Új Dunántúl, 1945. április (2. évfolyam, 74-97. szám)
1945-04-01 / 74. szám
Vasárnap, 1M5 ápHb 1. FÖLD-KENYÉR-SZABADSÁG ^ ____________________________ . \ . . .___ A f* afléartBetti Magyar orazág a népek szabadságáért magtadított nagy csatában «ám a tavam»lat a nagy belső erőpróba eM; meg kell mutatnia hogy méltó a szabadsageszmékért annyiszor vérzett Ősökhöz és méltó ahhoz a bizalomhoz, amellyel a Szovjetunió és az egyesült nemzetek a végre önmagához térő és legbelsőbb, legigazabb jellemvonásaiból megújulni kívánó magyar nemzetet megajándékozták. Európában még dörögnek az ágyúk, de a füstfelhök mögül a romok alól már kibontakozik az új világnak a képe és ebben az új világban az a magyar nemzet "kér éltet vagy halált", amely mögött a szabadságért folytatott harcok egy ezredévnyi szenvedése ál. A germán veszedelem halálos öleléséből és saját nemzetüket s önmagukat is elárult „vezetőink” gúzsából kiszabadított nemzetnek mostfelé és befelé. Is meg kell muatnia, hogy olyan épitő erők szunnyadnak benne, amelyek vissza tudják adni az életet a sírból feltápészkodó nemzettestnek. A magyar ezekben a hónapokban megkapja azt amiért egy ezredév óta hiába ■ harcolt, a földet s idebenne az országban megindulhat az az új magyar honfoglalás, amelyről eddig oly sok szó esett s oly kevés cselekedet mozdult érte. A föld most a magyar nép nincstelen százezreinek kezébe jut s ha nehéz feltételek mellett is, de megújíthatják rajta a munkát, azt a munkát, amely egyedül képes a szakadékba döntött nemzetet felemelni és új fejlődés útjára állítani. S nekünk, akik a magyar nép véréből való vér és lelkéből lelkedzett lélek vagyunk, nincs kétségünk, hogy a szó legnemesebb értelmében vett nemzet most megmutatja legmélyebb értékeit csodát fog tenni és a fasiszta zsarnokság által rombadöntött, megsemmisített kifosztott földből új életet teremt új országot épít De csak úgy építhetünk új országot ha ■ már most megteszünk mindent hogy már az idén kenyerünk legyen, betevő falat jusson minden magyar dolgozó szájába, különben elvesztünk. A föld meg van s bizonyosak vagyunk benne, hogy a nép kezébe jutott földből a legsúlyosabb körülmények között is meg fog teremni az elegendő kenyér. S csak így érjük el igazán azt a régiálmot, amelyért sok évszázad során annyi magyar vér hullott a csatamezőkön; a szabadságot így lesz a jelszóból igazi valóság: föld, kenyér, szabadság. Ezek a cikkek azt kívánják megmutatni, azt a teendő, hogy ez a valóság mindörökre a miénk legyen. A FÖLDREFORM KÜSZÖBÉN Irta: ERDEI FERENC A kirátó nakertője. belügyminiszter * ferelemre Ferae Erde. •tietil figyelemreméltó cikkeit írt a Nemzeti Paresztpárt hetilapjában, A Debreceni Szabad Ssó-ban. A cikk megírtaakor még nem jelent meg a kormány földreform rendelete • föle* bevezetőjében még csak a javaslatok megtárgyalásáról aaél, de további tokra most is, tót és most igen idő •Seré gondolatokat tárgyal, amelyeket minden magyar embernek ismernie kell. A kitűnő szerző cikkéből ragadjak ki ** alábbi részleteket: t , Öj«tot*w&k *égtw «La, boga nem W! Jutatnunk tovább * földreform v agy elvi vendégeit, Eldöntötte ezeked a történe !