Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)
1945-12-01 / 267. szám
földreform gyors befejezését tartjuk “Megkönnyíti a kormány feladatát az a megértés és szorgalom, amelyet az új és régi birtokosok a szántásnál tanúsítottak. Eddig 2 millió 600.000 holdat szántottak fel. Igen fontos, hogy a kenyérgabona vetési területét növeljük. Állatállományunk rendkívül módon elpusztult. Lóállományunk 42, szarvasmarhaállományunk 48, sertés- 26, juhállományunk 24%-a maradt meg. A nagybirtokrendszer megszüntetése után meg kell változtatni régi termelési rendünket is Rövidesen végrehajtjuk a mezőgazdasági kamarák reformját. Szükségesnek tartjuk a mezőgazdasági termelői és értékesítő szövetkezetek kiépítését. A kormány minden erejével azon van, hogy megteremtse az ipari termelés előfeltételeit. AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM foglalkozik az ipari politika reformjának előkészítésével. Az új ipari törvénynek szabályozni kell a munkaidőt és a munkakötelezettséget. Egyik legfontosabb teendő a bányák és energiatelepek államosítására vonatkozó törvény előkészítése. Az iparügyi minisztérium programjában szerepel a szállítási eszközök hiányának megszüntetése. Az iparügyi minisztérium feladata, hogy a széntermelés fokozását biztosítsa A kisiparosság támogatása is fontos feladat. A KERESKEDELMI ÉS SZÖVETKEZETI ÜGYEK intézésére új minisztériumot létesítettek. A kereskedelemre vonatkozó iparjogosítványok száma a közérdek által nem indokoltan emelkedett. Nagyobb ellenőrzést kell gyakorolni a kereskedői tiszteség megvédése érdekében. A kereskedelmi és iparkamarákra jelentős feladatok elvégzése vár. Mielőbb visszaállítjuk ezek önkormányzatát. Külkereskedelmi politikánkat ki kell emelni, hogy a behozatal a legszükségesebb, közgazdasági életben nélkülözhetetlen cikkekre szorítkozik A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUMNAK a küszöbönálló tél folyamán is biztosítani kell a szén szállítását, továbbá az üzemanyag- és élelmiszerszállítást A lehetőségekhez képest a személyforgalmat is le kell bonyolítani. A másik fontos feladat a közlekedés biztosítása a Dunán és a Tiszán keresztül. Biztosítani kell a vasúton szállított áru és személyek biztonságát. E célból fel kell állítani a vasútbiztosító zászlóaljakat. További feladat a közlekedési eszközök helyreállítása és pótlása, az Újjáépítési minisztérium feladata az építkezés újjászervezése és a munkaerőgazdálkodás. A munkaerő ellátás biztosítására új szervezetet állítanak fel. A közeljövőben általános munkaerő összeírás lesz. A munkakerülőket kényszerrel is befogják. A NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM feladatai között szerepel a társadalombiztosítás kiépítése. A kormány foglalkozik a biztosítás rendjének kiterjesztésével Behatóan tanulmányozza a kormány a társadalombiztosítás pénzügyi helyzetének megszilárdítási lehetőségeit. Olyan biztosítást kívánunk megvalósítani amely lehetővé teszi, hogy minden dolgozó hozzájuthasson a gyógykezeléshez. A kormány PÉNZÜGYI POLITIKÁJÁNAK______ lényegét a miniszterelnök az állami bevételek lehető fokozásában és a kiadások észszerű méretezésében jelölte meg A kormány minden eszközt megragad, hogy ezen a téren megnyugvást teremtsen, hogy a pénzforgalmat olyan alapokra helyezze, amelyen az egyén, a nemzet gazdasági életének ez a nélkülözhetetlen eszköze funkcióját kielégítőbben végezhesse, mint a legutóbbi időben. A kormány pénzügyi tekintetben a realitás alapján áll, azonban ez nem jelenti azt, hogy már a közeljövőben is nem foglalkozik nagyvonalú tervekkel. A miniszterelnök behatóan