Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

3 N A­P­L­C így vezeti győzelemre a község dolgozó parasztságát a zalátai pártszervezet Zaláta község alig néhányszáz mé­terre fekszik a fasiszta Tito Jugo­szláviájának határától. Túlról nagyon sokat hallanak, de saját szemükkel is látják, amikor átnéznek a Dráva túlsó oldalára, hogy milyen az élete odaát a dolgozó parasztságnak. Most ott is aratnak. A dolgozó pa­­a­­resztok rongyokba öltözve, az éhség­től szédelegve vágják a rendet, alván ütemben, ahogy Tito janicsárjai dik­tálják. Csak a robothoz van joga a jugoszláv dolgozó parasztságnak, a hasznot pedig Tito és bandája, a ku- sákok vágják zsebre. A Dráván innen a zahátai dolgozó parasztok aratnak. Versenyben állnak egymással, versenyben áll a község Sellye község dolgozó parasztságával. Cél: Szemveszterség nélkül elvé­gezni az aratás, behordás, csáplés munkáját­, minél nagyobb száza­lékban teljesíteni a beadási kö­telezettséget. Ezért folyik a harc és ezt a csatát a falusi pártszer­vezet kommunistái irányítják, ve­szik győzelemre. Hogy Zaláta község ismét elsőnek kerül ki e nemes küzdelemből, az következtethető a pártszervezet, a kommunista népnevelők jó munkájá­ról De erről beszélnek a tanácsiro­­dát ékesítő vörös versenyzászlócskák is, melyeket a járási tanács, a köz­ség dolgozó parasztságának példamu­tató munkája jutalmául adományo­zott. A három vörös zászló e határ­­m­enti község dolgozó parasztságának­­ példamutató helytállásáról beszél. Arról, hogy­ a sellyei, járás községei között az élvonalban csatáznak fej­lődésük meggyorsításáért, módosított ötéves tervünk győzelmes megvalósí­­­tásáért. A „haditervei” már jóval az aratás megkezdése előtt dolgozta ki Waltner András párt tit­ke­ár elvtárs, melyet azután jól átbe­szélt Fábián Mihály elvtárssal, a ta­nács elnökével. A tervben minden kommunistának megszabták a felada­tát, melynek végrehajtásáért egyéni­leg felelős. Először párttaggyűlés elé vitte Waltner elvtárs a kidolgozott tervet, majd falugyűlésen vitatták meg, egészítették ki. A falugyűlésen táviratban tettek­­ ígéretet szeretett vezérünknek­­ Rákosi elvtársnak, hogy július 8­­- án, déli 12 óráig teljes egészé­ben befejezik az aratást. Eddig nincs is hiba, minden a lefek­tetett terv szerint megy, annak elle­nére, hogy többórás kiesést okozott már az eső, amire nem számítottak. Az­ őszi árpa egy részét már ki is csé­pelték. Most már javában vágják a búzát és a rozsot. A munkaverseny­ből minden dolgozó paraszt kiveszi a részét. Saját munkájának időbeni elvégzésével igyekszik hozzájárulni Zaláta község jó hírnevének megőr­zéséhez. De nézzük, hogyan kapcsol­ta be a pártszervezet Waltner elv­társ irányításával az egész falut a munkaversenybe? A falu különböző részein­ Sitim­ni versenyhi­btát állítottak fel. Este, amikor jönnek haza a mezőről, mindenki leolvashatja előző napi és az aznapi munkájának eredményeit, megláthatja, hogyan áll a versenyben, ki az első, ki maradt le. Hogyan történik a kiértékelés? A mezőőr délután két órakor hozza a jelentést a tanácselnök elvtárshoz. A tanács­elnök személyenként is , mert előt­­te van, hogy kinek mennyi hold bú­zája van, — meg globálisan is kiszá­mítja, hogy mennyit arattak le fél­nap alatt. Mikor ez megvan, akkor az egyéni teljesítményeket összeadja és a 396 holdból — ekkora van