Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-01 / 26. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK /■ A MAI SZÁMBAN: Kutici Grainémderüayi párttitkár elmondja, hogyan hasznosítja a Megyei Pártértekezlet útmutatásait (2. o.) Királyegyháza tanácstagjai begyűjtési versenyre hívták ki Sellye dolgozó parasztjait. (2. o.) — Négy hét alatt 6 főről 34 főre emelkedett a munkamódszerátadók száma Pécsbányatelepen (4. o.) — Kiosztották a félévi bizonyítványt iskoláinkban (5. o.) — Pécserhegyen isapról-napra nő a Szabad Nép tanítványainak, barátainak tábora (5. o.) V11. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM X MDP BARANYAMÉGYEI PÁRTÉSZOTT ÁCÁNAK LAPJA ARACK FILLER CSÜTÖRTÖK, 1951 FEBRUÁR 1 Erősre a kongresszusi zászlóért! Az egész országban, így Baranyában is, lelkes visszhangra talált a Hofherr-gyári dolgozóknak a Pártkongresszus tiszteletére tett versenyfelhívása. Napok alatt országosan kiszélesedett a verseny a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, a minőség emelésére, a takarékosságra, a mezőgazdaság terén pedig az állattenyésztés fejlesztésére és a terméshozamok emelésére. Bányáink, üzemeink, gépállomásaink, állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink dolgozóinak tömege lépett versenyre, hogy a kongreszszusi verseny során kifejezésre juttassák forró szeretetüket nagy Pártunk és népünk hőn szeretett vezére, Rákosi elvtárs iránt. Új munka, versenyszerződéseket, felajánlásokat, különböző vállalásokat tettek Baranya dolgozói is, ígérve, hogy a kongresszusra minden területen megjavítják munkájukat, a tervüket idő előtt teljesítik és így köszöntik a Magyar Dolgozók Pártja IL Országos Kongresszusát Megyénkben a vállalások és felajánlások sorát a komlói Kossuth, akna bányászai nyitották meg, példájukat követték az István és a többi akna, valamint a Zsolnay gyár, Dohánygyár, Sopiana Gépgyár, a Mohácsi Selyemgyár és számos más üzem dolgozói. Hoszszan lehetne még sorolni a kongresszusi versenyhez csatlakozó üzemeket állami gazdaságokat, termelőcsoportokat, gépállomásokat, amelyek bizonyságát adták annak, hogy rohamcsapatai kívánnak lenni a szocialista építésnek. Pártunk Központi Vezetősége »éveiben üdvözölte dolgozóinknak a Pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyét, biztosítva annak részvevőit a legmesszebbmenő támogatásról és egyben bejelentette az üzenet, hogy a legjobb eredményt elérő üzemet kongreszszusi zászlóval tüntetik ki. Baranyában a kongresszusi zászlóért megindult verseny során értünk el már eredményeket, így a komlói bányában bevezették a ciklusos fejtési módszert, a MESZUART-aknákon ezt a magasabb termelést eredményező nagyszerű szovjet bányaművelési módszert tovább szélesítették, a munkamódszerátadással pedig csökkentették a 100 százalékon alul teljesítők számát. A Sopiana Gépgyárban lelkes verseny folyik a legjobb kongresszusi üzemrész, a legjobb brigád, a legjobb egyéni versenyző címéért, amelynek során az öntöde eddig 20 százalékkal csökkentette selejtjét. A gépműhelyben munkamódszerátadási mozgalom indult meg, amelyben Kraumann Lajos és Exner András között nemes vetélkedés folyik az elsőségért. A Bőrgyárban az öregboxos üzemrész indított versenyt a legjobb kongreszsázusi üzemrész megtisztelő, büszke címért. És még hosszasan lehetne tárolni tovább bányáinkból, üzeme, kikből és a mezőgazdaság területéről az eddig elért eredményeket. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy az eredmények nem kielégítőek. A komlói Kossuth-akna lemaradt a tervteljesítésben, ugyan,gy a mecsekszabolcsi bányakerület is. Községeinkben pedig számos helyen a begyűjtés és az egyéb mezőgazdasági munka még gyenge. Az eredmények melletti hibák azt bizonyítják, hogy pártszervezeteink egy része nem végez jó politikai tudatosító munkát a maga területén é h°ngresszusi verseny sikeréért, nem mutat rá kellően a Pártkongresszus hatalmas jelentőségére, a vállalások teljesítésének megtisztelő kötelességére. Ebből fakad az, hogy a Központi Vezetőség által felajánlott kongresszusi zászlóért folyó megtisztel verseny jelentősége sokhelyütt nem mélyült el még kellően adóigazokban, de magukban a pártvezetőségi tagokban is. Mim látják, hogy milyen dicsőséget jelent minden üzem, üzemrész és dolgozó számára versenyezni a kongreszszusi zászlóért. Hasonló a helyzet lényegében a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlajáért folyó versenyben is. Ennek jelentőségét sem hangsúlyozták ki dolgozóink előtt. A vasárnapi Megyei Pártértekezletén Kovács István elvtárs, a P°olitikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára, felszólalásában többek között ezeket mondotta: „A kongresszusi versennyel kapcsolatosan kevés szó esett a Központi Vezetőség által kiadott zászlóért folyó harcról.“ Kovács István elvtárs megállapítása is élesen rávilágít arra, hogy megyénk pártszervezeteinek egy része rosszul végzi a mozgósítást a kongresszusi versenyre, nem méltatja dolgozóink előtt a kongreszszusi zászló jelentőségét, — sőt van olyan pártszervezet is, mint a Széchenyi-aknai és az István-aknai, amely nem veri vissza keményen és nem semmisíti meg az ellenség aljas bérdemagógiáját, támadását a kongresszusi verseny ellen. A kongresszusi versenyt győzelemre vinni nem könnyű feladat. A Központi Vezetőség levele világosan megmondja: „Sikereink újabb erőfeszítésre, eredményekre köteleznek bennünketErre kötelez az élesedő nemzetközi helyzet is. Kemény, bátor kommunista helytállásra van most szükség, hogy megfékezzük az imperialista agresszorokat és cinkosaikat, a déli határainkon ugrásra készen álló fasiszta Tito-bandát. 1s Különösen nagy jelentősége van is ebben a harcban a pártszervezetek helytállásra, a Párt iránti forró szeretetre, áldozatkészségre és hazafiasságra való nevelésének. Mérőfok az, hogyan állja meg a helyét minden kommunista a kongresszusi versenyben, hogyan bizonyítja be a pártonkívüli dolgozó a Párt iránti szeretetét, ragaszkodását, hogyan érdemli ki a kongresszusi verseny során, hogy tagjelöltje legyen nagy Pártunknak, amely dolgozó népünket biztos kézzel vezeti győzelemről győzelemre a szocializmus megvalósítása felé. Dolgozóink el akarják nyerni a Központi Vezetőség és a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlaját. A vasasi Petőfi-akna bányászai ezt a célt tűzték maguk elé, ezt tudatosítja a pártszervezet és a népnevelők mindennapi nevelőmunkája. Ennek a vágyának adott kifejezést a Sopiana Gépgyárban Gyimesi Ádám formázó is, aki mint mondotta: „Szeretném, ha a gyár elnyerné a Megyei Pártbizottság zászlaját és mindörökre büszke lennék, ha a Központi Vezetőség kongresszusi zászlaját elnyerné az üzem.” De nemcsak a Petőfi-akna bányászai szeretnék elnyerni a Központi Vezetőség, vagy a Megyei Bizottság kongresszusi zászlaját. Nemcsak egy Gyimesi Ádám van megyénkben. Százával, ezrével vannak bányászok, üzemi munkások, mezőgazdasági dolgozók, akik szívvel-lélekkel versenyeznek és egyre emelik