Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 222-247. szám)
1946-10-24 / 241. szám
ÚJ DUNÁNTÚL ^VFOWAM^241. SZÁM Nagy riport a kisiparosok helyzetéről — Keresztury lemondott — Maximálták a hentesáruk árát—A vasárnapi baranyai népgyűlések menetrendje AMA GYARKOMMUNISTA PÁRT 0 ÉS DJJNÁNTÚL 1 L A P3 A USA 40 fillér PÉCS, 1346 OKTÓBER 24. CSÜTÖRTÖK & Kisgazdapárt válaszolt a Baloldali Blokk követeléseire »»A Baloldali Blokk pártjait a megegyezés, a koalíció fenntartása és az ország újjáépítésének sikeres folytatásának szándéka hatolta át“ — ismeri el a válasz A Baloldali Blokk ma tárgyalja meg a választ A Független Kisgazdapárt kedden délután képviselői értekezlet tartott, amelyen foglalkozott állást foglalt a Balodali Blokk »“'«rétes követelései érdekében, sagy Ferenc beszédében kifedte azt a meggyőződését, hogy a Baloldali Blokk pártjait az egyezés, a koalíció fenntart**« és az ország újjáépítésére irányuló erőfeszítések sikeres továbbvitelének szándéka vezet:e, amikor ismeretes álláspontjukat kialakították, kifejtette, hogy őt és a Függetlensgazdapártot szintén felelősség,® ez irányítja állásfoglalásában a J,st felmerült kérdések tárgyaitKözölte a miniszterelnök, ,.TMY a politikai bizottság meg^sgálta "a Baloldali Blokk leveajCK.. tartalmát és egyidejűleg ^.teövegezte azokat a követelé, *ett amelyet a Blokk nem érinazonban rendezésüket a Kissj; . Járt a koalíciós munkaterv ■aaldtása érdekében feltétlenül ínségesnek lát. A maga egy éves, vagy ennél hosszabb időre szóló munkaerv kidolgozását is lehetségestartja. A miniszterelnök, ezután felela politikai bizottság által dolgozott válasz szövegét. A v. oldali Blokk levelére adandó asz szerint a független Kisgazdapárt őszinte fiumei üdvözli a Blokk pártjának a nyugodt kormányzás b'ztositására irányuló törekvést ,,cs. o- részéről is kifejezi a kőaljig .kormányzás zavartalan tombvitelének szükségességét, tö Sz'k a belpolitikai béke megkötésére és a demokratikus igaz fejlődés közös szolgálatára fontán tér át a válasz egyes tárgyalására. Sorra veszi a “«oldali Blokk követeléseinek mNait, majd rátér azokra a tojj?1 pontokra, amelyeket a Kisvalda Párt a maga részéről megtudani kíván. — A Baloldali C* követeléseinek egy részét a Sszdapárt hajlandó magáévá egy másik részénél módosításokat javasol, míg egy pontot, az új választói törvényre vonatkozó követelést kereken elutasítja. Az első megítélés szerint a javasolt módosítások közül a leglényegesebbek a következők: a Baloldali Blokk az ipari árak minimális 25 százalékkal való leszállítását követelte. A Független Kisgazdapárt válasza ezzel szemben kívánatosnak tartja bár az iparcikkek árának leszállítását, de hozzáfűzi, hogy ágazatonként kell megvizsgálni a termelési költségeket és az így megállapított termelési költségekhez gondos mérlegeléssel kell megállapítani a termelői hasznot A Baloldali Blokk követelte az üzemi bizottságok hatáskörének kiterjesztését. A Kisgazdapárt válasza ezt a kiterjesztést helyesli a munkásjóléti, a munkabér kivizsgálása, a munkafegyelem biztosítása és a termelést előmozdító tevékenységek szempontjából, de hozzáfűzi: „a vállalatok termelési és kereskedelmi ügyeiket maguk intézzék1" *A Baloldali Blokknak a nagymalmok államosítására és a kismalmok községi ellenőrzésére vonatkozó követeléseivel szemben a Független Kisgazdapárt a nagymalmoknak állami megbízottakkal, a kismalmoknak ellenőrökkel való ellenőriztetését tartja szükségesnek. A Baloldali Blokk követelte az antidemokratikusan ténykedő kisgazdapárti képviselők kizárását a nemzetgyűlésből. A Független Kisgazdapárt válaszában ennek a követelésnek szükségességét elismeri, és kijelenti, hogy a „jövőben“ a demokrácia érdekei ellen vétőket soraiból el fogja távolítani. Ezek azok a kirívóbb