be­vetve búzából — levonja, így meg­kapja, hogy mennyi van még vissza. Ezt minden nap kiírják a táblák­ra, hogy a dolgozó parasztság is lássa "az eredményeket. A délutáni eredményekről a kommunisták számolnak be. Huszonkilenc párttagja van a szerve­zettnek, minden párttag népnevelő. Minden népnevelőnek tíz háza van és azoknak a dolgozóknak a munkájáért ő a felelős. Este a népnevelő elmegy a hozzá beosztott családokhoz és ér­deklődik az aznapi munkáról, taná­csokkal látja el azokat, akik esetleg rosszul állnak a versenyben. Minden népnevelő viszi magával a 107610? és pontosan feljegyzi az aznapi problé­mákat, beírja, hogy mennyit ara ott te a gazda délután. Erről minden reggel, mielőtt kimentsenek a mezőre, pontosan beszámolnak a pár­titkár elv­ársnak, az pedig az eredménye­ket továbbítja a tanácselnök felé, aki rendesen kiértékeli és gondoskodik róla, hogy azok a számok, a verseny­­táblára kerüljenek. Zaláján a kulákok sem­­vonhatják ki magukat­ a munkából. A kommunisták éberen figyelik a legkisebb moccanásukat is. Nem spekulálnak az aratással. Minden reg­gel jelenteniük kell a tanácselnök-elv­­társnál. Hogyan állnak a munkával A faluban vannak olyan családok is, ahol kevés a munkaerő és ha nem adna a pártszervezet, nekik segítséget, bizony visszarántaná a községet a versenyben. Erre is gondolt Waltner elvtárs, amikor összeállította a párt­szervezet, avatási tervét. Adrave­cz Ist­vánné, Nagy Jánosné özvegy asszo­nyok, vagy Márki Erzsébe , akinek meghaltak már a szülei,, az öccse pe­dig katona, nyilvánvaló, hogy nem tudnák arra az időre elvégezni az aratási munkákat, mint ahogy azt a tervben lefektették. Segíteni kell ne­kik. Ezt a megírsz­erű feladatot a Z­ISZ-fiatalo­k vállalták, így még csak vételi ínségből sem történhet olyan le­maradás, ami esetleg szemveszteséget okozna. Így biztosítja a zalátai párt­szervezet az aratási munkák időbeni elvégzését. A harcban a kommunisták állnak az élen. A kommunista példamutatás a terv minden egyes pontjában szerepel. Ez adja az igazi lendületet a zalátai dol­gozó parasztok versenyének. De néz­zünk egy kicsit előre, ahol a terv már a cséplés feladatait határozza meg. Waltner elvtárs a tavalyi beszol­gáltatási kötelezettségét 1,310 száza­lékra teljesítette. Most is az első akar lenni a beadásban — méghozzá a géptől, és mint mondja is: „Az idén, mivel több termésem lesz, még töb­bet szállítok be a begyűjt­őh­elyre“. Ezt mondja Fábián tanácselnök elv­társ is, aki a nmitévé beadását 1.138 százalékban teljesítette Waltner And­rás pár­,titkas elvtárs 'lesz az első nép­nevelő, aki állandóan a cséplőgép mellett világosítja majd fel­ a dolgozó parasztokat, onnan irányítja a párt­­szervezet népnevelőinek is a munká­ját. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az ilyen munkaszervezés, az ilyen kommunista példamutatás me­­lett nem is kerülhet ki Zaláta község a nagy kenyércsatából másképpen, mint csak fényes győzelemmel. Csak a Dráva vize választja el a zalátai dolgozó parasztságot a ju­goszláv dolgozó parasztoktól. Azok is aratnak, a zalátai parasztok is arat­nak. Mégis milyen hatalmas különb­ség van a kettő között. Nálunk soha nem hitott len­dü­l­ettel, vidáman a biztos jövőbe tekintve harcol dolgozó parasztságunk az idei­­,ő termés si­keres betakarításáért, a még szebb élet megteremtéséért. Ragom­­sy János Üzemeink az alkotmány ünnepére tett vállalásaik teljesítéséért harcolnak Megalakít az anyagtakarék­ossági bizottság a Sopiana Gépgyárban A Sopiana Gépgyár műszaki dolgo­zóiból és a termelésben élenjáróiból anyagtakarékossági bizottság alakult. A bizottság megkezdte a gyárban el­fekvő anyagok felkutatását.