Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1945-04-01 / 74. szám

Vasárnap, 1M5 ápHb 1. FÖLD-KENYÉR-SZABADSÁG ^ ____________________________ . \ . . .___ A f* afléartBetti Magyar orazág a népek szabadságáért magtadított nagy csatában «ám a tavam»­lat a nagy belső erőpróba eM; meg kell mutatnia hogy méltó a szabadsageszmékért annyiszor vérzett Ősökhöz és méltó ahhoz a bizalomhoz, amellyel a Szovjetunió és az egyesült nemzetek a végre önmagához térő és legbelsőbb, legigazabb jellemvonásaiból megújulni kívánó magyar nemzetet megajándékozták. Európában még dörögnek az ágyúk, de a füstfelhök mögül a romok alól már kibontakozik az új világnak a képe és ebben az új világban az a magyar nemzet "kér éltet vagy halált", amely mögött a szabadságért folytatott harcok egy ezredévnyi szenvedése ál. A germán veszedelem halálos öleléséből és saját nemzetüket s önmagukat is elárult „vezetőink” gúzsából kiszabadított nemzetnek most­­felé és befelé. Is meg kell muatnia, hogy olyan épitő erők szunnyadnak benne, amelyek vissza tudják adni az életet a sírból feltápészkodó nemzettestnek. A magyar ezekben a hónapokban megkapja azt amiért egy ezredév óta hiába ■ harcolt, a földet s idebenne az országban megindulhat az az új magyar honfoglalás, amelyről eddig oly sok szó esett s oly kevés cselekedet mozdult érte. A föld most a magyar nép nincstelen százezreinek kezébe jut s ha nehéz feltételek mellett is, de meg­újíthatják rajta a munkát, azt a munkát, amely egyedül képes a szakadékba döntött nemzetet felemelni és új fejlődés útjára állítani. S nekünk, akik a magyar nép véréből való vér és lelkéből lelkedzett lélek vagyunk, nincs kétségünk, hogy a szó legnemesebb értelmében vett nemzet most megmutatja legmélyebb értékeit csodát fog tenni és a fasiszta zsarnokság által rombad­öntött, megsemmisített kifosztott földből új életet teremt új országot épít De csak úgy építhetünk új országot ha ■ már most megteszünk mindent hogy már az idén kenyerünk legyen, betevő falat jusson minden magyar dolgozó szájába, különben elvesztünk. A föld meg van s bizo­nyosak vagyunk benne, hogy a nép kezébe jutott földből a legsúlyosabb körülmények között is meg fog teremni az elegendő kenyér. S csak így érjük el igazán azt a régi­álmot, amelyért sok évszázad során annyi magyar vér hullott a csatamező­kön; a szabadságot így lesz a jelszóból igazi valóság: föld, kenyér, szabadság. Ezek a cikkek azt kívánják megmutatni, azt a teendő, hogy ez a valóság min­dörökre a miénk legyen. A FÖLDREFORM KÜSZÖBÉN Irta: ERDEI FERENC A kirátó nakertője. belügyminiszter * fe­relemre Ferae Erde. •ti­etil figyelemreméltó cikkeit írt a Nem­­zeti Paresztpárt hetilapjában, A Debreceni Szabad Ssó-ban. A cikk megírtaakor még nem jelent meg a kormány földreform rendelete • föle* bevezetőjében még csak a javaslatok megtárgyalásáról aaél, de további tok­ra most is, tót és most igen idő •Seré gondolatokat tárgyal, amelye­ket minden magyar embernek is­mernie kell. A kitűnő szerző cikké­ből ragadjak ki ** alábbi részlete­ket: t , Öj«tot*w&k *égtw «La, boga nem W! Jutatnunk tovább * földreform v agy elvi vendégeit, Eldöntötte ezeked a tört­éne !