Dunaújvárosi Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1971-06-11 / 47. szám

isoje Aíneunp ■ ■ mm világ proletárja­, egyesüljetek? AZ MSZM­P VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Az I. Dunaújvárosi Műszaki Napok megnyitójáról jelentjük.­­­­Az egészségesebb környezetért Csütörtök délelőtt a vasmű klubban­­ jr. Selmeczi József, a városi tanács egészségügyi osztályának helyettes veze­tője megnyitotta az I. Duna­újvárosi Műszaki Napok ese­ménysorozatát. A MTESZ helyi csoportja, valamint több megyei szerv, az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület, a városi tanács és a városi vállalatok rendezé­sében sorra kerülő konferen­cia Dunaújváros vízszennyezésének levegő- és helyzetét és általában a környezetvé­delem feladatait tárgyalja. A rendező szervek, intézmé­nyek képviselőin kívül jelen voltak a Fejér megyei Ta­nács, a Dunaújvárosi Tanács érdekelt szakemberei, Ózd és Diósgyőr kohászati üzemei­nek, valamint a Dunai Vas­mű és a Papíripari Vállalat szakemberei. Az első napon a konferen­cia elnöke és vitavezetője, dr. Horváth Aurél, a MTESZ dunaújvárosi intézőbizottsá­gának titkára volt. Az elő­adók sorát Kuslits Tibor, a Dunai Vasmű főenergetikusa nyitotta meg, aki a kohá­szati üzemek levegőszennye­zéséről és a Dunai Vasmű levegőszennyezésének vizsgá­latáról tartott nagy érdeklő­déssel fogadott előadást. Fel­sorolta és elemezte a kohá­szati üzemek legjelentősebb por- és vegyi szennyező-for­rásait, részletesen beszámolt az eddig ismeretes műszaki intézkedésekről, por- és gáz­leválasztó Igen érdekes, berendezésekről, egyben meg­döbbentő adatokat közölt a Dunai Vasmű levegőszennye­zésének mértékéről és az okozott emberi, anyagi kár­okozást is érzékeltette. Az előadó szerint a vasmű éven­te 88 ezer­­ tonna port, 4,8 millió köbméter kéndioxidot, 57 millió köbméter szénmo­­noxidot, 300 tona fenolt és 35 tonna ciánt bocsát a levegő­be termelésének mellékter­mékeként, s ezzel az erősen szennyező, mérgező ipari üzemek közé tartozik. Beszélt azokról a tervezett intézke­désekről, beruházásokról, amelyekkel 1975-ig a nagy­fokú ipari szennyezést csök­kenteni kívánják. A n­ap második előadója dr. Kedy Irén, megyei köz­egészségügyi felügyelő volt, aki Lechner Lászlónéval kö­zösen készített tanulmányát ismertette „Az ipari városok, különös tekintettel Dunaúj­város, levegőszennyezettségé­nek hygiénés vonatkozásai” címmel. A Fejér megyei KÖJÁL vizsgálatai szerint mind Dunaújváros, mind Székesfehérvár levegőjében a megengedettnél magasabb százalékarányú por és mér­gező gáz van jelen, s a leve­gő szennyezettsége az elmúlt évek alatt többszörösére emelkedett. A megyei köz­egészségügyi felügyelő első­sorban az egészségvédelem, a emberi­­ károsodások oldalá­ról figyelmeztetett: csak ha­tékony és gyors intézkedé­sekkel csökkenthető, szün­tethető meg ipari városaink lakóit, dolgozóit fenyegető egészségi károsodás veszélye. A közegészségügy másik jeles képviselője, dr. Bíró Zsigmond debreceni KÖJÁL főorvos diósgyőri, miskolci példákkal, vizsgálati eredmé­nyekkel támasztotta alá ha­sonló értelmű előadását, s egyben utalt az ipari szen­­­nyezés okozta egészségügyi, biológiai károsodás mértéké­re is. A DMV első napi előadá­sait vita követte, majd a le­vegőszennyezésről készült ENSZ-díjas magyar doku­mentumfilm vetítésével zá­rult a program. Ma, pénte­ken a konferencia dr. Her­bert Tichy (NSZK) düssel­dorfi energetikai szakember .