Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

2 NAPLÓ Gromiko nyilatkozata az atom- és hidrogén­­fegyver-kísérletek megszüntetéséről Moszkva (TASZSZ) A Szov­­génbomba máig sem mentett atomháborús veszély csökken- nak szembe a nukleáris kísér­­letunió Legfelső Tanácsa két meg ötmillió-háromszázezer féléhez. letek végleges megszüntetésé­hazának hétfői délutáni együt- amerikait a munkanélküliség- Gromiko hangsúlyozta, hogy re irányuló általános köveze­tés ülésén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter nyilat­oz atom- és hidrogénfegyver­­léssel. Gromiko kijelentette, hogy a kísérletek beszüntetésére vo­ A szovjet kormánynak meg­könnyen megvalósítható, te­­ver-kísérletek általános meg­­ki­tette arra, hogy ezidesze­­szüntetése fordulatot idéz elő a rím­ mindössze három állam nemzetközi kapcsolatokban az o­kozatot tett az atom- és hidro- Szovjetunió Minisztertanácsa na­tkozó megegyezés aránylag győződése, hogy az atomfegy­­ven fegyverkísérletek megszün- minden módon igyekszik elő- --- - - Ért'­k­tetéséről: segíteni a nagy cél megvaló-A Szovjetunió — mondotta válását; azt, hogy az emberi-______ _____ ____ ______ ___________­­ — az atom- és hidrogénfegy-­és megmeneküljön az atom- rendelkezik ilyen fegyverrel, államok közötti bizalom és té­veirel rendelkező hatalmak háború veszélyétől. Ezért jó­ a Szovjetunió, az Egyesült Al- -kés együttműködés javára, között sajnos az egyetlen or­­vosolja a Szovjetunió legfelső fantok és Nagy-Britannia. Az­ A nemzetközi helyzet megja szag, amely hajlandó minden tanácsának, hogy a Szovjet- van tehát szó — mondot- vitájára irányuló tevékeny in haladék nélkül aláírni olyan unió ezen az úton első lépés­­t ad — hogy ez a három haza­­tézkedésekre igen sürgősen egyezményt, amely véget vet­ként egyoldalúan szüntessen be r ám állapodjék meg egymás- szükség van — mondta Grami­­az atom- és a hidrogénbom- mindenfajta atom- és hidrogén sah és akkor a kérdés megoldó- ko­d, mert a nemzetközi szín­­hákkal végzett kísérleti rab- fegyver-kísérletet a dott. padom olyan erők működnek hántásoknak. Ha az Ál­lamok Amerikai Egyesült Olykor azt kell hallani — amelyek makacsul éppen az el- Tisztában vagyunk azzal — -18 Nagy-Britannia folytatta Gromiko — hogy az lentétes irányba taszítják . -------csatlakoznék a Szovjetunióhoz atom_ ^ hidrogénfegyver- világot, és a maga részéről elhatározná kísérletek folytatására Angiva- Ezeknek az erőknek a tevé­folytatta a szovjet külügymi veSégetek^ megtümtéL kfe^Tek'tie^zünteS^k1 I&n RZÜkséfie- amely el_ kenységét meggyőzően bizony­ még nem jelenti az atomhábo- maradt ezen a területen s tóttá a napokban az a hataro­m­ vészél­yének- teli« kiku­szö kor végre megoldóknak a nap­­y L°ek- ív . kikU­­jainkban minden népet mély-most utól akarja érni a Szov­­zat, amelyet a Német Szövet­­jetuniót és Amerikát. Különös­ségi Köztársaság szövetség­segesen aggasztó kérdés, egy­ indoklás. Valójában hol van gyűlésében a kormánypártok szer s mindenkorra vegetéme­ biztosíték arra, hogy ha a szavazataival elfogadtak, a ^Clfer^e^1 stomfegyver nukleáris kísérletek folytatód-• amely felhatalmazza a Nemes robbantások­­nak, akkor az angolok fel­ét- Szövetségi Köztársaság koz-Természetesen — jegyezte­lenül behozzák elmaradásukat mányát, hogy atom­ és rakéta meg Gromiko — ha más atom és nem maradnak le még jobb fegyverrel lássa el a nyugati lő­­fegyverrel rendelkező ország­ban? A verseny verseny, és itt mer fegyveres erőket, sok kormánya nem hajlandó mindegyik fél nyilván erőre­ A szövetségi gyűlés március válaszolni a Szovjetunió ké­­­szítéseket tesz, hogy ne marad­ 26-i határozata teljesen meg­­deményezésére, hanem folytat­­jon le. " nyit minden zsilipet a nyugat­ra az atom- és a hidrogén- különös — mondotta Gro- német militaristák atomfegy­­fegyver robbantásokat, úgy miko­r, de tény az, hogy