«®t s megegyezi­ek ebben az ország fete­­­r* tényezői. Most már az következik, előhozzuk a végrehajtás és a meg • talósitás részletkérdéseit és azokat vi- 3**n»k meg, kiki * maga szempontjai *®«rh*t. Itt még nyitva vannak s kérdé­st és itt helyénvaló minden észrevétel s mind­en javaslat. Mos* végre korao­­d*® fontolóra vehetjük mindazokat s "n eveket és javaslatokat, amelyeke* a X*~Tar mezőgazdasági termelés és a földbirtokviszonyok helyesebb rendezése 'í'yében annyiszor felvetettek i ^ágy súlyos kérdések ezek is, né* 2°« vitákat kell itt még lefolytatnunk. Ms kezdjük ezt minél hamarabb, hogy a V'fr^hajtás idejére itt is kialakuljon a ^«•bokrastikus egyetértés. •* ■ ^ háború előtt nagyon sokféle terv és I­­avaslat készült a földreform megvalósi- 5 ** ügyében és egész könyvtár gyűlt 1*ki az efajta irodalomból. Szakembe- és érdekeltek egyformán, hozzászól- 1** * kérdéshez és szinte minden irány­ul előhoztak néhány mutatós javaslatod. Újjust itt állunk a földreform küszöbén, meg kell vitatnunk ezeket a javas­­l'okal Csakhogy valami haj­van ereik­között született, s azok voltak a fő- Prókiai, amik nem gondok többé, hanem intettük egészen más gondok és prob­­támadtak. Úgy áll most a helyzet, vajmi kévését használhatjuk ezeket a békeben földreform terveket, mert kor­­a világ gyökeresen megváltozott ,kő­­s az új helyzet egészen új a tokát támasztott , ^ rég’ földreform! érveknek mik voltak kgfőbb gondjai? , ^'ndenekelőtt az,­­ho^y mikén* lehet '»rm­elés folyamatosságát biztosítani nagyszabású birtokbeli átalakulás ese-te. j*, amilyet egy gyökeres földreform M°ÖVaI1 le,1'e't * termelés szlnvo­­dált fönntartani akkor, amikor új gaz­­k* Féskik kézbe a földet, kevesebb és Uj^l^llegesebb eszközökkel. Akkor ez a kj­t* majdnem megoldhatatlannak H,f'^°ll, s miután tényleg­ nem is oldható 1 tr,r'.' ,nem­ is született olyan terv, amely el­adottá volna. Inkább csak érv volt hat arra, hogy a földreformot termelési gasztrófa nélkül megoldani nem lehet, a kérdés most már s­églegesen a C é. Most nem az a kérdés, hogy mi­ly lehetne biztosítani a termelés fo­­kos **°sságát és régi színvonalát, hanem t(i^V ’'kyállatán lehessen termelni A me­­ri(^*dasági termelést mindenestül felhő­­­tlott földúlta a háború, s most egy­hog ep­­* félelmetesen arról van szó. tojj 1 Bitkép indulhat meg a termelés a­liBt °n Ez pedig egészen más gond, di. A Pégi volt és egészen más a megol­,itt]j 'BásiV sarkalatos pontja volt a régi le|j .eform terveknek a? hogy miképen eszközökke­­latállománnyal a földhöz­­­u­­tatottakat. Mnge­m a faladat is gyökeresen megváltozott A háború következtében az egész mező­gazdasági fölszerelésünk és állatállomá­nyunk katasztrófálisan lecsökkent, tehát most az a gond, hog egyáltalán mályva fölszereléssel és hogyan indítsuk meg a mezőgazdasági termelést. Most nemcsak a földhözjutta kandiók fölszereléséről kell gondoskodni, hanem egyáltalán minden gazdaság fölszereléséről, helyesebben a megmaradt fölszerelés és állatállomány felhasználásáról. Nagy gond is mit a békebeli földre­­formterveknek, hogy a földhöz juttatandó mezőgazdasági munkásokat és cseléde­ket, hogy lehet rárnevelni az önálló gaz­dálkodásra. Most ez a feladat sem így áll. A háborús helyzet egészen új fel­adat elé állította a mezőgazdáikat. Most egészen más fajta gazdálkodásra van szükség, mint békében volt, s ehhez egé­szen más fölszerelés és fölkészültség kell, mint a békebelihez kellett. Most szükségga­zdálkodásról van szó, arról, hogy minimális fölszereléssel és renge­teg munkával, hogy lehet ezer lekü­zdhe­­tetlennek látszó akadállyal szemben is termelni Most tehát gazdálkodás nem a tő­kével és a földdel való racionális számvetés, hanem egyszerűen az erőfe­szítésnek és a munkabírásnak az ember­feletti próbája. S ilyen föltételek között aligha olyan már a különbség a régi ön­álló gazdák közt, mint régen volt. Most nem az új gazdáknak kell megtanulni a régi békebeli gazdálkodás szakmáját, ha­nem új szükséggazdálkodásba kell bele­tanulni mind a régi, mind az új földmű­velőknek. Nagy­ kérdése van a