Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

t ♦ MOSZKVA: Az úgy nevez | lett „fejlődő országok megse- I­gítésére alakult nyugatnémet­­ szolgálat” újabb 161 küldöttet­ menesztett Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiba. A Pravda hű­ magyarázója ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a nyugatnémet önkéntes­szolgálat, amely az amerikai­­ „békehadtest” mintájára jött létre, Bonn ideológiai behato­lásának eszköze a fejlődő or­­­­szágokban. ♦ HOLLYWOOD: Szerdán este egy szakadékban megta­lálták Hans Habe magyar származású amerikai író 17 éves lányának, Marina Eliza­­bethnek a holttestét. A lány hétfőn tűnt el otthonából. At­tól tartottak, hogy valaki el­rabolta. A rendőrség a halál okát nem volt hajlandó hé­seini az újságírókkal. A fia­tal lány anyjával élt, aki ko­rábban elvált férjétől. 4- KAIRO: Kairótól 120 kilomé­­ternyire keletre, a szuezi-csator­na közelében (Zagazignál) össze-­­ ütközött egy zsúfolt autóbusz egy tehergépkocsival. Tizennégy sze­mély meghalt, 35-en megsebesül­tek. ♦ HAVANNA: Havanna, a Kubai Köztársaság fővárosa ünnepi díszbe öltözve várja a forradalom győzelmének 10. évfordulóját A köztársaság kormányának meghívására a jubileumi ünnepségekre Ha­vannába érkezett Novikov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, szovjet miniszterelnök­helyettes és Vinogradov kül­ügyminiszter-helyettes. Velük együtt érkezett a Szovjet— Kubai Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének küldött­­­sége és egy szovjet szakszer­­­­vezeti delegáció. ♦ HELSINKI: A finn Távirati Iroda jelentése sze­rint 1968 végén Finnország lakossága 4 696 000 fő. 4 WESTER­NVILLE: A rendőr­ség hosszú hajsza után bekerí­tette a szerda éjszakai ámokfutó g­yilkost. Egy 35 éves férfi az 11- ető, aki agyonlőtte feleségét és­­ három másik személyt. A körül­vett gyilkos végzett magával. 4- MOSZKVA: Hat szovjet irodalmár és képzőművész kapta meg az 1963. évi Dzsa­­vaharlal Nehru-díjakat Ezt a díjat az indiai kormány ala­pította 1967-ben azoknak a szovjet irodalmároknak és művészeknek a kitüntetésére, akiknek művei elősegítik a két ország népei közötti ba­rátság megszilárdítását ♦ WASHINGTON: A Ken­­nedy-fivérek közül­­egyedül életben maradt Edward Ken­nedy szenátor hétfőn Washing­tonban sajtóközleményben je­lentette be, hogy megpályázza a szenátus demokratapárti többsége helyettes vezetőjének tisztségét. Ezt a tisztséget je­lenleg Long louisianai szená­tor tölti be. MANILAS Manila szegénynek gyedében újév napján tűz ütött ki és 800 kis ház leégett. A tűz­vésznek egy halálos áldozata volt. ♦ BRAZZAVILLE: A Kon­­gó-Brazzaville-i katonai junta kedden bejelentette, hogy kor­mányátalakítást hajtott végre. Január 1-i hatállyal az úgy­nevezett nemzeti forradalmi tanács államelnökké nevezte ki Ngouabi főparar­csnokot. Az eddigi kormányfő, Alfred Raoul megmaradt miniszter­­elnöki minőségében a kor­mány élén. 4- CASABLANCA: Egy ma­rokkói falucskában meghalt egy 136 esztendős arab asz­­szony. Hat marokkói király uralkodását élte meg. 4- BÉCS: Együttműködik az atomtudományos kutatásban a bécsi egyetem a magyar szak­emberekkel — jelentette be Pietschmann professzor, az elmé­­­­leti fizikai tanszék vezetője. 