a vetkőzése előtt, ezek után a Szovjetuniónak az nukleáris fegyver-kísérletek Azok, akik ma a nyugatn­­­kormány nem mutat hajlandó­ atom­kísérl­etek • ügyben sa- megszüntetéséről szóló egyez­­met hadsereg atomfegyverke­i sr&r&ss? 1A. gubssíi”8 fel"‚b*vévs —? e,ie-" - ”em ,ni›in'mi —* *»■«* - ”*-*»• leölését. Ennélfogva, mikor síkraszállunk a kísérleti rob­bantások megszüntetéséért, ugyanakkor világosan kijelent­jük, hog fő célunk megegyezni a többi hatalommal az atom- és a hidrogénfegyver vala­mennyi fajtájának feltétlen eltiltásáról, előállításának meg­szüntetéséről és az e fegyve­rekből rendelkezésre álló kész­letek teljes megsemmisítéséről, megfelelő ellenőrzés mellett. De az amerikai és az angol fegyverrel rendelkező három hatalomnak ezt a lépését az okból — Franciaország is fel- Gromiko —, igen nagy felelős- A Szovjetunió már többször lép. Nehéz elhinni, de nyilván véget vállalnak a népek előtt egész emberiség kétségtelenül egyoldalú intézkedést az°k között, akik ma Fran- mert ezt olyankor teszik, ami­hálásan fogadná. Okvetlenül látni kell — je­lentette ki Gromiko — hogy fegyveres erőinek és fegyver-­ciaországi politikáját megható­ kor a nagyhatalmak az álla­peténe­k csökkentésére. Ha a­kozzák, tényleg vannak olya­­mok legfelsőbb szintű tanács­­háborús készülődések szerve- nők, akik komolyan úgy gon­­kozásának összehívásáról tár­eaves nyugati főként amerikai női arra számítanak, hogy a­dolták: Franciaország nemzeti gyámnak. Ha a Német Szövet­feszerelést a jövőben is csak érdekei megkövetelik, hogy légi Köztársaság atomfegyver­egyoldalúan a Szovjetunió­be- bekapcsolódjék a nukleáris kezése tény lesz, ez kétségtele­­n megvalósítani, a nyugati fegyverkezési versenybe és tüi új akadályt támaszt a ha-Aloca .ete». mosBiumch­ocun... talmak pedig az alatt növelik megkezdje gazdasági erőforrá-­talmak leszerelési megegyezé-A nyugati országok gazdaságát fegyverzetüket, úgy ez elhibá­­sainak elfecsérlését erre a sének útjában, és ezért a nyu-SS­l­zott számítás — mondta a kül- célra. —*■ 1------— áa —k -személyiségek a nyugati orszá­gok gazdaságát fenyegető ve­szélyt látnak az atomfegyver­kísérletek megszüntetésében, nem az atom­kísérletek meg­szüntetése és nem a fegyver­kezési hajsza megszüntetése fenyegeti — mondta a minisz­ter. —, hanem a mi­litarizálás, amelynek szorításában ver­ ....... gödik ma az Atlanti Tömb A szovjet kormány — ami­ csonos bizalomnak az a gesztu­­tagállamainak egész gazdasá­­kor a Legfelső Tanács elé tér- ma, amelyet minden nép vár. . ga. Minden ok megvan arra jeszti az atom- és a hidrogén- Jelenleg — folytatta Gromi-t a feltételezésre, hogy minél fegyver­kísérletek egyoldalú és magasabb színvonalú az At- szovjet megszüntetéséről szóló nemzetközi feltételek ahhoz ügyminiszter. A leszerelés csak becsületes megállapodáson, minden fél biztonsági érdekei­nek figyelembevételén alapul­hat, megvannak a szükséges* Várható időjárás kedden estig: megvannak a SZUK^e-keSy­erűben felhős idő, több helyen eső. . . _ a hegyeken havazás, havaseső lanti Szerződés tagállamainak javaslatot, egyúttal elvárja, hogy végre megoldódjék az ♦ mérsíkert, időnként élénk északi­__ ____ »r__. . .. ... _ . Y PfilaVirolott Díjei A­lión­ A».fiók­jai északkeleti szél­ csökken. Várható legalacsonyabb A hőmérséklet hőmér­gazdasági militarizálása, annál hogy az Egyesült Államok és atom- és hidrogénfegyver-ki meredekebben zuhan ez a Nagy-Britannia csatlakozik a sértetek megszüntetése. Szem gazdaság a csőd mélységébe. Szovjetuniónak ehhez az elha- mel látható, hogy nincs mész-­ séktet ma éjjel.” északon mínusz Hiszen — állapította meg távozásához és ilymódon hozzá szó az a pillanat — mondotta,­­ ?