Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG­A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM­ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1958 ÁPRILIS 1 A minőségről . Az üzemekben, bányáikban, üzletekben járva gyakran hal­lani arról, hogy mostanában több termék, gyártmány, áru minősége romlott, hogy noha elég sok szó hangzik el a m­i­­nőség javításának fontosságá­ról, ennek egyelőre nem sok foganatja van. E panaszoknak sajnos­­ reális alapja van. Valamennyien emlékszünk még, hogy az ellenforradalom leverése után milyen nagy erő­feszítéseket követelt a politi­kai, gazdaságii konszolidáció, h°gy egy esztendővel ezelőtt a tervek mennyiségi teljesítése is sok nehézség­be ütközött. A mennyiségi tervteljesítés te­rén azóta nagyot léptünk elő­re. Az üzemek, vállalatok többsége elérte, sőt túlteljesí­tette az 1956. évi III. negyed­évi termelési szintet, általában a teljesítmények is kielégíts­ek s a termelési költségek csökkentése terén is vannak eredményeink. Valótlant állítanánk, ha azt mondanánk, hogy a minőség az az egyetlen terület, ahol volt. De csak az első pillan­tásra. Mert — bár való igaz hogy a tervezőjük jó munka végzett — a kivitelezőik lelki­ismeretlen, felelőtlen munká végeztek. Ezeket a darálóka ugyanis olyan forgórésszel sze­relték fel, amelyek már az ön­téskor selejtessé váltak s te­te­jére még a megmunkálásná is tovább rontottak rajtuk. A gyárnak természetesen érdeke hogy a selejtet csökkentse, de sem a minőségellenőrző szer­veknek, sem a kereskedelem­nek nem lett volna szabad megengedni, hogy a gyári „se­­lej­tcsökken­tés“ a vásárlók zse­bére történjen. A selejt csök­kentésének, a minőség javítá­sának nem ez a módja. Ki kell ezen kívül mondani azt is, hogy iparunk fejlettségének­ mai fokán szégyenletes dolog olyan felületesen, rosszul el­készített gyártmányokat áruba bocsátani, amelyek még a 40- 50 évvel ezelőtti gyártmányok színvonalát sem érik el, élet­tartamuk pedig egészen mini­mális, még nem sikerült az 1956. évi ágapotokhoz képest eredményt elérni. Nem így van. Az üze­mek, gyárak termékeinek, gyártmányainak minősége rendszeresen, hónapról-hónap­­ra javul. Meg kell azonban mondani azt is, hogy éppen az ellenforradalom utáni nehéz gazdasági viszonyok miatt egyes gyáraikban és egyes üze­mekben megfeledkeztek arról, hogy a minőségi követelmé­nyek betartása éppen olyan fontos, mint a terv mennyiségi teljesítése, hogy amikor a drá­ga alapanyagokból rossz, vagy kevésbé tartós cikkeket ál­lítanak elő s ezeket különböző fondorlatok segítségével még értékesítik is, komoly gazda­sági, politikai károkat okoz­nak. Nézzük a példáikat. A pécsi bányászok, által kitermelt szén minősége az utóbbi időben nem felel meg a követelmé­nyeknek. A pécsi szénnek ugyanis lényegesen magasabb a pala- és hamutartalma s így alacsonyabb a kalóriaértéke, mint amennyi meg van enged­ve. Mivel jár ez? Először az­zal, hogy a szén­ben lévő palát feleslegesen szállítjuk kilomé­tereken keresztül, míg végül komoly szállítási és mosási költségeket okozva, a palabá­­nyára kerül. Másodszor azzal, hogy a pala nem számít bele a mennyiségi terv teljesítésbe, s így bajok keletkezhetnek e téren is, nem beszélve arról, hogy a termelési érték is ke­vesebb, a bányászok bére pe­dig a minőségi követelmények nem teljesítése miatt alacso­nyabb lesz. A minőség romlása tehát a bányászoknak is, a népgazdaságnak is komoly károkat okoz, s ezt nem is olyan nehéz megérteni. Vannak ennél szemlél­tet­őbb példák is. Vegyük például a legújabb magyar gyártmányú mákdarálókat. Ezek a keres­kedelem által nemrég forga­lomba hozott nagyon tetszetős mákdarálók az első pillantásra jobbnak, tartósabbnak tűnnek, mint amilyen a régebbi típus , a fenti megállapítás nem csak a mákdaráló készítőire­­vonatkozik. Elég gyakori mos­tanában, hogy a konfekció árában benthagyják a fércet, hogy az új ingeikről azonnal leesik a gomb, hogy az új rá­diót még a vásárlás napján el kell vinni javíttatni, hogy a felújított autóról egy hét múl­va már lepattog