Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-05 / 34. szám

2 Negyven éve történt A nép bíróságai A szövet­séges ha­talmak már a II. világ­háború fo­­lyamán megállapodtak a háborús és népellenes bűncselekmé­nyek tetteseinek megbünte­téséről. Az 1943 októberi moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i londoni egyezmény, amely fel­állította a Nürnbergi Nemzet­közi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. november 20-a és 1946. október 1-e között tartott tárgyalásai után - a há­borús főbűnösök perében, ítélte halálra Göringet, Keitelt, Rib­­bentropot és másokat, és nyil­vánította bűnös szervezeteknek az SS-t, az SD-t, az SA-t és a Gestapót. Ezzel az ítélettel vált valósággá először, hogy a bé­ke, az emberiség és az embe­riesség ellen elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új; már 1916-ban felvetődött egy nem­zetközi büntetőbíróság létesíté­sének gondolata a háborús fe­lelősség megállapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szerkezet létrehozására, jóllehet a versailles-i békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nemzetközi egyezmény is, tartalmaztak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bű­nök elkövetőinek megbünteté­sére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is kötelezte hazán­kat (­ később a békeszerződés). A felszabadult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíróságok felállítását elren­delő döntés előtt alakultak nép­bíróságok (pl. Szegeden 1945. január 4-én), de jogi kereteket, törvényes alapot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete te­remtett, ami február 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló ren­delet megfogalmazta célját is: „. . . . mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésü­ket”. Szokatlan elv érvényesü­lése volt ez a rendelet abból a szempontból is, hogy ezeknek a bűncselekményeknek sértett­jéül a magyar népet nevezte meg. A legkomolyabb jogi és elvi problémát a jogszabály ha­­tárának visszaható érvénye je­lentette, s természetesen nem­csak hazánkban, hanem más országokban, így a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság gyakorla­tában is. A visszaható hatály kimondásta áttörte a klasszikus nullum crime sine lege elvét, azt tehát, hogy csak olyan cselek­mény büntethető, ami az elkö­vetés időpontjában is bűncse­lekménynek számított. A hitleri gyilkosok és magyar követőik a tömegmészárlásokat és más bűncselekményeket ugyanis az akkori államhatalmak által tör­vényesnek tekintve, nyílt, eset­­leg burkolt biztatást élvezve kö­vették el. A népek szenvedései, a mérhetetlen áldozatok, a bé­ke ügyének szentsége azonban nem tűrhette, hogy a tettesek büntetlenek maradjanak. A népbíróságok hatásköre kiterjedt polgári és katonai sze­mélyekre egyaránt, tekintet nél­kül a vádlottak állampolgársá­gára. A jogszabály elévülhetet­lennek mondta ki a háborús bűncselekményeket, s ez az elv ma is érvényesül büntetőjo­gunkban. Időről időre — Nyu­gaton — történnek kísérletek ennek a szabálynak az érvény­telenítésére, ezeket a szándé­kokat azonban a haladó erők eddig rendre meghiúsították. A népbíróságok - az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével - öttagú ta­nácsokban jártak el, kiegészít­ve egy szakképzett vezető bíró­val. Működésüket a jogszabály érvénybe lépését követően egy hónappal kezdték meg, és 1945 március végére megalakult a Népbíróságok Országos Taná­csa is, mint fellebbezési bíró­ság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváhagyását a Nem­zetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működése évekig a politikai harc közép­pontjában is állott. A parla­mentben a koalíciós pártok kö­zött éles összecsapásokra került sor amit ezután a sajtóorgá­numok — pártállásuknak meg­felelően — tálaltak a nagykö­­zönség elé. A jobboldal támad­ta a rendőrséget, javasolta a halálbüntetés eltörlését, a nép­bíróságok helyett indítványozta az esküdtbíráskodás rendszerét, mondván, hogy a népbíróságok voltaképpen nem elfogulatla­nok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvetődött a népbírósági jogszabály vissza­ható érvényének kérdése is, holott a magyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelvnek az áttöré­sére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett Vésztörvény is visszaható érvénnyel rendelte büntetni a hazaárulást és más főbenjáró bűncselekményeket, vagy az 1919-es XXIII. Néptör­vény, amely a Károlyi kormány működése idején lépett érvény­be, és a háborúért felelős sze­­mélyek elleni eljárásról szólt. 