“£­usz­­rólélen plusz i—plusz *. Gromiko — az Egyesült Állam járól az atomfegyv­erkezési — amikor a nyugati hatalmak­­ K­edten TsMkonPPa^e haiéTeTe£5a­mokban az atom- « a hidro- hajsza korlátozásához és az kormányai többé nem szállhat- * fok ’között. gaz német kormány és azok ! Az atom- és hidrogénsepv- kormányok felelősek, amelyet vér­kísértetek megszüntetése erre a lépésre buzdították a — jelentette ki Gromiko —, le­ nyugatnémet kormányt, hét és kell, hogy az első lépés legyen az államok közötti kör-1 Időjárásjelentés 1958 APRIL 1­­ 1 Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (Folytatás az 1. oldalról) adatainak megoldását. Beszé­dének végén kifejezte azt a re­ményét, hogy a Legfelső Ta­nács elfogadja a törvényterve­zetet. Ezután a két ház törvényelő­készítő bizottságának megbízá­sából Poljamszki, a Szövetségi Tanács törvényelőkészítő bi­zottságának elnöke ismertette röviden a törvénytervezetet és javasolta, hogy az előre ki­nyomtatott és a küldöttek kö­zött kiosztott tervezetet a Leg­felső Tanács fogadja el. A Szovjeunió Legfelső Ta­nácsa a kolhozrendszer további erősítéséről és a gépállomások munkájának átszervezéséről szóló törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Petve, a Nemzetiségi Tanács elnöke be­jelentette, hogy N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke beterjesz­tette a szovjet kormány listá­ját. Hruscsov jelentette, hogy F. R. Kozlov, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese hiva­talát akkor veszi át, amikor az OSZSZSZK Legfelső Taná­csának Elnöksége felmenti a Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszte alól. A Legfelső Tanács ülése Hruscsov előterjesztését a Szovjetunió kormányának megválasztására hatalmas lel­kesedéssel, egyhangúlag elfo­gadta. Ezután került sor­ A. A. Gromiko külügyminiszter nagy jelentőségű bejelentésére. Ill I ff |f H I esa Z elnöksé felírná mez I00170» A késői kitavaszodás és a ta­vaszi mezőgazdasági munkák késése miatt a földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ elnök­sége­ felhívás­sal fordult az ál­lami gazdaságok, a kísérleti- és tangazdaságok, továbbá a gép­állomások dolgozóihoz, hogy minden időt használjanak ki a tavaszi szántások-vetések és egyéb, soron lévő munkák gyors elvégzésére. Amennyiben a helyi adottsá­gok lehetővé teszik — hangzik a felhívás — az állami gazda­ságok, a kísérleti- és tangazda­ságok, továbbá a gépállomások dolgozói használják fel az áp­rilis 4., 5., 6. napját is a tavaszi munkák gyors elvégzésére. Az április eleji munkaszüneti, il­letve pihenőnapon végzett munkákat a következőképpen lehet elszámolni: április 4-én és 5-én munkát végző dolgo­zók részére az egyébként is já­ró átlagkeresetükön felül el kell számolni a ténylegesen végzett munka bérét. Az ápri­lis 6-án, mint pihenőnapon végzett munkáért 50 százalékos bérpótlékot kell a dolgozók részére adni. A gazdaságok vezetői és az üzemi bizottságok kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a munkák jó megszerve­zésén keresztül minél gyorsab­ban földbe kerüljön a mag s az ősziek pedig mielőbb megkap­ják az első koratavaszi nö­vényápolást. Budapest, 1958. március 31. Dögei Imre s. k. földművelésügyi miniszter Varga János s. k. MEDOSZ-titkár. Hz MTI és az ADN szerződésének felújítása A Magyar Népköztársaság és­­ Német Demokratikus Köztár­saság távirati irodája már évek óta szoros baráti együttműkö­dést tart fenn. A két távirati­roda képviselői 1958. március 29-én újabb szerződést kötöt­­ek, amely az eddigi együttmű­ködés további megerősödését élenti. A szerződés biztosítja a híranyag- és a fény­képcserét, a két távirati iroda tudósítói­nak kölcsönös támogatását, a műszaki együttműködést és munkatársak kölcsönös kikül­dése útján lehetővé teszi az állandó tapasztalatcserét. A szerződést a Magyar Táv­irati Iroda nevében Barcs Sán­dor vezérigazgató, az ADN kép­viseletében Willy Müller igaz­gatóhelyettes írta alá. Hogyan került az elmaradott Magyarország a társadalmi haladás