4- PÁRIZS: A francia hiva­talos lap szerdai száma beje­lentette, hogy a francia be­csületrend lovagjává nevezték ki Graham Greene angol írót, Bernard Valery újságírót, a New York Daily News tudó­sítóját, valamint Thomas Guinn Curtiss színikritikust, az International Herald Tri­bune munkatársát. Maurice Chevaliert a becsületrend tieati rangjára emelték. ♦ MEXIKÓVÁROS: A me­xikói légiforgalmi tisztviselők közölték, hogy szerdára vir­radó éjszaka eltűnt a Lease légitársaság egyik DC—3. tí­pusú utasszállító repülőgépe, 26 utassal a fedélzetén. A gép kedden délután Reynosából indult Tampico-ba. 4 KUALA LUMPUR: Malaysia bejelentette, hogy diplomáciai kapcsolatot létesített Bulgáriával. 4 BERLIN: A CGT és a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség küldöttségeinek ber­lini tárgyalásairól közös köz­leményt adtak ki. A közle­mény követeli a Német De­mokratikus Köztársaság elis­merését, élesen elítéli a nyu­gatnémet revansista politikát. 4 WASHINGTON: Az Egye­sült Államok lakosságának száma 1969. január 1-én 202 millió 254 000 fő volt ♦ BELGRÁD: Mika Spiljak jugoszláv miniszterelnök sze­rint a jugoszláv gazdaság egé­szében teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a par­lament határozata 1968-ra elő­írt számára. Spiljak —, aki a napokban gyógyult fel hosz­­szabb betegségéből — a Poli­tika című napilapnak adott nyilatkozatot. ♦ ATHÉN: A görög rendőr­ség közlése szerint ismeretlen személyek útirányától eltérí­tettek egy utasszállító repülő­gépet. A gépnek 97 utassal csütörtökön reggel Kréta-szi­getéről Athénbe kellett volna repülnie, de a gép ehelyett Kairó felé vette útját. Állító­lag le is szállt Kairóban. 4­ TOKIO: Ai­ohiro Japán csá­szár csütörtökön palotája erkélyé­ről üdvözölte mindazokat, akik az új év alkalmából jókívánságu­kat fejezték ki Váratlanul egy férfi piciny vasgolyót csúzlizott a császárra, de nem talált. A kö­­rfelállók a „merénylőt” lefogták. ♦ MOSZKVA: A Reuter be­számolója szerint a Lityera­­turnaja Gazeta szerdai számá­ban megírta, hogy az idei kí­nai újévi üdvözlőkártyák, egy nukleáris gombafelhőt ábrá­zolnak a következő felirattal: „Mao Ce-tung tanításainak nagy sikere”. ♦ BELGRÁD: „A Moszkvá­ban december 27-én véget ért jugoszláv—szovjet kereskedel­mi tárgyalások hozzájárulnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődésé­hez — jelentette ki Belgrád­­ba visszatérve Borisz Snuderl jugoszláv külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Hozzátette, hogy a tárgyalások jó munka­légkörben folytak le s az áru­csere mintegy tizenhat száza­lékos növelését eredményezték az 1968-as forgalomhoz képest. A miniszterhelyettes lehetősé­geket lát az együttműködés új formáinak fejlesztésére­, mint például a hosszútávú ipari együttműködésre, hosz­­szútávú szállításokra. 4- STOCKHOLM: Újév nap­ján egy 32 éves asszony né­gyes ikreknek adott életet De Gaulle F Zorin találkozó De Gaulle francia köztár­sasági elnök csütörtökön dél­után az Elysée-palotában há­romnegyedórás megbeszélést tartott Zorin­nal, a Szovjet­unió párizsi nagykövetével a közel-keleti helyzetről A ta­lálkozó a francia köztársasági elnök kérésére jött létre. A­z Osztrák Kommunista Párt kongresszusa Pénteken kezdődik Bécsben az Osztrák Kommunista Párt 20. kongresszusa. Franz Muh­­ri, a párt elnöke terjeszti elő a Központi Bizottság beszá­molóját a politikai