Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Imre, 80 fült Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 107. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. május 8., szombat Közműsovok az útszéleken Bontják a pécsi utcákat Azbeszt helyett acél gázcsövek - Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető csatornák épülnek Köztudott, hogy a pécsi közműhálózat elavult, sőt, a gyorsan fejlődő fiatal újmecsekaljai városrész vezetékeinek kapacitása sem elégíti már ki az igényeket Egyes utcákban nincs kiépítve a csapadékvíz-elvezető csatorna, esőzések alkalmával hordalékot hagy vissza a lezúduló víz. Másutt égetően szükséges a szennyvízcsatorna megépítése és biztonsági okok követelik a korszerűtlen gázvezetékek kicserélését. Az említettek miatt ebben az évben mintegy 40 utca burkolatának teljes, részleges, vagy érintőleges felbontására kerül sor. A munkálatok jelentős részét a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat bonyolítja le, együttműködve a különböző vállalatokkal. A koordinálás jelen esetben arra vonatkozik, hogy a különböző kivitelezők egymásnak biztosítanak munkaterületet, azaz az útépítéssel, vagy gázvezeték cserével egyidejűleg a csatornaépítési korszerűsítést is elvégzik. A Pólya utcában még az idén elkészül a 6-os utat az Engels úttal összekötő szakasz, ahol egyúttal a vízvezetéket és a csatornákat is lefektetik. Az útszélen korszerű közműsávot alakítanak ki, amelynek lényege, hogy a vezetékek felett zöld sáv húzódik, javítás, vagy bővítés esetén nem kell aszfaltot bontani. A Pólya utcai útépítés a Diósi utat is érinti, így ott is sor kerül bontásra. Tavaly kezdődött és csak 1971 végén fejeződik be a Móra Ferenc utca korszerűsítését követő csapadékelvezető csatorna kialakítása. Ez lesz a kiszolgáló útja a vásártérnek, valamint a majdani műszergyár mechanikai laboratóriumának. A szélesített és portalanított út, amely mellett gyalogjáró is létesül, megfelel majd az egyre növekvő forgalomnak. Ugyanakkor a környéken lévő házak ráköthetők lesznek a szennyvíz gerincvezetékre, amely a Szilva utcát érintve csatlakozik a déli szennyvízgyűjtőbe. Korszerűsítés és átépítés folyik a Mikes Kelemen utcában, útépítés a Péter utcában, út- és csapadékcsatorna építés a Bethlen utcában. A kertvárosi lakótelep gázellátását, csapadék- és szennyvíz elvezetését oldja meg az a vezetékrendszer, amelynek építését május hónapban kezdik meg a Megyeri út vasúttól délre eső szakaszán. Ennek valószínűleg forgalmi kihatásai is lesznek, időlegesen meg kell majd változtatni a 39-es autóbusz vonalát. Még az idén megkezdődik a déli ipari út, a Basamalom úttól a Bolgár Néphadsereg útig terjedő szakaszának összekötése, amelylyel együtt épül a déli szennyvízgyűjtő további szakasza. Felsorolni is nehéz azt a sokféle és rendkívül költséges beruházást, amely a város lakóinak érdekében történik. Biztonsági okokból acélcsőre cserélik az elavult azbeszt gázvezetékeket, elsősorban a belvárosban. A Móricz Zsigmond téren már dolgoznak, s többek között a Perczel utca, a Munkácsy Mihály utca, Megye, Déryné, Kazinczy és más utcák bontására is számítanunk kell. Losonczi Pál fogadta a szudáni külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délben a parlamentben fogadta Barouk Abussa-t, a Szudán Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, továbbá Mustafa Medani Abbasher budapesti nagykövet Koszorúzás a szovjet hősök emlékművénél A győzelem napja, Csehszlovákia, valamint a német nép fasizmus alóli felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából pénteken Csehszlovákia és az NDK budapesti diplomáciai képviselői megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Először Frantisek Dvorsky, nagykövet vezetésével a Csehszlovák Szocialista Köz-társaság, majd dr. Herbert Plaschke nagykövettel az élén , a Német Demokratikus Köztársaság követségének munkatársai helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit az emlékmű talapzatán. A koszorúzásnál magyar részről jelen volt Böjti János külügyminiszterhelyettes és Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, valamint a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács több vezető munkatársa. Ott voltak V. J. Pavlov nagykövet vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykövetségének diplomatái. « Folytatta munkáját a szakszervezetek kongresszusa Péntek reggel 9 órakor a három napirendi pont együttes tárgyalásával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A tanácskozáson résztvett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. Az elnöklő Szigetvári Mária, a Szombathelyi Pamutipari Vállalat előmunkásnője bejelentette, hogy a küldöttek között szétosztották azoknak az állásfoglalásoknak a tervezetét, amelyekben a kongresszus kinyilvánítja véleményét az indokínai népek és dolgozók függetlenségi harcának támogatásáról, a közel-keleti helyzetről, Európa békéjéről és biztonságáról, valamint a koreai nép és a koreai dolgozók harcának támogatásáról. Kérte, hogy a tervezeteket tanulmányozzák és az említett kérdésekben a kongresszus foglaljon állást Ezután megadta a szót a pénteki vita első felszólalójának Czerván Mártonná dr.-nak, a SZOT nőbizottsága elnökének. Czerván Mártonná dr. a nők helyzetéről szóló párt-, kormány- és SZOT-határozatok végrehajtásával foglalkozva elmondotta, hogy több területen már figyelemreméltó eredményeket értek el. Fokozatosan kezd érvényre jutni az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A vállalatok nagyobb erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézmények fejlesztésére, sok helyen mentesítették az éjszakai műszak alól a kisgyermekes és nagy családos anyákat. A társadalom lelkiismerete tehát megmozdult, a biztató eredmények azonban még csupán kezdetiek. Ezt követően Ligeti László, a Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szente Gézáné, a Budapesti Finomkötöttárugyár varrónője, Benedek Miklós, az Észak-Magyarország című lap rovatvezetője, Ballók Ferenc, a Borsodi Hőerőmű Szakszervezeti Bizottságának titkára, Mészáros István, az Oroszlányi Szénbányák vására szólalt fel. A délelőtti szünet után a soros elnök, Méhes Lajos, a Vasas Szakszervezet főtitkára elsőként Arató Árpádnak, a Budapesti Közlekedési Vállalat szakszervezeti titkárának adott szót, majd Gerd Muhr, a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szabó Csabáné, a Csepel és Környéke Vendéglátóipari Vállalat csoportvezetője, Kettler Pál, az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat vezérigazgatója, Léka Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti tanácsának titkára, Kisbényi Mária, a Műanyagipari Kutató Intézet tudományos munkatársa emelkedett szólásra. Az ebédszünet után Lángi Józsefné, a Szegedi Konzervgyár Állami-díjas dolgozója elnökétt és Kaszás Istvánnak, a Tatabányai Szénbányák Vállalat szakszervezeti tanács titkárának adott szót Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának, a Minisztertanács elnöke következett felszólalásra. Fejlődésünk érdeke, hogy a párt, a kormány és a szakszervezetek egy cél érdekében cselekedjenek Fock Jenő elvtárs beszéde Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke elöljáróban tolmácsolta a kongresszus részvevőinek a kormány üdvözletét és jókívánságait. Utalt arra, hogy nemcsak kormányfői minőségben beszél, hiszen — s ez büszkeséggel tölti el — négy évtizede maga is tagja a szakszervezeti mozgalomnak, s másfél évtizeddel ezelőtt részt vett a felsőszintű szakszervezeti vezetésben. Véleménye szerint mind a kongresszus határozati javaslata, mind a referátum helyesen tükrözte a szakszervezeteknek az elmúlt négy évben végzett munkáját s a következő években megoldandó feladatait. — Munkánk, fejlődésünk lényeges követelménye — mondotta hogy a párt és a kormány a szakszervezetekkel együtt, egyazon cél érdekében cselekedjen. A gazdaságirányítás reformja jelentős változtatást követelt a szakszervezeti munkában — mondotta a minisztertanács elnöke —, s hozzáfűzte: ha helyesen, okosan, jól akarunk továbbra is dolgozni, akkor mindannyiunknak állandóan meg kell újhodnunk. Munkánknak állandóan korszerűnek kell lenie, mert lehetnek