a festék, hogy gyökereink játékai még az ajándékozás napján hasz­nálhatatlanná válnak stb. stb. Régi és újabb panaszok ezek. Látszólag jelentéktelen apróságoknak tűnnek s talán nem is kellene annyit beszél­ni róluk, ha nem volna egy közös vonásuk, ha nem olyan sok embert érintenének. De beszélni, tiltakozni kell az el­len a hanyagság ellen, ak­i ezekben a hibákban megnyil­vánul, az ellen, hogy sokan még csak a többet látják, de a jobbat nem. Beszélni kell azokról is, akik a minőség javítása alatt a formák, a fazonok megvál­toztatását s nem a jobb, a tar­­tósa­bb anyagot, a jobb és gon­dosabb munkát értik. Az utób­bi időben a gyárak, az üzem­ek igyekeznek gyártmányaikat korszerűsíteni s a kivitelezés­re, a gyártmányok ízléses vagy modern formájának kialakítá­sára is egyre több gondot fordítanak. Van azonban e té­ren is egy súlyos hiba. Még­pedig az, hogy az új, a tetsze­tősebb tonna rendszerint drá­gább, mint a régi. Sajnos egyes gazdasági vezetőiknek még véletlenül sem jut eszük­be, hogy újat, modernebbet és olcsóbbat kellene gyártani. A minőséggel kapcsolatban az említetteken kívül még ezer és ezer probléma van. Meg­oldásuk mind­em­iatt más és más úton szükséges. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a minőség terén még meglévő hibák kijavítása csak ak­kor járt eredménnyel, ha a szűk egyéni, üzemi érdekek helyett minden esetben a tár­sadalom, a dolgozó nép érde­keit érvényesítjük. Megkoszorúzzák a bolgár hősök emlékművét Hazánk felszabadításában a szovjet csapatok mellett bol­gár­ csapatok is részt vettek. Ezért hazánk felszabadulásá­nak tizenharmadik évfordulója alkalmából méltóképpen ál­doznak a bolgár hősök emléké­nek is. Április 1-én, kedden délben ünnepélyes keretek kö­­ssött koszorúzzák meg a bolgár eönök emlékművét Harkány­ban. A koszorúzási ünnepsé­gen részt vesznek külföldi ven­dégek, valamint a budapesti diplomáciai testület tagjai kö­zül is néh­ányan. A bolgár hősök emlékművé­nek megkoszorúzása után, délután 2 óraikor a pécsi köz­ponti temetőben sor kerül majd a jugoszláv hősök sírjá­nak megkoszorúzására is. Lobogózzuk fel a házakat és középületeket! Pécs megyei jogú város ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga felhívja a város közhivata­lait, közintézményeit, valamint a lakosságot, hogy április 4-re gondoskodjanak a középületek és lakóházak fellobogózásáról. • Megváltozott a dísz­szemle főpróbájának időpontja Néphadseregünk április 4-i díszszemléjének főpróbája 1958 április 2-án nem 5, hanem 6 órakor kezdődik. A kiadott belépőjegyek érvényesek, a helyeket legkésőbb 5.40 óráig el kell foglalni.• Az USA atomfegyvert ad Dél-Koreának Phenjan (TASZSZ): Az Egye­­­sült Államok lábbal tiporva a­ fegyverszüneti egyezmény­t,­ atomfegyverrel szereli fel a­ dél-koreai hadsereget.­­ ? ♦ IA Szovjetunió Legfelső Tanácsa határozatot hozott az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek egyoldalú beszüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Szövetsé­gi Tanács és a Nemzetiségi Tanács hétfői együttes ülésén határozatot hozott arról, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az a­tom­és hidrogénfegyver-kísérleteket. A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa üzenetet intézett az Egyesült Államok kongresszusához, valamint Nagy-Britannia parlamentjéhez, ezekben az üzenetekben közli a Szovjetunió kezdeménye­zését és kéri annak támogatását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hasonló tartalmú felhívást intézett a világ valamennyi parlamentjéhez. Az új szovjet kormány Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előterjesztésére a Szovjetunió Legfelső Tanácsa hétfőn dél­utáni együttes ülésén jóvá­hagyta a Szovjetunió Minisz­tertanácsa tagjainak névsorát. Eszerint a Minisztertanács első elnökhelyettese Frol Koz­lov és Anasztáz Mikojan, a Minisztertanács elnökhelyette­se pedig Alekszej Koszigin és Alekszandr Zaszjagyko, to­vábbá Joszif Kuzmin­(ő egyút­tal a Szovjetunió állami terv­bizottságának elnöke) és Dmit­ri­j