régi földreform­zer­veknek a belterjes termelésre való átté­rés. A legtöbb javaslat arról szól, hogy a mezőgazdasági termelésnek a szántó­földi gabonatermelésről a belterjesebb termelési ágakra kell átállítódnii, s ép­pen­­ a földhöz jutottaknak kell megta­nulni ezeket az új termelési ágakat. Milyen messze vagyunk most ettől a problémától is. Most nem az a gond, hogy a leemelést hogyan tegyük belter­jessé és ennek a célnak megfelelően ho­gyan valósíthatnánk meg * földreformot Úgy, hogy a* a hentaafea #acht­tkodert fejlessze, hanem az, hogy egyáltalán tudjunk termelni gabonát és zöldséget, baromfit és lábas jószágot, úgy ahogy ép­pen lehet. Világos tehát a következmény itt is. Nincs külön termelési gondja a földhözjuttatandó á­nak, hanem nekik is, meg a régi gazdáknak is általános nagy problémája az, hogy a termelést egyálta­lán folytatni, illetve megindítani lehessen. Új feltételek közt történik tehát a földreform megvalósítása., . ez azt je­lenti, hogy új módszerekre, új tervekre van szükség, mert a régiek,, a megválto­zott viszonyok közt, alig használhatók. Egészen más feladatokat kell megoldani, mint ahogy békésben véltük, nyilvánvaló tehát, hogy ennek a módja is más, mint amit korábban jónak láttunk. Az új helyzet félelmetesen megegye­zítsétette a dolgot , egyben irtózatosan meg is nehezítette. Újra kell kezdenünk a mezőgazdasági termelést, mert a háború feldúlta ter­melésünk régi rendjét. Tehát nemcsak a földhöz juttatandóknak kell új termelést kezdeni, hanem a régi gazdáknak is. Általános újrakezdésről van szó, s ebben az indulásban nem olyan nagy különb­­van a régi és az új gazdák között, hm borús szükséghelyzetben élünk, ami­kor a termelésnek nem olyanok a ténye­zői, mint békevilágban. Most nem ok­szerű számításokról és hasznos vállalko­zásokról van szó, hanem erőfeszítésről és végeláthatatlan munkáról, tekintet nélkül annak eredményére. Ehhez a helyzethez mérten kell most tervet csinálnunk a földreform végrehaj­tására, s ezzel együtt az egész mezőgaz­dasági termelés újjáteremtésére. "5." Nem nehéz belátni, hogy máskép, mint kisbirtok rendsz­erű termeléssel sem a ré­gi, sem az új­ gazdák földijén nem indul­hat meg a termelés Olyan emberfeletti erőfeszítésre és olyan leleményes termelési fogásokra van szükségünk, hogy azt nem lehet előbb megszervezni és azután meg­indítani, hanem külön-külön egyéni köz-Kffcwf ai toefl fwfWarf la mfd omt aaután beszélhetünk voleailyan Bar­ szcwcbAozüL Beszélői aen Miét tart másról, tatné­­hogy a földreform a családi munká-n alapított kisbirtok eeadtaerót építse ki Soaatmá­rón módon nem hadidba* meg­­­termelő» a nagybirtokok romja» és sem­­mi tóim módon nem lehet önálló ezisz­tencie a föld telem szegénypa­rasztságbó!, mint esen az úton. Úgy kivül tudái elter­vezni a földreform megvalósítását, hogy az bérmunka nélkül dolgozó «gulAds­zfe­­ll­­emeket teremtsen. Nem történhet tehát máskép a földre­­,főim, mint úgy, hogy szabad egyéni bira­tokba adunk a dolgozó parasztcsaládok­nak annnyi földet, amennyit családi mun­kaereinkkel meg tudnak műveini. Ez most az egészséges kásbirtok. Hoigy ez a föld mennrgi legyen, az a különböző vi­dékek termelési feltételeinek megfelelő­en más, és más. Éppen ezért kell azt a birtoknagyságot a helyi körülményeknek megfelelően helyi szerveknek megállapí­tani. v . Néhány krásyek»«* namnhas tóekat meg lehet állapítani. A földreform nouán kialakítendő kín­­birtok­oknak­­a legnagyobb része gabona és kukorica termelő kisgazdaság kell, hogy legyen, mert nem is lehet más. Az ilyen termeléshez egy család átlagos munkaerejéhez mérten, a gépek és az igaerő