Dunaújvárosi Hírlap, 1980. június (25. évfolyam, 45-52. szám)
1980-06-13 / 48. szám
ÉPÍTŐK NAPJÁRA A harmincesztendős Dunaújváros köszönti építőit! Életműnek beillő alkotás, ami ma körülvesz bennünket. Építeni talán a legszebb dolog a világon. Szépségét az adja, hogy az emberek boldogságát segíti elő. Ha valahol az országban ez az érzés a legközvetlenebbül kifejezésre juthat, akkor ez a mi városunk. Hatvankétezer ember otthona, a magyar népgazdaság kiemelkedően fontos ipari bázisa, a Mezőföld egy darabjának művelődési, egészségügyi, szociális centruma. Új, szocialista rendünk elsőszülöttje, népünk alkotóerejének hű kifejezője, s egyben példája. A nagy vállalkozás romantikus érzésével sokezren érkeztek ide az ötvenes években, hogy próbára tegye az emberi képességeket a valóság. És ez — ma már pontosan tudjuk — nagyon is földhözragadt valóság volt. Gumicsizma, por és sár, barakkszállás. Operaelőadás és kocsmafüst. Verseny, lelkesedés, átképzés, szertelenség és tudatos akarás. Itt tanulták meg az érkezők elviselni a munka nehezét, itt tanultak meg küzdeni, és itt ízlelték meg oly sokan a sikeres munka örömét is. Ha egy város hagyományteremtő értékeit kutatjuk, ennek a városnak az egyik legnagyobb értéke ma is abban van, hogy az összefogás és a lelkesedés át tud segíteni bennünket minden nehézségen. S ezt az építők hozták magukkal! A város születésének 30. évfordulóján nemcsak érdemes, hanem kötelesség is felidézni, hogy a pentejei fennsík volt a szocialista építőipar bölcsője. Itt nyílt először lehetőséget arra, hogy óriási méretű építőszervezetek jöjjenek létre, s a korábbi kézműves jellegű építési módot felváltsa a gépekkel felszerelt, szocialista vállalati formában tevékenykedő „építőipari nagyüzem”. Ezt a várost nemcsak építették, formálták az eltelt három évtizedben az építők, hanem maguk is formálódtak. Százak és százak sajátították el itt az építőszakma mesterfogásait, a vezetés tudományát, számosan jutottak magas társadalmi és gazdasági irányító posztokra. Elvitték magukkal a dunapentelei, a dunaújvárosi építőmunkások jó hírét szerte az országban, és ma is büszkén emlegetik egykori idetartozásukat. Akik pedig maradtak, szorgalmukkal, tehetségükkel tovább gazdagították a szocialista építés gyakorlatát. Innen indult el „hódító útjára” a középblokkos, a nagypaneles építési mód, s hazánkban elsőként itt létesült házgyár. Az ipari létesítmények kivitelezésénél is számos új módszert, technikai és technológiai eljárást vezettek be a dunaújvárosi építők, s honosítottak meg. Az erőműépítés, a vízkivételi művek építése, a résfalazás alkalmazása ma is dunaújvárosi specialitásnak számít építői körökben. A könnyűszerkezetes program részeseiként országszerte, s hazánk határain kívül is megbecsülést szereztek a dunaújvárosi építők. Hosszan sorolhatnánk azokat az újításokat, ésszerűsítési javaslatokat is, amelyeket munkások, szocialista brigádok, fizikai és mérnökkollektívak a munka könnyítésére, a takarékosabb anyagfelhasználásra, az energiamegtakarításra, a jobb munkaszervezésre dolgoztak ki és vezettek be. Kifejezésre juttatva ezzel is, hogy képesek a maguk területén alkotó módon beleszólni az építés folyamatába, többet, jobban és értékesebbet adni a maguk értékteremtő munkájukban. Az építők napján — a múltat idézve — jogos büszkeséggel töltheti el építőmunkásainkat mindaz, ami az egykori pentelei fennsíkon felépült. Dunaújváros, a Dunai Vasmű, az üzemek, gyárak