1949. január 31 -ig a népbí­róságok 45 687 ügyet tárgyal­tak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 sze­mély ellen. 414 vádlottat súj­tottak halálbüntetéssel, ebből az említett dátumig 180-at vég­rehajtottak. A népbíróságok — mint kü­lönbíróságok — 1950-ig működ­tek ezt követően a rendes bí­róságok elé kerültek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A népbíróságok létrejötte és működése történelmi jelentősé­gű esemény volt a magyar de­mokrácia fejlődésének útján. Egyértelműen eloszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az em­beriség ellen elkövetett bűnök megtorlatlanok maradhatnak. Gy. A. Lovagi vacsorák 450 n! irodaterület a Bástya sörözőben (közös irodaház egy szintje) FEBRUÁR 11—18-ig eladó • 17 órától 21 óráig és • 21 órától 24 óráig „VÁROSKOZPONTBAN" RÉSZVÉTELI DÍJ 200,— Ft jeligére a Sallai utcai Asztalfoglalás személyesen. hirdetőbe. EGHIJJO! A KONZUM ÉTTEREM február 9-én hajnalig tartó álarcosbált rendez A felső étteremben cigányzene, az alsó étteremben tánczene szórakoztatja a vendégeket . A menü ára: 150,— Ft ASZTALFOGLALÁS AZ ÜZLETVEZETŐNÉL, A 24-422/89 m. Dunántúli napló 1985. február 5., kedd ÓRA A NAGYVILÁGBAN Fegyverkezési vita a japán parlamentben Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnök némelyest engedett az ellenzék nyomásának, s ennek következtében hétfőn — négy­napos szünet után — felújította munkáját a japán parlament. A kormányfő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi katonai kiadásokat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 száza­léka alatt tartani. Az ellenzéki pártok a múlt hét közepe óta bojkottálták a törvényhozás jelenlegi üléssza­kát, mivel Nakaszone egyértel­műen jelezte: érvényteleníteni kívánja a fegyverkezési ráfordí­tások nagyságával kapcsolatos — 1976-ból származó — kor­látozást. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy az 1 szá­zalékos korlát már az 1985 áp­rilisától kezdődő pénzügyi év­ben rendkívül nehezen tartható be. A bojkott közvetlen oka az volt, hogy határozottan elutasí­totta az ellenzék vezető erejé­nek számító Japán Szocialista Párt azon követelését: kormá­nya minden körülmények között tartsa tiszteletben a csaknem kilenc évvel ezelőtt elhatáro­zott korlátozást. A parlament munkájának hétfői felújítása kapcsán a mi­niszterelnök még mindig nem tett nyilvános ígéretet az 1 szá­zalékos katonai kiadási korlát tiszteletben tartására, de most már nem a korlátozás érvény­telenítésének, hanem betartá­sának híveként mutatkozott. Mindezzel — mutatnak rá meg­figyelők — a kérdés távolról sem dőlt el, Nakaszone ugyanis csak korábbi­ jelentését változ­tatta meg, viszont a szóban for­­gó küszöb túllépését magában hordozó katonai költségvetési előirányzat napirenden maradt. A japán szocialisták és kom­munisták a katonai kiadások befagyasztása, sőt csökkentése mellett vannak, míg az úgyne­vezett középutas pártok — a Kornéi és a demokratikus szo­cialista párt — bizonyos körül­­mények között hajlandók a kon­zervatívokkal való kompromisz­­szumokra. Svájci teherautósok hétfő reggel megbénították a forgalmat az ország határátkelőhelyeinek többségénél, így tiltakoztak az ellen, hogy külföldön magas útadókat vetnek ki a svájci kamionosokra — a hasonló korábbi svájci lépés viszonzásaként. Svájc ez év elején magas útadót rótt ki a nyugat-európai államokból Svájcba érkező teherautókra. Annak idején a svájci rendelkezés bejelen­tésekor a határ túloldalán bénult meg a forgalom a kamionosok felháborodása miatt. -i TEHERÁN: Közepes erős­ségű földrengés rázta meg va­sárnap Irán déli részét. A Richter-skála szerint 5,6 erős­ségű földmozgásokat a Siráz­­tól délnyugatra lévő Fathábád városban észlelték. Itt egy személy életét vesz­tette, szá­zan megsebesültek. A több mint fél napon át tartó, csak­nem félórás időközökben egy­mást követő földlökések jelen­tős anyagi károkat okoztak. Ezer ház rombadőlt, 500 épü­let súlyosan megrongálódott. 