­ Részletes, tervet készítettek az anyagtakarékos­ság üzemen belüli minél jobb meg­valósítására. Krauman Lajos sztaha­­novista marós javaslatára intézkedést tettek az öntvények felesleges rá­ön­tésénél és darabolásánál­ mutatkozó pazarlás megszüntetésére. A Sopiana­­ Gépgyárban nemcsak anyagtakarékossággal, hanem selejtesükkel­léssel is folyik a ver­seny az alkotmány ünnepére. Nemrég két brigád alakult a gyár­ban Tolpak László és Bodor Mi­hály gépformátók vezetésével. A javarészt új munkásokból álló bri­gallok versenyre hívták egymást, hogy melyik gyárt kevesebb selejttel több hantt­örő tárcsát. A verseny eredmé­nye, hogy a július hó végére esedé­kes tárcsák 80 százalékát június hó­napban elkészítették. Üzemek közötti párosverseny eredményei Nagymányokon Nagymányok és Szászvár versenyé­ben Nagymányoké, Hidas és Máza versenyében pedig Hidasé az elsőség. A nagymányoki bányaüzem tervét 103,1 százalékra teljesítette, az igazolatlan mű­szaki milasztások számát pedig hatra csökkentette. Jelentősen csökkentették a 100 százalék alatt teljesítők számát is. Azonban nem értek el a nagymá­­nyokiak eredményt az önköltségcsök­kentésben. A versenytárs, a szászvári akna százszázalékos tervteljesítés mel­lett mintegy 31­ százalékkal csökken­tette az előző hónaphoz viszonyítva az igazolatlan mulasztók számát. Ki­maradtak a szászvári bányászok a vállalástól a 100 százalékon aluli telje­­sítm­én­yek­ miatt és az önköltség csök­kentésében. A mázai bánya az egyetlen a nagy­mányoki aknák között, ahol két szá­zalékkal sikerült az önköltséget csök­kent­eni. A tobbi vállalási pontot vi­szont nem tudt­a a bányaüzem telje­síteni és tervének teljesít­ésében is 2,6 százalékkal az előirányzat alatt ma­radt az üzem. A Hidasi bányaüzem viszont tervét 100,3 százalékra telje­sítette, de egyéb vállalását csak rész­ben valósította meg, úgy, hogy a nagymányoki bányaüzemeknél még komoly feladatok vannak, hogy győ­zelem­re vigyék az alkotmány­t és a Bányásznap tiszteletére indított ver­senyt. Tíz századai emelik teljesítményn­­ek a Szigetvári Cipőgyár fiataljai a VII tiszteletére Közel 100 fiatal dolgozik a Sziget­vári Cipőgyárban. Közülük nyolcva­nan hosszúlejárat­ú versenyben vannak egymással. Nemrég elhatározták, hogy a VIT tiszteletére valamennyien 10 százalékkal emelik teljesítmé­nyüket. Az üzem fiataljai között mintegy 10—15-en, — akik újabban kerültek a gyárba, — ma még 85—90 százalék között teljesítenek. A jó­ dolgozó if­júmunkások elhatározták, hogy átadják munkamódszerüket tár­saiknak, hogy a VIT-ig egy 100 százalékon alul teljesítő fiattal se legyen a gyárban. Gyarmati József eztahánovista talp­­szabász a legjobb ifjúmunkások egyi­ke. Állandóan 150 százalék feletti ter­me,, és már szeptemberi tervén dolgo­zik. A VIT tiszteletére­­vállalta, hogy Juhász Ferenc ifjúmunkásnak átadja munkamódszerét, aki eddig 70—75 százalék alatt­ teljesítet . • A m­unka­­módszerátadás nyomán Juhász Ferenc ma már 118 százalékra teljesíti nor­máját. A Cipőgyárban június