Dunaújvárosi Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 52-60. szám)
1966-07-01 / 52. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1966. JÚLIUS 1., PÉNTEK Elkészült Dunaújváros általános rendezési tervének programjavaslata • •Ülést tartott a Városi Tanács Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Városi Tanács. A tanácsülés központi napirendjét Dunaújváros általános rendezési tervének programjavaslata képezte, amelyet Tapolczai Jenő, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke terjesztett a tanácsülés elé. Elmondotta, hogy a Városépítési Tervező Vállalat befejezte a város általános rendezési tervének előzetes vizsgálatait, és ennek alapján összeállította a Dunaújváros fejlesztésére vonatkozó programjavaslatot. Az általános rendezési terv a város jelenlegi területére készül, azonban kiegészül a szükséges fejlesztési területekkel. A programtervezet számol azzal, hogy Rácalmás, Kulcs, Nagyvenyim és Kisapostag községek a későbbiek során Dunaújvároshoz tartoznak majd, így ennek következményeivel is számolni kell a jövőben. A terv távlata az 1980-as esztendő, néhány szempontból azonban ezen a távlaton túl is figyelembe kell venni bizonyos szempontokat. A tervezés célja, hogy biztosítsa az iparfejlesztéssel kapcsolatos a területi igényeket, az ehhez fűződő városi, kommunális létesítmények igényeit. Egy több évtizedes fejlődés során megváltozik a város arculata, új területek kapcsolódnak a város vérkeringésébe, melyek kihatással lesznek a közintézmények, közművek közlekedés, stb. fejlődésére is. A programjavaslat megállapítja, hogy Dunaújváros a budapesti országos régió egyik alrégiójának központja, amely a jövőben egyre fokozódó vonzást gyakorol a környező településekre. 1980-ra Dunaújváros munkaerőigénye az előzetes vizsgálatok alapján megközelíti az 50 ezret. Ez kihat a lélekszám alakulására is, amely 72 ezer állandó dunaújvárosi lakost tételez fel. A vidékről bejáró dolgozókkal együtt a város nagyságrendjét 1980-ra körülbelül 80 ezer főben lehet meghatározni. A továbbiakban a programjavaslat a területfelhasználási feladatokkal foglalkozik. Megjelöli azokat az ipari üzemeket, raktárakat, telepeket, amelyeket a közeli, vagy távolabbi jövőben ki kell telepíteni jelenlegi helyükről, és azokat, amelyek jelenlegi helyükön maradhatnak, illetve fejlődhetnek tovább. A jövőben a meglévő üzemek közül a munkaerő szempontjából a Dunai Vasmű, a Papíripari Vállalat, a Fésűsfonoda és az Épületelemgyár fejlődik legintenzívebben, a már ma is ismert fejlesztési elképzelések szerint. A tervezet számol azzal is, hogy meghatározza a várost ellátó zöldövezet határait. Egyben felhívja a figyelmet arra, hogy mezőgazdasági feldolgozó üzemek, malmok elhelyezéséről gabonatárolók, is gondoskodni kell. A város nagyarányú fejlődése magával vonja a lakásszükségletek növekedését. A demográfiai vizsgálatokból következik, hogy 1980-ig Dunaújvárosban körülbelül 10 ezer lakást, összesen mintegy 22 ezer 900 lakószobával kell megépíteni. E lakásmennyiség zömében kétháromszobás lakásokból tevődik ki. A lakóterületek részére programjavaslat a város jelenlegi területétől nyugatra eső részt jelöli ki, a 6-os műúton belül. A tanácsülés vitájában fölmerült, egy nagyobb területnek az igénye is, ahol lazább építési szerkezettel, de mégis gazdaságos közművesítéssel megfelelő helyet kaphatnak a magánépíttetők is. A fejlődés elengedhetetlen követelménye a közintézmények megfelelő hálózatának, rendszerének kiépítése. Az igazgatási, politikai, társadalmi intézmények részére a tervezet a városrendezési normák szerint javasolnak területbiztosítást. 1980-ig 5160 középiskolás részére 13 szakközépiskolai, és 94 középiskolai tantermet terveznek felépíteni. Emellett ki kell jelölni egy 400 fő befogadóképességű kollégium helyét is. Az általános iskolák tanteremszámát a jelenlegi százon túl, még 209-el kell növelni. Az általános iskolák területét eleve úgy méretezik majd, hogy a tanulók 30 százaléka számára biztosítható legyen a napköziotthonos elhelyezés is. tervezet 1950 óvodai és 1030 bölcseadei férőhely megépítését tervezi 1980-ig. Rendkívül széles körben foglalkozik a terv az egészségügyi intézmények, körzeti orvosi rendelők, gyógyszertárak, gyermekorvosi rendelők építésével is. A tervezet szerint biztosítani kell egy új 600 ágyas kórház részére építési területet, továbbá mérlegelni