helyzetről és a párt feladatairól. Az új Központi Bizottság megválasz­tása után a kongresszus hét­főn ér véget. Az osztrák testvérpárt köz­ponti bizottságának meghívá­sára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságát Aczél György, a KB titkára és Pataki László, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára képviseli a kongresszuson. Dorothy jóslatai A hosszú ünnepi temmit­tevésbe és pulykaevésbe belefáradt angolok újévi jóslásokkal szórakoznak. A legérdekesebb jövendőmon­­dás ezúttal Dorothy­tól, a 85 éves hajadon brightoni jósnőtől származik, aki hosszan bámulja a kristály­­gömböt, majd viszonylag békés új esztendőt ígér. Sze­rinte véget ér a vietnami háború, Nigériában is be­köszönt a béke, mihelyt Ojukwu Párizsba menekül. Izrael határain tavasszal súlyos nemzetközi válság tör ki, de néhány véres határincidens és csúcstalál­kozó után elmarad a há­ború. Görögországban új katonai puccsal megdöntik Papadopulosz kormányát, Haitiban kitör a forrada­lom és a tömeg meglin­­cseli Duvalier elnököt, öt afrikai országban eredmé­nyes államcsíny lesz. Wil­son a helyén marad, De Gaulle és Nixon szintén, bár Nixon ellen a nyár elején bombamerényletet követnek el, ez azonban csupán testőreit fogja meg­tizedelni. A brightoni matróna jós­lata szerint október után felértékelik a nyugatnémet márkát és a font sterling meg fog erősödni. Wa­shington az év végére kénytelen lesz belenyugod­ni, hogy a dollár devalvá­lódik, mert az arany ára egyszerűen „elszabadul**. 1969-ben pusztító földren­gés lesz „valahol Észak- Amerikában és Kis-Ázsiá­ban** két űrhajós le­száll a Holdra, de nem tér vissza, valahol Európá­ban összeomlik egy felhő­karcoló. Világszerte gye­n­ge termés lesz, kivéve Ausztráliát és Új-Zélandot* napló Fock Jenő nyi­atkozata a rádióban és a re­­vízióban (Folytatás az 1. oldalról.) I­déssel, nevezetesen azzal, hogy a két és fél esztendőt gyer­mekgondozási segélyt három esztendőre emeli fel, és kibő­víti az érintettek körét is. A lakáshelyzetre vonatkozó kérdésre a miniszterelnök el­mondta, hogy az ötéves lakás­építési tervet teljesíteni fog­juk. Kifejtette, hogy a kor­­­­mány januárban foglalkozik azzal, miként lehetne a terve­zett 62 000 lakásnál többet felépíteni az idén, tekintve, hogy a következő ötéves terv­ben évente 80 000 lakást kell felépíteni, és ehhez nagyobb alapról kell rajtolni. Javasolta, hogy az üzemek is minél job­ban járuljanak hozzá saját eszközeikkel a lakásépítkezé­sekhez, segítsék hozzá dolgo­zóikat, hogy mielőbb lakáshoz jussanak. A munkásosztály és a pa­rasztság életszínvonalának kö­zelítéséről szólva a miniszter­elnök elmondta, hogy a pa­rasztok életszínvonala való­színűleg elérte már a mun­kásokét De meglehetősen nagy még az elmaradásuk az életkö­rülmények tekintetében. Tehát a fő feladat most az, hogy a parasztok életkörülményeiket is közelítsük a munkások élet­­körülményeihez. Már több in­tézkedés is történt ezügyben. Ilyenek voltak a társadalom­­biztosítás, a nyugdíjak, a csa­ládi pótlék kiterjesztése Ezért elmondható, hogy IX. párt­kongresszusunk erre vonatko­zó határozatát eredményesen hajtottuk végre. A munkaidőcsökkentéssel kapcsolatban a kormány el­nöke elmondta, hogy a múlt év végén körülbelül 1 millió em­ber dolgozott csökkentett mun­kaidőben. 