foglalkozott A KÖZELLÁTÁS KÉRDÉSEIVEL is. Az ország közellátási helyzete igen súlyos. A legsúlyosabb a kenyérgabona helyzet. Jelenlegi készleteink mellett a mostani ellátási színvonal legfeljebb január közepéig tartható fenn. A nem dolgozók ellátását megszüntetjük. Az ehhez szükséges jogszabályokat már kiadtuk, végrehajtásuk az autonómiákra tartozik. A zsírellátás minimális lesz. A közellátás legkritikusabb ideje január végétől márciusig fog tartani. A jelenlegi kenyérellátást január közepéig tudjuk biztosítani. Az egyes tárcák programjának ismertetése után a A HADIFOGLYOK ÉS DEPORTÁLTAK kérdéséről beszélt Tildy Zoltán miniszterelnök. Mintegy egymillióra tehető a fasiszták által elhurcoltak száma. Ezek közül többszázezer esett a fasiszta gyűlölet áldozatául. A kormány kérésére a szövetséges hatalmak lehetővé tették, hogy naponta három vonat szállítsa haza a foglyokat és deportáltakat. Beszéde befejező részében a miniszterelnök kijelentette, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetét a reakciósok rendbontásra fogják majd felhasználni. A kormány biztosítja a dolgozókat, hogy a meglévő készleteket a dolgozók között egyenlően és igazságosan fogja szétosztani. A kormány nem fog visszariadni attól sem, hogy az élelmicikkek elrejtőit hazaárulóknak minősítse. Végül figyelmeztető szóval fordult a gazdákhoz és kérte őket, hogy beszolgáltatási kötelezettségüknek tegyenek eleget. Pécs és a bányavidék megünnepelte felszabadulását „A szovjethadsereg egyetlen célja, hogy a magyar nép felépíthesse a maga országát** — mondotta Grigorovics vezénylő tábornok Pécs felszabadulásának ünnepségei szerdán este kezdődtek meg és már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy bár a város dolgozó társadalma örömtől mámoros szívvel emlékezik meg városunk történelmének eme legnagyobb napjáról, még mindig vannak olyan egyének, akik az általános öröm elől elzárkóznak és ha gyávaságuk is tartja őket a nyílt safe vallástól, de nem riadnak vissza attól, hogy távolmaradásukkal és az ünnepi külsőségek megteremtésénél kifejttett szabotázsukkal tüntessenek. A hatóságok külön ie felkérték a város polgárságát, hogy házaikat lobogózzák fel és ablakaikat világítsák ki, ennek ellenére nemcsak a felvonulási útvonalakon, de magán a Széchenyi téren is láttunk fel nem lobogózott és tüntetően sötétbe burkolózó házakat. És míg a távoli bányák, a gyárak és üzemek munkássága Pécsett még alig látott tömegben és imponálóan fegyelmezett sorokban vonult fel bizonyos társadalmi rétegek teljes egészükben távolmaradtak a felvonulástól Meg kell itt említenünk azt is, hogy a rendezés is hagyott bizonyos kívánnivalókat maga után, amennyiben nem történt gondoskodás arról, hogy a város dolgozóinak spontán örömünnepe tartalmi gerincet kapjon, ment van, igazolhatja, hogy a Szovjetunió másra, mint a népek felszabadítására tényleg nem törekedett és nem törekszik. Törekszik azonban még valamire. Arra, hogy támogassa ezeket az államokat a demokrácia útján, a gazdasági talpraállás útján békéjük és a világ békéjének fenntartáában. Tolnai József polgármester mutatott rá arra az óriási különbségre, amely a németek és a szovjet hatóságok magatartása között tapasztalható. A németek „szövetségesük“ állampolgárainak tízezreit, nemzeti vagyonának jórészét elhurcolták, a szovjet ember mindenütt segítségünkre van és módot ad arra, hogy nemzeti adottságunknak legmegfelelőbb módon rendezhessük be életünket. Párhuzamot vont Baranya két nagy történelmi dátuma, a mohácsi vész napja és Pécs felszabadulása között. Az egyik nemzeti önállóságunk végét, a másik