely 71 emberből­ áll. Ebből 29 férfi, nő és 17 gyer­mek. A­­ munkásokat Győrbe szállí­­­tották az un ősi megfigyelő táborba­­illetékes helyen ismételten felhívják, a közönség figyelmét arra, hogy akik hazaérkező hozzátartozóik számára" lakást vagy munkaalkalmat kívánnak"­ biztosítani, ezt a szándékukat jelent­sék be a helybeli rendőrhatóságnál, amely a bejelentést illetékes fogja juttatni..

Next