Dunántúli Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

2 napi: ö A Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi Szemle ti­zedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége, az alábbi levelet intézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, ar­yikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a fel­adatot tűzte elméleti folyóira­tunk elé, hogy ismertesse és terjessze a marxista-leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a magyar dolgozóknak; tartsa ébren és pél ja népünk haladó hagyo­­m­nyait, tárja fel és bírálja­­ a­ munkánk fogyatékossá­­rát, de mindenekelőtt alkal­­m­aazza a magyarországi viszo­nyokra és fejlessze tovább a tr­n­­ázmus-leninizmus tanítá­s rndkívül fontos és időszerű átok voltak ezek. Akko­­r­ban még pártunk tagjainak nagy része nem ismerte a ’Kommunista elméletet, nem itta, hogy a dolgozó nép har­cának vezetéséhez nélkülözhe­tetlen a marxizmus-len­inizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredmé­nyeket értünk el hazánk szo­cialista átalakításának, az ál­lami és gazdasági építőmun­kának minden területén. En­nek megfelelően nőtt párttag­ságunk és dolgozó népünk po­litikai tapasztalata és képzett­sége. A népi demokratikus ál­lam megteremtéséért és meg­szilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk szé­les tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világ­nézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus-leninizmus iránti érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és párton­­ívüli dolgozók politikai öntu­datának, marxista-leninista v­­­égnézetének fejlesztésében. Következetesen ismertette fő­ként a marxizmus-leninizmus igazságait, addig elért tudo­mányos eredményeit. A felsza­­b­dalás utáni első esztendők­­­ben még nem tudta eléggé hazánk viszonyaira alkalmazni a­ munkásmozgalom nagy ta­rkóinak, Marxnak, Engelsnek, T­eninnek és Sztálinnak a ta­nításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredmé­­nyeket, bár a Központi Veze­­t­őség múlt év novemberi ki­bővített ülése joggal állapítot­ta meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társa­dalmi Szemle munkája elma­radt a párt és a népi demo­krácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka, és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradottsága. Meg kell aka­dályozni, hogy a A m­unkásosz­tály világnézetétől idegen né­zetek tért nyerjenek a párt so­raiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánk­ban. Szocializmust építő hazánk­ban még vannak olyan réte­gek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetük­nél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispol­gári, sőt kapitalista gondol­kodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai állan­dó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus-leni­­nizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demo­krácia fejlődésének új jelei­­t/»»e't, s meg kell oldani a t ’crm­Krta építés sajátos kör­­e' "'"tt. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demo­ 1­­ etikus országok eredményeit s- tapasztalatait is, ami hatal­m­ s <­.og­t"éget ad elméleti l­ob’émánk megoldásához. Ez­­ze párhuzamosan önálló, al­k­otó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejlesz­teni a marxizmus-lenini­zij­ius tanítását. Tisztázni kell egy­részt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei kö­zül melyek az általános érvé­nyűek, nálunk is alkalmazha­tók, másrészt milyen saját vo­násai vannak történelmünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmá­nyozás adhat helyes következ­tetéseket, helyes megoldásokat.­­Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely ál­landóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi prob­lémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és gazdasági ve­zetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, tervezésnek, a munkaszer­vezésnek különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a pa­rasztság helyzetében és gon­dolkodásában, de kihat egész gazdasági és politikai életünk­re. Elméleti munkánknak nemcsak elemeznie kell ezt a hatalmas átalakulást, hanem útmutatásaival, segítenie is. Magasabb elvi-politikai szín­vonalra kell emelni a párt­munkát, mélyrehatóan elemez­ve és általánosítva annak gaz­dag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politi­kai és gazdasági életben vég­bement változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperia­lista