Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)
1954-06-20 / 145. szám
2 ÍNAPLÓ A kuhlkság korhilexusának p politikájáról Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata előtt a falusi osztályharcban is számos hibát követtünk el. A falusi osztályharcban a politikai munka helyett adminisztratív intézkedéseket helyeztük előtérbe, melyből nem egy helyein súlyos kárait származtak. Emiatt a korlátozás politikája sok helyen a kulákgazdaságok felszámolásává fajult. A falusi osztályharcot helyenként a kulákság elleni önkényeskedésekkel, zaklatásokkal cseréltük fel, amelyre példák a bogádmindszenti és vajszlói esetek, ahol meg nem engedett módon folytatták a kulákság elleni „harcot." Az ilyen „módszerek", nem egyszer a középparlasztókat is sújtották és sértették a becsületes dolgozó parasztok egy részét is. Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztságnak nyújtott sokoldalú gazdasági és politikai támogatásával a S kulákkorlátozás helyes, törvényes útjának megmutatásával döntő politikai fegyvert adott a középparasztsággal való szövetség megszilárdításához és a kulákság elszigeteléséhez. Baj az, hogy a fegyvert sok helyen még nem tudják jól forgatni, a kis- és középparasztság sokoldalú támogatását nem kötik össze a kulákkorlátozás helyes végrehajtásával. Sok esetben párt- és állami szerveink tétlenül nézik a kulákok törvénytelen kísérleteit, zaklatásait, amit termelőszövetkezeteinkkel és állami szerveinkkel szemben folytatnak. Egyesek a szocialista törvényességre hivatkozva igyekeznek visszaszerezni elvesztett kétes tulajdonukat és azt nem egy esetben állami szerveink is támogatják. Ismeretes, hogy Nagy Imre elvtárs nem egyszer az ügyvédi munkaközösségek tagjai, illetve egyes ügyvédek is támogatják. A hegyszentmártoni községi tanácsot Parts Ferenc pécsi ügyvéd szólította fel, hogy Kassa József kuláknak adják vissza a volt ingatlanait. A kulákság követelőzéseit egyes állami szerveink is támogatják. Vajszlón a tanácstitkár tett javaslatot: adják vissza a kuláknak a földművesszövetkezet kezelésében lévő darálót, mert az úgysem fizetődik ki a földművesszövetkezet számára. Kásádon a termelőszövetkezet tulajdonában lévő darálót a tanácselnök segített a kulák kezére visszajátszani, ő harcolt, hogy a termelőszövetkezettől elvegyék a darálót. Amikor a daráló termelőszövetkezetnek való visszaadására kapott utasítást, azt sem hajtotta végre a megadott határidőre. Mi az oka ennek a passzivitásnak, miért tűrik el helyenként a kulákok politikai mesterkedéseit, törvénysértéseit, miért támogatják őket egyesek? Egyik oka a liberalizmus, békülékenység, ami az utóbbi időben elterjedt falusi pártszervezeteinkben és állami szerveinkben. Egyesek még ma is azt hiszik, hogy a kuláklista megszüntetése a kulák korlátozás megszüntetését is jelenti. Ez a káros nézet egyengeti a kulák befolyását a falu politikai életére, s bátorítja a paraszti és szövetkezeti vagyon jogtalan eltulajdonítására. A passzivitás, a kulákkal szembeni „semlegesség" leggyakoribb oka a politikai bizonytalanság és a tájékozatlanság, ami onnan ered, hogy pártszervezeteink, állami szerveink egy része még mindig nem tisztázta: mit jelent a kulák gazdasági és politikái korlátozása az új szakaszban, melyek a fő sajátosságai? Nem tanulmányozzák állandóan pártunk parasztpolitikáját és így nem is értik annak lényegét, melynek következtében nem is tudják alkalmazni a gyakorlatban. A mi pártunk a falusi osztályharc kérdésében szilárdan a lenini hármas jelszó alapján áll. A Lenini hármas jelszó: Szóbeszéde után az ellenség, a kulákok szarva megnőtt, viszont funkcionáriusaink visszavonultak, meghátráltak az ellenség előtt. Számos vezető bizonygatta, a kulák „igazát“, valósággal segítette őket. A pillanatnyi megtorpanáson felbátorodva minden rendű és rangú ellenség támadásba indult, különösen a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és tanácsaink ellen. A régi állapot visszaállítására adták ki a jelszót. Szavakban a tagosítás visszaállítását mondták, de a támadás nagyobb célért, a szocialista szektor, az államapparátus ellen folyt. A kulákok és egyéb ellenségek törekvése az volt, hogy visszaállítsák megszakadt régi kapcsolataikat növeljék befolyásukat elsősorban a középparasztok és a termelőszövetkezetekből kilépettek között. Diósviszló községben közvetlenül Nagy Imre elvtárs beszéde után az italboltban gyűltek össze a kulákok. Dorbézoltak és kijelentették: „Eljött a mi időnk, többé nem vagyunk kulákok.