4- Új-DELHI: Hétfőn az in­diai fővárosban megkezdődött az ázsiai és óceániai országok szakszervezeteinek tanácskozá­sa. Több mint húsz ország szak­­szervezeti tömörülésének képvi­selői, valamint a Szakszervezeti Világszövetség és más nemzet­közi szervezetek küldöttei a gaz­dasági fejlődésről és egy új vi­lággazdasági rend megterem­tésének kérdéseiről tárgyalnak. + BUKAREST: Veszelin Gyu­­ranovics jugoszláv államfő hétfőn baráti látogatásra Bu­karestbe érkezett. Gyuranovi­­csot Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő hívta meg. A délutáni órák­ban megkezdődtek a hivata­los tárgyalások. 4- MOSZKVA: A szovjet kor­mány meghívására hétfőn este hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Isidor Mal­­mierca Peoli, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak tagja, a Kubai Köztársa­ság külügyminisztere. Malmier­­cát a repülőtéren Georgij Kor­­nyijenko, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese fo­gadta. 4- TEL AVIV: Ellenállók po­kolgépes akciókat hajtottak végre hétfőn Dél-Libanonban a megszálló izraeli hadsereg ka­tonái ellen. Három izraeli ka­tona megsebesült. •4­­AMMAN: A jordániai lá­togatáson tartózkodó Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő hétfői sajtóértekezletén síkraszállt amellett, hogy a közel-keleti rendezésről folyó tárgyalásokon minden érdekelt fél vegyen részt. Elmondta: ven­déglátójával, Husszein királlyal egyetértett abban is, hogy Egyiptomnak párbeszédet kell kezdenie szomszédaival. 4- SAUSAUTO: Kaliforniában vasárnap 72 éves korában el­hunyt Frank Oppenheimer amerikai fizikus. A tudós köz­reműködött az első amerikai atombomba előállításában. Ezt a programot 1967-ben elhunyt testvére, Robert Oppenheimer irányította. Később az atom­fegyverek ellenzőjévé vált, s békés kutatásokkal, egyebek között csillagászati fizikával és a nagy energiájú részecs­kék tanulmányozásával fog­lalkozott. Feszültség a vietnami— kínai határon A vietnami—kínai határon egymást követő fegyveres pro­vokációkkal egyidőben, Kíná­ban Vietnam ellen irányuló fenyegetések hangzanak el — mutatott rá a vietnami külügy­minisztérium szóvivője Hanoi­ban. A kínai külügyminisztérium képviselője Peking sajtóértekez­letén például a minap kijelen­tette: a határ kínai oldalán az egységet harckészültségbe helyezték. Figyelemre méltó a kínai külügyminiszter Szinga­púrban elhangzott nyilatkozata is. Eszerint Kína fenntartja magának azt a jogot, hogy másodszor is „megleckéztesse Vietnamot”. A vietnami külügyminisztéri­um szóvivője rámutatott: a kí­nai fél fenti szavai ellentétesek Délkelet-Ázsia és a világ né­pei, köztük a kínai nép béke­vágyával. A szóvivő hangsú­lyozta: a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya elítéli a fegyveres provokációkat és a kínai fél kardcsörtető kijelenté­seit. Vietnam népe és kormánya erőfeszítéseket tesz a feszült­ség megszüntetéséért a két or­szág határai mentén, a normá­lis kapcsolatok helyreállításáért Kína és Vietnam között. Viet­nam népe ugyanakkor kész megvédeni szuverenitását, te­rületi sérthetetlenségét és ha­zája biztonságát — fejeződik be a vietnami külügyi szóvivő nyilatkozata. NDK—Japán A különböző társadalmi rendszerű országok jó együtt­működésének iskolapéldáját látják Berlinben, a Német De­mokratikus Köztársaság és Ja­pán gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatainak fejlő­désében. A két ország tíz esztendeje, 1975 februárjában kötötte meg első kormányszintű kereskedel­mi egyezményét. Azóta — 1983-ig bezárólag — tizenegy­szeresére növekedett a kétol­dalú