teljesítményeiket. Pártszervezeteinkre vár az a feladat, hogy minden területen mélyítsék el a k°ngresszusi verseny jelentőségét, irányítsák állandó, meggyőző, konkrét politikai munkával és leplezzék le az ellenséget, amely a kongresszusi verseny győzelmét akadályozni akarja. Szívleljük meg Kovács István elvtárs szavait, hogy „a baranyamegyei dolgozók ne hagyják magukat, hanem kövessenek el mindent és ha napról napra harci kérdésnek teszik a zászló elnyerését, ha megfogadják Rákosi elvtárs útmutatását, akkor munkájukat siker koronázza és elnyerhetik a Központi Vezetőség zászlaját.“ Most, a Megyei Pártértekezlet után, az ott hallottak és az ott tanultak alapján városban és faluban egyaránt meg kell javulni a munkának, hogy győzelmekkel ünnepelhessük népünk és országunk életében sorsdöntő jelentőségű Pártkongresszust. Termelőszövetkezeti dolgozó parasztjainkat hassa át az a tudat, hogy a kongresszusi vállalások teljesítésével saját csői p°rtjukat erősítik. A szocializmus építését viszik előre nagy léptekkel akkor is, amikor alapos felvilágosító munkával mind több egyéni gazdálkodót vonnak be a csoportba és akkor is, amikor például a mágocsi, vagy a nagydobszai termelőszövetkezet számos új épületet, ólakat, modern istállókat épít kongresszusi vállalásában. Egyéni dolgozó parasztjaink pedig a begyűjtés teljesítésénél tegyék fel maguknak úgy a kérdést, mint ahogyan azt Kollár Ilona bezedeki levelezőnk írja, amikor beszámol arról, milyen nagy lendületet vett községükben a begyűjtés: „Hidd lássák meg Budapesten az üzemek dolgozói, hadd lássák majd meg « Pártkongresszuson Rákosi elvtásék, hogy Bezedek község d°lgozó parasztjaira lehet számítani c. békeharcban!“ Bányáinkban, üzemeinkben a kongresszusi verseny kiszélesítése mellett most már is arra törekedjenek, arra hívják fel lépten-nyomon a dolgozók figyelmét, hogy a kongresszusi vállalásokat maradék,talanul teljesítsék is. Ennek érdekében biztosítsák minden aknán, ralidén üzemrészben a verseny széleskörű nyilvánosságát Faliújságokon, versenytáblákon, villámokon keresztül állandóan tájékoztassák a dolgozókat vállalásuk teljesítésének állásáról. Műszaki vezetőink rendszeresen értékeljék ki a verseny állását. A versenyben felszínre kerülő új, hasznos módszereket minden egyes dolgozóval ismertessék meg. Mindez egészítse ki, segítse partszervezeteink, népnevelőink felvilágosító munkáját. Ahol eddig nehézségbe ütközött a verseny nyilvánossá tétele, vagy éppenséggel nem is fordítottak erre gondot — ott szívleljék meg a következő jo példát: Komlón, a kökönyösi építkezésen mindenki ismeri a kongresszusi verseny állását. Tudják a brigádok, dolgozók egyénenként is mennyit ér a Pártnak adott szavuk, mennyit váltottak valóra már eddig kongresszusi vállalásukból, így történt meg az, hogy a Kobrin ifi brigád is megtudta: lemaradtak versenyben, elmaradnak vállalásuk mögött. Az ifi brigád önérzetére, kommunista becsületére hallgatva ottmaradt a napi munka befejezése után, hogy lemaradását minden körülmények között behozza. Dolgozó népünk a kongresszusi vállalások teljesítésével győzelemre viszi a békeharc egyik igen fontos szakaszát. Ennek a győzelemnek a legszebb jelvénye a kongresszusi zászló. Elmúlhatatlan dicsőséget jelent annak az üzemnek, amelyik megszerzi. Csak az az üzem szerezheti meg azonban ezt a zászlót, ahol minden d°lgozó, minden brigád, minden üzemrész versenyez, küzd és harcol érte. A kongresszusi verseny vörös zászlója nem elérhetetlen messzeségben