Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1945-04-01 / 74. szám

t DANZIG városát is elfoglalták a Vörös Hadsereg diadalmas sövegei és a második világhá­ború utolsó felvonása térben most ott tart, ahonnan t­ajdonképen kiindult ez a háború. Danzig neve örökre nevezetes lesz az európai népek előtt, mert a né­met hatalmi politika ennek a városnak az ügyében tanúsított magatartásával bi­zonyította be a legjobban a maga cinikus és az önmaga által önzően kitűzött cé­loknak mindent alárendelő politikai stí­lusát és karakterét. A lengyel nép föld­jének és hazájának Danzig mellett volt csak lengyel népi területi kijárása a Balti- tengerhez és ez a 30 millió lakost­ szám­láló hatalmas mezőgazdasági és ipari or­szág ezen a kis kijárón át lélegzett, ezzel a kijáróval kapcsolatban teremtett nagy gazdasági célkitűzéseket. Németország, amelynek számtalan tengeri kikötője volt, mégis felvetette a danzigi kérdést és abból hatalompolitikai prestizskérdést csinált Nincsen rá semmiféle magyará­zat, hogy lett volna elfogadható ok, amely a németeket arra kényszerítse, hogy Danzig miatt háborús kockázatot vállaljanak Az egyetlen ok a németség­nek a nácizmus által megvadított telhetet­len sovinizmusában mutatkozott, abban a német sovinizmusban, amely a faji felsőbb­rendűség rögeszméjével később az európai népek egész sorát másod és harmadrangú népi személyiségekké akarta aljasítani. Lengyelország álban volt, tehát pusztulnia kellett és Danzig körül sűrűsödtek azok a veszedelmes nemzetközi fellegek, ame­lyekből aztán lecsapott a villám az eu­rópai népek békés életére és vágyaira. Jól tudjuk, hogy Danzig nem a háború oka, hanem kirobbanásának végzetsze­rűen megjelölt helye csupán. És most, amikor egy egészen más arculatú Európa végül mégis maga alá gyűri a világtörté­nelem legnagyobb arányú világuralmi kí­sérletét és a Szovjet­ Unió Vörös Had­serege maga előtt űzve és hajtva kergeti vissza a verhetetlennek hirdetett német iutdtrő maradványait, s most félelme­tes intőjel gyanánt emelkedik elénk Danzig neve, — annak a városnak a ne­ve, ahol legmagasabbra hágott a német­­­ség minden mértéket elvető határtalan önbizalma és mindent vállaló akarata. Danzig örök mementó legyen, mert ez a történelmi mérföldkő több nyomorúság, szenvedés és megpróbáltatás kezdetét je­lenti, mint amilyent eddig valaha is fel­mutatott a történetem. ZÁHONYI A magyar föld munkáshősei A magyar mezőkön, ezeken a gazdag, termő földeken megindult a küzdelem a termésért,, amit a magyar nép szép kifejezéssel mindig „életnek" nevez. A föld munkásai, a nehéz viszonyok kö­zepette is megértették azokat az óriási­­feladatokat, amelyek vállaikra nehezed­tek a kenyércsata során s nemcsak tel­jesítik átlagos fokon a kötelességüket, de már akadnak olyanok is, akik hő­­­­seivé válnak a munkának, mert a ma­gyar leleményesség, lelkesedés minden lehetőségét kimerítik, hogy megállják a helyüket. A gazdasági felügyelőség, amely ki­terjeszti figyelmét arra is, hogy, ezeket, az embereket szem előtt tartsa, már több helyről kapott jelentést a kitűnő teljesítményekről. Így Pécsarányoson Vér Valér 14 holdas kisgazdát kell ki­emelni, aki legnagyobb részt készen van az esedékes munkával, de nem éri be azzal, hogy a saját földjeit megnö­velte, hanem tanácsokkal, lelkesítéssel tanítja többi gazdatársát, hogyan le­het és kell megbirkózni a nehézségek­kel. A d önzetlen pályaadás két hőse Mi­­s­o­t­a József uradalmi szakfelügyelő és T­r­u­k­a István uradalmi intéző is akik a máriatelepi szőlőben fizetség nélkül saját maguk me­szi.R­ggeltől késő estig a szőlőt, amely ráadásul a birtok­reform hatálya alé esik és nem tudni ,még ki lesz a gazdája Hogy ne menjen bitang sorba, a két ember mun­­káshián­y folytán, így teljesíti köteles­ségét a föld Izént. " Somogyban V­i­d­a János az aki pél­daként állítható a nép elá._ A . 