végére 202-re emelkedett azoknak a fiatalok­nak a száma, akik a VIT tiszteletére tett felajánlásukat 100 százalékra tel­jesítenék. Petőfi-akna bányászainak versenye A vasas­ bányászok versenyében­­az utóbbi napokban a legjobb eredményt a Sárkrfej és bányászai érték el. Az igazolat­lan mulasztásokat minimális­ra csökkentették és a csapat jelentő­sen előrehaladt tervének teljesítésé­ben is. A csapat tagjai a Bányásznap tiszteletére vállalták, hogy 350 csille szénnel termelnek többet népgazdaságunknak. A csapat jó munkával máris túlteljesítette vállalását és 498 esidle­­szénnel termelt többet június 20-ig. A Nimsz-fejtés bányászai is igyekez­nek, hogy behozzák a lemaradást. Iparosverse­nyben állnak az István­­aknai Koral-fejtéssel. Az utóbbi na­pokban a Nimsz-fejtés bányászai hat százalékkal emelték termelésüket. Az egyéni versenyzők között a leg­jobb eredményt Eifer Átadás elővájá­­si vájár ért el, aki nehéz munkakö­rülmények között 159,3 százalékra teljesítette előirányzatát, terv­ teljesíté­sével már augusztus 14-énél tart. Pá­rosversenytársa ,a testvére Eifer Lő­rinc elővárosi vájár, aki az utóbbi hetekben több mint 20 százalékkal emelte termelését és már menközc­li élenjáró bátyjának eredményét. 1351 JÚLIUS 1 Az összeesküvés tanulságai Amit izv. Zsivkó Lukácsié kátolyi délszláv dolgozó parasztasszony már megértett A Grósz-per valamennyi vádlottig bevallotta, hogy Tito fasiszta bandá­jától is vártak segítséget a magyar dolgozók ellen, népköztársaságunk el­­­len. Gró­sz így vallott szenvtelen han­gon. Farkas azt mondta, hogy azért kívánják sürgősen­­az amerikaiak or­osz nyilatkozatát, mert a legköze­lebbi jövőben várnak jugoszláv tá­madást Magyarország ellen és akkor rövid időn be­ül aktuális lehet az ál­lamfői tisztség elvállalása." Farkas elmondotta: ,,A mi összeesküvésünk során elhangzott beszélgetésekből tud­tam, hogy Titoéktól is vártak csapa­tokat.“ És beszéltek erről a többiek. Titoéktól vártak „segítséget“ szörnyű terveik végrehajtásához. Tito világa. — ezt akarták elhoz­ni Grőszék. Ez a világ valóban az ő világuk, megfelel álmaiknak, vá­gyaiknak. Endrédy Vendel zirci apát inzulinnal fek­etézett éppen akkor, amikor a betegeknek igen nagy szük­ségük lett volna erre a fontos gyógy­szerre. Pimasz aljassággal vallotta be. ..Körülbelül hatvanezer forintot kerestünk ezen az üzleten“. Titoéknál senki nem büntetné ezt a cselekedetet. Ott a spekulánsok, fe­ketézők szabadon, a fasiszta hatósá­gok támogatásával rabolják a do­go­zó nép filléreit. Egy szakmunkás ha­vi keresete 2000 dinár körül mozog. A legrosszabb minőségű kész férfiru­ha ára Kragnjevácon 6000 dinár, de, mire a spekulánsok kezén Belgrádba jut, már 13 ezer dinár lesz. Egy bel­grádi spe­kuláns nemrég Apatinban 2.200 dinárért vette a rossz minőségű cipő párját és anélkül, hogy az ,.árut“ látta volna, páronként­ 5000 dinárért a belgrádi Triglav-üzemre sózta. A­­ jugoszláv munkások szörnyű nyomorban sínylődnek. Egy belgrádi ifjúmunkás átlagos fizetése 1050 di­nár havonként, s ugyanakkor a Pöttyökből álló „üzemi étkeztetésre“ 1200 dinárt kell fizetnie, a dolgozó parasztoknak utolsó állatait is elra­bolják, utolsó szem gabonáját is el­viszik, hiszen Tito 25­­országnak szál­lítja­ ki a néptől elrabolt élelmiszere­ket. A dollárokért drágán kell fizet­ni. A dolgozó parasztokat