Új Dunántúl, 1946. augusztus (3. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-01 / 171. szám

sséghez kerülnek­. Olaszország te­­rrort ad Limáról, Eritreáról és a Szám­ál­­földről. Jóvátétel címén a Szovjetuniónak 100 millió dol­lárt fizet hat év alatt. A jóvá­tételre igénybe veszik a Magyar­­országon lévő olasz javakat is. A Romániával kötödő béke­­szerződéstervezet kimondja, hogy Románia határa ugyanolyan fesz, mint aminő volt 1941 január 1-én. A szovjet román határ tekinteté­ben az 1940 július 28-án kötött szovjet—román és az 1945 június 29-én kötött szovjet—csehszlovák Szerződés az Irányadó. Románia és Magyarország közt a határ az 1938 január 1-i állapotnak felel meg. Így a bécsi döntés semmis. Románia csak részben teljeül jó­vátételt 300 millió dollár érték­ben, amelyet nyolc éven át kell fizetnie. A Bulgáriával kötendő béke­­szerződéstervezet szerint Bulgária határainak az 1941 január 1-én fennállott határok tekintendők, míg a görög határ tekintetében a békeétekezleten állapodnak meg. Bulgária jóvátételt köteles fizet­ni Görögország és Jugoszlávia ja­­vára.A jóvátétel nagyságát ikra szabták meg. Finnország határait a békeszer­ződéstervezet az 1941 január 1-i állapotnak megfelelően állapítja meg azzal, hogy Finnország visz­­szaadja a Szovjetnek Petsamo­­tartományt. A Szovjetnek oko­zott károkat Finnország megtéríti és 300 millió dollár étékben rész­leges jóvátételt fizet. (MTI) Róth Pál iparügyi államtitkár A minisztertanács stabilizációs rendeleteket tárgyalt A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai kedden dél­uu­tán 4 órakor Nagy Fere,ne mn­­iszterelnök elnöklésével rendkí­­v­üli minisztertanácsot tartottak, i am­elyen­ Gordon Ferenc pénzügy­­miniszter a forint bevezetésével kapcsolatos különböző adózási, jö­vedéki és más pénzügyi kérdése­­ket szabályzó javaslatokat terjesz­tett elő. A minisztertanács ezeket a javaslatokat elfogadta, majd tár­gyalta a létszámcsökkenések re­víziójával­ összefüggő javaslatot,­­továbbá Molnár Erik népjóléti miniszter és Ries látván igaz­ság­­ügyminniszter különböző előterjesz­téseit, amelyek szintén az érték­v­áltozással vannak összefüggés­ben. A minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy az illetékes minisz­ter a miniszterelnök útján a köz­­társasági elnöknek előterjesztést tegyen Rötth Pál nemzetgyűlési képviselőnek, az iparügyi minisz­­tériumban politikai államtitkárrá történő kinevezéséhez. — Am. pécsi 2. honv. ker. par­­­ság zenekara folyó évi augusztus hó 1-én (csütörtökön) este 18 órá­tól 20 óráig térzenét ad a Szem­igé­nyi-téren. Vezényel: Csáky Nán­dor honv. karm. Maximálták a sertés, IM, és szalonna árát A közellátásügyi miniszter m­ost megjelent rendeletével szabályoz­­■tii az élősertések árát. Hizlalás továbbtartás céljára eladott oltott élő sertések ára a következő, 85 kg-nál súlyosabb sertés kg.-nak ára 3,20 forint. A könnyebb sertések ára fokozato­san emelkedik. Tájékoztatásul: 60—65 kg.-os sertés 3,50, 20—2,3 kg.-os sertés 5.30. A 20 kg-nál könnyebb sovány malacok árát az eladó és a vevő szabad meg­egyezéssel állapíthatják meg, ez az ár azonban 106 forintnál több nem lehet. Levágás céljára eladott 12 órát koplaltatott élő sertések ára kő­ként súly szerint változó, rés termékekért húsipara feldolgozóknak való elad ■ legmagasabb nagybani ár­­vetkiözök: I. rendű fiatal angol­­ résből kitermelt fejlábas 7.65. Sertészsír az ország mieten 7.60. Lefejtett bator szalonna 6.60. háj 7.20, tej­e . 60, sertésbelszervek 3..50. A­z ország egész területén a gyász­tói árak a következők: __________ '»•fc és tepertyű 9.20,’Zsirszaion.. \ bőrnélküli zsírszalonna 8.