Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-05 / 34. szám
2 Negyven éve történt A nép bíróságai A szövetséges hatalmak már a II. világháború folyamán megállapodtak a háborús és népellenes bűncselekmények tetteseinek megbüntetéséről. Az 1943 októberi moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i londoni egyezmény, amely felállította a Nürnbergi Nemzetközi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. november 20-a és 1946. október 1-e között tartott tárgyalásai után - a háborús főbűnösök perében, ítélte halálra Göringet, Keitelt, Ribbentropot és másokat, és nyilvánította bűnös szervezeteknek az SS-t, az SD-t, az SA-t és a Gestapót. Ezzel az ítélettel vált valósággá először, hogy a béke, az emberiség és az emberiesség ellen elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új; már 1916-ban felvetődött egy nemzetközi büntetőbíróság létesítésének gondolata a háborús felelősség megállapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szerkezet létrehozására, jóllehet a versailles-i békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nemzetközi egyezmény is, tartalmaztak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek megbüntetésére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is kötelezte hazánkat ( később a békeszerződés). A felszabadult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíróságok felállítását elrendelő döntés előtt alakultak népbíróságok (pl. Szegeden 1945. január 4-én), de jogi kereteket, törvényes alapot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete teremtett, ami február 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló rendelet megfogalmazta célját is: „. . . . mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket”. Szokatlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempontból is, hogy ezeknek a bűncselekményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A legkomolyabb jogi és elvi problémát a jogszabály határának visszaható érvénye jelentette, s természetesen nemcsak hazánkban, hanem más országokban, így a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság gyakorlatában is. A visszaható hatály kimondásta áttörte a klasszikus nullum crime sine lege elvét, azt tehát, hogy csak olyan cselekmény büntethető, ami az elkövetés időpontjában is bűncselekménynek számított. A hitleri gyilkosok és magyar követőik a tömegmészárlásokat és más bűncselekményeket ugyanis az akkori államhatalmak által törvényesnek tekintve, nyílt, esetleg burkolt biztatást élvezve követték el. A népek szenvedései, a mérhetetlen áldozatok, a béke ügyének szentsége azonban nem tűrhette, hogy a tettesek büntetlenek maradjanak. A népbíróságok hatásköre kiterjedt polgári és katonai személyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állampolgárságára. A jogszabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűncselekményeket, s ez az elv ma is érvényesül büntetőjogunkban. Időről időre — Nyugaton — történnek kísérletek ennek a szabálynak az érvénytelenítésére, ezeket a szándékokat azonban a haladó erők eddig rendre meghiúsították. A népbíróságok - az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével - öttagú tanácsokban jártak el, kiegészítve egy szakképzett vezető bíróval. Működésüket a jogszabály érvénybe lépését követően egy hónappal kezdték meg, és 1945 március végére megalakult a Népbíróságok Országos Tanácsa is, mint fellebbezési bíróság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváhagyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működése évekig a politikai harc középpontjában is állott. A parlamentben a koalíciós pártok között éles összecsapásokra került sor amit ezután a sajtóorgánumok — pártállásuknak megfelelően — tálaltak a nagyközönség elé. A jobboldal támadta a rendőrséget, javasolta a halálbüntetés eltörlését, a népbíróságok helyett indítványozta az esküdtbíráskodás rendszerét, mondván, hogy a népbíróságok voltaképpen nem elfogulatlanok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvetődött a népbírósági jogszabály visszaható érvényének kérdése is, holott a magyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelvnek az áttörésére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett Vésztörvény is visszaható érvénnyel rendelte büntetni a hazaárulást és más főbenjáró bűncselekményeket, vagy az 1919-es XXIII. Néptörvény, amely a Károlyi kormány működése idején lépett érvénybe, és a háborúért felelős személyek elleni eljárásról szólt. 