'e!neve­ö­­ség értesülése szerint többet elvégzett a munkából mint a falu talán együtt­véve. tizek azok az emberek a'-ik megértet­ték az idők szavát és fi ad ápot nem kímélve a mV ?,sé ■ vl»*e kel szorgalommal túl magukat és hoz­zájárultak ahhoz,- hogy a mai föld meghozza az idei termést is mindannyi­­unk­, az egész nemzet boldogulására. t Ai OVAHTUL Konyev, Zsukov és Rokoszovszkij marsallokat a Győzelem rendjével tintették ki Moszkvából jel­estik. A moszkvai rádió jelentése szerint Konyev, Zsukov ás Rokoszovszkij marsa­ll­okat a Győzelem rendjével tüntették ki. Ez a legmagasabb katonai kitüntetés a Szovjetunióban és csak olyanok nyerhetik el, akik győzel­mesen befejeztek egy hadjáratot. Ez­­ideig egyediül Sztálin marsall viselte a Győzelem rendjét. Április 3-10l valószínűsen megindul a vasút­ szentes mozgalain A Vörös Hadsereg felszabaduló hadjá­rata következtében, amely a nácikat csaknem teljesen kiűzte az ország terü­letéről, a vonatkorlátozások megszünte­tésével lehet számolni. Amint értesülünk, az illetékes hely és a pécsi üzletvezető­­ség kiküldöttei között megkezdődött tá­r­gyalások kedvező mederben folynak, az orosz illetékes parancsnokság részéről a legteljesebb megértés uralkodik s min­den remény meg van arra, hogy április 3-ától kezdve ismét megindulhat a sze­mélyforgalom. A tárgyalások a már bejárt vonalak személyforgalmának visszaállítása körül folynak, d­e — hogy teljesebb legyen a jó oír, közölhetjük — lehetséges, hogy olyan relációikra is sikerül kiterjeszteni a személyforgalmat, amely, eddig még nem volt bekapcsolva. Az utazó közön­ség mindenesetre forduljon az állomások­hoz, m arhol bővebb felvilágosítással szol­gálnak minden kérdésre, míg a részletes menetrendet annak idején az Új Zounán­­túl is közölni fogja. A jugoszláv hadsereg­ harcai a német megszállókkal Belgrádból jelenti: A Jugoszláv had­sereg vezérkarának március 30-i jelen­tése közli: A Szerémségben nem került jelentő­sebb harci cselekményekre sor. Keletboszniában Brcsko szakaszán sú­lyos harcok folynak a németekkel, akik széles arcvonalon és páncélos erőkkel indították meg támadásukat. Szarajevótól nyugatra elfoglaltuk a németek fontos erődállását, Mokrot és elszigeteltük a Crvene Sztjenenél lévő németeket. Az elmúlt két nap alatt a németek 800 halottat vesztettek a harcokban, amelyeket az Ivanszedlo hegységben el­vesztett állásaik visszaszerzésére foly­tattak A jugoszláv hadsereg erői ezen­kívül birtokba vettek egy jól felszerelt hadianyagraktárt, több tehergépkocsit és egyéb értékes hadianyagot Buszovdcsa és Zenica között a jugosz­láv hadsere­g erői támadásba lendültek. A németeknek arra irányuló kísérle­tét, hogy Goszpics tetőt birtokukba ke­rítsék a Lika folyón átvezető hidat, Bi­­tajánál meghiúsítottuk. Az eszék-zágrábi vasútvonalon a le­vegőbe röpítettünk egy páncélvonatot és egy tehervonatot Szlovéniában Kamniknál megöltünk 60 németet és több teherautót zsákmányol­tunk. A Zidani Moszt - Ljubljana vasútvo­nalon a levegőbe röpítettünk egy pán­­célvonalat és a vasúti pályát több pon­ton megrongáltuk. A jugoszláv hadsereg légierői meg­semmisítettek 20 teherautót. 