1969 közepéig to­vábbi félmillió fog csökken­tett munkaidőben dolgozni és 1969 végéig lényegében végre­hajtjuk a határozatot, amelyet tulajdonképpen 1970 végéig kellett volna végrehajtanunk. Utalt Fock elvtárs arra is, hogy eléggé nagy türelmetlen­ség tapasztalható azok részé­ről, akiknél csak későbben ke­rülhet bevezetésre a munkaidő csökkentés, és különösen azok­nál, akikre a kongresszus ha­tározata nem vonatkozott Ki­fejtette a miniszterelnök, hogy a türelmetlenség nem használ az ügynek. Egyedül az ered­ményes munkán múlik, hogy majd a további években újabb rétegekre is ki lehessen ter­jeszteni a munkaidő-csökken­tést. Bevált a gazdaság­­irányítás új rendszere A gazdaságirányítás reform­jának első évi tapasztalatairól is részletesen beszélt a Minisz­tertanács elnöke. A kormány véleménye az, hogy általában­­egészében bevált a gazdaság­­irányítás új rendszere. A haté­konyság, a termelékenység ala­kulása szempontjából azonban nem lehetünk elégedettek. Fő­leg ilyen szempontból kellett újra átvizsgálnunk szabályozó eszközeinket és kellett elvé­geznünk az újraszabályozást. Tehát anélkül, hogy a rend­szer alapelveit megváltoztat­tuk volna, a szabályozáson változtatnunk kellett, hogy a gazdaságirányítás egész rend­szere jobban ösztönözzön a ha­tékonyságra, a termelékenység növelésére — mondta többek között Fock Jenő elvtárs. Az interjú során szóba ke­rültek a várható piaci árak, a munkaerőhelyzet, a demográ­fiai hullám levezetésének esz­közei. Beszélt a kormány el­nöke az ifjúsági mozgalomban szerzett személyes élményeiről, majd az interjú befejező ré­szében az új év kilátásairól beszélt. — Nagyon optimista va­gyok — mondta többek kö­zött — és azt hiszem, a közvé­leménynek is minden oka meg­van arra, hogy optimista le­gyen országunk fejlődésének kilátásairól. Folytatni fogjuk a munkát, amit eddig is vé­geztünk, még okosabban, még inkább megtanácskozva az okos emberek gyülekezetével, a széles közvéleménnyel, még több ember segítségét, támo­gatását, aktív közreműködését megnyerve. Optimista vagyok, mert úgy látom, hogy az egyet­értés, a bizalom légköre to­vább erősödik. Befejezésül Fock elvtárs hangsúlyozta, hogy mindent el kell követnünk barátainkkal, a szocialista országok közös­ségével együtt, hogy a feszült­ségektől terhes világban a vi­lág összes haladó erőivel kö­zös nevezőre jutva vissza tud­juk szorítani az imperialista agresszív körök háborús tö­rekvéseit. Fock Jenő elvtárs végül az egész dolgozó magyar népnek boldog új esztendőt kívánt. A Biztonsági Tanács elítélte Izraelt A Biztonsági Tanács szil­veszter éjjelén egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el Izraelnek a bejrúti nem­zetközi repülőtér ellen végre­hajtott katonai akcióját A határozat szerzői súlyos aggo­dalmuknak adnak hangot amiatt hogy Izrael újabb ag­resszív cselekménye­­ mégin­­kább kiélezte a közel-keleti feszültséget. Hasonlóképpen aggodalmukat fejezik ki a polgári légiforgalom zavarta­lanságát fenyegető megnöve­kedett veszély miatt Az egyhangúlag elfogadott határozat arra is rámutatott, hogy Libanonnak joga van „megfelelő kártérítésre az iz­raeli fegyveres erők támadá­sával okozott károkért”, s fi­gyelmeztette Izraelt hogy „ha az ilyenfajta cselekmé­nyek megismétlődnek, úgy a tanács fontolóra veszi továb­bi lépések megtételét