Dunaújvárosi Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 44-52. szám)
1972-06-23 / 50. szám
Tegnap összeült az országgyűlés Az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról tárgyaltak a képviselők Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Arpó Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károli, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseltek több vezetője. Az ülést Avró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazsásügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság "ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztette be. A benyújtott törvényjavaslatokat az országgyűlés tagjai között szétosztották, a költségvetés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását. Bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat. 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat. 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött Magyar Népköztársaság 1971 . évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Az országgyűlésről a központi lapok részletes tájékoztatást adnak.) Indira Gandhi a megyeszékhelyen Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság hazánkban tartózkodó miniszterelnöke csütörtökön délelőtt részt vett az országgyűlés megnyitásán, majd délelőtt Veszprém megyébe látogatott. Vidéki kora útjára elkísérte Fehér Lajos, Minisztertanács elnökhelyettese is. Balatonfüreden és Veszprémben tett látogatása után Indira Gandhi tegnap délután Fejér megyébe, Székesfehérvárra is ellátogatott. A megyeszékhelyen dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket, akik megtekintették a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetben Radics Mihály tsz-elnök köszöntötte Indira Gandhi asszonyt és kíséretét, majd bemutatta a korszerű mezőgazdasági nagyüzemet. A szövetkezet nőtanácsa herendi porcelánkészlettel kedveskedett a miniszterelnök-asszonynak, aki baráti szavakkal köszönte meg az ajándékot. Megyénk vendégei a kora esti órákban Visszautaztak a fővárosba. Indiai ajándék a magyar múzeumoknak Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke — az Indiában élő, magyar származású, nagykanizsai születésű Sass-Brunner Erzsébet ajándékaként — csütörtökön délelőtt négy festményt adott át a Magyar Nemzeti Galéria és a nagykanizsai Thury György múzeum részére. A festmények közül kettőt maga Sass- Brunner Erzsébet, kettőt pedig korábban elhunyt szintén festőművész édesanyja festett. A festményeket dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Kerecsényi Edit, a nagykanizsai Thury György múzeum igazgatója vette át. (MTI) MA: Vasárnap 03 óra 30 perc * Meleg napok a szalag mellett * v Mese autókról * Velük nevelkedik a gép ... * A városi múzeum éremkiállitásáról * > Mohács küszöbén * D. Kohász—Bakony Vegyész 22:12 Az elsők már dolgoznak. Budakeszin — előzetes adatok szerint — már hetven dunaújvárosi diáklány segít a gyümölcsöskertekben, és további kilencszázhúsz diák készülődik arra, hogy fizikai munkával töltse el a vakáció két—három— négy hetét. Az idén összesen kilencszázkilencven dunaújvárosi középiskolás és általános iskolás tanuló kapott ígéretet arra, hogy építőtáborba mehet, illetve, hogy a helyi vállalatok foglalkoztatják. Többen szerettek volna dolgozni, de csak ennyi munkalehetőség volt. Kevesebb, mint tavaly. A városi vállalatok összesen 470 diák alkalmazását vállalták, és a vállalkozók közül hiányoznak a legnagyobbak. A munkásokkal való találkozás, a munkásélet szépségeinek és gondjainak lassú felismerése, a termelést segítő korszerű technika közelsége, a termelés gépezetébe való beilleszkedés érzeménye. Feltéve, ha segítették mindezt észrevenni, ha nem lődörgő semmittevők voltak egy-egy hónapig a gyerekek. Az idén elsősorban azok a vállalatok jelentkeztek a gyerekekért, amelyek kapát, gereblyét tudnak adni a diákok kezébe. Az is szerszám. Abban a munkában is el lehet fáradni, annak a munkának eredményét is fel lehet mérni a munkaidő végén. Sőt, talán még jobban, mint a gyári munkáét. Csakhogy ez a munka kevesebb intuíciót ad a gyerekek Boldog pillánál- Mozgalom a levegőszennyeződés ellen Dunaújváros levegőszennyeződése elleni harc közüggyé vált. Ezt bizonyítja a Dunai Vasmű üzemfenntartási gyárrészlegének szerszámműhelyében megfogalmazott felhívás, amelyet a Szocialista Üzem címet nyert közösség intézett a gyár területén dolgozó szocialista üzémek, és szocialista brigádok munkásaihoz. A szerszámműhely dolgozói amikor tudomást szereztek arról, hogy a város levegőszennyeződésének kérdésével foglalkozó munkabizottságot hoznak létre, felajánlották, hogy társadalmi munkájukkal támogatják a bizottság tevékenységét. „Közösen tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a drága beruházást igénylő légtisztító berendezéseket illetékes szerveink elő tudják állítani, vagy meg tudják vásárolni — hangzik a felhívás, majd így folytatódik: — A vasmű dolgozóinak, városunk lakóinak, gyermekeinknek egészségvédelméről van szó. Kollektívánk vállalja, hogy két szabad szombaton folytatja termelő munkáját a maga területén. Kérjük a vasmű illetékes vezetőit, tegyék lehetővé, hogy az így kapott nyereségtöbblettel hozzájárulhassunk a légtisztító berendezések beszerzéséhez.” Répási