kényszer­­munkára hurcolják. Vardistyeben, Jajceban, Zavidovicsiban, és Delnici­­ben is ugyanazt lehet látni: a kény­szermunkára hurcolt dolgozó parasz­tok üres zsákkal a hátukon, kezük­­ben baltával, forró gyűlölettel néznek fegyveres őreikre. A barakok egy­­egy kis szobájában­­30- 40 embert zsúfolnak össze. Takaró nélkül, ru­hástól fekszenek a szalmán. Enni csak akkor esznek, ha tudnak maguknak főzni valamit. Kozmeta községben a rendőrök el akarták vinni a parasz­tok utolsó­ birkáját. A parasztok ször­nyű elkeseredésükben megölték a két rendőrt. Ak­i szólal mer a banditák rablá­­sai ellen, azt azonbn, elhurco­ják. Ms­rszin táetáj, a belgrádi albán kö­vetség tagja, akit Rankovicsék hosz­­szú ideig a börtönökben kínoztak. .Ki­­szabadulása után ezt írta a többi kö­zött: Nincs olyan nap, hogy Ranko­­vics janicsárjai ne hoznának be ezek­be a börtönökbe új áldozatokat. A titoista terror elhomályosítja a hile­­rista rémuralmat is. ■ Az UDB autói éjjelnappa száguldoznak Jugoszlá­via városaiban, falvaiban. A lakos­ság kétségbeesve nézi ezeket a zárt autókat, melyeken minden éjjel szál­lítják a hírhedt Glavnyacsóba az ál­dozatokat. Ezt a­ börtönt még a törö­kök építették de a tiloisták alapo­san­ kibővítették. A nép ,­Rankovics poklá“-nate nevezte el.“ Ezt a világot szánták nekünk az összeesküvők. Tito janicsárjait vár­­ják, az éhséget, nyomort, börtönt a dolgozó népnek, a a korlátlan speku­lációs, rablási lehetőséget saját ma­guknak. Tervük ne­m sikerült, mert Pártunk éberen őrködött, mert né­pünk, hazánk erősebb, mint az ösz­­szeesküvők voltak De ellenségeink ■j szándékaikról nem tettek le. Ügynöke­ik itt vannak közöttünk: a Horthy, világ maradványai, jobboldali szo­ciáldemokraták, papiruhába öltözött, még le nem leplezett kémek és gyil­kosok, fogukat csikorgató veszett kud­iákok. Dolgozó népünk nem akarja szabad életét elveszíteni, nem kér Titoék vi­lágából, a jövőben is el fog bánni, az ellenséggel bármilyen módon, bár­milyen köntösben is próbálkozzék tá­madni. Mi a módja ennek? Minde­nekelőtt az, hogy erősítsük országun­kat, hazánkat, néphadseregünket, hogy az ellenség kedvét elvegyük mindenféle támadási kísérlettől. A haza erősítés­e, k­ezén kell minden eddiginél fokozottabban mun­kálkodnunk, ez az összeesküvés egyik igen fontos tanulsága. Ezt teszik bá­nyászaink amikor egymásután szer­­vezik meg az új ciklusos sejtéseket, mint Garai József elvtárs csapata a szabolcsi bányakerületben. Több sze­­net adnak,­­ újra ítélnek ellenség­e­­ink és megbízóik felett. A hazát erő­sítik dolgozó parasztjaink,­­ amikor sz­­mveszteség nélkül takarítják be a gabonát, amikor teljesítik beadási kötelezettségeiket. Kátoly községet nagyrészt délszláv dolgozó parasztok lakják. Kátoly délszláv dolgozó pa­rasztjai már megértették a banditák leleplezésének ezt a nagy tanulságát és elsők a megyében a tojás- és ba­­romfibegyűjtési versenyben. Egész évi baromfibeadási kötelezettségüket az előírt 10 százalék helyett máris 33,8 százalékra teljesítették, lojásbeadási tervüket pedig az előírt 70 százalék helyett 134 száza­ékra. És ebben ez eredményben benne van minden gyű­löletük, amit azok iránt éreznek, akik a Tito-fasisztákat várták, akik az UDB-osokat akarták nyakunkra hoz­ni. Az ellenség cselekedeteinek­­ fel­ismerése, a haza erősítésének, védel­mének­­felismerése vezette