1949. január 31 -ig a népbíróságok 45 687 ügyet tárgyaltak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halálbüntetéssel, ebből az említett dátumig 180-at végrehajtottak. A népbíróságok — mint különbíróságok — 1950-ig működtek ezt követően a rendes bíróságok elé kerültek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A népbíróságok létrejötte és működése történelmi jelentőségű esemény volt a magyar demokrácia fejlődésének útján. Egyértelműen eloszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnök megtorlatlanok maradhatnak. Gy. A. Lovagi vacsorák 450 n! irodaterület a Bástya sörözőben (közös irodaház egy szintje) FEBRUÁR 11—18-ig eladó • 17 órától 21 óráig és • 21 órától 24 óráig „VÁROSKOZPONTBAN" RÉSZVÉTELI DÍJ 200,— Ft jeligére a Sallai utcai Asztalfoglalás személyesen. hirdetőbe. EGHIJJO! A KONZUM ÉTTEREM február 9-én hajnalig tartó álarcosbált rendez A felső étteremben cigányzene, az alsó étteremben tánczene szórakoztatja a vendégeket . A menü ára: 150,— Ft ASZTALFOGLALÁS AZ ÜZLETVEZETŐNÉL, A 24-422/89 m. Dunántúli napló 1985. február 5., kedd ÓRA A NAGYVILÁGBAN Fegyverkezési vita a japán parlamentben Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök némelyest engedett az ellenzék nyomásának, s ennek következtében hétfőn — négynapos szünet után — felújította munkáját a japán parlament. A kormányfő ugyanis reményét fejezte ki, hogy a szigetországi katonai kiadásokat sikerül a bruttó nemzeti termék 1 százaléka alatt tartani. Az ellenzéki pártok a múlt hét közepe óta bojkottálták a törvényhozás jelenlegi ülésszakát, mivel Nakaszone egyértelműen jelezte: érvényteleníteni kívánja a fegyverkezési ráfordítások nagyságával kapcsolatos — 1976-ból származó — korlátozást. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy az 1 százalékos korlát már az 1985 áprilisától kezdődő pénzügyi évben rendkívül nehezen tartható be. A bojkott közvetlen oka az volt, hogy határozottan elutasította az ellenzék vezető erejének számító Japán Szocialista Párt azon követelését: kormánya minden körülmények között tartsa tiszteletben a csaknem kilenc évvel ezelőtt elhatározott korlátozást. A parlament munkájának hétfői felújítása kapcsán a miniszterelnök még mindig nem tett nyilvános ígéretet az 1 százalékos katonai kiadási korlát tiszteletben tartására, de most már nem a korlátozás érvénytelenítésének, hanem betartásának híveként mutatkozott. Mindezzel — mutatnak rá megfigyelők — a kérdés távolról sem dőlt el, Nakaszone ugyanis csak korábbi jelentését változtatta meg, viszont a szóban forgó küszöb túllépését magában hordozó katonai költségvetési előirányzat napirenden maradt. A japán szocialisták és kommunisták a katonai kiadások befagyasztása, sőt csökkentése mellett vannak, míg az úgynevezett középutas pártok — a Kornéi és a demokratikus szocialista párt — bizonyos körülmények között hajlandók a konzervatívokkal való kompromiszszumokra. Svájci teherautósok hétfő reggel megbénították a forgalmat az ország határátkelőhelyeinek többségénél, így tiltakoztak az ellen, hogy külföldön magas útadókat vetnek ki a svájci kamionosokra — a hasonló korábbi svájci lépés viszonzásaként. Svájc ez év elején magas útadót rótt ki a nyugat-európai államokból Svájcba érkező teherautókra. Annak idején a svájci rendelkezés bejelentésekor a határ túloldalán bénult meg a forgalom a kamionosok felháborodása miatt. -i TEHERÁN: Közepes erősségű földrengés rázta meg vasárnap Irán déli részét. A Richter-skála szerint 5,6 erősségű földmozgásokat a Siráztól délnyugatra lévő Fathábád városban észlelték. Itt egy személy életét vesztette, százan megsebesültek. A több mint fél napon át tartó, csaknem félórás időközökben egymást követő földlökések jelentős anyagi károkat okoztak. Ezer ház rombadőlt, 500 épület súlyosan megrongálódott. 