lobog, hanem jó munkával elérhető, rajta hát, induljon harcba minden dolgozó, minden brigád, üzemrész és üzem a kongresszusi zászlóért! A mecseki bányákban a bálon osztják ki a sztahanovista okleveleket és jelvényeket A MESZMART-aknák kongresszusi versenyében Pécsbányatelep megelőzte Josont A bánya és energiaügyi minisztérium tájékoztatója szerint a bányaüzemekben ezen a héten osztják ki a szakszervezeti napokon a sztahanovista okleveleket és jelvényeket. A tatabányai szénbányáknál 28 dolgozó kap a széntermelésben elért jó eredményért eztrahanovista oklevelet, öt sztahanovista vájárt sztahanovista jelvénnyel tüntetnek ki. A MESZHART bányában 15 dolgozó kap termelési eredményei alapján sztahanovista oklevelet, négy bányász pedig sztahanovista jelvényt. Komlón szintén , jelentős számú bányász kap sztahanovista oklevelet és jelvényt. A MESZHART bánya szabolcsi üzeménél többek között : Bozóki Emerencia szállító csillés kap sztahanovista oklevelet. Egy éve dolgozik a pécsi bányaüzemben és azóta példamutatóan élenjár a termelésben. Mint pártonkívüli, az üzemi MNDSZ vezetőségének tagja és jó népnevelő munkát végez. Mind a szénszállításnál, mind pedig a fenttartási munkáknál példamutatóan teljesíti munkáját Berest Ádám csapata 260 százalékot teljesített A MESZHART-aknák között Pécs faanyatelep termelése emelkedett a legszebben és így négytized százalékkal elhagyta az eddig élenjáró kerületet. Az aknák kongresszusi versenyének állása a következőképpen alakult a keddi napon: Pécs VL kerület 100,3 százalék Vasasi kérősét 100,4 százalék Szabolcsi kerület 98,1 százalék PÉCSBÁNYATELEPEN a csapatok közti munkaversenyben változatlanul Bernit Ádám csapata áll az élen, mert a keddi műszakon is 260 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. Szép eredményt ért el Halbich Adolf festési csapata, mert csak 4 százalékkal maradt el a Berek csapat teljesítményétől. Tervét 256 százalékra teljesítette a lelkes csapat a keddi műszakon. Egyéni versenyben Ébert János iár tartja az elsőséget 160 százaléig teljesítésével. Második helyen áll Hack János (2) segédvásár, aki 156 százalékra teljesítette normáját a 30.1 műszakon. VASASON Herr Károly bányakörlete érte el a legszebb teljesítményt, ett 169 százalékban teljesítette napi ívelőirányzatát. Kulcsár Vince körlete 134,6, Gradwohl István körlete 122.3 százalékot teljesített a keddi napon. A csapatok versenyállásában is változás történt a keddi műszakon. Első helyre került Balázs Pál fejtése, 243 százalékos tervteljesítésével, Wéber Bálint 240 százalékot, Sára Ádám 183 százalékot, Raub Bálint csapata 157,5, százalékot, Bocz János (9) fejtési csapata 155 százalékot ért el. SZABOLCS kerületben a kevettek között Kolb Vilmos körlete teljesítette legjobban a tervét. A körlet lelkes dolgozói 235,5 százalékra teljesítették Úgy érzem, hogy kötelességem, mint öntudatos kommunistának, mint az István-aknai 18-as csapat vezetőjének e pár sort megírni. Munkacsapatom az MDP II. Kongresszusa tiszteletére 10 százalékos munkafelajánlást tett. Amikor a felajánlásunk után hazafelé mentem, újra átgondoltam azt, hogy mit jelent a mi munkacsapatunk egészének a felajánlása. Magam előtt láttam a kórházainkat, az iskoláinkat, dolgozó népünk lakásait, és boldogság töltött el, hogy gyárainknak a felajánlásunkkal is több szenet tudunk adni. Gyermekeink, akik az iskolába járnak, melegedhetnek, a gyárak és az üzemek is több szenet kapnak, így többest tudnak termelni. Válaszunk