mostan és közel­jövőbeni hiánya m­ellett, lényegesen kisebb terület kell mint békét érveink szerint számítottak. Általánosságban úgy tahiért számíta­nék, hogy jó fekete földön 5—10 hold és homokon 10—­20 hold az a kerület, amit kezdetleges módon és nagyrészben kézi munkával egy-egy paraszt család megművelhet. De még ezt is csak úgy, ha a szántás-vetés munkájához ,irmlyen gépi és igen segítséget kap. A másik gazdasági ipua, amit a föld­reformnak ki kell alakítani, nem lehet más, mint kiskerti üzemek arra a min­tára, ahogy több vidéken már korábban is kialakultak. Itt is két változatot kell számításiba venni. Az egyik a szőlő-gyü­mölcsöskert. Körülbelül 2—4 held az a terület, amit egy család a maga erejé­vel meg tud művelni. Itt perez* csak betelepített kertről lehet szó, mert a be­telepítésre a mostani körülmények közt gond­olni is tehetetlen. Vászon* jó tudni azt, hogy igen sok terület települt be az utóbbi időben, tehát ilyen birtokon nagy­számú földtelen parasztság találja mag önálló exisztenciájának az alapját A másik kert gazda­sági típus amit * földreformnak tovább kell fejleszteni, * veteményeskert. Ennek egyik fajtája :* állandó zöldségeskor*. Olyan, mint a bulgároké és a kecskemétkörnyéki ma­gyar parasztoké. Ehhez 1—2 hold töké­letesen elegendő egy családnak, azonban az ilyen gazdaságoknak létfeltétele a vízszolgáltatás, s ehhez jelentékeny be­rendezés szükséges, akkor is, ha külön­­külön kútból kapják a vizet, akkori®, ha egységes vezetékből. A másik fajtája a váltótermalé®* folytató kertgazdaság, olyan, mint a makói hagymásoké, a nagykőrösi uborka és saláta termelőké, vagy a szegedi paprika ter­melőké. Az ilyen termelés öntözés nélkül történik, viszont annyi terület kell hozzá, hogy körülbelül egy hold legyen a vertemé­nyeskert és ezt legalább harmadévenként lehessen váltani, olyan területtel, ah­,ol közben gabonát és kapás* termelnek. Eh­hez a kertgazdasági típushoz tehát 3—A hold földre van szükség, de ilyen terme­lés* jó földön kért holdjon is be lehet úgy rendezni, hogy azon egy család megtalál­ja a munkáját és megélhet belőle. Ez a gazdasági típus nagyon fontos és különös figyelmet érdemel ■/,, földreform során, mivel olyan termény^^termelésére is kü­lönösen alkalmas, ^Ami most rendkívül fontos, mint a kender, lan te nlasrr A M­I­ÉP VII : Még kér a nép, most adjatok neki Vagy nem tudjátok mily szörnyű a nép, Ha felkel és nem kér, de vesz, ragad. Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek. De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz, úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng raj talp ki­­ S a nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivel hogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tanát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtvényén, s ki rásü­ti: Isten kezét el nem kerülheti. S miért vagytok ti kiváltságosak? Miért a jog csupán tinálatok? Apáitok megszerzék a hazát, De rája a nép­ izzadás csorog. Mit ér csak ttskép szólni, itt a bányai kéz is kell még, mely a földet kihányja, Amíg föltűnik az arany ere.... S e kéznek nincsen semmi érdeme? ÉVÉ SE M­I !­ S ti, kik válljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jogi Hazátokkal mit tennétek várjon. Ha az ellenség ütne rajtatok? De ezt kérdeznem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot Sí a hon nevében, egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét. Még kér a nép, most adjatok neki; Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté n­eg, Mert az maga tűz... úgy vigyázzatok; Ismét pusztíthat e láng rajtatok. Petőfi Sándor.

Next