­— j- 6 70, sertéshús csonttal Bun­­ten 10, csontnélkül 13, ffi'-jf nyelv Budapesten 6 forint.. • Programom a magyar milliók életelve: a népi demokrácia Ünnepélyes díszközgyűlésen iktatta be a város törvény­­hatósága dr. Boros István főispán elvtársat Szerdán délelőtt díszközgyűlés keretében, ünnepélyes külsőségek között iktatta be a város tör­vényhatósága a köztársasági el­nök által Pécs város főispánjává kinevezett dr. Boros István főis­pán elvtársunkat. Tolnai József polgármester elv­társ üdvözlő beszédében vázolta azokat a nehézségeket, amelyek­kel Boros elvtársunk­nak első fő­­ispánsága idején meg kellett küz­denie. Munkáját ezekben a sú­lyos időkben közmegelégedéssel végezte és méltán érdemelte ki nemcsak a város, hanem az egész megye bizalmát és szeretetét. Nem véletlen hogy ebbe a magas közjogi méltóságba a kormány most imét azt a férfiút ismelte, aki a legád­ezebb időkben állott a megye és a város élén. Neki köszönhető, hogy a felszabadulás­tani időkben zökkenőmentes közigazgatási munka indulhatott meg és a közellátás terén­­sem m­erül tik fel szlyos­abb nehézsé­gik úgyszintén az is, hogy a meg­­száll i ha:„stock”folil baráti kap­­csolat.f révén olyan légkört te­­- -melyből úgy a város, miut *’"menye előnyöket szerez­hetek ingának A legmelegebb beírá­s hoggal ü­­­vözö­lte úgy a vá­ros polgársága, mint maga nevé­ben is a már másodízben megvá­lasztott főispánt és a közigazga­tás részéről a legteljesebb együtt­működést biztosítva, eredményes és sikerekben gazdag munkát "kí­vánt az elkövetkezendő időkre. Ezután az új főispán letette a fogadalmat a köztársasági alkot­mányra, majd az egybegyűltek­hez beszédet intézett. Beszéde bevezető részében rö­vid áttekintést nyújtott­­az 1919 utáni idők kormányainak polti­­kájára i­s annak a rendszernek a munkájáról, amely azt gondolta igazán naggyá, befolyásos "és irányító nemzeti hősökké nem magyarok, hanem K. u. K. szel­lemű idegenek lettek oly ijesztő arányokban, hogy a megboldogult Szabó De­zső na­gyon találó megjegyzése szerint: nemzeti monumentumainkról, híd­­jainkról a turul madarat bátran leszedhettük s a szerencsésebb hódítású svábbogari­t állíthattuk volna szimbólumnak Bizonyos az is, hogy a magyar nemzeti politikai elnyomás min­den eszköz­zel és minden ravasz­sággal azért történt, hogy gazda­ságilag is elnyomhassák, kiuzso­­rázhassák s azon kevesek önös osz­tályérdekeit állíthassák, mint nemzeti érdekeket előre, akik a kegyelmesek és méltóságosok kö­rén belül a privilégiumok munka­­nélküli haszonélvezői voltak. Akadályozták kulturális és tár­­­­sadalmi felemelkedésünket is és mindent elkövettek abban, a mj irányban,­­ hogy lehetetlenné te­gyék közművelődésünk modern szellemben történő átalakítását. A feudális Magyarország védel­mére volt beállítva az egész ne­velésünk és oktatásunk. Ezzel szemben a demokrácia bebizonyította, hogy elsősorban magyar, ha nem is veri a mellát és nem is a fokost, meg a buzogányt tart­ja a magyar mentalitás leg­jellegzetesebb kifejezőjének. B. bizonyította magyar voltát az­zal hogy a magyar nép egyetemé­nek politikai jogokat és életlehe­tőségeink biztosítására a földön a" gazdasági érdekszervezetein ke­resztül hatalmat is adott. A ma­gyarság sorsát azért kívánja biz­tosítani azzal is, hogy magát nem izolálni, hanem nemze­­tközi kap­csolatok kiépítésére törekszik minden olyan néppel, amelyik a demokráciának már­­letéteményese magáról hogy örökéletű fesz­t ,vagy hozzánk hasonlóan — annak hatalmi tébolyának áldozatául oda dobott millió és millió magyar életet a most lezajlott háború­ban. A magyar népet — mondotta dr. Boros­ István főispán törté­nelmi visszapillan­tásában — év­századokon át félrevezették és ámították, midőn iskolában, saj­tóban, rádióban