annak érdekében, hogy érvényt sze­rezzen határozatainak”. Malik, a Szovjetunió képvi­selője beszédet mondott a ta­nács ülésén. — Az az egyöntetűség — állapította meg —, amellyel a Biztonsági Tanács tagjai el­ítélték az izraeli fegyveres erők bűnös tevékenységét, új­fent annak elismerése, hogy haladéktalanul a lehető leg­erélyesebb intézkedéseket kell tenni a Tel Aviv-i szélsősé­ges elemek megfékezése cél­jából. Mint a szovjet ENSZ-dele­­gátus a továbbiakban han­goztatta, a Biztonsági Tanács egyes tagjai — különöskép­pen néhány állandó tagja —, sajnos csak szavakban ítélték el a Libanon ellen végrehaj­tott izraeli támadást, egyide­jűleg azonban nem nyilvání­tották sem óhajukat, sem szándékukat, hogy a szavak után a tettek mezejére lép­jenek. A határozat azért — fűzte hozzá Malik — magán viseli a kompromisszum bélyegét. A közel-keleti politikai rendezés és a közel-keleti béke érdeké­ben sokkal határozottabb és egyértelműbb döntést kellett volna hoznia a Biztonsági Ta­nácsnak. Hogyam segítette az angol kormány Hitlert? Feltárulnak a brit kormány archívumai Az angol kormány iratainak titkosságára vonatkozó har­mincéves határidő lejártával újabb esztendő (1388) anyagát tették hozzáférhetővé London­­ban. Hatvan vaskos iratcsomó tartalmazza a Chamberlain- kormány München előtti és utáni belső vitáit, a diplomá­ciai jelentéseket. De gyanús módon hiányzik, két sorsdön­tő kabinetülés anyaga, még­pedig éppen az, amelyikben a Roosevelt-féle ajánlat elveté­sének vitája található. A le­véltár közlése szerint az ak­ták „nyomtalan eltűntek”. Az iratokból kiderül: 1938. januárjában, tehát nyolc hó­nappal Csehszlovákia leroha­­nása előtt Roosevelt amerikai elnök titokban az angol kor­mány tudomására hozta, hogy békekezdem­én­yezésre készül. Wash­ington, Párizs és London egységes és határozott fellé­pése valószínűleg kijózaníthat­ta volna Hitlert és megakadá­lyozhatta volna Ausztria és Csehszlovákia megszállását. Chamberlain brit miniszter­elnök azonban „nevetséges­nek” minősítette az elnök ajánlatát és a távollevő Eden külügyminiszter megkérdezése nélkül elutasította. Eden felháborodását fejezte ki a miniszterelnök eljárása miatt. Roosevelt elejtette ter­vét és Hitler alig hat héttel később akadálytalanul bekebe­lezte Ausztriát... Az okmányokból kitűnik, mennyire könnyelműen és va­kon bízott Chamberlain ab­ban, hogy személyes diplomá­ciájával képes elbűvölni és megfékezni Hitlert. Amikor elő­terjesztette „Z-tervét” (vagyis azt, hogy személyesen repül Hitlerhez) Indokolásul elmond­ta: „Herr Hitler hiúságának jól esne, ha egy brit minisz­terelnök a nála teendő szemé­lyes látogatás példátlan lépé­sére szánná el magát. Szeptember 17-én, amikor Chamberlain visszaérkezett a Berchtesgaden­ találkozóról, azt mondta a kabinet ülésén, hogy „Hitler célkitűzései szi­gorúan korlátozottak”. Ugyan­ezen az ülésen a Prágából hazatért lord Run­elm­an meg­vetően nyilatkozott a csehszlo­vák vezetőkről, de kiemelte, hogy Henlein, a szudétané­­metek vezére” derűs és jóin­dulatú férfiú”. Runciman — a kormányfő megelégedésére — itt jelentette ki először, hogy Csehszlovákia „mint olyan”, nem maradhat fenn. Hat nappal később Chamber­lain ismét Hitlerhez repült. Hazatérése után kifejezte azt a meggyőződését, hogy Hitler nem fogja megszegni