­A levegőszennyezés prob­lémái és csökkentésénél módszerei a nyuga­- európai üzemekben” című előadásával folytatódik, majd a vízszennyezéssel kap­csolatos előadások következ­nek. Az előadók: Kiss Ist­ván (Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság), Hörömpöli Bá­lint (Dunai Vasmű) és Sza­­lay Árpád (PIV). A vitave­zető: Tomcsányi Elemér, a papírgyár főmérnöke. A Dunaújvárosi Műszaki Napok alkalmából a vasmű klub előcsarnokában érdekes ipari szennyezési kiállítás nyílt, mely fényképekkel és grafikonokkal szemlélteti az ipari szennyezés káros hatá­sait. A DMN második napi programja szintén filmvetí­téssel zárul, egy, a vízszen­­­nyezéssel foglalkozó ameri­kai rövidfilmet mutatnak be. / 4600 köbméter ivóvíz naponta A nyár beköszöntével teljes üzemmel dolgozik a Du­nai Vasmű ivóvíztisztító műve. A gyár csak a csúcsfo­gyasztások alkalmával vásárol ivóvíz­ lt a várostól. Egyéb­ként saját fogyasztását megtermeli, sőt a papírgyárat is ellátja ivóvízzel "3T «O XXII évf., 47. szám mi. Június 11., péntek M­A: A LAKÁSÉPÍTÉS A FŐ CÉL NŐK A KOHÁSZATBAN CSÖKKEN A PIAC FORGALMA GYERMEKHALÁL SZABAD-STRANDON KUPADÖNTŐRE KÉSZÜLNEK A tavalyi városfejlesztési tervről keddi ülésén az 1970. évi városfejlesztési és költségve­tési tervek teljesítéséről tár­gyalt a városi tanács végre­hajtó bizottsága. A terv- és beruházási osztálya, valamint a pénzügyi osztály előterjesz­tését jóváhagyta a végrehaj­tó bizottság, és így az lénye­ges változás nélkül kerülhet a legközelebbi tanácsülés na­pirendjére. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a városi piac kérdéseivel foglalkozott, melyről lapunk más helyén beszámolunk. Szövetkezni lehet, de dolgozni is kell Korábban már többször foglalkoztunk annak a 45 fiatalnak vállalkozásával, akik úgy határoztak, hogy KISZ-lakást építenek ma­guknak. Legutóbb feltételes módban írtunk arról, hogy a társasház építési formában nehezen nekilendülő vállal­kozást a városi tanács eset­leg szövetkezeti építéssé változtatja. A végrehajtó bizottság kedden jóváhagyta az előter­jesztést. Eszerint a hagyomá­nyos építőanyagból készülő 45 lakást a városi tanács szö­vetkezeti lakás formájában építteti fel és ez hozzávetőle­gesen 60 ezer forint megta­karítást jelent a fiataloknak. A szövetkezeti lakások ér­tékesítése a városi tanács feladata és joga. A végrehaj­tó bizottság azonban úgy döntött, hogy az értékesítés­kor elsősorban figyelembe ve­szik a KISZ városi bizottsá­gának kijelöléseit. A 26. Építőipari Vállalat igazgatója úgy tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy az építők ennek ellenére igényt tartanak a fiatalokkal meg­kötött munkaszerződés telje­­­sítésére. Tudniillik a hagyo­mányos építkezés rendkívül munkaigényes és a vállalat így igyekszik munkaerőt biz­tosítani az építkezéshez. Megírják a város ifjúsági mozgalmának történetét A KISZ városi bizottsága a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának 15. évfordulójára készülődve úgy határozott, hogy megíratja Dunaújváros ifjúsági mozgal­mának történetét. A két, majd idővel több kötetre ter­vezett munka már az idén ősszel, a KISZ városi érte­kezletére elkészül. Ebben a kötetben Aczél Gábor újság­író a KISZ történetét dol­gozta fel 1950-től 1956-ig. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség dunaújvárosi történeté­nek megírására Miskolczi Miklós újságíró kapott meg­bízatást Elkészült a vasmű munkás-alkotmánya Az új kollektív szerződésről nyilatkozik a szakszervezeti bizottság titkára Pénteki ülésén a Dunai Vasmű vállalati szakszerve­zeti tanácsa megtárgyalta az 1971—1975. évi kollektív szerződés-tervezetet. Több órás vita, kiegészítő javaslatok után kisebb módosításokkal elfogadta és jóváhagyta a testület az öt évre szóló munkás­ alkotmányt. A szakszer­vezeti bizottság és a vállalat vezetői hamarosan aláírják az új kollektív szerződést, és július 1-től hatályba lép. Munkatársunk felkereste Veres Jánost, a Dunai Vas­mű szakszervezeti bizottsága titkárát és nyilatkozatot kért a gyár új kollektív szerződéséről. — Hosszú és körültekintő előkészítéssel állítottuk össze az új kollektív szerződés ter­vezetét — mondotta Veres János. — A munka tavaly ősszel, a régi kollektív szer­ződés végrehajtásának érté­kelésével kezdődött, ennek tapasztalatait mind a szak­­szervezeti bizottság, mind az igazgatói tanács megvitatta, és az új készítésénél szerződés-tervezet felhasználtuk. Egyébként januárban bizott­ság alakult az öt évre szóló kollektív szerződés összeállí­tására, a tervezetet pedig ezerkét­száz példányban sokszoro­sítottuk, a gyár minden dolgozója hozzáférhetett. Április elején üzemenként termelési tanácskozáson vi­tatták meg a dolgozók a ter­vezetet, nagy érdeklődés, ezernél több észrevétel, ja­vaslat jellemezte ezeket a termelési tanácskozásokat. — Mi lett a dolgozók ész­revételeinek, javaslatainak a sorsa? — Két részre bontottuk. Ami speciális üzemi, gyár­­részlegi problémákat érintett, az üzemi szakszervezeti ta­nácsoknál maradt, s figye­lembe veszik őket a kollek­tív szerződés gyárrészlegi függelékeinek kidolgozásá­nál. A vasmű szakszervezeti bizottságához 160 észrevétel, javaslat érkezett április kö­zepéig, ezeket a szerződést kidolgozó kollektív bizott­ság vizsgálta. Egy részüket javasolta a kollektív szerző­désbe, másik részt döntésre az szb elé terjesztette, a har­madik része pedig nem ke­rült bele a kollektív szerző­désbe. A szb minden javas­­lattevőnek levélben válaszol. — Arra kérem, mondjon példákat az elfogadott és el­utasított javaslatokra. — A javaslatok általában a törzsgárda, a nők és az if­júság fokozottabb megbecsü­lésével foglalkoztak, ezen kí­vül munkajogi, szociális problémákat tartalmaztak. A kollektív szerződést előkészítő bizottság javaslata alapján kerültek az üzemi alkotmány­ba a törzsgárda fokozottabb anyagi megbecsülésére, a szakszervezeti segélykeret emelésére tett észrevételek. Ez utóbbinál a kollektív szerződés a vállalati segély­keret egy dolgozóra jutó nor­máját két forinttal meg­emelte. Döntés született a törzsgárda-tagok erkölcsi megbecsülésére is, egy javaslat alapján a Du­nai Vasműnél 25 éves munkaviszonnyal rendel­kező dolgozók vasmű-emb­lémával díszített arany­gyűrűt kapnak. Az első vasmű-aranygyű­rűk átadására 1975-ben ke­rül sor. Végezetül, azokat a javaslatokat elutasítottuk, amelyekkel más jogszabá­lyok, így a Munkatörvény­könyv, vagy miniszteri, kor­mányrendeletek foglalkoz­nak, vagy amelyek megvaló­sítására a kellő anyagi fede­zet hiányzik. Ugyancsak nem kerültek az új kollektív szer­ződésbe a nyereségelosztás­sal, bérezéssel foglalkozó konkrét javaslatok, hiszen ezeket a kérdéseket az előző évi gazdasági eredmén­y függvényében évente külön kell szabályozni. — Vannak-e lényeges kü­lönbségek, eltérések az ed­dig érvényes és az új kol­lektív szerződés pontjai kö­zött? — A törzsgárda-szabály­­zatban és a kollektív szerző­dés kilenc pontjánál