arra igyekeztek kioktatni, hogy a magyar király­ság a magyar kiváltságosok kizá­rólagos uralma olyan sajátságos magyar életforma, amely ennek az országnak létét és jövendőjét egyedül biztosíthatja. Hogy a ma­gyarok Istene bennünket magya­rokat minden más népnél különb­nek teremtett, különleges hivatás­ra rendelt és, hogy csak a nem­zeti hagyományok, a hősök tiszt­­elet­e lehet minden hazáját sze­­rtő magyar legfőbb erénye. — szóval, hogy a magyar népet politikailag fél­revezették, szándékosan sötét­ségben tartották, hogy mint urainak vak és engedelmes esz­köze, politikai tényező soha ne lehessen. Ez­zel összefüggésben éppen ven bizonyosság, hogy ez a pa­tikai jogokból kirekesztett un.­tra­­ovinisztának nevelt magyarság évényesü­lhe­-­tt is saját hazájá­én legkevésbé. Hogy a babér im számára termett, PV,S ÚJDUNÁNTÚL " ország egyetemességét érintő kér­dés­ben. Nem arra irányul tehát a célunk hogy a vezetés nélküli tömegak­arat legyen úrrá, mint azt ellenségeink állítják, hanem arra, hogy a népi tömegekben megele­­venedett és szabad folyást kereső alkotó erőmegnyilvánulások irá­nyítottan, fegye­lmi­izetten működ­jenek és keressék a megvalósulás felé vezető utakat. Demokráciánk abban különbö­zik az előző évtizedekben hangoz­tatott demokráciától, hogy érvé­nyesült benne a haladás és társa­dalmi fejlődés gondolata, miként az a Szovjetunióban tapasztalható leginkább. Párhuzamot vonva a múlt de­mokráciája és a jelen idők kor­­mányterve, valamint a már meg­valósult eredmények közt—hang­súlyozta Boros elvtárs — lehetet­len meg nem állapítanunk azt, hogy ezek azok az irányelvek, melyek nélkül a magyar nép nem élhet és további fennmaradása, boldogulása elképzelhetetlen. A dolgozó magyar milliók élet­elve, program­ja,­­ így kifd­e­zőleg az én programmom is csak a népi demokrácia lehet s hogy akárcsak az ezt felismert és most felismerő milliók, én is csak azért küzdök s ezért tartom élni egyedül érmesnek. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után az új főispán átvette a díszközgyűlés elnökségét, majd szót adott az üdvözlésre jelent­kezőknek. Elsőnek a Kisgazdapárt nevében Keserű János alispán in­tézett néhány közvetlen, őszinte baráti és f­lismerő szó kíséreté­ben beszédet dr. Boros főispán­hoz, biztosítva a társtörvényható­­ság legteljesebb Szerdán került a népbíróság ko­együttműködési fesis­ tanácsa elé Bánkúti Rezső 24 és­ segítő szándékáról. A Polgári T éves pécsi gyógyszertári laboráns Demokrata Párt nevében Vörös János, a Nemzeti Paraszt­párt ne­vében Niágy János, a Szociálde­m háborús bűnügye, aki a népügyész­ség vádirata szerint még 1940 júliusában saját elhatározásából Dokrata Párt­e­vében Mosonyi belépett a nyilas pártba Itt mint Jenő, a­ Szakszervezetek nevében (Ifjúsági vezető, majd később kör B. Nagy­ Gu­sztáv, a Magyar Kom­munista Párt nevében pedig Hor­váth János köszöntötte az új jon­­osan megválasztott főispánt , egy­ikük sem felledkiezve meg hálás elismeréssel megemlékezni arra az önzetlen és eredményekben gazdag munkáról, amilyet a dol­­gozók érdekében a múltban ki­fejtett és biztosítva arról, hogy a jövőben még nagyobb erővel ál'Irak mellé a stabilizációs idők feladatainak sikeres megoldására.­etvezető igen élénk tevékeny­éget fejtett ki és állandó össze­­ekktetésben állt a párt országos­özpontjával. A tárgyaláson Bánkuti beismerte­­ bűnösségét, de azzal védekezett, h­ogy mint tapasztalatlan fiatalem­­er 19 éves korában lépett be a pártba, mert azt hitte, hogy a párt clkitűzései a munkásság érdekeit épviselik. Orosz fogságból vissza-kiépítésén fáradozik. Még sákkor is a magyarság érdekeit védi job­ban mint a szájhősküdő és har­cos hazafiak, ha a megváltoztat­­hatatlanba bár nem belenyugod­­va, de azzal megbékélve, tudomá­sul veszi hogy nagyobb kizabású határfon­­szitásról egyelőre nem lehet szó. Politikánk elvitathatatlan értéke, hogy népi politika. Azon a vonalon halad, hogy a dolgozók millióinak legyem döntő szavuk és befolyásuk minden, az »iker ».