árucsereforgalom, és ér­tékben elérte az évi 2,5 milli­árd valutamárkát. Ezen belül az NDK Japánba irányuló ki­vitele megnyolcszorozódott. E tíz esztendő folyamán, ki­vált a nyolcvanas évek elején mindkét irányban erősen meg­változott az áruk összetétele. Japán mindenekelőtt nagy mennyiségben vásárolt vegyi­pari termékeket az NDK-tól, az NDK pedig vegyipari be­rendezéseket Japántól. Emellett jelentős a speciális elektroni­kai, elektrotechnikai termékek és műszerek cseréje, élénk a licenszkereskedelem, és sokol­dalú a műszaki-tudományos együttműködés. Mindkét fél kívánatosnak ítéli meg a kö­zös fellépést harmadik piaco­kon. A tudományos-műszaki együttműködés serkentésére 1977 novemberében kormány­közi egyezményt kötöttek. Egy másik — 1981-ben kötött egyezmény — a közös mező­­gazdasági kutatásra vonatko­zik. 4- JERUZSÁLEM: Jacques At­­tali, a francia államfő külön­leges tanácsadója ,háromna­pos - hivatalosan be nem je­lentett - látogatást tett Izrael­ben. A francia politikus Simon Peresz kormányfővel és a kül­ügyminisztérium vezetőivel tár­gyalt. A Davar című izraeli újság szerint a tárgyalásokon szó volt arról az ügyletről is, amelynek keretében Izrael atomreaktorokat vásárol Fran­ciaországtól. LAPZÁRTA Hétfőn délután tűz keletke­zett Budapesten a Füszért nyu­gati pályaudvari élelmiszerrak­tárában, ahol főként lisztet, cukrot és palackozott italokat tároltak. A mintegy 300 négy­zetméter alapterületű, gyúlé­kony anyagokat tartalmazó rak­tár szinte teljes egészében tü­zet fogott. Az oltást röviddel a tűz észlelése után kezdte meg a nagy erőkkel kivonuló tűzoltó­ság. Több órás megfeszített küzdelemmel sikerült a tüzet el­oltani. Különösen nagy értékű kár keletkezett az árukészletben és a raktár épületében. A tűz­nél személyi sérülés nem tör­tént. A tűz okát a tűzoltóság és a rendőrség együttesen vizs­gálja. Kommentár Az összeg kimondva és le­írva egyaránt döbbenetet kelt: ezermilliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan ha­talomra jutása, 1980 óta. En­nek a meghökkentő ténynek a felidézését az teszi idősze­rűvé, hogy hétfőn terjesztette a törvényhozás elé Ronald Reagan az Egyesült Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetésének terve­zetét, amelynek világpolitikai hatású, fontos része a kato­nai kiadások programja. Szakértők szerint két na­gyon egyértelmű tendencia bontakozik ki a költségveté­­si tervezet előirányzataiból: a tisztében újraválasztott elnök gyakorlatilag minden olyan szociális programot megnyir­bál, amelynek fenntartására nem kötelezik törvényes ren­delkezéseik a kormányzatot. A szociális kiadások csökkenté­se szinte minden területre ki­terjed, a farmereknek nyúj­tott ártámogatástól kezdve az öregkori betegbiztosításig. Ezzel szemben a katonai ki­adások terén nemhogy csök­kenésre nem lehet számítani, de még az ütemnövekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1-én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalékkal többet, összesen 313,7 milliárd dollárt szán­nak a „jó étvágyú” Penta­gonnak. Ezek az irányzatok — a kü­szöbönálló genfi tárgyalások tükrében — meglehetősen elgondolkodtatóak. Annál in­kább, mivel Washington tuda­tosan terjeszti azokat az állí­tásokat, miszerint szovjet részről megsértik a fegyver­zet-ellenőrzésben vállalt kö­telezettségeket. Voltaképp ez­zel próbálják magyarázni a rendkívül magas katonai ki­adás-tervezetet. Megalapozatlan vádak egyfelől, rekord katonai ki­adás-tervezet másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Változatlan­nak tűnik az amerikai alap­állás, mely a Szovjetunióval való tárgyalásokat az erő po­zíciójára kívánja építeni. Ma­­guk a washingtoni vezetők úgy fogalmaznak, hogy a stratégiai erők fejlesztése erő­síti az amerikai pozíciót azo­kon a megbeszéléseken, ame­lyeken a nukleáris fegyverek csökkentésének reális útjait kutatják. De vajon miért kel­lenek újabb és újabb első csa­­pásmérő eszközök ahhoz az útkereséshez, amelytől végső soron az egész világ békéje függ? Győri Sándor Egy terv margójára

Next