Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-18 / 16. szám

257 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 258 1867-ik évi Szent-Mihályhoz mentem Szemerére rendes lelkésznek, okulva kápláni időm alatt, hogy csak ott lehetett a cura pastoralis sikeres alkalmazása, a hol az egyház anyagi viszonyai rendbe vannak. Volt a szemerei egyháznak akkor alapítványi tőkéje, ha jól emlékezem úgy 2.400 frt körül, de ezen összeg talán úgy 2^300 frtig vala biztosítva, a többi 10, 20, 30 frtos kölcsönökben volt, — közte talán fele veszendő félbe is. — Akkor én határozatot hozattam a presbyteriummal, hogy az egyházi alapítványi pénztár 50 frton alól kölcsönt nem ad, de az 50 frtos kölcsön két hiteles kezességre adható, ellenkező esetben a presbyterium felelős, 50 írton felül csak 1-ső vagy 2-ik helyen betáblázásra adható. Ez tehát az első évben ment. Ugyanakkor szóba hoztam a birtokaránylagos egyházi fizetést, itt azután belenyúltam a darázs-fészekbe, abba is kellett hagynom. Utánna való évben az alapítványi pénztár számadásánál a pénztárnok a beszedett kamatokat és tőkéket saját czéljaira fölhasználta, ezt rajta bevetettem, itt megint megtaláltam a darázs-fészket. 1869 ben jöttem Mező-Őrsre; itt szintén találtam egy szerencsétlen pénzmanipulációt, bár itt nem a rossz akarat, de szerencsétlen elszámítás volt. A mező-eörsi egyház kölcsön vett az egyházkerületi pénztártól 4000. forintot, igaz, hogy ezen összeg már birtok szerint vettetett ki, de akikre mi esett, annak kamatját sohasem fizették, tehát a gyülekezeti tagok kamatnélküli kölcsönt használtak, az egyházkerület követelte a kamatot, a kivetett tőkéből évenként szedtek be annyit, hogy a kamatot fizették, fogyott az egyeseknél a tőke, maradt a tartozás. Ezen 400 frtos tartozáson államsegélylyel segítve lett. Én amint Mező-Örsre jöttem, legelső gondom volt az egyház vagyoni állása; én akkor költségvetést készítettem, a költségvetés és az egyházi fizetés nem quadrált, be kellett hozni a birtok aránylagos egyházi fizetést, igaz, nehéz volt, mert itt is meg volt egy párral, hogy a földje templomba nem megy, de mégis 1871-ben meg volt a birtokszerinti adózás. Hogy nálam minő a kivetés, mutatják a következők : minden 15 évet betöltött után fizet 50 krt, hold föld után 15 kr, ház után 1 frt, cselédtől 50 kr, zsellér — zsellérsége után 50 kv, ezen kivetési alapon deficittel nem záródik a számadás. Szól még K. L. úr a takarékosságról is. Pedig az egyházkerület, egyházmegyék mindegyik a legnagyobb takarékosságot tartja szem előtt, sőt én azt mondom, hogy egy kicsit az egyházkerületi s az egyházmegyei tiszti karral szemben túlságosan takarékosak is vagyunk. Az egyházak pedig rendesen úgy vannak, hogy a lelkész és tanító fizetéseknél takarékoskodnak, no de ha lehet ott azután takarékoskodnak is. Minél legyenek takarékosak ? Lelkész, tanító fizetése pénzben történik, azt ki kell fizetni, gabonánál, fánál ott takarékoskodnak, de csak a maguk hasznára. Egyházadózásunk fájdalom olyan, hogy ha saját adózási rendszerünkre gondolunk, igy kell felsóhajtanunk : — hozza el az Isten az 1848. XX. törvényczikket. Volt szerencsém látni őszi gabona szedéskor, hogy költség volt 35—40 frt, — volt szerencsétlenségem látni számadó könyvből, hogy kölcsön pénztőke kamatjának 60 frtnak Veszprémbe vitele 60 frtba került, — volt szerencsém látni számadó könyvből, hogy egy iskola megnézésére 5 frt, ugyanazon okon 7 frt, ugyanazon okon 9 frt költsége volt az igen tisztelt presbytériumnak *). Ezek után, hogy gazdasági számtartás legyen az egyházban, szükség, hogy általános adózási rendszer legyen, ha ez meg lesz, akkor lehet rendes számtartást vezetni, míg ez nincs, addig bizony csak tapogatódzunk. Hogy itt K. L. a bajokat fölmutatta, köszönetünket fejezhetjük ki iránta, hogy a bajok megszüntetésére mit tegyünk, arra csak annyit mondhatok, hogy költségvetés, adóalapon, adózási rendszer és az egyházi hivatalnokoknak minden terménybeli fizetés helyett készpénzben fizetése, ha ez meglesz,lesz egyöntetű, biztos egyházi szervezetünk. Mező-Eörs. Zsoldos Sándor, ev. ref. lelkész. VegyES KörlEményEK. — A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság ez évi közgyűlését Pápán tartja május 19-én. A rendezés eszközlésére Kis Gábor pápai ev. ref. lelkész elnöklete alatt egy bizottság alakult, mely a programmot a M. P. I. T. elnökségével egyetértve már meg is állapította, s a meghívókat a napokban szétküldi a társaság titkára. A közgyűlést megelőző napon május 18-án este 8 órakor ismerkedési estély lesz a „Griff“ fogadó nagytermében. Május 19-én, a közgyűlés előtt isteni tisztelet a ref. temlomban, mely alkalommal Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök prédikál. Isteni tisztelet végeztével a főgymn. dísztermében kezdetét veszi a közgyűlés, melynek sorrendje a következő: 1. Fohász. Bartalus Istvántól. Énekli az ezen alkalomra alakult vegyeskar. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Gyurátz Ferencz dunántúli ev. püspök. 3. Titkári jelentés és választmányi előterjesztések. Előterjeszti Szőts Farkas budapesti ev. ref. theológiai tanár. 4. Menybéli felséges Isten! . . . Férfikarra alkalmazta Gáthy Zoltán főiskolai ének és zenetanár. Énekli a főiskolai férfikar. 5. Czeglédi István. Felolvasás, tartja Révész Kálmán kassai ev. ref. lelkész. 6. Az úgynevezett autonom erkölcsiségről. Felolvasás, tartja Bancsó Antal soproni ev. theológiai tanár. 7. Hymnus. A főiskolai zenekar kísérete mellett előadja a vegyeskar. Közgyűlés végeztével, május 19-én d. u. 2 órakor közeled a Griff vendéglő nagytermében. 20-án, reggel 7 órakor kirándulás a Somlyóra. A társaság elnöksége lépéseket tett, hogy a közgyűlésre utazó tagok a vasutakon kedvezményes jegyeket kapjanak. Ennek eredményéről s a jegyekhez való jutás módozatairól a társaság tagjai hírlapi értesítést kapnak. A vendégek fogadásáról és elszállásáról a pápai rendező bizottság gondoskodik. E czélból május 10-ig Kis Gábor ev. ref. lelkésznél, mint a rendező bizottság elnökénél kell jelent .) Ez ismét a lelkész hibája, mert azt a 60 forint kamatot postán igen olcsón el lehetett volna küldeni. K. L.