adott szavát Nagy tragédia volna, ha elszalasztanánk az angol­­német megértés lehetőségét — tette hozzá. Egyik minisztere hozzáfűzte, hogy ez csak a bolsevikoknak kedvezne. Chamberlain harmadik né­metországi útja már a mün­cheni árulással végződött, amelyről ugyancsak sok ér­dekes részlet olvasható az ok­mány k­ötegekben. Különösen felháborítóak Henderson ber­lini brit nagykövet számjel­­táviratai és levelei, amelyek a nácik iránti bizalmat, sőt he­lyenként lelkesedést áraszt­ják. Henderson odáig ment, hoggy követelte a Hitler-ellenes politi­kusok — elsősorban Eden —­ elmozdítását, ami meg is tör­tént. A brit vezérkari főnökök 1338-as, mindeddig titkos jelen­tése szerint 20 hónappal a há­ború kitörése előtt a francia­­országi szolgálatra kijelölt brit hadosztályoknak nem vol­tak tankjaik, hiányzott az új gépfegyverek 90 százaléka, az aknák 85 százaléka. A brit hadsereg elképesztő készület­­lensége arra vezethető vissza, hogy Chamberlain és társai ekkor vakon bíztak abban, hogy a náci vezért a Szovjet­unióra lehet uszítani. Az angol lapok „a történé­szek újévi ajándékának” ne­vezik a bőséges anyagot. A legtöbb lap megrökönyödését fejezi ki Chamberlainék határ­talan ostobasága és naivsága fölött. A Daily Telegraph fel­hívja a figyelmet arra az ok­mányra, amely szó szerint hangsúlyozza: „borzalmas ka­tasztrófa lenne, ha megerő­södnék a francia—orosz szö­vetség’*. (Henderson 1938. feb­ruárjában küldött jelentése.) A Morning Star vezércikké­ben hangsúlyozza, hogy „itt valami bűzlik”, mert a kabinet két rendkívül fontos­ ülésének anyagai egyszerűen eltűntek. Meg kell kérdezni, vajon nem arról van-e szó hogy valakik megpróbálnak eltussolni egyet­­mást, s ha igen kicsodák ezek, a­mi van a dolog mögött? –­ írja a lap. 1969. január A­ A 117— 1 visszhangja Párizs. A francia lapok feltűnő helyen köztik az el­ső szovjet szuperszónikus utasszállító repülőgép fényké­pét A Figaro azt írja, hogy a TU—144. próbaút­ja a szov­jet repülőgép­ipar fejlődésé­nek új szakaszát nyitja meg. A Paris Jour és a Monde meg­állapítja, hogy „a Szovjetunió maga mögött hagyta a Nyuga­tot”. London. A londoni Times a hangsebességnél kétszer gyorsabb szovjet utasszálltó gépről azt írja, hogy ezen a területen a Szovjetunió nem­csak Angliát és Franciaorszá­got, hanem az Egyesült­ Álla­mokat is maga mögé utasítot­ta. Bonn. A nyugatnémet la­pok ugyancsak hírt adnak a TU—144. sikeres próbarepü­léséről. A Die Welt első ol­dalon nagy fényképeket közöl a gépről, megállapítva, „a Szovjetunió élenjár a szuper­szónikus utasszállító repülő­gép megalkotásában”. Washington. A Wa­shington Post írja: „Oroszor­szág az első hatalom, amely repülés közben próbált ki szuperszónikus utasszállító gé­pet, s ezzel legkevesebb há­rom és fél évvel megelőzte az Egyesült Államokat.” Szovjet delegáció utazott Párizsba Moszkva: V. Kirillinnel, a szovjet minisztertanács elnök­­helyettesével az élén csütörtö­kön szovjet küldöttség utazott Párizsba, hogy részt vegyen az állandó szovjet—francia ve­­gyesbizottság harmadik ülés­szakán. A delegáció tagjai: Jevgenyij Loginov, Borisz Petrovszkij és Viktor Fjodo­­rov miniszterek és Nsztyiszlav Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnö­ke, Andranyik Petroszjanc, az Állami Atomenergia Bizottság elnöke is.

Next