«®t s megegyeziek ebben az ország feter* tényezői. Most már az következik, előhozzuk a végrehajtás és a meg • talósitás részletkérdéseit és azokat vi- 3**n»k meg, kiki * maga szempontjai *®«rh*t. Itt még nyitva vannak s kérdést és itt helyénvaló minden észrevétel s minden javaslat. Mos* végre koraod*® fontolóra vehetjük mindazokat s "n eveket és javaslatokat, amelyeke* a X*~Tar mezőgazdasági termelés és a földbirtokviszonyok helyesebb rendezése 'í'yében annyiszor felvetettek i ^ágy súlyos kérdések ezek is, né* 2°« vitákat kell itt még lefolytatnunk. Ms kezdjük ezt minél hamarabb, hogy a V'fr^hajtás idejére itt is kialakuljon a ^«•bokrastikus egyetértés. •* ■ ^ háború előtt nagyon sokféle terv és Iavaslat készült a földreform megvalósi- 5 ** ügyében és egész könyvtár gyűlt 1*ki az efajta irodalomból. Szakembe- és érdekeltek egyformán, hozzászól- 1** * kérdéshez és szinte minden irányul előhoztak néhány mutatós javaslatod. Újjust itt állunk a földreform küszöbén, meg kell vitatnunk ezeket a javasl'okal Csakhogy valami hajvan ereikközött született, s azok voltak a fő- Prókiai, amik nem gondok többé, hanem intettük egészen más gondok és probtámadtak. Úgy áll most a helyzet, vajmi kévését használhatjuk ezeket a békeben földreform terveket, mert kora világ gyökeresen megváltozott ,kős az új helyzet egészen új a tokát támasztott , ^ rég’ földreform! érveknek mik voltak kgfőbb gondjai? , ^'ndenekelőtt az,ho^y mikén* lehet '»rmelés folyamatosságát biztosítani nagyszabású birtokbeli átalakulás ese-te. j*, amilyet egy gyökeres földreform M°ÖVaI1 le,1'e't * termelés szlnvodált fönntartani akkor, amikor új gazk* Féskik kézbe a földet, kevesebb és Uj^l^llegesebb eszközökkel. Akkor ez a kjt* majdnem megoldhatatlannak H,f'^°ll, s miután tényleg nem is oldható 1 tr,r'.' ,nem is született olyan terv, amely eladottá volna. Inkább csak érv volt hat arra, hogy a földreformot termelési gasztrófa nélkül megoldani nem lehet, a kérdés most már séglegesen a C é. Most nem az a kérdés, hogy mily lehetne biztosítani a termelés fokos **°sságát és régi színvonalát, hanem t(i^V ’'kyállatán lehessen termelni A meri(^*dasági termelést mindenestül felhőtlott földúlta a háború, s most egyhog ep* félelmetesen arról van szó. tojj 1 Bitkép indulhat meg a termelés aliBt °n Ez pedig egészen más gond, di. A Pégi volt és egészen más a megol,itt]j 'BásiV sarkalatos pontja volt a régi le|j .eform terveknek a? hogy miképen eszközökkelatállománnyal a földhözutatottakat. Mngem a faladat is gyökeresen megváltozott A háború következtében az egész mezőgazdasági fölszerelésünk és állatállományunk katasztrófálisan lecsökkent, tehát most az a gond, hog egyáltalán mályva fölszereléssel és hogyan indítsuk meg a mezőgazdasági termelést. Most nemcsak a földhözjutta kandiók fölszereléséről kell gondoskodni, hanem egyáltalán minden gazdaság fölszereléséről, helyesebben a megmaradt fölszerelés és állatállomány felhasználásáról. Nagy gond is mit a békebeli földreformterveknek, hogy a földhöz juttatandó mezőgazdasági munkásokat és cselédeket, hogy lehet rárnevelni az önálló gazdálkodásra. Most ez a feladat sem így áll. A háborús helyzet egészen új feladat elé állította a mezőgazdáikat. Most egészen más fajta gazdálkodásra van szükség, mint békében volt, s ehhez egészen más fölszerelés és fölkészültség kell, mint a békebelihez kellett. Most szükséggazdálkodásról van szó, arról, hogy minimális fölszereléssel és rengeteg munkával, hogy lehet ezer leküzdhetetlennek látszó akadállyal szemben is termelni Most tehát gazdálkodás nem a tőkével és a földdel való racionális számvetés, hanem egyszerűen az erőfeszítésnek és a munkabírásnak az emberfeletti próbája. S ilyen föltételek között aligha olyan már a különbség a régi önálló gazdák közt, mint régen volt. Most nem az új gazdáknak kell megtanulni a régi békebeli gazdálkodás szakmáját, hanem új szükséggazdálkodásba kell beletanulni mind a régi, mind az új földművelőknek. Nagy kérdése van a régi földreformzerveknek