6 emberrel és hadianyaggal megrakott egyéb kocsit és elhallgattattak 1 légvédelmi ágyút. Újra épül a Dnyeproszszoj Felrobbantott betonoszlopot, gigantikus összevisszasága, hatalmas gépek, széttört alkatrészek halmaza, rom és pusztulás — ez maradt az emberiség egyik legna­gyobb és legcsodálatosabb teljesítményé­ből, a dnyepermenti vil­la­moserőmű­telep­ből, amelyet a világ Dnyeprosztroj néven ismert. Ilyen állapotban hagyta vissza a mene­külő német horda a Dnyeprosztrojt, mintegy tanúságtételképpen arra, hogy mivé lesznek az emberi kultúra és tudo­mány leggyönyörűbb alkotásai ott, ahol a fasizmus átvonult. Sokan azt hitték,­­ ,az ellenség pedig remélte , hogy hosszú évekre vagy ta­lán örökre is használhatatlanná tették a dnyepermenti gigantikus erőműtelepet. De ebben is, mint mindenben, ami a Szovjetunióval és a szovjet néppel kap­csolatos, meghiúsult az ellenség reménye. Párhuzamosan a Vörös Hadseregnek a frontokon való diadalmas előnyomulásá­val, rohamtempóban indult meg a Szov­jetunió dolgozóinak munkája azért, hogy a háború rombolásait eltüntetve, helyre­állítsa az ország minden gazdasági érték­forrását Ezek között elsősorban szere­pelt a lenini-sztálini villamosítási terv legbüszkébb pillére, a gigantikus Dnyep­rosztroj helyreállítása. Körülbelül egy esztendő előtt, 1944 márciusában érkeztek oda az első villa­mossági és építkezési szakemberek, va­lamint az első munkáscsoportok. Közöt­tük nem egy volt olyan, aki másfél év­tizeddel ezelőtt ennek a gigászi erőmű­nek az első tégláit rakta le. Az ország minden tesztből megindult a munkások és szakembeek visszavándorlása a Dnyeproszk­oihoz, nem azért, hogy két­ségbeesett­­siránkozáss­al sajnálkozzanak az elpusztított erőmű fölött, hanem azért hogy tőlük telhetően előrevigyék és segítsék az újraépítést Magának a városnak* a helyén a Dnye­per balpartján amelyet új Zapo­ozsie­­nak hivtak. Összeesen négy ember maradt A városnak nem volt egy négyzetméter helye­ setd ahol no mélis életlehetőség lett volna Nem volt sem világítás, sem víz, sem­­ csatornázás sem telefon, sem fürdő, sem épület — semmi. Azóta tizenegy hónap telt el és a dnyepermenti romokon ma újra lüktet az élet. Eltakarították a pusztítás okozta romokat, bekötözték­­ súlyos sebeiket és újból megkezdték a hydrotechnikai fel­szerelés felépítését. 11 hónap alatt a szovjet szakemberek és munkások elta­karítottak 170.000 köbméter romhadön­­tény is hoztak és kijavítottak 40.000 köbméter gátat, leszereltek 10 000 totmna acélkonstrukciót és újból átszerel­tek 1600 tonnát. Széthordtak 22.000 köb­méter földet. Egyes helyeken az építők már hozzá­fogtak a közvetlen visszaállítási munká­latokhoz. Az óriási torlasztó gát pillé­reinek több mint a felét az ellenség fel­robbantotta. A torlasztó gát 9 nagy tömbje közül felrobbantottak 770t. El­­pu­sztítottá­k a zsilipek nagy részét és a vízzáró kapukat. Ma már 11 pillért tel­jesen helyreállítottak, kettőt kibetonoz­tak és egyet kijavítottak. Ugyancsak megkezdték a hatalmas épület vasbetonvázának visszaállítását is. A gépüzemet teljesen visszaállították. Az üzem, melyet a folyó balpartján ál­lítottak fel, napi 1000 köbméter betont szolgáltat. Ennél még sokkal hatalma­sabb üzem felépítése folyik most a jobb­­­parton. Ez a két üzem teljesen ki tudja elégíteni az építési szükségleteket; eb­ben az évben az erőmű építőinek 140.000 köbméter betonra van szűk ségü­k. Kijavították, vagy részben újból lefek­tették az üzem körül húzódó 40 km hosszúságú vasútvonalat, a 25 km hosszú csatornázást és 56 km magasfeszültségű villamos hálózatot. Már van hajlék az építők számára és Az erőmű építésének óriási munkája mellatt ugyanezek az építők 300 ezer köbméter lakóhelyiséget építettek le. Már működnek a fi­rdök, közü­zem­ek, a telefon és laví­a. Ma már mindenki látja, hogy az a ha­táridő, amelyet a szovjet érvfők a dinc­­permedti erőmű helyreállításának határ­időéül maguk elé tűztek nem hiú álom, hanem valóság. Ugyanol van reális és ugyanolyan csodálatos mint a Vörös Hadsereg harctéri győzelmei. 