élvonalába? A történelemben Magyaror­szág és a nagyhatalmak közötti viszonyban két, gyökeresen el­lentétes viszony jelentkezett. Az elmúlt évszázadokban Ma­gyarország Németországgal és Ausztriával állott szoros kap­csolatban. Szerepük súlyos te­herként nehezedett az ország­ra, a haladást gátolták. Ma­gyarország társadalmi, gazda­sági és kulturális elmaradott­sága, belső társadalmi,gazda­sági körülmények mellett, ösz­­szefüggött az országgal kapcso­latban álló nagyhatalmak ál­láspontjával. Minden olyan esetben, amikor a haladó, for­radalmi erők megpróbálták le­rázni ezt az igát, a nagyhatal­mak egyesült erővel léptek fel a forradalmi erőkkel szemben, azok eltiprására. Érdekük volt, hogy Magyarországot továbbra is járszalagon tartsák, kizsák­mányolási területként biztosít­sák. Legelőször a XX. század má­sodik évtizedének végén, a Magyar Tanácsköztársaság ide­­jén, jött létre annak lehetősé­ge, hogy Magyarország és­­ egy új típusú társadalmi és gaz­dasági rendszer megteremtésé­nek útjára lépő nagyhatalom,­­a Szovjetunió között gyöke­resen új viszony alakuljon ki. Míg a kapitalista nagyhatal­mak szerepe Magyarország irá­nyában mindig az volt, hogy megfosszák az országot a sza­bad és a felemelkedést biztosí­tó fejlődéstől, addig a nagyha­talommá vált szocialista Szov­jetunió Magyarországnak az új, legfejlettebb társadalmi gazda­sági rendszer feltételei megte­remtésében nyújthat segítsé­get. De a Szovjetunió 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság­nak nem tudott konkrét segít­séget nyújtani, mert az orszá­gok új típusú nemzetközi kap­csolatainak útjára lépett Szov­jetuniót a kizsákmányo­lás fenntartása érdekében fellépő belső és külső burzsoázia lété­ben fenyegette. A szovjet nép, a proletariátus és a kommu­nista párt vezetésével azonban megvédte és megerősítette a Szovjetuniót. A magyar­­prole­­tárforradalom 1919-ben elbu­kott. De a szocialista forrada­­­­lom végrehajtására, amely a XX. század második évtizedé­ben Magyarországon is napi­rendre került, 1945. után új le­hetőség nyílott. A II. világháborúban a nem­zetközi imperialista burzsoá­zia legsovimnisztább, legterro­­risztikusabb része, a fasizmus, megkísérelte megdönteni há­ború útján az új világ bázisát, a Szovjetuniót, miközben maga alá gyűrte a kis és nagy orszá­gok egész sorát, így Magyaror­szágot is. De a Szovjetunió szi­lárdan állta a fasizmus vad rohamát és a szövetséges ha­­tal­makkal együtt , amelyek ugyan az utolsó percig vona­kodtak döntő rohamot indíta­ni a fasizmus ellen — megsem­misítő csapást mért a fasiz­musra. Ebben a hősi harcban felszabadította Magyarországot is. A szocialista nagyhatalom megsemmisítette a magyar és német fasizmust Magyarorszá­gon. Ezzel felmérhetetlen se­gítséget nyújtott Magyarország egész népének, benne a legha­ladóbb erőiknek, a szocialista forradalom erőinek. Ez a sze­rep gyökeresen különbözik mindazon szerepektől, amelye­ket a nagyhatalmak eddig va­laha Magyarország sorsában betöltöttek. A felszabadítással a felemelkedés döntő előfelté­teleit teremtette meg Magyar­­országon. Magyarország felszabadítása megteremtette a lehetőséget a szabad, demokratikus fejlődés­re. De hogy ezen belül a fej­lődés milyen irányban fog ha­ladni a felszabadulás után Ma­gyarországon, azt a belső tár­sadalmi fejlődés döntötte el. Két út volt lehetséges: vagy a polgári demokrácia útján meg­szilárdítani a kapitalizmust és a kizsákmányolást, vagy a né­pi demokratikus fejlődés során forradalmian átalakítani az or­szág gazdasági, társadalmi, po­litikai viszonyait. A burzsoázia és a proletariátus közötti har­cot a Magyar Kommunista Párt vezetésével a baloldali blokkban tömörült pártok a tö­megekkel szoros együttműkö­désben és támogatásával a pro­letariátus javára döntötte el. Kiosztotta a földet a népnek, államosította a gyárakat, bá­nyákat, bankokat, nagykeres­kedelmet. Kiharcolta