özv. _ Ká­­­csics Györgyné délszláv dolgozó _ pa­­raszta­sszonyt, amikor 1’02 százaékra teljesítette tojásbeadását. Ez vezette­ özv. Zsivkó Lukácsnál, aki tojásbe­­adását 100 százalékra, baromfibeadá­sát 35 százalékra teljesítette máris. Ez vezette a kátolyi és más község­­hezi dolgozó parasztok ezreit is.. De még nem mindenki értette meg világosan hogy miről van szó. . He­­lesfa községben Bozó Imre nyolchol­das dolgozó paraszt se tojásból, se baromfiból nem adott még be, semmit Prebanics József 11 holdas dolgozó paraszt tojásbeadási kötelezettsége 310 darab. 51-et adott be, baromfiból pedig nem adott be semmit. Becsületes dolgozó paraszt mind­kettő. Tudná is teljesíteni a­­­­kötele­zettségét minden nehézség nélkül. Mégsem tették­ még meg eddig. Bozó Imre és Prebanics Jóisse sem akarják Titoék janicsárjait drág­a hazánk földjén látni, szabadon, bé­kében akarnak élni ők is. De nem értették meg, hogy mi az ő egyéni, személyes feladatuk a nagy harcban, mely hazánk, békénk védelméért, fo­lyik. Nem magyarázták meg nekik még világosan, hogy a hazát, védeni, a békét védeni annyit jelent, mint erősíteni az országot, hogy az é­l­etv­­ég visszarettenjen ettől az erőtől Olvassa el Bozó Imre, Prebanics József és minden dolgozó paraszt, aki még nem tett eleget beadási kötele­­zettségének újból Grősz és bandita, társai vallomását és gondolkozzanak azon: kik örülnek az ő késlekedé­süknek, kiknek használnak vele? Világos választ kapnak a kérdésre: Titoék és mindenféle szövetségeseik örülnek csak ennek. Bozó, Prebanics és a többiek ne késlekedjenek egyetlen órát sem.­­ Sújtsanak le újra az ellenségre. Grő­szék megbízóira, válaszoljanak félre­­érthetetlenül Titoéknak: nem és nem! Erősítsék hazánkat, népünket azzal is, hogy maradéktalanul és azonnal teljesítik beadási kötelezettségüket. A kistót­falusi tszcs válasza : Hét nap alatt végzik el az aratást! Gyönyörűen süt le a nyári nap június 25-én a kistótfalusi „Előre a job­blétért“ tszcs tizenöt pár aratójára, örömtől sugárzó arccal, nagy lendü­lettel vágták az őszi árpát. — Mi azzal válaszolunk a haza­áruló, álszent banda terveire — mond­ja Tóth Mihály, a tszcs párttitkára, — hogy az összes aratást nem tíz nap alatt fejezzük be mint ahogy azt vál­laltuk, hanem hat nap alatt. Ebéd után valamennyien hozzá lóg­nak a búza aratásához. Elsőnek Kiss György brigádvezető vágta bele ka­száját a hatalmas búzatáblába. Dűl­nek szépen sorba a nehéz kalászoktól ingadozó búzaszálak. — Ez megad jó 12 mázsát holdan­ként — mondja Erdei József csoport­tag — Én mikor egyéni gazda voltam, teljesérésben kezdtem el aratni és ke­resztenként 35—40 kiló búzát arattam. De amit vetőmagnak előbb arattam viaszérésben vágva, az 70 kilót, fizetett , keresztenként. "Ebből is megtanultam, , hogy viaszérésben helyes a búza ara­tása. A tszcs párttitkára Tóth Mihály tudja mi a párttagok kötelessége is arra neveli a csoport többi párttag­ját is, hogy példamutatásukkal mu­tassanak utat a dolgozóknak.­­ A munkában élenjárnak Illés Já­nos 140 százalék, és Fejszés Sándor 120 százalék teljesítménnyel. Ered­ményeiket elősegíti a jó m­unkaszerve­­zés, az hogy a­z érvét a br­­átlóktól kezdve egészen az egyénekig felbon­tották, a párttagokat egyenlően osztot­ták el a munkacsapatokban, akik ott folytatják nevelő és példamutató mun­kájukat. a

Next