1947-ban, mint a szovjet embe­­r győzelmeinek egyik leggyönyörűbb emvi­l­ére,re kel majd a poraiból újjáépített dnyepermenti energiaközpont. F. LOGINOV • Szovjetunió villanytelepeinek __ *Moszty ehelyettaise cikkéből Vasárnap, 1945 április . A kisgazdaságokat is bekapcsolják az idei cukorrépatermelésbe A Kaposváron székelő Als­ódunán­túli Mezőgazdasági Kamara a Somogyvárme­­gyei Gazdasági Felügyelőség­gel együtt megbeszéléseket folytatott a Mezőgazda­sági Ipar R. T. kaposvári cukorgyárában az 1945. évi cukorrépatermelés biztosítá­sára. A tárgyalások során az az egybehang­zó vélemény alakult ki, hogy az 1943. évi cukorrépatermelésbe fokozódó mér­tékben be kell vonni a kisgazdasági üze­müket, azért mert a nagy- és középgaz­­daságok részben kézi munkaerő, részbe® jogáshiány miatt a előző évben vállalt c­ikk a st­épa t­erm­elé­s­i kötelezet leégciké®* csak kisebb mértékben tudnak megfelelt”" Az Alsódunántúli Mezőgazda­sági K­a­mara az elhangzott véleménynyilvánítá­sok figyelembevételével részletesen indo­kolt előterjesztést tett a Debrecenhe® székelő földízaívelésÜgyi-, pénzügyi- ** közlekedésügyi minisztériumoknak. Elő­terjesztéseiben a Kamara indokolta, hogy az 1945. évben a cukorrépa termelést cs* úgy lehet biztosítani, ha^ a gazdák 4 cukorgyárhoz, vagy az átvevő vasutat'0' máshoz szállított minden métarmát 4 cukorrépa után átvételi árként 2 kg, rőt kapnak. Ezzel a fizetési form­án 11 biztosítható a termelés és biztosítható 4 közellátási célra annyira szükséges ¥ 11- kor. A Mezőgazdasági Kamara és ■ $Co­mogyvármegyei Gazdasági Felügyelő*** előterjesztésére Somogyvármegye his­­pánja rendeletet adott kei, mely szerint a gazdák földterületüknek 2%-én köte­lesek cukorrépát termelni. A közélelmezés szempontjából #áll fezhetetlen cukorrépát­erme­lé* biztosítt­sara az Alsódunántúli Mezőgazda.** Kamara Baranya vármegye és Tolna­mi megye alispáni hivatalait is felkeresik ? kérte, hogy a megnevezett vanned­*, területén is kötelező termelést ad­*0** elő az alispánok. EZ A VÉGI MÁR NEM TARTHAT SOKÁIG! — MONDJÁK A NYUGATI NÉMET VÁROSOK POLGÁRI LAKÓ** Londonból Jelentik: Szövetségi haditudósítók jelentik, hogy soha­­ láttak ennyi sértetlen állapotban 'ö­t német ' hadianyagot, mint jelenleg nyugati arcvonalon. Teljesen kilógtt­lan ágyúk, járművek és lángszórók * rülnek a szövetséges csapatok ke*^ Az elfoglalt német városokban m**? # polgári lakosság általános megállapít", mindezek láttára a következő: ,.6» végi Már nem tarthat, sokáig!" VON RUNDSTADT VEZÉREZRED#* HÁZIORIZETBE HELYEZTÉK» hazisból jelentik: A párisi r*^e a német határról érkezett értesülés«* hivatkozvaA közli, hogy a nemzet**' cialista párt szemében „megbízhatatl” von Ru­ndstadt vezérezredest házié*1* be helyezték. Neumann SS-csoport* tot bízták meg a kegyvesztett hadú« közvetlen felügyeletével. NÉMETORSZÁG ÉS JAPÁN­­T HÁBORÚ UTÁNI LÉGIFORGALMA NEMZETKÖZI FELÜGYELET ALA­P JE­LYEZIK — MONDOTTA AZ ANG17 LÉGÜGYI MINISZTER . Londonból jelentik: Sir A,e*'*t!yk Sinclair angol légügyi miniszter rosba érkezett, ahol az Anglia és attika között kiépítendő rendse­r légiforgalom kérdéseit beszéli meg. Ki­­újságírók előtt tett nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a háború után országnak és Japánnak nem lesznek tetlen légi járatai. A két ország galm­ai nemzetközi felügyelet alá n­zik. SPANYOLORSZÁG KATOLIKUS^, AGGÓDNAK A FÜLÖPSZIGETÉN ÉLŐ lIkrsORSOSAIK MIATT. . . r $ P á r i­s­b­ó­l jelentik: A párt»' .jffl* madridi értesülésekre hivatkozva j(f hogy a spanyolországi katolikusé* ,0,1 felsőbb tanácsa mélységes a^(\°a^.%ec nak adott kifejezést a Fülöp***9c s0fS4 élő katolikus szerzetesrendek , 4 miatt. Legújabb értesülések **az japánok 15 ágostonrendi szerzetes hozták le Manilában, továbbá a Szent Vince-rendhez tartozó 1*9 aW® nővéreket «kik manilai kórhá* 800 beteget ápoltak, az épület «*” 'fa Sára kényszerítették, hogy ert*** gynrsák a kórházat

Next