Usztyinov. Külügyminiszter: Andrej Gromiko, honvédelmi minisz­ter: Rogyion Majinovszkij, pénzügyminiszter: Arszenij Zverjev, belügyminiszter: Nyi­­kolaj Dudorov, külkereskedel­mi miniszter: Ivan Kabanov, a kulturális ügyek minisztere: Nyikolaj Mihajlov, egészség­ügyminiszter: Marija Kovrigi­na, földművelésügyi miniszter: Vlagyimir Mackevics. A Leg­felső Tanács jóváhagyta, hogy Nyikolaj Bulganyin az Állami Bank Igazgatóságának elnöke legyen. A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása A Magyar Népköztársaság küldöttsége 1957. márciusában Szovjetunióban tett látogatá­sa alkalmával átadta a Szov­­etunió Kommunis­ta Pártja és szovjet kormány vezetőinek Magyar Szocialista Munkás­párt és a Magyar Népköztársa­ság kormánya meghívását, hogy viszonzásul látogassanak el Magyarországra. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­­önti Bizottsága és a szovjet kormány elfogadta a meghí­vást és kijelölte a Magyar Népköztársaságba látogató párt- és kormányküldöttség tagjait. A küldöttség tagjai: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. P. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, V. V. Gri­n, a Szovjetunió Országos Szakszer­vezeti Tanácsának elnöke, P. E. Serest, az Ukrán Kommunista Párt Kiev területi bizottságá­nak első titkára, A. P. Boykova, a Szovjetunió Kommunista Pártja Leningrád városi bi­zottsága másodtitkára és E. I. Gromov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége április 2-án indul Moszkvából Magyaror­szágra. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának hétfő délutáni együt­tes ülésén bevezetőben N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára foglalta össze a kolhozrendszer további erősíté­séről, a gépállomások munká­jának átszervezéséről folytatott vita tapasztalatait. Hruscsov elöljáróban megál­lapította, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa által ja­vasolt intézkedések tervezete teljes támogatásra talált mind az össznépi vitában, mind pe­dig a Legfelső Tanács ülésén. Ez a vita megmutatta, hogy a tervezett intézkedések fonto­sak és valóraváltásuk nagy lendülettel viszi előre a Szov­jetunió mezőgazdaságának fel­lendítését, jelentős szerepük van a kommunista építés gya­korlatában. Hangsúlyozta, hogy a vitá­ban felmerült fontos javasla­tokat belefoglalták az elkészült törvénytervezetbe, majd né­hány fontos kérdést ragadott ki a vitából. Először arról szólt, hogyan történjék a gépek át­adása a kolhozoknak. Hangsú­lyozta: ez elsősorban nem gaz­dasági kérdés, nem csupán an­nak kérdése, hogy ki tudják-e fizetni a kolhozok a gépek vé­telárát. A jó kolhozok, ame­lyek szinte azonnal meg tud­ják vásárolni a szükséges me­zőgazdasági gépeket, biztosíta­ni tudják azt is, hogy azokat megfelelően használják fel. A közepes kolhozok ugyan nem tudják azonnal kiegyenlíteni a vételárat, de a helyes fel­használás lehetősége ezekben is megvan. Hruscsov helytelennek mi­nősítette azt, hogy a gyenge, elmaradott kolhozoknak bérbe, vagy ingyenesen adják át a gépeket. Hangsúlyozta, előbb gazdaságilag kell rendbehozniá ezeket a kolhozokat Hruscsov röviden szólt a me­zőgazdaság előtt álló legfonto­sabb feladatokról, kiemelte a gabonatermesztés és az állati termékek hozama növelésének fontosságát Beszédének végén hangsúl­­yozta: a felmerült javaslatok­kal részletesen kell foglalkoz­nia a Szovjetunió állami terv­­bizottságának, valamint az érintett szakmi­n­isztériumok­­nak, mert ezek megvalósítása sok szempontból tovább segít­heti a mezőgazdaság megy­­ék (Folytatás a 2. oldalom) Sok sikert kívánunk a baranyai dolgozóknak a szocializmus építésében! A Pécsre érkezett finn munkásküldöttség vezetőjének nyilatkozata Tegnap héttagú finn mun­kásküldöttség érkezett Pécsre. Meglátogatták a Pécsi Porce­­ángyárat, a Baranya megyei Építőipari Vállalatot, beszél­gettek a dolgozókkal és a veze­­őkkel. Később a Nádor szálló hall­ában felkerestük a finn ven­dégeket és néhány kérdést tet­ünk fel a mai finnországi vs­­zonyokkal és Finnország Kom­munista