Öté«*. 5C*MBf**Enxn 99 Megállapították a valuta, deviza­ és arany átváltási árfolyamokat A Magyar Nemzeti Bank au­gusztus 1-vel a következő hivata­los valuta­­és devizaárfolyamot, illetve arany­ váltási árfolyamokat állapította meg: Külföldi pénznemek: 1­ W USA dollár pén­zárfolyama 1162,19 fo­rint, ára 1185.67 forint, 100 svájci frank 270.28— 275.74, 100 svéd korona 323.28—329.82. Külföldi kifizetések: Kopen­­hága, 100 dán korona 242.23— 245.89, London 1 angol font 46.90 47.60, Newyork 100 dollár 1165.13 —1182.73, Stockholm 100 svéd ko­rona 324.10—329, Zürich 100 sváj­ci frank 270.96—275.06. 1 kiló szinarany 13.176.97. 1 10 koronás aranyérme 40.19 font, drb. 20 koronás aranyé­ 80.38 forint 1 drb. 20 granit francia vagy svájci verésű arai érme 76.56 forint. 1 drb. 20 a aranyérme 76.56 forint, 1 fontos aranyérme 96.54 forint, drb. 10 dolláros aranyérme 10 forint. A fel nem sorolt aranyért­ átvételi ára tényleges szín árap tartalmuk alapján 13.210 forin színarany figyelembevételével ezrelék levonása mellett ke megállapításra. Tisz a dunaszekcsői­ malomban szökésben lévő bérlői gyanúsít­ás gyujtogatásai Július 30-án a dunaszekcsői gőz s ftkeztében körülbelül 40 mázsa hi­alomban tűz keletkezett Szerén­yére a tüzet még idejében felte­lezték és így a malomban lévő hagymennyiségű búzát sikerült biz­tonságba helyezni. A tűz követ­semmisült meg Az awnnal in indított nyomozás során gyai merült fel a malom bérlője, J­­eid József ellen. A bérlő jelen szökésben van, a rendőrség kéri A nyilas Hiúsági és körzet vezető­i tapasztalation­ra 4 évi kényszermunkán szerez tapasztalatok. Bánkú­ti Rezső terve azonnal jelentkezett és . Szeptemberétől mostanáig int nálva volt. A népbíróság ''háborús bünti­ben mondotta ki bűnösnek B­áufi Rezsőt és ezért 4 évi két­szermun­kára és 10 évi politis jogvesztésre ítélte. Az ítélet lm­tolásában megállapítja, hogy B­ kinti működése nagyban hozzá tűrt ahhoz, hogy a Szálasi-k­ar­ány átvegye a hatalmat és­­ közvetve egyik okozója volt ország lerombolásának és tönk tételének. Az ítélet ellen a­z ügyész és a védő fellebbezést lentett be. A népbíróság elrend­te Bánkuti fogvatartását addig címig a NOT ügyében határoz. Megkötötték a kereskedelmi és magas alkalmazottak kollektív szerződését A Szabadság írja: A magyar kereskedelmi alkalmazottak S3 bed szakszervezete és a KOKSz megkötötték az új kollektív szr­ződést. Eszerint az üzletvezető, nagyvállalat fontos osztályán vezetője, önálló bevásárlója 560 —700, felelős fiókvezetők, os­tályvezetők, ha legalább öt alkalmazottat irányítanak, főpénzür­nokok, főraktárosok és hasonló állásúak 510—620, öt alkalmazó­nál kevesebbet irányító osztályvezetők, pénztáros 430—550, kis rendű képzettségű kereskedősegéd önálló raktárnak 350—510, kérs­kedősegéd 6 éven felüli gyakor­lattal,­­pénztárkezelő, raktára 260—435, hat éves gyakorlattal segéd, raktára beosztott, pénzt szedő, tizennyolc éven felüli áru kihordó 200—310, portás, éjjz­őr, kereskedősegéd 1 éves gyakorlatig, üzletisegédmunkás 175 260, tanonc első évben 60, másodikban 105, a harmadikban­­ forint. A magánalkalmazottak szaba­d szakszervezete 10 kategória osztotta a munkavállalókat. A kollektív szerződésben g megéli­­ított fizetések a következők: I. 560 700, II. 510 620, HI. 430­­ 550, IV. 350­­510, V. 360 435, VI. 200—310, VII. 175—260, Vili. 165-215, IX. 115-165, 100—145 forint.

Next