Gellérttől, a Dunai Vasmű műszaki vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy a vasmű vezetősége egyetértéssel támogat egy ilyen nemes célt szolgáló mozgalmat. Egy komplex levegőtisztítási program megoldásának költségei azonban messze meghaladják azokat az arányokat, amelyekkel a vasmű dolgozói a portalanítási program teljes megoldásához társadalmi munkával hozzájárulhatnának. Előzetes számítások szerint a teljes portalanítási program 600 millió forint beruházást igényelnek. Ehhez 1,8 milliárd forint többletnyereséget kellene biztosítani a vasműben, s ennek előteremtése beláthatatlanul sok társadalmi munkaórát venne igénybe. A két legjelentősebb levegőszennyező üzemegység, az acélmű és a tömörítőmű portalanítása a technológia átalakításával, illetve rekonstrukcióval a IV. ötéves terv végén és az V. ötéves tervben megoldódik. De a két jelzett üzemen kívül is vannak a vasműben levegőt szennyező munkahelyek. A Dunai Vasmű munkahelyi portalanítására eddig közel 30 millió forintot költött, újabb berendezések beszerzése folyamatban van. Az látszik tehát célszerűnek, ha a szerszámműhely kollektívájának kezdeményezését elfogadva a vasmű szocialista üzemei és brigádjai az egyes munkahelyi problémákat igyekeznének megoldani társadalmi hozzájárulásukkal. Ezen keresztül az egyes kollektívák igen sokat tudnának segíteni a vasműnek a komplex portalanítási program megoldásában. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy már egy mozgalom kibontakozásának kezdetén érzékeltessük: itt olyan nagyarányú feladatról van szó, amely néhány hónap, vagy egy- két év alatt nem hozhat látványos eredményeket. A kezdeményezés azonban jelentős társadalmi bázissal növelheti a megoldás esélyeit és mindenképpen növelni tudja a levegőtisztítási program anyagi alapjait. Szerkesztőségünk a vasmű szocialista üzemeinek és brigádjainak megértését remélve ajánlja e kollektívák figyelmébe a szerszámműhely dolgozóinak tiszteletre méltó, a köz javát szolgáló kezdeményezését. is kitagadott" gyerekek Dunai Vasmű és a 26. Építőipari Vállalat egyetlen diák nyári foglalkoztatását sem tervezte. Feltehetően bérgazdálkodási meggondolásból. Egy-egy vállalat gazdálkodásában kívülről igen nehéz lenne beleszólni. El kell fogadni a tényeket: a dunaújvárosi gyerekek elestek attól a lehetőségtől, hogy legalább nyáron közelebb kerüljenek ahhoz a két szakmához, vagy iparághoz, amely a várost messzi földön fémjelzi. Maradt az IKVV, a partfigyelő üzem és a vízmű. Hogy az idén a diákok kívül rekedtek a Dunai Vasmű kerítésén, annak olyan előzménye is lehetett, hogy a korábbi években a nyári foglalkoztatású tanulók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem hozták a várt hasznot. És ez anyagi értelemben talán igaz is lehet. Erkölcsiekben már kevésbé. Hiszen azt az erkölcsi hasznot ne lehet felmérni, amit a diákok életében jelenthetett a nők. És a nyári munkás diákoknak a dolgok lényegi felismerésére talán sokkal nagyobb szükségük van, mint a munkáért járó 800—1000 forint keresetre. Az idei nyár munkalehetőségei aligha segítenek hozzá a jól megalapozott pályaválasztáshoz. Talán csak egyetlen igazi felismerés születik meg a gyerekekben, hogy kapálni, gereblyézni sem könnyű. És éppen ezért ez a munka is tiszteletet érdemel. Lehet, hogy igaza van a nagyvállalatoknak, és azzal, hogy kirekesztették a diákokat, valahol, valakinek, talán észrevehető módon több lesz a bére, fizetése. Azt azonban engedjék meg, hogy sajnálkozzunk. Sajnálkozzunk afelett, hogy majd felnő egy gyermekgeneráció Dunaújvárosban, amelynek tagjai csak könyvből ismerik a Dunai Vasmű munkáját és csak az utca járdáján állva látnak házépítést. M. M. |MWMyWWW¥VWW¥» AAAAAAAAAAAA/WWWWWWVWWVWWV Vegyészkonferencia dunántúli szakemberek részvételével A magyar kémikusok egyesületének székesfehérvári csoportja rendezésében csütörtökön megkezdődött Székesfehérváron a három napos VIII. dunántúli analitikai konferencia. Több mint ötven dunántúli nagyüzem, intézmény vegyészmérnökei a színképelemzés, az elektroanalitika és az anyagvizsgálat termikus módszereiről, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásáról tanácskoznak. Dr. Nikolics Károly, az MKE dunántúli területi szervezetének elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Schreck János, a székesfehérvári tanács titkára üdvözölte a konferencia résztvevőit. A megnyitó után dr. Inczédy János, az analitikai díjbizottság elnöke elméleti, illetve gyakorlati analitikai munkásságuk elismeréseként átnyújtotta a szervezet 1972. évi dunántúli analitikai díját dr. Garai Tibor kandidátusnak veszprémi, és dr. székesfehérvári Siska Elemér vegyészmérnököknek. A tanácskozás színhelyén, az építők művelődési házában kiállítás nyílt a budapesti „Radelkis” elektrokémiai műszergyártó kész készülékeiből, a székesfehérvári Videoton gyár pedig 1010 b-jelű számítógépét mutatja be. A konferencia plenáris ülésén az elektroanalitika fejlődési irányáról és a rádióizotópos elemzések ipari alkalmazásáról tartottak előadásokat. Délután a VIII. dunántúli analitikai konferencián három szekcióban összesen 24 előadás hangzott el, főként a színképelemzés, valamint az anyagvizsgálati elektrokémiai módszerek, eljárások ipari alkalmazásáról