Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fittér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 136. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 11., péntek A Szaljut személyzetének negyedik munkanapja Egészségügyi és biológiai kísérletek Az ember által irányított űrállomás világvisszhangjából Moszkva : A TASZSZ tudósítója jelenti a távirányítási központból: A Szaljut orbitális tudományos állomás személyzete negyedik munkanapi programjának jelentős részét egészségügyi és biológiai kísérletek képezték. Georgij Dobrovolszkij, az állomás parancsnoka jelentette, hogy az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulata kitűnő. Tegnap, moszkvai idő szerint hajnali egy órakor kezdődött meg az állomás személyzetének negyedik munkanapja. A pihenés után az űrhajósok különleges berendezések segítségével tornagyakorlatokat végeztek. New York: A New York Times „a világ első űr-divatbemutatójának” nevezi a Szaljut fedélzetéről adott televíziós közvetítést. Ezen Georgij Dobrovolszkij bemutatta a nézőknek azt az új különleges űrruhát, amely a súlytalanság állapotában serkenti az izomműködést, majd tornagyakorlatokat végzett benne. Az amerikai lap bemutatja olvasóinak a Szaljut fedélzetén lévő vízforraló és ételmelegítő berendezést és arról is tudósít, hogy a föld körül keringő tudományos állomáson jól felszerelt könyvtár van. Az amerikai lap szerdai számában a kozmikus laboratórium méreteiről írva megállapítja, hogy a Szaljut belső tere több mint tizenötszörösen múlja felül az amerikai Apolló-űrhajók kabinjának méreteit, ami „lehetővé teszi a szovjet űrállomásnak, hogy lényegesen több berendezést vigyen magával, mint bármely eddig ismert irányítható űrhajó és jóval nagyobb helyet biztosít az űrhajósok különféle ténykedéséhez”. Washington : A Baltimore Sun vezércikkében így ír: „Az oroszok ragyogó teljesítményükkel új fejezetet nyitottak az űr meghódításában és a föld körüli térség feltérképezésében. Az űrállomás vagy kozmikus laboratórium gondolata, ami nemrég még a tudományos fantaszták álma volt, most megvalósult.” Róma: Az olasz sajtó továbbra is előkelő helyen közli a szovjet űrkísérletről szóló híreket. A Corriere Della Sera moszkvai tudósítója „a Szaljut valóságos ház” című anyagában rámutat, hogy a szovjet űrlaboratórium a legnagyobb űrhajó, amit ember valaha a kozmoszba felbocsátott. A milánói Giorno azt hangoztatja, hogy a szovjet emberek maguk mögött hagyták a legfontosabb mérföldkövet a kozmoszba vezető úton. „A föld körül keringő gigantikus szovjet űrállomás megdöntött minden rekordot — írja az Unitá. — Az űrhajósok először rendelkeznek olyan konforttal, hogy az ebédelésnél asztalhoz ülhetnek, akárcsak otthon.” Q j Delhi: „Az ember által irányítható szovjet tudományos űrállomás a tudományos fantasztikus regények témáit váltja valóra — írja a szovjet űrkísérletet kommentálva az indiai Statesman. A Times Of India rámutat, hogy a szovjet tudomány és technika kiemelkedő sikere új távlatokat nyit a világűr meghódításában. A Hindustan Times azt hangsúlyozza, hogy az űrállomás műszerei tökéletesen működnek. MUNKÁBAN A SZALJUT LEGÉNYSÉGE Tízmillió forintos szövetkezeti beruházás Szigetváron Székház és lakberendezési áruház épül 1972-ben - Új kezdeményezés: beruházási célrészjegy a szövetkezeti tagoknak, 7 százalékos kamattérítéssel A Szigetvári ÁFÉSZ Igazgatósága a városi tanáccsal együttműködve igen nagy erőfeszítéseket tesz a fiatal város kereskedelmi kulturáltságának fejlesztése érdekében. Ennek az együttműködésnek eredménye alapján most 2500 négyzetméter területen felépül a város egyik legszebb épülete, az Almás patak mentén, a szövetkezet 25. éves jubileumi évében. A Budapesti Szövetkezeti Tervező Vállalat elkészítette a szövetkezeti székház tervét, melyben helyet kap a lakberendezési áruház is. A terv összhangban