Pártja munkájával kapcsolatban. A kérdésre Aino Lehtinen elvtársnő, a küldött­­ég vezetője válaszolt. Kérdés: Hogyan fogadták a­inn munkások a magyarország­i ellenforradalom kitörésének lírát? Válasz: Az ellen­forradalom dején a finn polgári sajtó igen észletesen ismertette a ma­gyarországi eseményeket. A nyugati burzsoá sajtószervek elentései alapján megírt cik­­keikben alaposan elferdítették az igazságot. Azt írták például, hogy a magyar sport kiváló­ágai, Csermák, Budai és még sokan mások elestek az utcai harcokban.: . A kommunisták természetb­­en nem hittek a burzsoá sa­jtó híreszteléseinek, hanem a tör­téntek világos áttekintésére és megbízható értékelésére töre­kedtek. Amikor hírül vettük, hogy Mindszentyt kiszabadítot­ták a házi őrizetből és Buda­pestre helyezte át a székhelyét, akkor már világosan láttuk, hogy miről van szó. A finn kommunisták közül elég sokan ismerik Mindszentyt... A kommunista párt csakha­mar ellentámadással válaszolt a burzsoázia támadására. A Finn Népi Demokratikus Unió­ban tömörült haladó erők Hel­sinki, Turku, Tampere, Kerni, Oulu ás más városokban a kü­lönböző rendezvényeiken őszin­te, nyílt szóval segítettek fel­ismerni és leleplezni az ellen­­forrradalmat. A munkások te­kintélyes része már tisztán lát, bár számottevően vannak fél­revezetettek is. Ezek között szívós felvilágosító munkát folytat a kommunista párt. Kérdés: Milyen szerepe van a Finn Népi Demokratikus Uniónak Finnországban? Válasz: A Finn Népi Demok­ratikus Unió tömegszervezet, amelynek legerősebb részét a kommunista párt alkotja. La­pot ad ki Kansan Uutiset (Népi Hírek) címmel, amely min­dennap (tehát hétfőn is) meg­jelenik 12 nagy formátumú ol­dalon, 50 000-res példányszám­ban. (Ez a példányszám na­gyobb a szociáldemokraták központi lapja példányszámá­nál.) A Finn Népi Demokrati­kus Uniónak ezen kívül hét vidéki napilapja is van. A burzsoázia igyekszik meg­akadályozni a kommunista párt tömegrendezvényeit, pár­tunk a polgári pártok ellenállá­sát letörve, végzi a munkáját. A burzsoázia erre terrorintéz­kedésekkel válaszol, Turkuban például több munkást letartóz­tatott és elítélt másfél évre, mert részt vettek egy nagy ál­talános sztrájkban. Most az egész baloldali erőket átfogó mozgalom folyik a kiszabadí­tásukért, a munkások renge­teg tiltakozólevelet küldenek be a köztársasági elnökhöz, a baloldali képviselők a parla­mentben harcolnak értük. Kérdés: Milyen közvetlen célkitűzésekért harcol jelenleg Finnország Kommunista Párt­ja? Válasz: A magasabb bérek, kivívása, a munkanélküliség csökkentése tartozik legköz­vetlenebb célkitűzéseink közé. Amikor eljöttünk, a hivatalos statisztika 78 000 munkanélkü­liről számolt be. A munkanél­küliek száma azonban jóval több, a családtagokkal együtt 3­ 400 000 embert közvetlenül érint ma a munkanélküliség Finnországban. Ez — az ország 4 400 000-es lakosságát figye­lembe véve — igen nagy szám, az 1930-as évek általános vál­sága óta még nem öltött a munkanélküliség olyan nagy méreteket Finnországban, mint napjainkban. Pártunk másik állandó cél­kitűzése: harcolni a béke meg­őrzéséért. Finnország viszony­lagos semlegessége a baloldali erők állandó harcának köszön­hető. A reakciós burzsoázia a semlegesség feladására törek­szik, csatlakozni akar a Skan­dináviai­, illetve Európai Kö­zös Piachoz. A finn nép túl­nyomó többségének határozott kívánsága, hogy az ország egyikbe se lépjen be. A Finn Népi Demokratikus Unió en­nek szellemében harcol a sem­legességért. Kérdés: Milyen benyomáso­kat szereztek Magyarországon? Válasz: Meglepődve és meg­elégedve láttuk, hogy az ellen­­forradalom pusztításai után ilyen gyorsan talpraállt az or­szág és az élet visszatért a rendes kerékvágásba. Bár a magyar elvtársak azt mondják, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniök, a látottak után biztosak vagyunk abban, hogy e nehézségeket hamarosan le­gyűrik. Sok sikert kívánunk a Baranya megyei dolgozóknak a szocializmus építésében! — fejezte be nyilatkozatát Aina Lehtinen elvtársnő. ■O W

Next