Dunaújvárosi Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 44-52. szám)

1972-06-23 / 50. szám

Tegnap összeült az országgyűlés Az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról tárgyaltak a képviselők Csütörtök délelőtt 11 óra­kor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Lo­­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista­­ Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Arpó Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károli, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. A diplom­áciai pá­holyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvi­seltek több vezetője. Az ülést Avró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg sza­vakkal köszöntötte az üléste­rem vendégpáholyában he­lyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársa­ság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó minisz­terelnökét. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország­­gyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rende­leteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, az országgyűlés­nek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztot­ták. Az országgyűlés tudomá­sul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszterta­nács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter Magyar Népköztársaság 1971.­­ évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot. dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a bíró­ságokról szóló törvényjavas­latot nyújtotta be az ország­­gyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazsásügyi bizottsá­gának elnöke pedig a bizott­ság nevében — a Miniszter­­tanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság "ügyészségéről szóló­ törvény­­javaslatot terjesztette be. A benyújtott törvényjavaslato­kat az országgyűlés tagjai között szétosztották, a költség­­vetés végrehajtásáról és a bí­róságokról szóló törvényja­vaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés il­letékes állandó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismer­tette. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítá­sa szükségessé teszi az or­szággyűlés ügyrendjének mó­dosítását. Bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság kapott megbí­zást. A bizottság módosító ja­vaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javasla­tot tett az ülésszak tárgysoro­zatára, amelyet az ország­gyűlés egyhangúlag elfoga­dott. A napirend a követke­ző: 1. A Magyar Népköztársa­ság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törv­ényjavaslat. 2. A bíróságokról szóló tör­vényjavaslat. 3. A Magyar Népköztársa­ság ügyészségéről szóló tör­vényjavaslat. 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött Magyar Népköztársaság 1971 . évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. (Az országgyűlésről a köz­ponti lapok részletes tájékoz­tatást adnak.) Indira Gandhi a megyeszékhelyen Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság hazánkban tar­tózkodó miniszterelnöke csü­törtökön délelőtt részt vett az országgyűlés megnyitásán, majd délelőtt­ Veszprém me­gyébe látogatott. Vidéki kor­a útjára elkísérte Fehér Lajos, Minisztertanács elnökhe­lyettese is. Balatonfüreden és Veszprémben tett látogatása után Indira Gandhi tegnap délután Fejér megyébe, Szé­kesfehérvárra is ellátogatott. A megyeszékhelyen dr. Ta­­polczai Jenő, a megyei ta­nács elnöke fogadta a vendé­geket, akik megtekintették a Kossuth Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet. A terme­lőszövetkezetben Radics Mi­hály tsz-elnök köszöntötte Indira Gandhi asszonyt és kí­­­­séretét, majd bemutatta a korszerű mezőgazdasági nagyüzemet. A szövetkezet nőtanácsa herendi porcelán­készlettel kedveskedett a mi­niszterelnök-asszonynak, aki baráti szavakkal köszönte meg az ajándékot. Megyénk vendégei a kora esti órákban Visszautaztak a fővárosba. Indiai ajándék a magyar múzeumoknak Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke — az Indiában élő, magyar származású, nagykanizsai születésű Sass-Brunner Er­zsébet ajándékaként — csü­törtökön délelőtt négy fest­ményt adott át a Magyar Nemzeti Galéria és