változtatások, amelyek — ismételjük az első olvasás megítélése szerint — a Kisgazdapárt válaszában feltűnnek. Ezután ismerteti a válasz a Kisgazdapárt javaslatait, majd így folytatja: Ha a Baloldali Blokk kívánságaiban és a Független Kisgazdapárt válaszában, valamint külön kívánságaiban vannak is eltérések, megvan a lehetőség azok összehangolására és a közös program kidolgozására. A Kisgazdapárt elfogadta tárgyalás alapjául a Baloldali Blokk átiratát. A válasz befejező részében a Kisgazdapárt annak a reményének ad kifejezést, hogy a koalíciós kormányzás folytatásához a szükséges alapot meg fogják találni. A Kisgazdapárt képviselői csoportja a választ egyhangúlag elfogadta, majd ugyancsak egyhangúlag bizalmat szavazott meg Nagy Ferencnek, a képviselőkhöz intézett levelének tartalmát illetően. Értesülésünk szerint a Baloldali Blokk pártjai a mai nap folyamán megbeszélésre ülnek össze, hogy állást foglaljanak a Kisgazdapárt válaszát illetően. • A moszkvai rádió állásfoglalása elhurcolt javaink ügyében Szkvából jelenti a MTI: A moszkvai rádió munkatársa előadásában megállapította, hogy 'aYm Államok valóban szívén viselte volna a magyar aktor már régen visszaadta volna azt a körülbelül három dollár értéket, amely még mindig az amerikaiak őrizetemagyar kormány többszöri kérése ellenére az amerikai ibipivk nem szolgáltatják ki ezeket a javakat csak azért, hogy a ízomatikus Magyarországra nyomást gyakoroljanak. Amikor az Üüm küldöttség a Magyarország által fizetendő jóvátétel le·dhj-t javasolta, nem Magyarország érdekeit tartotta 8 közte és a Szovjetúnió közt fennálló jóviszo szem elött, jóviszonyt akarta Hajdú Gyula elvtárs interpellált a Nemzetgyűlésen a telepesek érdekében Budapestről jelenti a MTI. A nemzetgyűlés szerdai ülését 10 óra után 20 perccel nyitotta meg Varga Béla házelnök. Az elnök bejelentette, hogy pártközi megállapodás jött létre az egyes bizottsági tagok jelölése tárgyában. Ennek megfelelően a nemzetgyűlés jegyzője felolvasta a pártközi megállapodással kapcsolatban létrejött névsort. A nemzetgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag az ebben foglalt bizottsági javaslatokat fogadta el. Ezután Ries István igazságügyminiszter beterjesztette a Magyar Köztársaság részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot és kérte a sürgősség kimondását. A nemzetgyűlés a sürgősség kimondásához hozzájárult. A nemzetgyűlés ezután az elnök javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy legközelebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjén az igazságügyminiszter által benyújtott javaslattal. Tekintettel a kimondott sürgősségre, a nemzetgyűlés a javaslatot nyolcórás ülésben tárgyalja. Az interpellációk során Macskéssy József (MKP) szóvátette, hogy a mezőgazdasági gépek üzemen kívül állanak, mert a gazdák nem tudják megfizetni üzembeni oltásukat. A legsürgősebb kormányintézkedést kérte, hogy az őszi szántások lebonyolíthatók legyenek. Vetőmaghitelt sürgetett a gazdák részére. Dr. Hajdú Gyula (MKP) a svábok kitelepítésének megakadályozását és a telepesek katasztrofális helyzetét ismertette. Különösen Baranya és Tolna megyében a telepesek tízezrei katasztrofális helyzetben vannak. A kitelepítendő svábok és a telepesek együtt élnek egy házban és a köztük fennálló viszony mind tarthatatlanabbá válik. A telepfelügyelők nagy része sem áll hivatása magaslatán. Sürgős és erélyes intézkedéseket kért a belügyi és földművelésügyi miniszterektől a helyzet orvoslására. Veres Péter bejelentette Keresztury Dezső lemondását A Világosság írja: *• ■ [UNK] [UNK];>Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke tegnap bejelentette Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy Keresztury Dezső kultuszminiszter lemond. Maga