kell egy gyermekkórház megépítését. A távlati tervben szerepel a Dózsa György úti üzletközpont felépítése 6600 négyzetméter alapterülettel, ezenkívül minden megépülő 1000 lakás mellé 1225 négyzetméter területet kell biztosítani kereskedelmi létesítmények céljára. A szolgáltató létesítményeket ugyancsak a lakótömbökhöz kapcsolódva minden 1000 lakás után 350 négyzetméter alapterületben állapítja meg a tervezet. A tervben szerepel a város raktárakkal való ellátottságának biztosítása, valamint a vágóhíd és hűtőház felépítése is. A programjavaslat foglalkozik egy 500 férőhelyes színház, és egy városi múzeum létesítésével, valamint egy 100 ezer kötetes könyvtár felépítésével. Az egyéb közintézmények között szerepel az Úttörő és Ifjúsági Ház megépítése, egy 450 férőhelyes filmszínház, strand, fedett úszóda, közfürdő és sportcsarnok építése. A ma még előre nem látott közintézmények részére a programjavaslat a volt TÜZÉP telep belterülete,, valamint az L épületek előtti területet javasolja fenntartani. A dolgozók üdülése szempontjából elengedhetetlen a város körzetében a zöld területek kialakítása. A város parkjai és a védősávként szereplő kiserdőt a távlati terv szerint tovább kell fejleszteni. Üdülőterületként fel kell használni a város északi részén elterülő Járnaszigeteket és a lambás Dalia-parti lejtőt. Az alsó Dunapartot reprezentatív jellegű üdülőterületté szándékoznak kialakítani. A programjavaslat szerint meg kell határozni a Venyimi úti aluljáróitól a jéggyárig terjedő úgynevezett hosszú völgy rendeltetését. A tanácsülés vitájába pótlólag javasolták a kulcsi üdülőtelep megfelelő fejlesztését a későbbiek során. A programjavaslat részletesen foglalkozik a vasúti és közúti közlekedés fejlesztésének feladataival, ezen belül a vasúti pályaudvar bővítésével, fejlesztésével, a város átmenő forgalmi útjainak korszerűsítésével, a balesetveszélyes nagyforgalmú útkereszteződések átalakításával. A tervezet szerint gondoskodni kell arról, hogy az egyes városrészek között megfelelő közúti kapcsolat jöjjön létre. Így gondoskodni kell a Castrum városrész és a Ságvári városrész kapcsolatáról, a Castrum városrész és az Óváros kapcsolatáról, a Ságvári városrész és a Kertváros kapcsolódási eseteken zömében felű viaduktokkal oldható felelő közúti kapcsolat véve a regionális fejleszetéseket, helyet kell biztosítani egy esetleg megépülő közúti Duma-híd részére. A programtervezetben szó esik a parkolóhelyek, garázsok, autóbuszpályaudvarok létesítéséről, a teherkikötő bővítéséről és a tömegközlekedés egyéb feltételeinek biztosításáról. Végezetül a programjavaslat részletesen foglalkozik a közművek bővítési feladataival. A gázellátás teljes egészében a Dunai Vasműből biztosítható. A város megfelelő vízellátása érdekében létre kell hozni egy megfelelő vízművet, vagy szükség esetén vízkivételi művet kijelölve, a vízvezetékek garincvezetékeinek helyét és irányát. A város lösztalaját figyelembe véve gondoskodni kell a város csatornahálózatának megfelő 'minőségéről', a csapadékvíz elvezetéséről. A hőellátás lakások számára, amíg a Vasmű erőműve erre képes, távfűtés útján biztosítható, amennyiben a Dunai Vasműből a hőelláftás nem oldható meg gazdaságosan, gondolni kell gázfűtés, tömbfűtés vagy központi hőerőmű üzemeltetésére. Megfelelően kell fejleszteni a város villamosenergia és távbeszélő hálózatát, kijelölve a nagyfeszültségű vezetékek nyomvonalát, transzformátor házak telepítésének helyét és egy új telefonközpont helyét. A programjavaslat még nem terv, egyelőre távlati elgondolások, amelyek a későbbiek során konkrétabb feldolgozásban válnak távlati tervvé. Dunaújváros általános rendezési tervének programjavaslatát az előterjesztés alapján a Városi Tanács ülése megvitatta, és néhány kiegészítéssel azzal egyetértett. A majdan elkészülő távlati terv a következő 5 éves népgazdasági tervekben realizálódik, az ország anyagi lehetőségeitől függően gyorsabb, vagy lassúbb ütemben. Az elfogadott programjavaslatnak mégis igen nagy jelenőősége van abból a szempontból, hogy meghatározza városunk helyét egy nagyobb országos régióban,, segít kiküszöbölni a város építői és megfelelő előrelátással gondoskodik a növekvő város szociális, kulturális, kommunális és egyéb társadalmi igényeiről. Befejezés előtt áll a kikötői portál-daru nagyjavítása. A munkában a szállító gyárrészleg karbantartóin kívül a