történt lényeges változtatás. Példa­ként néhány: a törzsgárda­tagok családtagjai alkalma­zási kedvezményt élveznek a Dunai Vasműben. A kol­lektív szerződés szabályozza a kitüntetésekkel járó válla­lati jutalmak mértékét, a törzsgárda anyagi megbecsü­lését. A korábbi 2 százalékkal szemben 4 i százalékra emelkedett a vasműnél el­töltött évek után járó nye­reségrészesedés-többlet, rendelkezett a jubileumi pénzjutalmakról. A kollektív szerződésben biztosított jut­tatásokat az éves nyereség­­terv teljesítéséhez kötötte. 1971-re például kétmillió fo­rinttal növekedett a szociális, kulturális és sportcélokra fordítható támogatás, ami 6 millió 600 ezer forintot tesz ki. Rendelkezett a kollektív szerződés az új munkás- és alkalmazotti besorolásról, eszerint az év végéig a szer­ződéshez kell csatolni 7/1971. MÜM. rendelet sze­­­rinti besorolási táblázatokat. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szerződés a dolgo­zó nőknek. Például korlátoz­za a gyermekes anyák túl­óráztatását, a 25. paragrafus 6. bekez­dése pedig tartalmazza, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyákat újból be kell so­rolni, és a besorolásnál fi­gyelembe kell venni a tá­vollétük alatt végrehajtott bérfejlesztést. Végezetül hogy a kollektív megemlítem, szerződés utal az ifjúságpolitikai irányelvek végrehajtására és biztosítja a KISZ-szervezet­­nek a fiatalokat érintő kér­désekben a véleményezési, javasolási jogát. — Foglalkozik-e a szerző­dés a váltóműszakos dolgo­zók nagyobb anyagi megbe­csülésével? dés — Az új kollektív szerző­központilag határozza meg a különböző munkahelyi pótlékokat. Ami a váltómű­szakosokat illeti, több javas­lat tartalmazza pótlék emelését, az éjszakai a váltómű­szakban töltött évek után pe­dig a pótlék százalékos nö­velését. Ennek megvalósítása egyelőre gazdasági okok miatt nem lehetséges, viszont a már említett, új, úgyne­vezett tól-ig besorolásnál figyelembe veszik a váltó­műszakos beosztást. Itt említem meg a másik vi­tás kérdést, a szabadság-kor­rekciót. A 44 órás munkahét­tel dolgozók azt kifogásolták, hogy 18 nap szabadság ese­tén is, 24 nap szabadság ese­tén is egyaránt két nappal csökken a szabadság a sza­bad szombat figyelembe véte­le miatt. A kérdés eldönté­sét függőben hagytuk, mert maga a rendelet sem egyér­telmű. Jogosnak tűnik az a javaslat, hogy az éves sza­badságból ne vonjanak le, de a közbeeső szabad szomba­tokra is szabadságot vegye­nek ki. — Elégedett-e az új kol­lektív szerződéssel? a — Nagy munkát végeztek szakszervezeti aktívák, az előkészítő bizottság tagjai és úgy érzem, körültekintő, sok új vonást, kedvezményt tartalmazó szerződés szüle­tett. Maga a szerződés terje­delme bizonyítja a munka nagyságát: két főrészt, öt fejezetet és négy mellékletet tartalmaz az új kollektív szerződés vaskos kötete, öt évre szóló szerződést készí­teni nem volt könnyű dolog, még akkor sem, ha a nyereség­elosztást, a bérezést, a jutta­tások mértékét évenként is­mételten szabályozni kell. * Hangsúlyozom, hogy ez a szerződés más kérdé­sekben sem megváltoztat­hatatlan, a vállalat gazda­sági helyzetétől függően a kollektív szerződés módosí­­tására, korszerűsítésére minden évben van lehető­ség. A szerződés gyakorlati meg­valósításának ellenőrzése mellett a szakszervezet üze­mi, gyárrészlegi és vállalati testületeinek a szerződés megújítása, „karbantartása” is feladata — fejezte be nyi­latkozatát Veres János szb­­titkár. Zs. Cs.

Next