volt egyben a felajánlásunk a feszült nemzetközi helyzetben az imperialistáknak, akik egy újabb háború kirobbantásán, fáradozó Kólyi Árpád termelőszövetkezet tagsága, miután alaposan megvitatták a minisztertanács határozatát az állattenyésztés és takarmánytermesztés fejlesztéséről elhatározták, hogy a szövetkezeten belül versenyben dolgoznak a határozatban lefektetett feladatok túlteljesítéséért és egyben versenyre hívják Baranya megye összes önálló termelőszövetkezeteit és termelőcsoportjait. A határozatban foglaltak teljesítése, illetve túlteljesítése — írják vállalásukban— hazafias kötelesség, de még nagyobb dicsőség most, amikor Pártunk 11. Kongresszusának tiszteletére indíthatjuk el a nemes célért versenyünket. Ezért vállaljuk: 1. Szarvasmarha tenyésztésünkben 1951. évben a 100 tehénenkénti borjazási arányt 72-re, 1952. évben 74-re emeljük fel, vagyig minden 100 tehén után 72, illetve 74 darab egészséges, tenyésztésre alkalmas borjút nevelünk. 2. Az évi tejhozamot a zsírszázalék állandó növelése mellett tehenenként ebben az évben 3000, 1952. évben 3.200 literre emeljük fel. 3. Vállaljuk, hogy minden állattenyésztési ágazatban bevezetjük az körletük tervelőirányzatát. A csapatversenyben ismét a Szlavek-fejtés került az élre, mert 290 százalékot ért el. Forál Jakab fejtési csapata 252, Puskás József csapata 250, Joó János (1) fejtése 224,4, Varró Lajos csapata 222,9 százalékra teljesítette tervelő irányzatát a keddi műszakonnak. Hogy még méltóbb választ adjunk az ellenség aljas uszításaira, a Tito-banda provokációira, elhatároztam, hogy beszélni fogok a csapatommal és újabb felajánlásokat teszünk. Alig vártam, hogy másnap műszakra menjek. Elbeszélgettem a bányásztársaimmal és közösen elhatároztuk, hogy újabb 10 százalékot ajánlunk fel békénk megvédésére. Felajánlásunk megtörtént és most már 20 százalékos lobbiemeléssel kiszörűjük majd Pártunk Kongresszusát. Én és munkatársaim, úgy gondoljuk, hogy minden kommunistának és becsületes dolgozónak kötelessége a többtermelés. Ez kötelesség nagy Pártunkkal és népünkkel szemben, kötelesség a többtermelés népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárssal szemben Vímeili .Sándor vájár István-akna, egyedi takarmányozást. • Vállaljuk, hogy- s tenyésztésre szánt bikaborjúkat 5 hónapos kötbér 220 kilós sulival, ez üszöborjúkat 3-4 hónapos korban 160 kilós súlyban választjuk le. 5. Vállaljuk, hogy hússertés tenyésztésünkben anyakocánként 1951 évben 11 darab, 1952 évben 13 darab malacot nevelünk fel és 10 hetes korban 1951 évben 16 kilós, 1952 évben 18 kilós választási súlyban választjuk le. 6. A mennyiség emelése mellett különös tekintettel leszünk a minőség fokozására is. Ezt az állattenyésztés keretein belül a szakszerű és a szükségseinek megfelelő takarmányozással, a szakszerű gondozással érjük el. A takarmánytermesztés terén pedig fokozottabb mértékben karoljuk fel a pillangós virágú, .. azaz fehérjében gazdag takarmányok termesztését. 7. A megfelelő takarmányoázis biztosítása céljából a szántóföldi takarmánytermő területet 1951-ben 13 száázalékig, 1952-ben 15 százalékig emeljük fel. Ezen kívül számosállatonként már 1951-ben hat köbméter silót építünk és minden évben megtöltjük siló takarmánnyal. Németh Sándor István aknai munkacsapata 20°/0-os többtermeléssel köszönti Pártunk Kongresszusai A bátya Árpád termelőszövetkezet állattenyésztési és takarmány termelési versenyre hívja ki a menye összes termelőszövetkezeteit és csoportjait