a belterjes termelésre való áttérés. A legtöbb javaslat arról szól, hogy a mezőgazdasági termelésnek a szántóföldi gabonatermelésről a belterjesebb termelési ágakra kell átállítódnii, s éppen a földhöz jutottaknak kell megtanulni ezeket az új termelési ágakat. Milyen messze vagyunk most ettől a problémától is. Most nem az a gond, hogy a leemelést hogyan tegyük belterjessé és ennek a célnak megfelelően hogyan valósíthatnánk meg * földreformot Úgy, hogy a* a hentaafea #achttkodert fejlessze, hanem az, hogy egyáltalán tudjunk termelni gabonát és zöldséget, baromfit és lábas jószágot, úgy ahogy éppen lehet. Világos tehát a következmény itt is. Nincs külön termelési gondja a földhözjuttatandó ának, hanem nekik is, meg a régi gazdáknak is általános nagy problémája az, hogy a termelést egyáltalán folytatni, illetve megindítani lehessen. Új feltételek közt történik tehát a földreform megvalósítása., . ez azt jelenti, hogy új módszerekre, új tervekre van szükség, mert a régiek,, a megváltozott viszonyok közt, alig használhatók. Egészen más feladatokat kell megoldani, mint ahogy békésben véltük, nyilvánvaló tehát, hogy ennek a módja is más, mint amit korábban jónak láttunk. Az új helyzet félelmetesen megegyezítsétette a dolgot , egyben irtózatosan meg is nehezítette. Újra kell kezdenünk a mezőgazdasági termelést, mert a háború feldúlta termelésünk régi rendjét. Tehát nemcsak a földhöz juttatandóknak kell új termelést kezdeni, hanem a régi gazdáknak is. Általános újrakezdésről van szó, s ebben az indulásban nem olyan nagy különbvan a régi és az új gazdák között, hm borús szükséghelyzetben élünk, amikor a termelésnek nem olyanok a tényezői, mint békevilágban. Most nem okszerű számításokról és hasznos vállalkozásokról van szó, hanem erőfeszítésről és végeláthatatlan munkáról, tekintet nélkül annak eredményére. Ehhez a helyzethez mérten kell most tervet csinálnunk a földreform végrehajtására, s ezzel együtt az egész mezőgazdasági termelés újjáteremtésére. "5." Nem nehéz belátni, hogy máskép, mint kisbirtok rendszerű termeléssel sem a régi, sem az új gazdák földijén nem indulhat meg a termelés Olyan emberfeletti erőfeszítésre és olyan leleményes termelési fogásokra van szükségünk, hogy azt nem lehet előbb megszervezni és azután megindítani, hanem külön-külön egyéni köz-Kffcwf ai toefl fwfWarf la mfd omt aaután beszélhetünk voleailyan Bar szcwcbAozüL Beszélői aen Miét tart másról, tatnéhogy a földreform a családi munká-n alapított kisbirtok eeadtaerót építse ki Soaatmárón módon nem hadidba* megtermelő» a nagybirtokok romja» és semmi tóim módon nem lehet önálló ezisztencie a föld telem szegényparasztságbó!, mint esen az úton. Úgy kivül tudái eltervezni a földreform megvalósítását, hogy az bérmunka nélkül dolgozó «gulAdszfellemeket teremtsen. Nem történhet tehát máskép a földre,főim, mint úgy, hogy szabad egyéni biratokba adunk a dolgozó parasztcsaládoknak annnyi földet, amennyit családi munkaereinkkel meg tudnak műveini. Ez most az egészséges kásbirtok. Hoigy ez a föld mennrgi legyen, az a különböző vidékek termelési feltételeinek megfelelően más, és más. Éppen ezért kell azt a birtoknagyságot a helyi körülményeknek megfelelően helyi szerveknek megállapítani. v . Néhány krásyek»«* namnhas tóekat meg lehet állapítani. A földreform nouán kialakítendő kínbirtokoknaka legnagyobb része gabona és kukorica termelő kisgazdaság kell, hogy legyen, mert nem is lehet más. Az ilyen termeléshez egy család átlagos munkaerejéhez mérten, a gépek és az igaerő mostan és közeljövőbeni hiánya