Dunaújvárosi Hírlap, 1963. december (8. évfolyam, 96-104. szám)
1963-12-03 / 96. szám
A képzetlenség köpenye Egyszerűnek tűnik a kétfrontos harc, amíg vitás kérdések eldöntését hivatalos állásfoglalások, pártdokumentumok segítik. Nem kétséges, hogy valamennyi párttag és sok-sok pártonkívüli helyesen ítéli meg ai munkásmozgalom a nemzetköpillanatnyi helyzetét, hogy nemzetközi viszonylatban megfelelő helyre teszi a dogmatizmus elleni harc fontosságát is. Sokkal bonyolultabb azonban az értékítélet, ha közvetlen környezetünkről, méginkább, ha önmagunkról kell megalkotnunk, s kimondva súlyos szavakat, végiggondolva ideológiai következményeiket. Pártunk helyes politikáját nem nehéz elfogadtatni az emberekkel. Ezért csodálkozik a kommunista, ha valakiben kétkedést lát. Az utóbbi években hozzászoktattuk a bizonytalankodókat, ingadozókat ahhoz, hogy bátran elmondhatják kételyeiket. Azt is, ha valamit még nem értenek, vagy nem látnak elég tisztán. Mégpedig úgy, hogy kérdeznek, vitatkoznak azzal, akiről tudják, hogy kommunista, és ezért feltételezik róla, hogy ismeri a párt politikáját, meg tud magyarázni olyan dolgokat, amelyek első pillanatra talán nem érthetők. Ezek az emberek hagyják magukat meggyőzni, sőt igénylik a meggyőző szót, de attól igényesebbek, semhogy alapos meggyőződés nélkül „igent, vagy nemet" mondjanak. Ha nem így lenne, nem szólnának sokszor nyilvánvalóan téves nézeteikről. Miről szólnak ezek a viták? Nem ideológiák csapnak össze. Jelensége a pontos, marxista értékelését kérik a bizonytalankodók. És lehet-e szebb feladat kommunista számára, mint hirdetni, magyarázni a párt ideológiáját, politikáját, állásfoglalását. Nagyon szép, de egyben nagyon nehéz feladat ez. Egy Déli városban lakó kommunista munkás fejtette ki előttem nézetét, egy olyan vita után, amelyben alul maradt. A protekcióról vitatkoztak, és kétkedő vitapartnere felkészültebbnek mutatkozott, mint ő, így azután szó szót követett, és elvtársunknak végül visszavonulót kellett fújnia, mert a hamis koncepciókon alapuló érvelés sarokba szorította a szerényebben kifejtett, sokszor frázisokhoz menekülő igazságot. A vitában ideig-óráig vereséget szenvedett párttag pedig leszűrte a „végső tanulságot”: nem szabadna ennyire elengedni a szálakat. Miért engedi a párt ezt a sok vitatkozást, erősebb kéz, kevesebb vita kellene. Kimondta és nem vette észre, hogy miközben egyik hamis ideológia ellen harcol, önmagában termelte ki egy másik hamis ideológia csíráját. Azt hitte hasznos, harcos igazságot mondott ki, pedig csak a szektás állásfoglalását fogalmazta, meg, aki tekintélyét, erejét ököllel, csakis ököllel akarja fenntartani, akkor is, ha a meggyőző szó hatásosabb. Bonyolult korban élünk. Az „erőt” egyedül üdvözítőnek tartani — természetesen a proletár diktatúra funkcióinak tiszteletben és érvényben tartása mellett — túl egyszeű ahhoz, semhogy minden körülmények között eredményesen lehessen alkalmazni. Az erőszak természetellenes alkalmazása nem megoldaná, hanem élezné azokat a problémákat, amelyeket ma erőszak nélkül is helyesen oldunk meg. A cél minden lépéssel közelebb kerül még akkor is, ha némelyünknek van még vesztes vitája. De, hogy ki veszít egy-egy jószándékú vitán, azt