áll az új fürdőkomplexummal, ezért az alagsorban borkóstolót és a földszinten ajándékboltot rendeznek be. A földszinten lesz a lakberendezési áruház is, ahol mind a hazai, mind a külföldi lakberendezési cikkek nagy választéka áll a vásárlók rendelkezésére. Az emeleten kap helyet az ÁFÉSZ irodaháza, majd a padlástérben raktárbázist alakítanak ki, ahová az árut teherlifttel szállítják. A kivitelező a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az építkezést, melynél már a legmodernebb univázszerkezetek alkalmazását használják, 1972. év elején kezdik meg. Átadás 1973-ban. Érdekessége az építkezésnek, hogy az áruház előtt az Almás-parton kb. öt méter széles sétányt alakítanak ki a várig. Hogy ezt, és a további tervszerű beruházásokat a szövetkezet megvalósíthassa, pénzre van szükség. Ezért az igazgatóság beruházási célrészjegy kibocsátását határozta el, amit a tagság olyan bizalommal fogadott, hogy a legrövidebb idő alatt 2,5 millió forint értékű részjegyet jegyzett. A jegyzések állandóan tartanak, mert a pénz elhelyezése biztosított és 7 százalék kamatot jövedelmez. Ez 2 százalékkal több az állami pénzintézetek kamattérítésénél. i Időszerű gond Baranyában Baleseti sebészeti centrum szükséges Pécsett Az Egészségügyi Koordinációs Bizottság ülése Tegnap délelőtt a megyei Egészségügyi Koordinációs Bizottság a Tüdőszanatórium orvosi könyvtárában tartotta meg soron következő ülését. A bizottság tagjain és szakértőkön kívül megjelent dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és dr. Szántó György vezérőrnagy, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatója is. Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese elnökölt az ülésen, ahol ez alkalommal főtémaként Baranya megye traumatológiai ellátásának helyzetét és feladatait vitatták meg. Világszerte szomorú, de vitathatatlan jelenség a balesetek számának emelkedése, összefüggésben van ez az ipar és a mezőgazdaság rohamos gépesítésével s mindenekelőtt a közlekedési eszközök számának nagyarányú növekedésével. Mindezt a statisztikák is igazolják, s noha hazánkban kevésbé foglalkoznak a balesetek statisztikáinak értékelésével, néhány adat mégis világosan beszél: 1969-ben mintegy 145 ezer üzemi baleset fordult elő, a közlekedési balesetek száma 1961. és 1969. között kétszeresére, ezen belül a sérültek és meghaltak száma háromszorosára emelkedett. A várható emelkedés a szakemberek előtt nyilvánvaló. Mindebből az következik, hogy a baleseti sérültek nagyobb arányú ellátására fel kell készülnie az egészségügynek, hiszen a korszerű ellátás, gyors beavatkozás, valamint a hatékony utókezelés csökkentheti a halálozási és tartós sérülési arányszámot, sokat segíthet abban, hogy -a társadalom számára többnyire a „legértékesebb", 20— 40 közötti korosztályról van szó! - kevesebb munkaerő essék ki átmenetileg vagy végleg a termelésből. Baranyában a baleseti sebészet gondjai annál is időszerűbbek, mivel az ipar és a közlekedés itt az országos átlag fölött áll. Ezzel szemben a traumatológiai ellátás nem áll az országos átlag fölött, különösen azért nem, mert it nincs még egy ilyen jellegű centrum — kórházi osztály, intézet vagy klinika, amely megfelelő szinten képviselné az egészségügynek ezt a megkülönböztetett ágát. A baleseti sebészet ugyanis a legdrágább ágak egyike, igen nagy a műszerigénye, nagy személyzetet igényel, s így semmiképpen nem célszerű kis egységeket létrehozni. Olyan baleseti sebészeti centrumra van szükség Baranyában is, ahol a nagy műszereket, a drága berendezéseket, a szakképzett személyzetet koncentrálni lehet, s ahol a legbonyolultabb eseteket is olajozottan, magas szinten lehet ellátni. Pécsett az I. sebészeti klinikán működő traumatológiai részleg látszik legalkalmasabbnak, hogy egy ilyen centrum bázisát képezze - állapították meg a tegnapi tanácskozás részvevői. Indokolja