mellett, lényegesen kisebb terület kell mint békét érveink szerint számítottak. Általánosságban úgy tahiért számítanék, hogy jó fekete földön 5—10 hold és homokon 10—20 hold az a kerület, amit kezdetleges módon és nagyrészben kézi munkával egy-egy paraszt család megművelhet. De még ezt is csak úgy, ha a szántás-vetés munkájához ,irmlyen gépi és igen segítséget kap. A másik gazdasági ipua, amit a földreformnak ki kell alakítani, nem lehet más, mint kiskerti üzemek arra a mintára, ahogy több vidéken már korábban is kialakultak. Itt is két változatot kell számításiba venni. Az egyik a szőlő-gyümölcsöskert. Körülbelül 2—4 held az a terület, amit egy család a maga erejével meg tud művelni. Itt perez* csak betelepített kertről lehet szó, mert a betelepítésre a mostani körülmények közt gondolni is tehetetlen. Vászon* jó tudni azt, hogy igen sok terület települt be az utóbbi időben, tehát ilyen birtokon nagyszámú földtelen parasztság találja mag önálló exisztenciájának az alapját A másik kert gazdasági típus amit * földreformnak tovább kell fejleszteni, * veteményeskert. Ennek egyik fajtája :* állandó zöldségeskor*. Olyan, mint a bulgároké és a kecskemétkörnyéki magyar parasztoké. Ehhez 1—2 hold tökéletesen elegendő egy családnak, azonban az ilyen gazdaságoknak létfeltétele a vízszolgáltatás, s ehhez jelentékeny berendezés szükséges, akkor is, ha különkülön kútból kapják a vizet, akkori®, ha egységes vezetékből. A másik fajtája a váltótermalé®* folytató kertgazdaság, olyan, mint a makói hagymásoké, a nagykőrösi uborka és saláta termelőké, vagy a szegedi paprika termelőké. Az ilyen termelés öntözés nélkül történik, viszont annyi terület kell hozzá, hogy körülbelül egy hold legyen a verteményeskert és ezt legalább harmadévenként lehessen váltani, olyan területtel, ah,ol közben gabonát és kapás* termelnek. Ehhez a kertgazdasági típushoz tehát 3—A hold földre van szükség, de ilyen termelés* jó földön kért holdjon is be lehet úgy rendezni, hogy azon egy család megtalálja a munkáját és megélhet belőle. Ez a gazdasági típus nagyon fontos és különös figyelmet érdemel ■/,, földreform során, mivel olyan termény^^termelésére is különösen alkalmas, ^Ami most rendkívül fontos, mint a kender, lan te nlasrr A MIÉP VII : Még kér a nép, most adjatok neki Vagy nem tudjátok mily szörnyű a nép, Ha felkel és nem kér, de vesz, ragad. Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek. De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz, úgy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng raj talp ki S a nép hajdan csak eledelt kívánt, Mivel hogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tanát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtvényén, s ki rásüti: Isten kezét el nem kerülheti. S miért vagytok ti kiváltságosak? Miért a jog csupán tinálatok? Apáitok megszerzék a hazát, De rája a nép izzadás csorog. Mit ér csak ttskép szólni, itt a bányai kéz is kell még, mely a földet kihányja, Amíg föltűnik az arany ere.... S e kéznek nincsen semmi érdeme? ÉVÉ SE MI ! S ti, kik válljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jogi Hazátokkal mit tennétek várjon. Ha az ellenség ütne rajtatok? De ezt kérdeznem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot Sí a hon nevében, egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét. Még kér a nép, most adjatok neki; Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hírét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté neg, Mert az maga tűz... úgy vigyázzatok; Ismét pusztíthat e láng rajtatok. Petőfi Sándor.