sok minden más mellett elsősorban a vitatkozó felkészültsége határozza meg. A vitába bocsátkozó kommunista kezében olyan érvén, igazságok, eredmények vannak, amilyenekkel a történelem egyetlen vitatkozója sem rendelkezett. Azt, hogy ki, mennyire tud velük érvelni, elsősorban a felkészültség: érveink, politikánk, ideológiánk ismerete határozza meg. És bár eredményeinket nem kishíti az, ha valaki kevésbé tud velük érvelni, ezer példa mutatja, hogy igazságunkat nem szoríthatják sarokba tévhitek, tévtanok. Csakhogy a biztos győzelemhez biztosan kell tudni mindazt, amit ma még sokan csak hisznek. Hiszen saját felkészültségünk kudarcait káros következmény nélkül mégsem tekinthetjük politikánk kudarcának. MISKOLCZI MIKLÓS AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 4RA: 60 FILLÉR 1963. DECEMBER 3., KEDD * BEFEJEZTE ÉVES TERVÉT A TŰZÁLLÓANYAGGYÁR HABKÖNNYŰ SZÉN SLÁGERÜL TANULTAM SIKERESEN SZEREPELTEK CSAPATAINK A MEGYEI BAJNOKSÁGBAN Az újítás — népgazdasági érdek * M A Munkaerővándorlás az építőiparban * A Vörös Csillag Termelőszövetkezet valamennyi őszi mezőgazdasági munkáját elvégezte Az óvárosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet — fennállása óta az idén először — november 30-ra elvégezte valamennyi őszi mezőgazdasági mimikáját A szövetkezet tagjai végeztek a kukoricatöréssel, a szárvágással, valamennyi betakarítási munkával, a kertészeti növényeik behordásával, s a munka végére, az őszi mélyszántás befejezésével tettek pontot Ezen a héten megkezdik már a „téli” munkák végzését. A szövetkezet tagjainak egy része a fakitermelésben vesz részt, egy kisebb csoport megkezdi a nád vágását A szövetkezet központjában és a tanyaközpontokban is foyik a téli munka, a kukoricamorzsolás, takarmányelőkészítés , amely már nem függvénye az időjárásnak. Az idei jó eredményhez nemcsak az egyre növekvő gépállomány segítette hozzá a szövetkezeteit — valamennyi nagyobb munkát géppel végezték már az idén — hanem a tagság áldozatkészebb munkája, s a jó szervezés hozzájárult a munka gyors és jó elvégzéséhez. «Decemberben már a februári tervük teljesítésén dolgoznak az épületelemgyárak Az FM Dunaújvárosi Épületelemgyára, mint közöltük, a város üzemei közül elsőnek teljesítette éves tervét. Nos, a munka üteme az 1963. évi terv teljesítése után sem csökkent November 30-ig eredeti éves tervüket 113,5 százalékra, míg felemelt éves tervüket 106 százalékra teljesítették. A tervezett 127 millió forintos termelési értékkel szemben november 30-ig 134,5 millió forintnyi termelési értéket állítottak elő. Ez, az 1964-es tervszámokat figyelembe véve, körülbelül a januári terv felének teljesítését jelenti. Január 1-ig az Épületelemgyár 115 százalékra szeretné éves felemelt tervét teljesíteni. Az így megtermelt 19,5 millió forintos többletérték egyenértékű a jövő év első hat hetének tervezett termelési értékével. — gubacsi — Különleges acélokat gyárt a Vasmű Az ózdi Martin kéményének külső palástját dunaújvárosi acélból készítik. A kemény acélanyagnak nyolcféle — többek között szívósság, hideghajlíthatóság és korrózió-állóság — vizsgálatnak kellett megfelelnie. A legyártott négy adagból három jól sikerült, két adag kihengerelt lemezeit, 8—16 