“ Napjainkban is találunk olyan helyet, mint Gyűd, ahol a kulákok részt vesznek a tanácsüléseken. Egyízben egyik felszólalt, nyíltam az adófizetés ellen agitált. Drávaszabolcson a termelőszövetkezet tagjait igyekeznek befolyásuk alá vonni, hogy azok támogassák őket vagyonuk visszaszerzésében. A becsületesen teljesítő dolgozó parasztokat igyekeznek lebeszélni az adófizetésről és begyűjtésről és ugyanakkor, mint Csamóta községben is, akulákok nem fizetnek adót és nem teljesítik a beadást. Büszkén híresztelik: „Ebből még semmi bajunk sem történt." — Mattyon a termelőszövetkezetből kilépettek kölcsönkérték a tsz gazdasági felszerelését és az ellenség sugalmazására azok visszaadását meg is tagadták. Ezt az illetékes szervek ■ hónapokig tétlenül nézték. Jordam támaszkodj a szegényparasztra, köss tartós szövetséget a középparaszttal és szüntelenül harcolj a kulákság ellen. Ez a jelszó ma is érvényben van és alkalmaznunk kell jelein fejlődésünk adott szakaszának megfelelően. Az elmúlt években a mezőgazdaság szocialista átszervezése során jelentős számban léptek szegényparasztok és középparasztok is a termelőszövetkezetekbe. Ezért a szegényparasztságra való támaszkodás gyakorlati alkalmazásánál elsősorban a termelőszövetkezetet és szegényparasztságot kell szem előtt tartani. Nem úgy, mint Hegyszentmárton községben, ahol a szegényparasztokat mindenből kisemmizik, azért, mert most a középparasztság megnyerése a fő cél. A középparasztság megnyeréséért akkor tesszük a legtöbbet, ha szilárdan támaszkodunk minden munkánkban a termelőszövetkezeti és szegényparasztságra, szüntelen harcot folytatunk a falusi kizsákmányolók, a kulákok és minden rendű és rangú ellenség ellen. A kulákság elleni harc során különösen falusi párt- és állami szerveinknél sok esetben kérdezik: „Ki a kulák?“ Kuláknak kell tekinteni mindazokat, akiknek 25 kát. hold földje és földjük kataszteri értéke 350 aranykorona vagy ennél több, valamint azokat, akiknek ez megvolt, kizsákmányolást folytattak, vagy ma is folytatnak. Mezőgazdasági járulékot és progresszív beadást azok a kulákok kötelesek fizetni, akiknek 25 kát. hold földjük és 360 aranykorona értékük van, valamint azok is, akik egy vagy több állandó mezőgazdasági alkalmazottat tartanak, függetlenül földjük és aranykorona értékük nagyságától. Azokra a kulákokra, volt nagygazdáikra és más kizsákmányolókra, akik gazdaságukat oly mértékben csökkentették, hogy földjük vagy kát, tiszta jövedelmük a fenti mértéket nem éri el, a fejlesztési járulék, a progresszív beadás nem vonatkozik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ők ezáltal nem kulákok és azt sem, hogy „jó kulákok.“ Azzal, hogy földjük, vagyonuk egy részét, vagy az egészét átadták, még nem változott meg ellenséges érzületük népi demokráciánkkal, népünkkel szemben. Éppen ezért párt- és állami szerveinknek velük szemben is alkalmazniuk kell a politikai megkülönböztetést. Továbbra sem vehetjük fel őket a szövetkezetekbe, társadalmi szervezetekbe, ezentúl is meg kell védelmeznünk pártszervezeteinket és állami szerveinket ezektől az elemektől. A kulákság fenti meghatározása csak vezérfonal, segédeszköz annak megállapításához, hogy ki a kulák, de egyáltalán nem teszi feleslegessé a lelkiismeretes, egyéni elbírálást. Csakis gondos, körültekintő egyéni elbírálással érhető el, hogy a politikai és gazdasági