kérdések, amelyekre a két év előtti helyes válaszok ma dogmatikusnak, túlhaladottnak, ásatagnak bizonyulhatnak. Nemzetközi kérdésekre rátérve ugyancsak a mai korszaknak megfelelő módszerek jelentőségét emelte ki. Népünk boldogulásáért akarunk dolgozni — mondotta —, abban a tudatban, hogy munkánkért felelősséggel tartozunk a munkásmozgalom előtt is. Ez az elv a kormány tevékenységében úgy jut kifejezésre, hogy a legszorosabban a szocialista testvérországokkal működünk együtt. A szocialista országok közül mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagállamaival, gazdaságilag elsősorban azokkal, amelyekkel összekapcsol betűnünket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Emellett igyekszünk előmozdítani a szocialista országok összességének egységét, tehát azokkal is együtt akarunk dolgozni, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Őszinte barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Nemcsak északokból, jól felfogott érdekeinkből adódóan, nemcsak ezért, mert kereskedelmi forgalmunk nagy része a Szovjetunióval bonyolódik le, s mert határosak vagyunk e szocialista nagyhatalommal, hanem azért, mert a vérünkben, a szívünkben van a Szovjetunió iránti barátság érzése. (Nagy taps.) A Zengőaljai Állami Gazdaság 200 holdas táblájáról vágják a lucernát. A mezőről közvetlenül a csokoládépusztai üzemegységbe szállítják, ahol azonnal lisztté dolgozzák fel az értékes takarmányt Erb János felvétele A kormány és a szakszervezetek jobb együttműködéséért Fock Jenő ezután a kormány és a szakszervezetek közötti együttműködésről beszélt. Utalt arra a közvélemény által is ismert tényre, hogy a SZOT vezetői és a kormány tagjai — félévenként — rendszeresen tanácskoznak. Az együttműködés azonban ennél sokkal szorosabb, mindennapibb. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára rendszeresen részt vesz a kormány ülésein, s a Minisztertanácsban napirendre kerülő témák már az előkészítés időszakában ismertek a szakszervezetek előtt, tehát azokat nem állítják kész helyzet elé. A kormány gazdasági bizottságában is képviselve van a SZOT. Helyeselte a kormány elnöke azt a javaslatot, hogy a kormányzati munkába vonják be az eddiginél jobban az egyes iparági szakszervezetek vezetőit is. A normarendezésről is szólt Fock Jenő, arról, hogy ez a szó mintha már eltűnt volna a közhasználatból — szükség van a normák rendezésére, mégpedig folyamatosan. Új technológiák meghonosításával az üzemekben a munka szervezettebbé válhat. A normákat tehát az újfajta szervezettséghez kell igazítani. De semmi esetre sem úgy, amint egy sor üzemben mostanában történt, hogy néhány ember összedugta a fejét, és nem tárgyalva se pártszervezettel, se szakszervezettel, egyszerűen átírkálták a normákat, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Az ilyen módszer elítélendő, ez az eljárás a szakszervezet semmibevételét jelenti. A továbbiakban a munkaerőmozgásról, a törzsgárda-tagok nagyobb megbecsüléséről, a szocialista brigádmozgalomról majd a káderpolitikáról beszélt. Szociális kérdésekkel foglalkozva elmondta: ezen a területen gördülékenyebb a kormány és a szakszervezetek együttműködése A feladatok között utalt arra, hogy már ez év végéig rendezni kellene azoknak a nyugdíjkorhatárt elérőknek a helyzetét, akik még jó egészségnek örvendenek, bírják a munkát. - Már a jövő évben be kellene vezetnünk olyan gyakorlatot — mondta Fock Jenő, amely arra ösztönzi a korhatárt elérőket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtatni lehetne a jelenlegi előíráson, miszerint a nyugdíjöszszeg felső határa az eredeti kereset 75 százaléka. Ezt fel kellene emelni 80—85 vagy 90 százalékra, olyan formán, hogy a nyugdíjkorhatár után munkában töltött további évek kétszeresen vagy háromszorosan számítsanak. Azon is gondolkodnunk kell, hogy kiterjesszük a nyugdíjasok egyes területeken már tíz, illetve tizenkettő ezer forintban megállapított, az évi hatezer forinthoz képest már jóval felemelt kereseti lehetőségét. Ennek kidolgozásában van még tennivalónk. (Folytatás az 5. oldalon.) ■i