a centrumnak az egyetem keretein belül történő megszervezését az a tény is, hogy a következő időszak nagyobb arányú egészségügyi fejlesztését éppen az egyetem kapta meg a második négyszázágyas klinikai tömb révén. A vita során tehát arra az elvi álláspontra jutott a Koordinációs Bizottság, hogy a mintegy 120 ágyas nagy traumatológiai egység az egyetem következő klinikai tömbjében jön létre. Ehhez a szükséges előfeltételek megteremtését, a műszerfejlesztést és káderképzést addig is napirenden tartják. Tekintettel azonban arra, hogy ez csak hosszú évek múlva valósul meg a jelenlegi helyzet javításáról is tárgyalt a bizottság. Megállapították, hogy a sebészeti osztályokon működő baleseti sebészeti részlegeket addig is fejleszteni kell, helyzetükről és perspektíváikról külön elemzést kell készíteni. Kiemelhető itt a komlói kórház saját erőből történő fejlesztése, amelyen belül néhány baleseti sebészeti ágy kialakítása is várható, továbbá a szigetvári kórház fejlesztése, amelynél ezt a szempontot úgyszintén előtérbe helyezik. Külön témát jelent a baleseti járóbetegellátás problémája, amelyet Pécs városban szintén koncentrálni kell, s szintén az egyetem már meglévő kapacitására alapozva. Ebben a témakörben az illetékes egészségügyi vezetők a közeljövőben külön is tárgyalnak, egyeztetik azokat az erőket, amelyeket itt össze lehet vonni, majd — ha szükséges — a nélkülözhetetlen igények ügyében a minisztérium segítségét kérik. A megyei Egészségügyi Koordinációs Bizottság második napirendi pontként a Pécsi Orvostudományi Egyetem IV. ötéves fejlesztési tervét tárgyalta meg. Megkezdődött a közgazdászok jubileumi vándorgyűlése Egerben csütörtökön délelőtt megkezdődött a tizedik közgazdász vándorgyűlés. A jubileumi rendezvénysorozaton több mint hétszázan vesznek részt. A megnyitó plenáris ülés díszelnökségében helyet foglalt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Káplár József, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, továbbá több minisztérium és más főhatóság vezető képviselője. Ott voltak Heves megye és a vendéglátó város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. Dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a tizedik közgazdász vándorgyűlés egyben jubileumi számvetés is az elmúlt évtized munkájáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a kormány nevében köszöntötte a nagyjelentőségű országos esemény részvevőit. Hangsúlyozta, hogy a magyar népgazdaság következetesen, jól fejlődik — ezt a világon szinte mindenhol elismerik — ugyanakkor a lehetőségek fokozottabb kihasználására hívta fel a figyelmet. A plenáris ülésen ezután dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartott bevezető előadást „Népgazdasági hatékonyság és vállalati jövedelmezőség" címmel. A vándorgyűlés pénteken folytatja munkáját. Tanácsi vezetők tanulmányi értekezlete Tolna megyében csütörtökön megkezdődött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tanulmányúttal egybekötött országos értekezlete, amelyen a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok felügyeletét ellátó megyei tanácselnök-helyettesek, valamint a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetők vesznek részt. A tanácsi vezetők csütörtökön délelőtt az ozorai Egyetértés Tsz tehenészeti telepét, továbbá a pincehelyi Vörösmarty Tsz sertéstelepét tanulmányozták, délután a Paksi Konzervgyárat tekintették meg és a Paksi Állami Gazdaságba látogattak. Rövidesen üzletekbe kerül a BNV-n már bemutatott Pécsi Dohánygyár új terméke a Tisza nevű cigaretta. A szerény csomagolású, különleges zamatú cigaretta egészségügyi szempontból is igen előnyös, ugyanis dupla filterével a nikotin és az egészségre ártalmas kátrány 45—50 százalékát kiszűri. A Dohányértékesítő és Készletező Vállalat a jövő héten már forgalomba hozza a Tiszát Fotó: Rácz József