korlátozás alól egyetlen kulák se bújhasson ki. Milyen módszerekkel harcoljunk a kulákság ellen? Nem olyan módszerekkel, mint amilyennel az 1953. júniusi párthatározat előtt, amikor önkényeskedések sorozatát követték el egyes funkcionáriusaink, mellyel nem egy esetben a szegényparasztság és főleg a középparasztság sajnálkozását váltották ki a kulákkal szemben. Pártszervezeteinknek, állami szerveinknek fontos és felelősségteljes feladata, hogy a párt útmutatásának megfelelően élesen különböztessék meg a kulákot a középparaszttól, tisztázzák és magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ki a kulák, miért ellenség a kulák. A korlátozás helyes alkalmazásának legjobb fokmérője az, hogy milyen mértékben, mekkora aktivitással támogatja azt a falu dolgozó népe, különösen a középparasztság. A kuláksággal szemben mutatkozó liberalizmust, megalkuvást fel kell számolni. Ez elsősorban a párt és állami szervek feladata. Széleskörű agitációs munkával el kell érni, hogy mindenütt elszigeteljük a kulákokat, csökkentsük, megszüntessük befolyásukat a szegény- és középparasztokra. A kulákokkal és egyéb ellenséges elemekkel cimboráló funkcionáriusokat pedig felelősségre kell vonni. A kulákság politikai és gazdasági korlátozásának végül fontos teendője, hogy vaskövetkezetességgel szerezzünk érvényt a törvényességnek. A szocialista törvényesség forradalmi törvényesség, amely a proletariátus diktatúráját a fejlődés adott szakának megfelelően juttatja kifejezésre. Ezért állami szerveink szerezzenek érvényt elsősorban a kulákoknál az állammal szembeni kötelezettségek maradék nélküli teljesítésének. Pártunk élesen fellépett és fellép a jövőben is a hatósági önkény bármilyen megnyilvánulása ellen. De határozottan fellép a törvényesség betartása, az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítése érdekében is. Nem szabad eltűrni, hogy a kulákok, akik a szabadpiacon értékesítik terményeiket, — ezen keresztül jelentős jövedelemre tesznek szert — hónapról-hónapra nem teljesítik adó- és beadási kötelezettségeiket és nem egy esetben nem megfelelő időben és minőségben végzik el a mezőgazdasági munkákat. El kell érni és biztosítani, hogy a kulákok maradék nélkül eleget tegyenek adó- és beadási kötelezettségeiknek. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, úgy az illetékes szervek a fennálló törvényes rendelkezések értelmében biztosítsák a tartozások maradék nélküli behajtását. Ezek a legsürgősebb tennivalók, melyeket a közeli hetekben és hónapokban kell végrehajtani a kulákok és egyéb ellenséges elemek korlátozása, illetve visszaszorítása érdekében. NOVICS JÁNOS a siklósi járási pártbizottság első titkára. A kulákság ilyen irányú kísérleteit Befejezték féléves tervüket Telefonjelentés: A Mohácsi Gépgyár dolgozói ígéretüket túlteljesítették. Nem 10 nappal a határidő előtt fejezték be első féléves tervüket, hanem 12 nappal előbb adhatunk jelentést arról, hogy becsülettel teljesítettük tervünket. HERNÁDI IMRE főkönyvelő. * Vállalatunk első féléves tervét 17- én már 105 százalékra teljesítette. A kongresszusi verseny nagy lendületet adott munkánknak, április és májusban 30 százalékos túlteljesítést értünk el. Vannak olyan dolgozóink, akik hat hónap alatt magasan túlteljesítették tervüket. Kárpáti Mihály elvtárs, az asztalosrészlegnél átlagosan 180 százalékot ért el. Ifj. Gyulai István, a festőrészlegnél 110 százalékos túlteljesítéssel dolgozott. A varrórészlegnél Spiegler Ignácné 170—180 százalékra teljesítette tervét minden hónapban. A visszalépő idő alatt továbbra is eredményesen akarunk dolgozni, hogy minél jobban teljesítsük tervünket. CZENZER BÉLA Pécsi Vegyesipari Vállalat vezetője.