a nagy­­kanizsai Thury György mú­zeum részére. A festmények közül kettőt maga Sass- Brunner Erzsébet, kettőt pe­dig korábban elhunyt szin­tén festőművész édesanyja festett. A festményeket dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Ke­­recsényi Edit, a nagykanizsai Thury György múzeum igaz­gatója vette át. (MTI) MA: Vasárnap 03 óra 30 perc * Meleg napok a szalag mellett * v Mese autókról * Velük nevelkedik a gép ... * A városi múzeum éremkiállitásáról * > Mohács küszöbén * D. Kohász—Bakony Vegyész 22:12 Az elsők már dolgoznak. Budakeszin — előzetes adatok szerint — már hetven dunaújvárosi diáklány segít a gyümöl­csöskertekben, és további kilencszázhúsz diák készülődik arra, hogy fizikai mun­kával töltse el a vakáció két—három— négy hetét. Az idén összesen kilencszáz­­kilencven dunaújvárosi középiskolás és általános iskolás tanuló kapott ígéretet arra, hogy építőtáborba mehet, illetve, hogy a helyi vállalatok foglalkoztatják. Többen szerettek volna dolgozni, de csak ennyi munkalehetőség volt. Kevesebb, mint tavaly. A városi vállalatok összesen 470 diák alkalmazását vállalták, és a vállalkozók közül hiányoznak a legnagyobbak. A munkásokkal való találkozás, a munkás­élet szépségeinek és gondjainak lassú fel­ismerése, a termelést segítő korszerű technika közelsége, a termelés gépezetébe való beilleszkedés érzeménye. Feltéve, ha segítették mindezt észrevenni, ha nem lődörgő semmittevők voltak egy-egy hó­napig a gyerekek. Az idén elsősorban azok a vállalatok jelentkeztek a gyerekekért, amelyek ka­pát, gereblyét tudnak adni a diákok ke­zébe. Az is szerszám. Abban a munká­ban is el lehet fáradni, annak a munká­nak eredményét is fel lehet mérni a munkaidő végén. Sőt, talán még jobban, mint a gyári munkáét. Csakhogy ez a munka kevesebb intuíciót ad a gyerekek­ Boldog pillánál- Mozgalom a levegőszennyeződés ellen Dunaújváros levegőszen­­­nyeződése elleni harc köz­üggyé vált. Ezt bizonyítja a Dunai Vasmű üzemfenntar­tási gyárrészlegének szer­számműhelyében megfogal­mazott felhívás, amelyet a Szocialista Üzem címet nyert közösség intézett a gyár te­rületén dolgozó szocialista üzém­ek,­ és szocialista brigá­dok munkásaihoz. A szer­számműhely dolgozói ami­kor tudomást szereztek arról, hogy a város levegőszennye­­ződésének kérdésével foglal­kozó munkabizottságot hoz­nak létre, felajánlották, hogy társadalmi munkájukkal tá­mogatják a bizottság tevé­kenységét. „Közösen tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a drága beruházást igénylő légtisztító berendezé­seket illetékes szerveink elő tudják állítani, vagy meg tudják vásárolni — hangzik a felhívás, majd így folytató­dik: — A vasmű dolgozóinak, városunk lakóinak, gyerme­keinknek egészségvédelméről van szó. Kollektívánk vállal­ja, hogy két szabad szomba­ton folytatja termelő munká­ját a maga területén. Kérjük a vasmű illetékes vezetőit, tegyék lehetővé, hogy az így kapott nyereségtöbblettel hozzájárulhassunk a légtisz­tító berendezések beszerzésé­hez.” Répási Gellérttől, a Dunai Vasmű műszaki vezérigaz­gató-helyettesétől megtudtuk, hogy a vasmű vezetősége egyetértéssel támogat egy ilyen nemes célt szolgáló mozgalmat. Egy komplex le­vegőtisztítási program meg­oldásának költségei azonban messze meghaladják azokat az arányokat, amelyekkel a vasmű dolgozói a portalaní­­tási program teljes megoldá­sához társadalmi munkával hozzájárulhatnának. Előzetes számítások szerint a teljes portalanítási program 600 millió forint beruházást igé­nyelnek. Ehhez 1,8 milliárd forint többletnyereséget kel­lene biztosítani a vasműben, s ennek előteremtése belát­­hatatlanul sok társadalmi munkaórát venne igénybe. A két legjelentősebb levegő­­szennyező üzemegység, az acélmű és a tömörítőmű por­talanítása a technológia át­alakításával, illetve rekon­strukcióval a IV. ötéves terv végén és az V. ötéves terv­ben megoldódik. De a két jelzett üzemen kívül is van­nak a vasműben levegőt szennyező munkahelyek. A Dunai Vasmű munkahelyi portalanítására eddig közel 30 millió forintot költött, újabb berendezések beszer­zése folyamatban van. Az látszik tehát célszerű­nek, ha a szerszámműhely kollektívájának kezdeménye­zését elfogadva a vasmű szo­cialista üzemei és brigádjai az egyes munkahelyi prob­lémákat igyekeznének meg­oldani társadalmi hozzájáru­lásukkal. Ezen keresztül az egyes kollektívák igen sokat tudnának segíteni a vasmű­nek a komplex portalanítási program megoldásában. Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy már egy mozgalom ki­bontakozásának kezdetén ér­zékeltessük: itt olyan nagy­arányú feladatról van szó, amely néhány hónap, vagy egy- két év alatt nem hozhat látványos eredményeket. A kezdeményezés azonban je­lentős társadalmi bázissal növelheti a megoldás esélyeit és mindenképpen növelni tudja a levegőtisztítási prog­ram anyagi alapjait. Szer­kesztőségünk a vasmű szocia­lista üzemeinek és brigádjai­nak megértését remélve ajánlja e kollektívák figyel­mébe a szerszámműhely dol­gozóinak tiszteletre méltó, a köz javát szolgáló kezdemé­nyezését. is kitagadott" gyerekek Dunai Vasmű és a 26. Építőipari Válla­lat egyetlen diák nyári foglalkoztatását sem tervezte. Feltehetően bérgazdálko­dási meggondolásból. Egy-egy vállalat gazdálkodásában kívülről igen nehéz len­ne beleszólni. El kell fogadni a tényeket: a dunaújvárosi gyerekek elestek attól a lehetőségtől, hogy legalább nyáron köze­lebb kerüljenek ahhoz a két szakmához, vagy iparághoz, amely a várost messzi földön fémjelzi. Maradt az IKVV, a part­figyelő üzem és a vízmű. Hogy az idén a diákok kívül rekedtek a Dunai Vasmű kerítésén, annak olyan előzménye is lehetett, hogy a korábbi években a nyári foglalkoztatású tanulók nem váltották be a hozzájuk fűzött remé­nyeket. Nem hozták a várt hasznot. És ez anyagi értelemben talán igaz is lehet. Erkölcsiekben már kevésbé. Hiszen azt az erkölcsi hasznot ne lehet felmérni, amit a diákok életében jelenthetett a nők. És a nyári munkás­ diákoknak a dolgok lényegi felismerésére talán sokkal nagyobb szükségük van, mint a munká­ért járó 800—1000 forint keresetre. Az idei nyár munkalehetőségei aligha segítenek hozzá a jól megalapozott pá­lyaválasztáshoz. Talán csak egyetlen igazi felismerés születik meg a gyerekekben, hogy kapálni, gereblyézni sem könnyű. És éppen ezért ez a munka is tiszteletet érdemel. Lehet, hogy igaza van a nagyvállala­toknak, és azzal, hogy kirekesztették a diákokat, valahol, valakinek, talán észre­vehető módon több lesz a bére, fizetése. Azt azonban engedjék meg, hogy sajnál­kozzunk. Sajnálkozzunk afelett, hogy majd felnő egy gyermekgeneráció Duna­újvárosban, amelynek tagjai csak könyv­ből ismerik a Dunai Vasmű munkáját és csak az utca járdáján állva látnak ház­építést. M. M. |MWMyWWW¥VWW¥» AAAAAAAAAAAA/WWWWWWVWWVWWV Vegyészkonferencia dunántúli szakemberek részvételével A magyar kémikusok egye­sületének székesfehérvári csoportja rendezésében csü­törtökön megkezdődött Szé­kesfehérváron a három na­pos VIII. dunántúli analiti­kai konferencia. Több mint ötven dunántúli nagyüzem, intézmény vegyészmérnökei a színképelemzés, az elek­­troanalitika és az anyagvizs­gálat termikus módszereiről, a kutatási eredmények gya­korlati alkalmazásáról ta­nácskoznak. Dr. Nikolics Ká­roly, az MKE dunántúli te­rületi szervezetének elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Schreck János, a székesfehérvári tanács titká­ra üdvözölte a konferencia résztvevőit. A megnyitó után dr. Inczédy János, a­z anali­tikai díjbizottság elnöke el­méleti, illetve gyakorlati analitikai munkásságuk elis­meréseként átnyújtotta a szervezet 1972. évi dunántúli analitikai díját dr. Garai Tibor kandidátusnak veszp­rémi, és dr. székesfehérvári Siska Elemér vegyészmér­nököknek. A tanácskozás színhelyén, az építők műve­lődési házában kiállítás nyílt a budapesti „Radelkis” elek­trokémiai műszergyártó kész készülékeiből, a székes­­fehérvári Videoton gyár pe­dig 1010 b-jelű számítógé­pét mutatja be. A konferencia plenáris ülé­sén az elektroanalitik­a fejlő­dési irányáról és a rádióizo­­tópos elemzések ipari alkal­mazásáról tartottak előadá­sokat. Délután a VIII. du­nántúli analitikai konferen­cián három szekcióban ös­­­szesen 24 előadás hangzott el, főként a színképelemzés, valamint az anyagvizsgálati elektrokémiai módszerek, eljárások ipari alkalmazásá­ról

Next