vasszerkezeti üzem lakatosai is részt vesznek. Évente két nagydaru felújítását végzik el a kikötőben Vietnami kulturális küldöttség látogatása városunkban A Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként hazánkban tartózkodó négytagú vietnami küldöttség, melynek vezetője Pham Ngoc Thuam, a Vietnami Kulturális Kapcsolatok Bizottságának elnöke kedden városunkban járt. Erre az útjára elkísérte a küldöttséget Hoang Huang, a VDK budapesti nagykövete is. Kedden délelőtt Tapolczai Jenő, a Városi Tanács VB elnöke fogadta a küldöttséget. A baráti eszmecsere után vendégeink városnéző körútra indultak. Megtekintették a 100 személyes bölcsődét, a Ságvári iskolát, a kórházat és az uszodát. Délután a Vasműben és a Vidám Parkban jártak. * Jól zárta a félévet a meleghengermű A tegnapi nappal befejeződött az eN» Irt.év A Dunai Vasmű parrészlegei közül legjobban a meleghengermű termelt. Készáruból ezer tonna többletet gyártottak az 5 év eleje óta, félkésztermékből 3500 tonnával, bugából 6 ezer tonnával, spirálcsőből kétezer tonnával és hajlított profilból 800 tonnával teljesítették túl féléves tervüket. Ugyanakkor a tételes teljesítéssel is jól állnak: a 92 százalékos kiszállítási tervezettet már június 29-én 92,2 százalékra teljesítették, de a gyártási szinten 96 százalékos tételességet értek el. Javult a költségszint is: a tervezett 86,8 százalékot már május végén túlszárnyalták, a 87 százalékos eredmény a júniusi jó eredmények hatására még tovább javulhat. Hajdu András gyárrészlegvezető a félévi jó eredményeket az üzemi dolgozók munkamoráljának javulásával magyarázza, de hozzájárult a karbantartás minőségének javulása és az egyes üzemek önállóságának növekedése is. A meleghengermű egyébként július 5-én ötnapos nagyjavításra leáll. A DUMBER igazgatója tájékoztatót tartott a Dunaújváros térségében folyó partvédelmi munkákról Gábor István, a DUNABER igazgatója a Városi Tanács csütörtöki ülésén tájékoztatta a tanácstagokat a Dunaújváros térségében folyó partvédelmi munkálatokról. Megállapította, hogy Dunaújvárosban az ország legnagyobb passzív beruházása folyik. Tájékoztatta a tanácstagokat azokról a preventív munkálatokról, amelyek az 1964. évi radari partszakadás óta történtek. Elmondotta, hogy a munkálatok hosszabb időn át kísérleti jellegűek voltak. A munkálatokra alakított kormánybizottság külföldi és hazai szakemberek bevonásával megállapította, hogy feltétlenül szükséges a város alatt húzódó Duna-szakaszon egy vezetőmű építése, és megfelelő tereprendezés, növénytelepítés. A másik elengedhetetlen fellat a lösztalaj csuszamlásainak eggátlására a lappangó vizek foryása és elvezetése. Ez utóbbi felithoz többféle módszert kísérleteznek ki. A radari szakaszon kísérleti jelleggel tárók építése folyik, amelyeket véglegesítenek. A Barátság városrész alatti szakaszon, és attól északra a sziget felé, szívókutas és ejtőkutas megoldással is kísérleteztek, azonban a talajvíz elszívásához a csápos, vagy aknás rendszerek látszanak leghatásosabbnak. Az első ilyen rendszer megépítése folyamatban van a Barátság városrész alatt, és máris óriási vízmennyiséget emel ki a lösztalajból. A vezetőmű építése az egész partszakaszon nagy ütemben folyik, és ezzel együtt a kazetták feltöltése és a tereprendezés is. A tereprendezés révén — mondotta Gábor István elvtárs — nagyon szép teraszos partszakaszt kap Dunaújváros, amelynek végleges felhasználása, kialakítása a város feladata lesz. A partfal rendezési munkálatok legintenzívebben 1966—67-ben folynak, a többszáz millió forintos beruházás 1969-ben fejeződik be. A DUNABER igazgatója felhívta a tanácsülés figyelmét, hogy a Duna-part rendezése csak abban az esetben oldja meg véglegesen a lösztalaj problémáját, ha a város felülvizsgálja és kijavítja a közműveket, és erről folyamatosan gondoskodni kell, hiszen ha a víz újra bekerül a talajba, akkor a partszakaszon végzett munkálatok hiábavalónak bizonyulhatnak. A DUNABER igazgatója arra kérte a tanácstagokat, s rajtuk keresztül elsősorban az érintett városrészek lakosságát, hogy legyenek belátással a munkálatok során elkerülhetetlen zajra, a közművek esetleges időszakos kikapcsolására, s tekintve, hogy a partvédelmi munkálatok rendkívül veszélyes terepszakaszon folynak, a kiskorú gyermekeket tartsák távol a szülők. A tanácsülés a DUNABER igazgatójának tájékoztatóját jóváhagyólag tudomásul vette.