tábor belső ellentmondá­sait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának fel­tartóztathatatlan menetét. Tisztázni kell a szocialista ál­lamépítés és jog számos kér­dését. Az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szocialista er­kölcsének fejlesztésére, a bur­zsoá erkölcs még meglévő ma­radványainak leküzdésére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen né­zet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elő­segítsük a népet nevelő szocia­lista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában je­lentős szerep vár a Társadal­mi Szemlére. A Társadalmi Szemle mun­kájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és érté­kelje a tudományok, a politi­ka, gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és a ter­mészettudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit Mind e tudományágak fejlő­dése parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha álla­nak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek isi­ere­te feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai szá­mára — ez a marxista-leninis­ta társadalomtudomány, a tár­sadalom fejlődési törvényeiről a porletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista épí­tés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.” A Társadalmi Szemlének te­hát­­ mind ideológiai mun­kánk egyéb szerveinek is állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gya­korlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szo­cialista jövőnk egészség életerős hajtásaira és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba vissza­húzó tényezők eltakarításában A marxi-lenini elmélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializ­mus építésének fontos fegyve­re. Ezért elméleti munkánknak a szocializmust építő munká­sok, dolgozó parasztok és ér­telmiségiek mindennapi erőfe­szítéseivel eleven kölcsönha­tásban kell fejlődnie. Az elméleti munka csak ak­kor lehet a szocialista építés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen harcol pár­tunk igazáért. Meg kell fogad­nunk Len­in tanácsát: „Keve­sebbet vitatkozzunk a szava­kon". Elméleti munkánknak pártszerűen harcosnak és vi­tatkozónak kell lennie: vitat­koznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elv­társainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémák­nak a marxizmus-leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A marxista-leninista elmélet alkalmazásához és továbbfej­lesztéséhez nemcsak elméleti tudás szükséges, hanem forra­dalmi bátorság is: bátorság ar­ra, hogy eddig még ismeretlen összefüggéseket tárjanak fel, bátorság annak kimutatására, hogy a mai körülmények kö­zött milyen új módon érvénye­sülnek vagy módosulnak egyes klasszikus tételek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármennyire megszokottá vál­tak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideoló­giai munkával szem­ben tá­masztott ezen követelmények teljesítésében. A jövőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus-leninizmus aktív elsajátításának és alkotó mó­don való alkalmazásának, to­vábbfejlesztésének iskolájává váljék, s egyben példamutatá­sával pártos szellemű önálló­ságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik évfor­dulóján azt kívánjuk a Társa­dalmi Szemlének, hogy dolgoz­zék eredményesen a feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pár­tunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, minden téren segítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke meg­védéséért, a szocializmus fel­építéséért folytatott harcában A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. A Magyar Sajtó Napja alkalmábó újságírókat és levelezőket tüntettek ki A Népköztársaság Elnöki I Takács Ferenc, a Magyar Rá- Tanácsa a Magyar Sajtó Nap­­ dió Ifjúság osztásnak távo­“ I­ZGtOIG ja alkalmából kitüntetéseket nők megyei Néplap adományozott újságíróknak, a sajtó munkás- és dolgozó pa­raszt­ levelezőinek. A kitünte­téseket kedden délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke adta át az országházban. Az ünnepségen jelen volt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titká­ra, Mihályfi Ernő nép­művelési miniszterhelyettes, valamint a Szabad Nép szer­kesztőbizottságának, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége elnökségének több tagja. Dobi István rövid beve­zető után átnyújtotta a kitüntetéseket. — Gábor