milliméter vastag táblákban már el is szállították. A csepeli gömbtartály a Barátság olajvezeték olajának tárolására épül. A gömbtartály anyagát a Vasmű martinászai sikeresen legyártották, a belőle hengerelt lemezt ultrahanggal vizsgálták és megállapították, hogy az acél rétegedződése kiváló. I „Népszámlálás“ a Vasmű Béke téri kapujánál A Vasmű rendészetének és munkásvédelmi irodájának kezdeményezésére forgalomszámlálást tartanak a gyár Béke téri kapujánál. Hétfőn kezdődött el a munka, és íme, az első eredményeik: hétfőn hajnalban 5 és 6 óra között 950 gyalogos 650 kerékpáros és sok motorkerékpár, teherautó haladt át a kapun. 6 és 7 óra között 700 gyalogos, 227 kerékpáros lépte át a gyár kapuját munkásból jövet, ültetve munkahelyre igyekezvén. Az első adatok is bizonyítják, hogy a kapu túlzsúfolt. A téli idő közeledtével egyre szükségesebbé válik a bejárat átalakítása, hogy a belépők igazolványaikat, a kilépők táskáikat az időjárástól védett, rendezett helyen mutathassák meg a rendészet dolgozónak^ A Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzeme már karácsonyra termel. Rövidesen megkezdik a beigli-sütést. Képünkön Kun Erzsébet és Beke Mária tanulók a habkarika karácsonyfa függelékeket készítik. Ebből az „édes” díszből három mázsát gyárt a cukrászüzem 30 százalékkal több hús — Jön a déligyümölcs — 7800 folyóméter fenyőfa A Kiskereskedelmi Vállalat felkészült az ünnepekre Közeledtek az ünnepek, városunk lakossága a mikulási ajándékok vásárlásával megkezdte az ünnepi „beszerzésit”. Az ajándékigény kielégítésével most, az Ajándékbolt és a játék-kiállítás megnyitása után, előreláthatólag nem lesz baj, s az élelmiszerboltok is korlátlan mennyiségű és nagy választékú édességáruval várják a vásárlókat. Milyen ellátottságot várhatunk élelmiszerekből, az ünnepi sütés-főzés és az ünnep többi kellékéből? A kérdésre Simon Ferenc, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója válaszol — Az alapvető élelmiszerekből nem lesz fennakadás — mondja Simon Ferenc. — Az ünnepek előtti héten 30 százalékkal több tőkehúst — sertés és marhahúst — biztosítottunk, mint az év más hetére. Élő és vágott baromfi korlátlan mennyiségben lesz, hízott baromfiból csak korlátozott mennyiségben tudtunk rendelni. — Milyen lesz az ünnepi kenyérellátás? — Ezt a kérdést nem tudjuk megnyugtatóan rendezni. A Kenyérgyár csak napi 120 mázsa kenyeret tud sütni, s a kettes-hármas ünnepek előtt — a járást is figyelembe véve — napi 360 mázsára lenne szükség. A Kenyérgyár közvetlenül az ünnepek előtt előre gyártással tudja csak megakadályozni a kenyérhiányt — Mikor érkezik a délgyümölcs? — Eddig 15 mázsa füge érkezett, december 15-ig ígérték a narancs és a mandarin szállítmányt. Ezrekből a déligyümölcsöktőől 25 mázsát várunk. Sajnos, a Fűszert és a Mezőék csak kevés mennyiségű diófoelet tudott biztosítani, de mákból az első öt mázsás szállítmány már megérkezett és még további mennyiséget várunk. — Italáruból lesz elegendő? — Az ünnepekre 80 hektoliter palackozott bort tartalékoltunk, likőr, pálinkafélék nagy választékban és kellő mennyiségben szintén rendelkezésre állnak. — Fenyőfát és tartozékait mikortól lehet kapni? — Szaloncukorból 25 százalékkal, egyéb függelékből 10 