4- Új-DELHI: Hétfőn az indiai fővárosban megkezdődött az ázsiai és óceániai országok szakszervezeteinek tanácskozása. Több mint húsz ország szakszervezeti tömörülésének képviselői, valamint a Szakszervezeti Világszövetség és más nemzetközi szervezetek küldöttei a gazdasági fejlődésről és egy új világgazdasági rend megteremtésének kérdéseiről tárgyalnak. + BUKAREST: Veszelin Gyuranovics jugoszláv államfő hétfőn baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Gyuranovicsot Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő hívta meg. A délutáni órákban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. 4- MOSZKVA: A szovjet kormány meghívására hétfőn este hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Isidor Malmierca Peoli, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. Malmiercát a repülőtéren Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese fogadta. 4- TEL AVIV: Ellenállók pokolgépes akciókat hajtottak végre hétfőn Dél-Libanonban a megszálló izraeli hadsereg katonái ellen. Három izraeli katona megsebesült. •4AMMAN: A jordániai látogatáson tartózkodó Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő hétfői sajtóértekezletén síkraszállt amellett, hogy a közel-keleti rendezésről folyó tárgyalásokon minden érdekelt fél vegyen részt. Elmondta: vendéglátójával, Husszein királlyal egyetértett abban is, hogy Egyiptomnak párbeszédet kell kezdenie szomszédaival. 4- SAUSAUTO: Kaliforniában vasárnap 72 éves korában elhunyt Frank Oppenheimer amerikai fizikus. A tudós közreműködött az első amerikai atombomba előállításában. Ezt a programot 1967-ben elhunyt testvére, Robert Oppenheimer irányította. Később az atomfegyverek ellenzőjévé vált, s békés kutatásokkal, egyebek között csillagászati fizikával és a nagy energiájú részecskék tanulmányozásával foglalkozott. Feszültség a vietnami— kínai határon A vietnami—kínai határon egymást követő fegyveres provokációkkal egyidőben, Kínában Vietnam ellen irányuló fenyegetések hangzanak el — mutatott rá a vietnami külügyminisztérium szóvivője Hanoiban. A kínai külügyminisztérium képviselője Peking sajtóértekezletén például a minap kijelentette: a határ kínai oldalán az egységet harckészültségbe helyezték. Figyelemre méltó a kínai külügyminiszter Szingapúrban elhangzott nyilatkozata is. Eszerint Kína fenntartja magának azt a jogot, hogy másodszor is „megleckéztesse Vietnamot”. A vietnami külügyminisztérium szóvivője rámutatott: a kínai fél fenti szavai ellentétesek Délkelet-Ázsia és a világ népei, köztük a kínai nép békevágyával. A szóvivő hangsúlyozta: a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya elítéli a fegyveres provokációkat és a kínai fél kardcsörtető kijelentéseit. Vietnam népe és kormánya erőfeszítéseket tesz a feszültség megszüntetéséért a két ország határai mentén, a normális kapcsolatok helyreállításáért Kína és Vietnam között. Vietnam népe ugyanakkor kész megvédeni szuverenitását, területi sérthetetlenségét és hazája biztonságát — fejeződik be a vietnami külügyi szóvivő nyilatkozata. NDK—Japán A különböző társadalmi rendszerű országok jó együttműködésének iskolapéldáját látják Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság és Japán gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatainak fejlődésében. A két ország tíz esztendeje, 1975 februárjában kötötte meg első kormányszintű kereskedelmi egyezményét. Azóta — 1983-ig bezárólag — tizenegyszeresére növekedett a kétoldalú árucsereforgalom, és