Pál, a Népszava szerkesztőbi­zottságának h. vezetője, Föl­des György, a Ludas Matyi felelős szerkesztője, Rékás Sándor, a Szabad Nép szer­kesztőbizottságának titkára és Kálmán Endre, a Pártélet szerkesztője a Munka Érdem­rend,­­ Tatár Imre, a Szabad Nép pártrovatának munkatár­sa, Diószegi András, a Szabad Nép kulturális rovatának mun­katársa, Siklósi Norbert a mi­nisztertanács titkársága sajtó­­csoportjának vezetője, Mi­hályfi Ernőné, a Béke és Sza­badság képszerkesztője, Szűcs íádor, a Magyar Rádió iro­dalmi osztályának h. vezetője, a Szob­­­. szer­kesztője, Nagy Richárd, a Tur­bo szerkesztője, Bertalan Jó­zsef, a tatabányai VIII. akna dolgozója, a Népszava levele­zője, Tollas Sándorné levele­ző, a debreceni Rákosi-telepi Petőfi Tsz tagja, a Szocialista Munkáért Érdemérem,­­Kiss András, a Ganz vagongyár dolgozója, az Esti Budapest levelezője, Kalocsai Viktor, Béke Tsz tagja, a Pest megyei Népújság levelezője, Nusszer Péter, a Pécsi Csatorna Művek többszörösen kitüntetett dol­gozó­ja, — a Dunántúli Napló levelezője, — Joó István, a makói gépállomás traktorosa, a Viharsarok leve­lezője és id. Kardos János a nádudvari Vörös Csillag Tsz tagja, a Termelőszövetkezet le­velezője, a Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Ezenkívül a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa a sajtó és a rádió számos dol­gozójának a Munka Érdem­érem, a népművelési minisz­ter a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt adomá­nyozta. A kitüntetettek nevében Gábor Pál, a Népszava szer­kesztőbizottságának h. vezető­je mondott köszönetet. 195« FEBRUAR | A jogtalan elsajátítás büntette A burzsoá társadalmi szem­lélet csökevényeitől, az ag­gálytalan szerzési vágytól még nem mentesült ember jól­eső örömet érez, ha idegen dol­got talál. Nem jut eszébe, hogy az ilyen dolog is vagy társa­dalmi tulajdonban áll, vagy munkából származó kereseté­ből vásárolta meg tulajdono­sa, akinek az elveszett tárgyat keresetének más célra szánt részéből kell majd pótolnia. Éppen ezért sok embernek nem jut eszébe az sem, hogy a talált dolog megtartásával bűncselekményt követ el. A régi burzsoá jog ezt a ma­gatartást a magántulajdon vé­delme érdekében rendelte bün­tetni. Szocialista jogunk ugyancsak társadalomellenes­nek minősíti az ilyen magatar­tást és fenntartotta azt a ti­lalmat, hogy a találónak a ta­lált dolgot megtartania nem szabad. Mi ennek az oka? A felelet könnyű. Szocialista jo­­gunk a munkanélküli jövede­lemszerzést minden vonatko­zásban elítéli s ugyanakkor a legteljesebb mértékben védi gazdasági rendünk alapját, a társadalmi tulajdont, de hat­hatósan védi az állampolgá­rok munkával szerzett szemé­lyi tulajdonát is. Ezért érvényes ma is az a büntetőjogi szabály, hogy a talált dolog jogtalan elsajátí­tásának bűntettét követi el és három hónapig terjedhető bör­tönnel büntetendő az, aki ide­gen dolgot talál és azt nyolc nap alatt a hatóságnak, vagy az elvesztőnek át nem adja. Hat hónapig terjedhető börtön a büntetés akkor, ha valaki vétlenségből, vagy tévedésből birtokába jutott idegen dolgot sajátít el jogtalanul. Ma már mindenki előtt is­­meretes, hogy a társadalmi tu­­lajdont dolgozó népünk törvé­nyei fokozottabb büntetőjogi védelemben részesítik s ez abban is kifejezésre jut, hogy a talált, illetve tévedésből vagy vétlenségből birtokolt idegen dolog társadalmi tulaj­donhoz tartozó vagyontárgy­nak tekintendő, az elsajátítás büntetése öt évig terjedhető börtön. Sajnos, elég gyakori a ha­nyag ember, aki elveszti saját értékeit vagy a rábízott dol­gokat. Gyakran előfordul, hogy egy-egy megrakott kocsiról, te­herautóról leesik egy-egy pok­róc, egy áruval teli csomag, vagy zsák. Az ilyen dolgok megtalálói nem válnak azok tulajdonosaivá, hanem tartoz­nak azokat nyolc nap alatt az elvesztőnek, vagy a hatóság­nak átadni, különben bűncse­lekményt követnek el. Ha a tulajdonos egy év alatt nem jelentkezik, a dolgot a találó használatra megkaphatja, sőt később az tulajdonába is át­megy. Külön ki kell hangsú­lyoznunk, hogy amikor a do­log elkallódik, elhányódik, de nem vész el, amikor tehát egy kis kereséssel, utánanézéssel a tulajdonos azt újból haszná­latba tudja venni, nem jogta­lan elsajátításról beszélünk, hanem az ilyen dolog eltulaj­donítása már lopásnak tekin­tendő. Az üzem, raktár, vagy bolt valamely kevéssé hasz­nált részébe, zugába véletle­nül, vagy hanyagságból került tárgy, tehát nem elveszett do­log, annak eltulajdonítása