* Örömmel jelenthetem, hogy ígéretünkhöz híven, június 17-én, délután 5 órakor befejeztük első féléves tervünket. Azóta terven felül már 1392,4 tonna szenet termeltünk. A visszalévő 10 nap alatt úgy akarunk dolgozni, hogy üzemünket minél több terven felül termelt szén hagyja el. Hat hónap alatt a kejebb teljesítményt a vásárért közül Werb Asám és Czenki Sándor elvtársak érték el, akik tervüket állandóan 20- 25 százalékkal túlteljesítették. A körletek közül dicséretet érdemel Loósz János elvtárs körlete. ZÁTONY LÁSZLÓ üzemvezető, Hidas. 19. juniust. Aratásra készül a megye (Folytatás az 1. oldalról) 1. Az aratás megkezdése előtt elvégezzük a még hátralévő növényápolási és szénabetakarítási munkákat. A cukorrépát és takarmányrépát már háromszor megkapáltutt és az aratás megkezdése előtt mégegyszer megkapáljuk. A kukoricát kétszer kapáltuk meg, a harmadik kapálást is megkezdtük, amit aratásig elvégzünk. A napraforgót kétszer kapáltuk meg a burgonyával együtt és megtöltögettük. A 129 hold lucernát gépi és kézi erővel lekaszáltuk és be is takarítottuk, 50 hold rétünkből visszalévő 35 holdat 19-ig lekaszáljuk. E munkás elvégzésével is biztosítjuk, hogy az aratást zavartalanul végezhessük. 2. 206 hold búzánkból és 50 hold rozsunkból a gépállomással kombájnra és aratógépre 200 holdat leszerződtünk. Árpából 85 holdat teljes egészében kombájnnal, a 60 hold zabból 50 holdat aratógéppel aratunk le, összesen 401 hold őszi és tavaszi kalászosból kombájnnal 206, aratógéppel 130 és kézzel 65 holdat vágunk le. A kézi aratáshoz 20 aratópárt állítunk be, akik a géppel együtt a viaszéréstől a teljes érésig elvégzik az aratást. A 401 hold őszi és tavaszi kalászos learatását a fent felsorolt gépi és kézi erővel a megkezdéstől számított 8 nap alatt befejezzük, a szemveszteséget egy százalékalá csökkentjük. 3. A termelőszövetkezet a gépállomással közösen a két kombájn és egy aratógép részére a területet és a kombájn-szérűt kijelölte. A kombájnokhoz és az aratógépekhez a tsz a szükséges munkaerőt biztosítja, a mag ömlesztett állapotban lévő folyamatos beszállításához pedig vontatót biztosít a gépállomás, amivel 4 zsákoló munkaerőt és két pár fogatot takarítunk meg. A múlt évi tapasztalatból okulva, az idén úgy szervezzük meg a kombájn-aratást, hogy az aratással egyidőben a szalmabehordást is biztosítjuk, ennek érdekében kombájnonként négy-négy fogatot és egy elevátort biztosítunk. A vetőmagparcellát kijelöltük, melyet teljes érésben kombájnnal aratunk le és a többi gabonától teljesen külön tároljuk. 4. A géppel és a kézzel aratott gabona behordását a kombájn-szal-ma behordására biztosított fogatok mellett négy pár fogattal biztosítjuk. A tarló felgereblyézését az aratással egyidőben elvégezzük, erre a munkára állandóan két lógereblyét állítunk rá. Ezzel biztosítjuk, hogy a tarlóhántást az aratással egyidőben végezhessük el. 5. A kombájnnal learatott területen a tarlóhántást kombájnhoz csatolt tárcsával végezzük el. A géppel és kézzel aratott területre a tarlóhántás végzésére a gépállomás két erőgépet biztosít. 6. A takarmánybázis kiegészítése céljából 40 holdon másodnövényt vetünk aratástól számított hat napon belül. A szükséges vetőmagot már biztosítottuk. 7. A gabona tárolásához szükséges raktárakat 20-ig rendbehozzuk és fertőtlenítjük. 8. A gépi és kézi erővel aratott gabona elcsépléséhez 1070-es villany meghajtásos cséplőgépet biztosít a gépállomás, ehhez a munkaerőt a tsz adja. A cséplést 10 nap alatt befejezzük. 9. Az aratás és cséplés ideje alatt a tűzveszély elkerülése végett a tűzrendészeti előírásokat pontosan betartjuk. 10. A termelőszövetkezet begyűjtési kötelezettségét, mihelyt a kombájnnal aratott búza, illetve gabona átvételre alkalmas lesz, azonnal teljesíti. 