visszanyert szabadságunk kezdetét jelete Herr József törvényhatósági hég javasltára a díszközgyűlés köszönetet szavazott meg a szovjet népnek a dicsőséges Vörös Hadsereg és vezérének Sztálin generalisszimusznak, Booroe István főispán javaslatára pedig a város díszpolgárává választotta az 1800 szovjet hőst, akik városunk felszabadításáért adták életüket. A hősök sírjánál A díszközgyűlés után a város üneplő közönsége a temetőbe vonult, hogy lerója kegyeletét a felszabadító hősök iránt. A Vörös Hadsereg, a magyar honvédség és a demokratikus rendőrség díszszareuszai, az ifjúság és a dolgozók nagy száma jelent meg a síroknál. Réti József orosz és magyar nyelvű emlékbeszéde után az emlékműre helyezték a Vörös Hadsereg, a magyar honvédség, a megye a város, a Magyar Kommunista Párt, valamint a többi demokratikus pártok koszorúját. Az ünnepségek eme szakasza azzal zárult, hogy a diszszarcaszok Beethoven gyászindulójának hangjaira elvonultak az emlékmű előtt. Délben a Nádor szálló nagytermében a magyar hatóságok diszebédet rendeztek az ünnep alkalmából, amelyen a hatóságok és politikai pártok vezetőinek pohárköszöntői után Origorovics vezénylő tábornok, a Szovjetunió Hőse emelkedett szólásra és elmondotta, hogy a szovjet hadsereg nem hódító szándékkal jött, hanem egyetlen célja, hogy megerősítse a békét és a független magyar nép a kapott lehetőséggel élve felépíthesse demokratikus alapokon a maga országát, amelyet a Szovjetunió ebbeli törekvésében mindig támogat. — Grigorovics tábornok* a Szovjetunió ks Magyarország barátságára ürítette poharát Díszelőadás a színházban Este a pécsi Nemzeti Színházban ünnepi díszelőadás volt, amelynek első részében Szabó Pál Zoltán elvtárs mondott nagyhatású ünnepi beszédet, majd utána a magyar színtársulat tagjai és különösen a munkásdalárda, valamint a polgári dalárda szerepelt kitűnően. Külön élmény volt a színház vendégének Bartos Gyulának Tiborca. A műsor második felét a Vörös Hadsereg tagjaiból megalakult művészgárda adta és sokak számára mélységes meglepetésként hatott az a valóban színes szórakoztató és mégis mély művészi felkészültséget bizonyító, egész esti műsor betöltésére kalmas repertoár, amit nyújtottak. A tomboló siker, amit arattak, méltó módon fejezte be a felszabadulási ünnepségeket. A törvényhatóság Ünnepi díszközgyűlése Az apró szépséghibákon túl azonban már a szerda este megmutatta, hogy Pécs lelke és mozgatóereje, az öntudatos munkásság és értelmiség valóban örömünnepének ismerte el november 29-ét. Az esti felvonulás öröme zúgott csütörtökön hajnalban a város valemenyi harangjának hangján, amikor Pécs legnagyobb napjának beköszöntését hirdette. A felszabadulás napjának ünnepségei az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentisztelettel kezdődtek, délelőtt fél 10 ómkor pedig ünnepi díszközgyűlés zajlott le a városháza egy év óta használatlan nagygyűléstermében. A díszgyűlésen résztvettek: Grigorovics vezénylő tábornok, a Szovjetunió hőse, Akimov tábornok, Jelcin tábornok, Andricsenko ezredes, a Szovjetunió hőse, Orlov ezredes, Brailov ezredes, Vetubjev őrnagy a városparancsnokság képviseletében és Norkin százados, Baranya megye és Pécs város vezetősége, a demokratikus pártok, és egyesületek vezetői és a törvényhatóság tagjai A Himnusz elhangzása után dr. Boros István főispán elvtárs köszöntötte a megjelenteket és mutatott rá arra, hogy kizárólag Zagjulov ezredesnek, a Szovjetunió Hősének, a várost elfűnt puhántúl foglaló divízió parancsnokának köszönhető, hogy Pécs aránylag ilyen kevés anyagi és véráldozattal szabadult fel. Kifejtette hogy