a kultuszminiszter mindezideig nem nyújtotta be lemondását. Utódául Darvas Józsefet emlegetik. A demokratikus újjáépítés szervezője és mestere Gerő Ernő Pécsre látogat Pár fóliásra való különbség nélkül minden dolgozó részt vesz a vasárnapi nagygyűlésen Ha visszapillantunk a felszabadulás óta eltelt másfél esztendőre, és visszaemlékezünk arra, miképpen festett országunk akkor és most, meg kell állapítanunk, — mint ahogy a tárgyilagos külföldi szemlélők is egyhangúlag megállapítják, — hogy elsősorban kinek a nevéhez fűződik ennek a hihetetlen ütemű újjáépítésnek érdeme úgy habozás nélkül megállapíthatjuk, hogy Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elvtársunk az. Emlékezzünk csak: Egy évvel ezelőtt vasútra ülni és Pécsről Budapestre utazni merészebb vállalkozás és kalandosabb próbálkozás volt, mint hajdan egy afrikai expedíció. Kitört ablakú roncsvagonokban és azok tetején zsúfolódtak az utazók, balesetek éppen olyan gyakoriak voltak, mint az, hogy a szerelvény órákig, félnapokig kénytelen volt vesztegelni. És ma: naponta gyorsmotoros percnyi pontos menetidővel, naponta kétszer személyvonat, kényelmes férőhelyekkel, sőt legújabban már fűtött hálókocsival is, hiánytalanul békeszinvonalat biztosít az utazni vágyóknak. Gigászi munka volt, amit vasutasaink végeztek és ennek a gigászi munkának szervezője, irányítója, lendítője egyetlen fáradhatatlan ember: Gerő Ernő volt. De emlékezzünk tovább: A visszavonuló németek sorra felrobbantották a Duna, a Tisza, a Hernád és általában összes folyóink hídjait. Hidakat, amelyeknek építése évekig és évtizedekig tartott, hidakat, amelyek nélkül országunk egyes részei között megszakadt minden összeköttetés. A magyar munkás akarata itt is csodát művelt. Egymásután készültek el a Kossuth híd, a Petőfi híd, a Szabadság híd, újjáépült a Szolnok-szajoli európai viszonylatban is elsőrendű fontosságú vasúti híd, de ezek mellett tucatjával épültek a kisebb, de nem kevésbé fontos összeköttetések is a folyók, és folyamok két partja között. És most, amint a jelentések szólnak, már csak rövid hetek kérdése, hogy összeérjen a végleges budapesti összekötő vasúti híd két szárnya is. És a hídépítő munkáshősök mögött, mint dolgozó szellem és irányító tudás ismét csak Gerő Ernő alakja magaslik fel népünk szeme előtt. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ma Gerő Ernő az ország újjáépítésének legnagyobb, legkimagaslóbb, legmunkabíróbb személyisége. Ezt nem csak mi kommunisták állítjuk, mert elvtársunkról, legkiválóbb elvtársaink egyikéről van szó, de becsületes nyíltsággal elismerik politikai szövetségeseink sőt politikai ellenfeleink is. Emlékezzünk csak vissza azokra a nyilatkozatokra és elismerő szavakra, amelyekkel pl. Tildy Zoltán, a Köztársaság elnöke, vagy Nagy Ferenc miniszterelnök méltatta Gerő Ernő érdemeit a Kossuth híd felavatási ünnepségén. Gerő Ernőnek ez a hatalmas munkateljesítménye teszi indokolttá és érthetővé azt az ünnepi várakozást, amellyel mindazok, akik maguk is tevőleges résztvevői az országépítő munkának, munkások, parasztok, értelmiségi dolgozók Gerő Ernő pécsi látogatása elé tekintenek. Mindenki tudja, hogy az a férfi, aki vasárnap szólni fog hozzájuk, nem a szavak, hanem a tettek embere olyannyira hogy amikor, más politikusokhoz és miniszterekhez viszonyítva elég ritkán, feláll a munkaasztal mellől és a szónoki emelvényre lép, ottani beszéde sem isiszta szó, hanem építő tett esz. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Széchenyi téren összesereglenek a város és megye öntudatos dolgozói, pártállásra való tekintet nélkül, hogy meghallgassák Gerő Ernőt és tömeges részvételükkel tüntessenek Gerő Ernő személyén keresztül a demokratikus országépítő munka — saját munkájuk mellett.