11. A versenyben legjobb eredményt elérő munkacsapatoknak és tagoknak céljutalmat tűzünk ki, melyet a munka befejezése után adunk át. A verseny állását naponta hangoshíradón és a versenytáblán ismertetjük. A verseny ideje alatt az eredményeket kétszer értékeljük: első alkalommal a másodvetés befejezése, másodszor a cséplés és begyűjtés befejezése után. Ócsárd, 1954 június 15. ) Herke György tsz párttitkár, . . Bartos József tsz elnök , Péter Lajos tanácselnök Tóth Lajos gépállomási párttitkár Tóth György agronómus, Kiss Lajos növ. term. brig. vez. DISZ fiatalok a mezőgazdasági programos megvalósításáért A pécsi járásban három gépállomás van, dolgozói jobbára fiatalokból tevődnek öszsze, így részben rajtuk múlik, hogy a mezőgazdasági határozatot milyen ütemben tudják végrehajtani. A DISZ KV XI. plénumának határozata megjelöli a párt és a kormányhatározatok végrehajtásában a DISZ fiatalok feladatát. E határozat a következőkképpen szól: „Harcoljanak a gépek teljesítő képességeinek kihasználásáért és minden olyan kezdeményezést karoljanak fel, amely a gépek élettartamának meghosszabbítását és teljesítőképességét segíti elő. A szervezetek a mezőgazdaság minden ágában kezdeményezzék a szocialista munkaversenyt és a versenyben az ifjúság széles tömegeit vonják be." A DISZ fiataljaink megszívlelték e határozatot és ennek szellemében láttak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz, a jelen időszakban végzendő növényápolási munkákhoz, valamint az aratás és cséplés előkészületeihez. Erről tanúskodnak azok a tények is, hogy a versenyértékelések során az öt legjobb traktoros között DISZ-fiatalok szerepeltek, sőt több gépállomás legjobb traktorosai a DISZ- fiatalok. Az ócsárdi gépállomáson Csike József 18 éves traktoros. A tavaszi terve 108 normálhold volt, a pártkongresszus tiszteletére 208 százalékra teljesítette tervét. Jó munkájának elismeréséül a DISZ KV dicsérő DISZ-oklevéllel jutalmazta. Szüleinek is megírtuk fiúk hőstettét, s köszönetünket fejeztük ki neveléséért. Csike elvtárs traktora egy műszakos, így mellette munkagépkezelő nincs. Beszélgettünk vele arról, hogyan érte el eredményét. „A munkaidőt a legmaximálisabban kihasználtam — mondta, — a műszakkiesést a legkisebbre csökkentettem, mert traktoromat úgy gondoztam, hogy a kampány ideje alatt javításra nem szorult.” — Ebben segítségére volt édesapja is, aki a fia után vitte a meleg ételt a határ legtávolabb eső részére is elment, hogy arra az időre se kelljen megállni a traktorral. Sőt, ebédidő alatt édesapja hordta a vizet a hűtőbe. Az ócsárdi gépállomáson Csike elvtárs eredményéhez hasonlót ért el Vogen Ferenc DISZ-titkár és Kreil Nándor DISZ- fiatal. A gépállomás több fiatalja hasonlóan kivette részét a növényápolási munkálatokból is és most készülnek az aratás-cséplésre. A gépállomás DISZ-szervezete aratási munkákra DISZ- brigádot szervez, a cséplőgépek fölött védnökséget vállaltak. A gépállomások DISZ fiataljai vegyenek példát az ócsárdiakról és érjenek el hasonló eredményeket. Növényápolásban szép eredményeket értek el a baksai DISZ szervezet tagjai. Horváth Zoltán DISZ-titkár felkereste Erdősi József tsz-elnököt és Deák József párttitkárt és elmondta, hogy a falusi DISZ-szervezet vállalja 16 hold kukorica kapálását. Horváth elvtárs hozzáfogott a növényápolóbrigád megszervezéséhez és rövidesen a DISZ fiatalok 30 tagú brigádja megkezdte növényápoló munkálatait a termelőszövetkezetben. Muszung Lajos DISZ járási titkár Jól dolgozik, gyarapszik a hetvehelyi Sztálin tsz tagsága A hetvehelyi Sztálin tsz tagjai eddig kétszer kapálták meg kukoricájukat, répájukat és elvégezték a szénakaszálást. A növénytermelőkhöz hasonlóan jó munkát végeznek az állattenyésztők is a szövetkezetben: a gondozott állat állományiból és termékeiből — amellett, hogy a beadást kis híján már háromnegyed évre teljesítették — havonta öt forint előleget fizetnek ki munkaegységenként a tagságnak. Emellett eredménnyel foglalkoznak a melléküzemágakkal: tavasz óta működik a kőbányájuk, ezen a héten pedig mészkemencét állítanak fel. Ez minden égetésnél nyolcezer forint tiszta jövedelmet hoz a cS°portnak. A Sztálin tsz tagjai most azt tervezik, hogy jövedelmükből teherautó vásárolnak. Így addig is, amíg az 6 kilométerre eső vasútállomásig a vasút megépül, ezen szállíthatják termékeiket Szinnyey