Magyar­országon a proletárdiktatúrát, a nép, a munkások, dolgozó parasztok államát, megverve a burzsoáziát; a dolgozó nép rá­lépett a szocializmus építésé­nek, a felemelkedésnek nehéz és bonyolult útjára. Fokozato­san felszámolja a kizsákmá­nyoló kapitalista rendszert, le­­küzdi a burzsoázia ellenállá­sát. Gyökeresen átala­kítja a gazdaságot, a társadalmat, az emberek gondolkodását. — Az anyagi és kulturális felemelke­dést biztosítja a dolgozó nép számára. Ebben a harcban fel­becsülhetetlen segítséget jelen­tett a Szovjetuniónak a prole­tárdiktatúráért és a szocializ­mus felépítéséért folytatott harci tapasztalata, amelyet a Magyar Kommunista Párt hosszú időn keresztül alkotóan alkalmazott a magyar viszo­nyokra. A szocializmus építé­se idején az első években je­lentkezett szektás politika ko­moly nehézségeket eredménye­zett, amelyet kihasznált a jobboldali revizionisták segít­ségével az ellenforradalom a maga céljára. De az elvi-politikai tapaszta­latokon túlmenően felbecsülhe­tetlen segítséget jelentett a magyar népi demokrácia fejlő­désében a Szovjetunió gazda­sági támogatása. A fasiszta há­ború által rombadöntött orszá­got munkalehetőség biztosítá­sával, pénzügyi és hitelnyújtás­sal és technikailag megíette talpraállítani. Nem szűnt meg segíteni a proletárdiktatúrát sem. 1949. és 1953. között a két ország kapcsolatában voltak ugyan bizonyos hibák, de ezek­ ellenére is a Szovjetunió és Magyarország kölcsönös viszor­nya gyökeresen különbözött a kapitalista országok között fennálló kapcsolatoktól. Míg a kapitalista országok viszonyát a gyengébb ország elnyomása, kizsákmányolása, szuvereni­tá­sának felrúgása, az ország bel­­ügyeibe való beavatkozás, a kisebb ország érdekeinek sem­mibevétele jellemzi a nagyobb hatalom érdekeinek megfele­lően, addig a szocialista orszá­gok, köztük a Szovjetunió és Magyarország viszonyát a szu­­verenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös segítés, az érdekek egyenrangú tisztelet­ben tartása jellemzi. 1956-ban, amikor a belső el­lenforradalom a revizionisták segítségével és az imperialis­ták támogatásával fegyveresen tört a magyar nép állami, gaz­dasági és társadalmi rendje ellen, hogy visszaállítsa a ki­zsákmányoló földesurak, gyá­rosok, tőkések hatalmát, a Szovjetunió felbecsülhetetlen fegyveres segítséget nyújtott az ellenforradalom leverésére. Teljesítette nemcsak a varsói szerződésből, hanem a jaltai konferencián létrejött megálla­podásból folyó kötelezettségét is, amelyet a kapitalista nagy­hatalmak soha nem tartottak be, sőt a fasizmus felélesztését támogatják Ny­u­ga­t - N­ém­e­to­r­szágban és más országokban. Ezt tették Magyarországon is 1956-ban, a demokrácia, a szo­cializmus, a haladás erőivel szemben. Az ellenforradalom katonai leverése után rendkí­vül nagy jelentőségű volt a gaz­dasági segítség, amit devizá­ban és áruban nyújtott fölö­tlén ellenszolgáltatás nélkül a többi szocialista országgal együtt, továbbá pénzügyi és árukivitel formájában. Ezzel lehetővé tette, hogy elkerüljük az ellenforradalom okozta pusztítás következtében gazda­ságunkat fenyegető inflációt és gazdasági bajokat. A Szovjetuniónak a magyar népi demokrácia létrejöttében és fejlődésében nyújtott önzet­len baráti segítsége lehetővé tette, hogy Magyarország, amely évszázadokon keresztül elmaradott volt, a belső gazda­sági-társadalmi-politikai át­alakulás útján a fejlődés él­vonalába kerüljön. Magyaror­szág önálló, független és a ha­ladás országává vált, amely ma már a nemzetközi politikában jelentős szerepet játszik. Isme­­rik távoli világrészeken is, ahol valamikor nem tudták, hogy Létezik Európában ez a kis or­­szág Magyarország tizenhárom év alatt nagy történelmi utat járt meg és ezen az úton halad tovább a szocialista országok táboraiban. Dr. Borsi Emil egyetemi docáns

Next