értékben elérte az évi 2,5 milliárd valutamárkát. Ezen belül az NDK Japánba irányuló kivitele megnyolcszorozódott. E tíz esztendő folyamán, kivált a nyolcvanas évek elején mindkét irányban erősen megváltozott az áruk összetétele. Japán mindenekelőtt nagy mennyiségben vásárolt vegyipari termékeket az NDK-tól, az NDK pedig vegyipari berendezéseket Japántól. Emellett jelentős a speciális elektronikai, elektrotechnikai termékek és műszerek cseréje, élénk a licenszkereskedelem, és sokoldalú a műszaki-tudományos együttműködés. Mindkét fél kívánatosnak ítéli meg a közös fellépést harmadik piacokon. A tudományos-műszaki együttműködés serkentésére 1977 novemberében kormányközi egyezményt kötöttek. Egy másik — 1981-ben kötött egyezmény — a közös mezőgazdasági kutatásra vonatkozik. 4- JERUZSÁLEM: Jacques Attali, a francia államfő különleges tanácsadója ,háromnapos - hivatalosan be nem jelentett - látogatást tett Izraelben. A francia politikus Simon Peresz kormányfővel és a külügyminisztérium vezetőivel tárgyalt. A Davar című izraeli újság szerint a tárgyalásokon szó volt arról az ügyletről is, amelynek keretében Izrael atomreaktorokat vásárol Franciaországtól. LAPZÁRTA Hétfőn délután tűz keletkezett Budapesten a Füszért nyugati pályaudvari élelmiszerraktárában, ahol főként lisztet, cukrot és palackozott italokat tároltak. A mintegy 300 négyzetméter alapterületű, gyúlékony anyagokat tartalmazó raktár szinte teljes egészében tüzet fogott. Az oltást röviddel a tűz észlelése után kezdte meg a nagy erőkkel kivonuló tűzoltóság. Több órás megfeszített küzdelemmel sikerült a tüzet eloltani. Különösen nagy értékű kár keletkezett az árukészletben és a raktár épületében. A tűznél személyi sérülés nem történt. A tűz okát a tűzoltóság és a rendőrség együttesen vizsgálja. Kommentár Az összeg kimondva és leírva egyaránt döbbenetet kelt: ezermilliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan hatalomra jutása, 1980 óta. Ennek a meghökkentő ténynek a felidézését az teszi időszerűvé, hogy hétfőn terjesztette a törvényhozás elé Ronald Reagan az Egyesült Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetét, amelynek világpolitikai hatású, fontos része a katonai kiadások programja. Szakértők szerint két nagyon egyértelmű tendencia bontakozik ki a költségvetési tervezet előirányzataiból: a tisztében újraválasztott elnök gyakorlatilag minden olyan szociális programot megnyirbál, amelynek fenntartására nem kötelezik törvényes rendelkezéseik a kormányzatot. A szociális kiadások csökkentése szinte minden területre kiterjed, a farmereknek nyújtott ártámogatástól kezdve az öregkori betegbiztosításig. Ezzel szemben a katonai kiadások terén nemhogy csökkenésre nem lehet számítani, de még az ütemnövekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1-én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalékkal többet, összesen 313,7 milliárd dollárt szánnak a „jó étvágyú” Pentagonnak. Ezek az irányzatok — a küszöbönálló genfi tárgyalások tükrében — meglehetősen elgondolkodtatóak. Annál inkább, mivel Washington tudatosan terjeszti azokat az állításokat, miszerint szovjet részről megsértik a fegyverzet-ellenőrzésben vállalt kötelezettségeket. Voltaképp ezzel próbálják magyarázni a rendkívül magas katonai kiadás-tervezetet. Megalapozatlan vádak egyfelől, rekord katonai kiadás-tervezet másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Változatlannak tűnik az amerikai alapállás, mely a Szovjetunióval való tárgyalásokat az erő pozíciójára kívánja építeni. Maguk a washingtoni vezetők úgy fogalmaznak, hogy a stratégiai erők fejlesztése erősíti az amerikai pozíciót azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nukleáris fegyverek csökkentésének reális útjait kutatják. De vajon miért kellenek újabb és újabb első csapásmérő eszközök ahhoz az útkereséshez, amelytől végső soron az egész világ békéje függ? Győri Sándor Egy terv margójára