felszabadulásunk legnagyobb jelentősége az, hogy a terrorlegények kisöprésével felszabadultak a társadalom demokratikus erőforrásai és lehetővé tett, hogy az omladékok felett új élet kezdődjék, amelynek eredményeképpen a magasabb rendű haladotabb, anyagiakban és szellemiekben a régebbi felett álló társadalmat honosítsuk meg. Dr. Boros István elvtárs után Vetubjev őrnagy elvtárs lépett a mikrofon elé és a következőket mondotta: — A németek azt hirdették, hogy a Szovjetuniót mint az emberiség és a kultúra ellenségét kell megsemmisíteni, mert rabszolgasorsra akarja jutattni az emberiséget. Ezzel szemben a németek magukat tették meg felszabadítóiknak. A valóság mást mutatók nemcsak a baloldali hanem a jobboldali nemzeteket is lerohanták. A szándék — mint bebizonyosodott — nem ezeknek felszabadítása volt, hanem teljes leigázása. Oroszország ezzel szemben bebizonyította, hogy semmi hódító szándéka nincs és nem te volt Európában, ahonnan a németeket a Szovjetunió Vörös Hadserege kiűzte, a nép maga által választott kormányok alatt szabadon rendelkezhetett be tetszése szerint, de demokratikus alapokon. Az, hogy ma Magyarországon te demokratikus kormányzat és parla A pécsi bányavidék munkássága is méltó keretek között ünnepelte meg a felszabadulás napját Pécsvidék bányamunkássága ie felemelő és impozáns keretek között ünnepelte meg november 29-ét, a felszabadulás évfordulóját. A Szabolcs-bányatelepi Hősök terének környéke, ahol az ünnepség lefolyt, már a kora reggeli órákban kezdett benépesülni üneplő csoportokkal. A két munkáspárt székháza előttre már jóval 9 óra előtt megkezdődött a csoportosulás. Irre beérkeztek a pécsbányatelep, a pécsújhegyi és somogyi bányászcsoportok is. Jóval előbb megérkezett a vármegyei rendőrség díszszakasza Pécsről. Az ünnepségen három zenekar: a mecsekszabolcsi, a pécsbányatelepi és a pécsújhegyi működött közre. Háromnegyed tízkor megkezdődött az egyes csoportok felvonulása és elhelyezkedése a hősök szobra előtt, ahol vörös drapériával bevont szónoki emelvény volt felállítva. Ott helyezkedtek el az egyes csoportok vezetőségei a magyarruhás leányok tarka csoportja, valamint a zászlóvivők. Kevéssel tíz óra után a szabolcsi zenekar az orosz, a pécabányatdepi pedig a magyar himnuszt tritonéiba, majd Vas József elvtára, a MKP vezetőségi tagja, lépett az emelvényre, aki az egy év előtti felszabadulás jelentőségének fejtegetésével kezdte beszédét majd a fasizmus és a szabadságszerető népek közel hatéves, véres küzdelmét és annak okait ismertette. Rátért azután a pécsvidéki bányamunkásságának mindjárt a felszabadulás után megindult hősi küzdelmére, mellyel a termelő és újjáépítő munkát az egész vonalon azonnal megindította, hogy ezzel ne segítse a felszabadító Vörös Hadsereget a fasizmus elleni harcában. Most az a kötelességünk —úgymond —, hogy azt a szabadságot, amelyet mások harcoltak ki részünkre, meg is tudjuk becsülni és védeni a reakcióval szemben. Ezért egységre kell törekednünk, mert így biztosabban tudjuk megvédeni szabadságunkat és felépíteni a dolgozók Magyarországát. Tetszéssel fogadott beszéde után a mecsekszabolcsi zenekar a bányászhimnuszt játszotta el, majd Sajrai Lajos elvtárs, a MKP pécsi küldöttje mondott nagyhatású beszédet, amelynek elején történelmi visszapillantást vetett az elmúlt huszonöt esztendő reakciós rendszerének elnyomó uralmára és vele szemben a munkásság legális és illegális küzdelmeire. Szinte csodaszámba megy —mondotta azután — hogy mi magyarok felszabadultunk, holott ezért e felszabadulásért élig se tettünk valamit az az orosz testvérek hősi küzdemének