lo­pásnak számít Leltár utáni kiárusítás Pécsett Az állami kiskereskedelem február 1-től 25-ig leltár utá­ni kiárusítást tart. Ezidő alatt sokszáz ruházati cikket 10—50 százalékig olcsóbb áron hoz­A Pécsi Ruházati Bolt kije­lölt üzleteiben a következő árucikkek kaphatók csökken­tett áron: a Sallai utcai 7-es számú boltban: kötöttáru, fe­hérnemű és textilcikkek; a Kossuth Lajos utcai 10-es szá­mú boltban: konfekció, textil, cipő és divatáru; a Kossuth La­jos utcai 12-es számú boltban: férfi-, női- és gyermekcipők; a Sallai utcai 34-es számú bolt­nak forgalomba a Pécsi Ru­házati Bolt kijelölt üzleteiben és a pécsi Állami Áruházban. A leltár utáni kiárusítás ide­je alatt például a­ ban férfi, női és gy­pek; a Széchenyi téri 6-os szá­mú boltban: férfi, női és gyer­­mek konfekciós cikkek; a Kos­­­uth Lajos utcai, 17-es szám­ú boltban: férfi, női és gyermek konfekció. Az Állami Áruház­ban­ cipők, felsőruhák, fehér­neműk, kötött- és divatáruk vásárolhatók 10—50 százalék­kal olcsóbb áron. Névnapok alkalmával szokássá vált már, hogy az „ünnepelt’“ köszöntésénél ráolvassuk a jó tulajdonságait is. Egy­szóval: az érdeklődés központjába állít­juk, így vagyunk most is. Sajtónap lé­vén a sajtó legkiválóbb munkásai di­cséretet, sőt, kitüntetést kapnak, ország­szerte meghitt ünnepléssel emelik ki a sajtó napját a hétköznapokból. ... Csak „valakiről“ — engedtessék meg ez a megszólítás, még ha nem is emberi lényről van szó — még­is meg­feledkezünk: az újságírók és a nyom­dászok kedvencéről (bár gyakran szid­juk is!) — a rotációs gépről.. . Erről a bonyolult, fura „jószágról“, amely ter­metével teremnagyságú helyiséget elfog­lal, s láttán azt hinné az ember, hogy a világ valamennyi csavarja, fogaskereke, hengere ebben a gépben adott találko­zót. Szóval, a rotációsgép ... Igaz, a bemutatkozást kezdhetnénk ott is, hogy az újságíró „felveszi" a ri­portját, — majd cigarettafüstbe burko­lózva a nyers adatokat, élményeket cikké izzadja, — a kézirat­­ aztán az olvasószerkesztőhöz kerül (néha a papír­kosárba ...) — az olvasószerkesztőtől a szedők veszik át a kéziratot, — utá­­ ntg­í­tő tá­r­saink na a kész ólomsorokat egymás mögé rakja a mozőr (nyomdásznyelven: törde­lik az oldalt) — a korrektor kijavítja a nyomdahibákat, — majd ... Nos, de már itt is vagyunk a rotációs­teremben ... Az ólomba öntött félkör­íveket Monostori János bácsi, a gépmes­ter és Arr Károly öntő, fölszerelik a rotációs hengereire és indulhat a gép. .. De ugorjunk vissza az időbe, mond­juk a múlt század második felébe. Az első rotációsgépet még az 1800-as évek­ben Bullock W. nevű angol mechanikus szerkesztette. Körforgógéppel már jóval előtte is kísérleteztek, de nem sok si­kerrel. A betűket csavarokkal erősít­­gették fel a hengerekre, de a nagy for­gási sebesség következtében a betűk ezer felé repültek ... Tehát valójában Bullocké a dicsőség. Pécsett először 1912 augusztus 1-én, csütörtökön indult meg a rotációs gép. Az akkori „Pécsi Napló“ vezércikkben méltatta a nagy eseményt. A cikkíró megemlítette, hogy Szeged, Debrecen és Kolozsvár után vidéken, Pécs városa a negyedik — ahol az új­ságot már rotációs gépen nyomják. Igaz, hogy — no nem ünneprontás vé­gett persze — de az első napok vala­melyik példányszámában egy „kis“ nyomdahiba is csúszott. Felelős kiadó­ként a nyomda igazgatójának, Valkóó Bélának neve szerepelt az utolsó olda­­lján. S egyik nap a betűk „felcseré­­lődtek’“ és Valkó helyett „Vaktó Béla^ jelent meg a lapban. A város legna­­gyobb derültségére ... De az­ rég von“ (Már­mint a történet, mert nyomdáid'*’ most is előfordul még. Tavaly, egy 1*, vidéki lapban például Somogy megye helyett „Samu megye jelent meg. ••­ No de elég a tréfából. Hazánkban 1 1900-ban már 50 rotációsgép működött s ez a szám 1940-ben már 83-ra em­el­­kedett. A Pécsi Szikra nyomda az el­­múlt év végén új rotációsgépet kapott Kapacitását illetően érdemes összeha­­sonlítást tenni. Régebben „Flach“-gépek­ nyomták az újságot. Óránként 1300^ 1400 darab négyoldalas lapot nyomott a „Flach"-gép. Az új rotációs ezzel szemem­­ben óránként 16 ezer lapot bocsájt ki de a nyomáson kívül elvégzi a vágást, hajtogatást, szállítást és a számlálást ötvenes egységekben szedik el a gép*0 a lapokat. A gép pontosan számol, t­eát ennyit a rotációs gépről. Saját napja lévén, igazán meg kell emléke­z­­nü­nk róla, a hű segítőtársról, am­e'I minden éjszaka tiszta, szép nyomású '3' pót ad az olvasók kezébe. - R- *!

Next