százalékkal többet rendeltünk, mint tavaly Ezek már kaphatók boltjainkban. A fenyőfa 12—13-án érkezik, 7800 folyómétert, zömmel kisméretűt rendeltünk. Az árusítást 14-én kezdjük — fejezte be tájékoztatóját Simon Ferenc igazgató. Zs. Cs.. cAmiről beszélünk : Befagyasztott képességek Hosszabb ideje folyik a Vasműben a mérnöki sellemi kapacitás felmérése. Sok összetevőből adódhat, hogy a műszaki szellemi kapacitásnak mindössze 30 százaléka mérnöki munka. A többit elnyeli a bürokrácia, az erők rossz elosztása, valamelyest a személyi kiválasztás is. Van egy csatorna, amely nem tudhatni hova tartozik: a 30 avagy a 70 százalékhoz-e. Amikor a kapacitás teljes kifejtésére adott a lehetőség , s mégis sok-sok szellemi felesleg halmozódik fel. Vajon miből? Egy szűklátókörű szemléletből. Valahogy így összegeződik: „Majd bolond lennék produkálni, hogy a főnököm babérjait gyarapítsam. Tudnám, hogy mit tehetnék, de azzal csak elodáznám a főnök leváltását, ami már régóta aktuális lenne.” Ez a szemlélet nem mindig ilyen nyílt, vagy inkább durva formában fogalmazódik meg. De vannak még, akik a „főnöknek” vagy a főnök ellen dolgoznak. A beosztott ott ül az értekezleten, ahol az osztály vagy csoport munkája kerül terítékre. Ha jól mennek a dolgok, a „főnök” dicséretet, elismerést, esetleg anyagi juttatást kap azért is, amihez neki személy szerint vajmi kevés köze volt. Ahogy mondani szokás: nem tehet az eredményekről. Akin túlnőnek a feladatok — s tagadjuk-e, hogy vannak ilyen vezetők? —•, így jár többnyire. Más kérdés — de mennyire más kérdés! — a vezető alkalmatlanságát észrevenni, és más kérdés elhelyezését, egyéni, kifinomult terrorista akciókkal előkészíteni. Szenvedhet-e kárt a népgazdaság tíz embertől azért, mert egy a tízből alkalmatlan feladata betöltésére? Nincsenek-e tisztességesebb eszközeink egy objektíve előállott helyzet megoldására. Az ilyen esetek — elnézést a feltételezett többesszámért — ismét csak sürgetően követelik az őszinte, elvtársi légkör kialakulását, amelyben a végzett munkáért együttesen vállalnak felelősséget a közösség tagjai; nyíltan, a megoldást akarva és vállalva lépnek fel a továbbhaladást gátló tényezők ellen. Aki ilyen módszerrel igyekszik vélt vagy jogos sérelmet orvosolni, észre sem veszi talán, hogy a népgazdaságot és önmagát támadta hátba. Visszafojtja, erőszakkal elnyomja saját tehetségét. Az alkotás és fejlődés értékes hónapjait vagy éveit veszíti el egy személyes harcban, s talán mire a kérdés megoldódna, ő maga is alkalmatlanná válik egy szélesebb terület áttekintésére. A tehetségből, ha nem engedünk neki szabad utat, idővel csak a becsvágy, a tehetség érzete marad meg, amely mögül hiányzik a legfőbb: a tehetség gyakorlati bizonyítéka. Aki huzamosan ostobának tetteti magát, előbb-utóbb valóban az lesz. A tehetséget csak egy dolog viszi előre: a gyakorlati bizonyítás. Az önkényesen befagyasztott képességek szembetűnnek. Észre kell vennünk, ha valaki „leállt”. Felkutatni, miért „lazít” a munkában? Nemcsak a népgazdaságnak, neki személy szerint is jobb, ha időben figyelmeztetjük. Mert helytállni a szellemi munkában, az alkotásban is kinek-kinek önmagáért kell. A képességnek nincs, nem lehet más mércéje. Nagy Jenő