sora eredményes alkotómunkát fémjelez. Az egykori bölcsőből kilépve és felnőve, ez az építőmunkásgárda — a társadalom szükségleteinek megfelelően — tovább lépett és részt vállalt az ország építésének újabb nagy feladataiból is. Kezük munkája megtalálható a pécsi hőerőműben, a Beremendi Cement- és Mészműben, a százhalombattai erőműben és olajfinomítóban, a paksi atomerőműben és Budapest számtalan létesítményében. S hogy feladataikat — minden nehézség ellenére is — sikerült magas színvonalon megvalósítani, kifejezi az a két Nívódíj, melyet a beremendi cementmű és a dunaújvárosi fedett uszoda építéséért kaptak meg. Az építőipar technikailag sokat fejlődött az elmúlt évek során, így volt ez Dunaújvárosban is. A betonelemgyár rekonstrukciója, a huszonhatosok központi telephelyének kiépítése nemcsak a munka szervezettségét javítja, hanem jelentősen javítja a dolgozók munkakörülményeit és szociális ellátottságát is. Építőmunkásnak lenni azonban még ma sem könnyű feladat. Sok még a nehéz fizikai munka és a kézi munka. Az építésiparosítás nagy lépései sem tudták megváltoztatni e tevékenység alapvető nehézségeit. Meg kell küzdeniük az időjárás viszontagságaival, a tűző nappal, a faggyal, a széllel, a hóval és az esővel. S talán még ennél is nehezebb, hogy gyakran kell távol élni a családtól, szeretteiktől. Mégis, mindig akadnak, akik vállalják ezt a munkát, mert szeretik a szakmájukat, mert romantikát találnak benne és mert tudják, hogy rendkívül nagy szükség van munkájukra. Tiszteletet érdemelnek mindazok, akik e nem könnyű mesterséget vállalják és egy életen át kitartanak mellette. Társadalmunk méltón megbecsüli — kitüntetésekkel erkölcsileg magasfokon elismeri — az építők áldozatvállalásait. Dunaújváros építőmunkásaiban mindig erős volt az összetartozás érzése. Összeköti őket a pentelei hősi múlt, az anyag, amellyel dolgoznak, a szakma szeretete, az elért eredmények és a jövőbe mutató tervek. A város építőmunkásainak több, mint a fele törzsgárdatag, s több, mint tíz százaléka húsz esztendőnél régebben kötődik vállalatához. Ez az együvé tartozás teszi széppé és meghitté ezt az ünnepet, s ez a kötődés ad biztatást arra, hogy a dunaújvárosi építők készen álljanak újabb nagy feladataink vállalására. Diplomaták látogatása Szerdán Fejér megyébe látogatott Szíria, Tanzánia, Argentína, Mauritánia, Tunézia, Brazília, Líbia, Mexikó budapesti nagykövete, az iraki, az algíri és a benini ügyvivő. A nagyköveteket és feleségeiket a megye vezetői fogadták, majd a vendégek délelőtt Székesfehérvárral és a megyében több mezőgazdasági nagyüzemmel ismerkedtek meg. Délután Dunaújvárost keresték fel. Sárosi József, a városi tanács elnöke köszöntötte a nagyköveteket, ügyvivőket és azok feleségeit, s tájékoztatta őket a város életéről, fejlődéséről, valamint a jövő terveiről. Ezt követően városnézésre indultak. A diplomatavendégek este vacsorán találkoztak a megye és a város vezetőivel. Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei tanács elnöke mondott pohárköszöntőt. Részt vett a programban Takács Imre, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gadanecz György, a városi pártbizottság titkára is. Cikluszáró tanács-vb ülés NAPIRENDEN: a veszélyeztetett kiskorúak védelme A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a veszélyeztetett kiskorúakkal kapcsolatos tevékenységet tekintette át. Jó alapot adott a testületi döntés meghozásához a helyi NEB-vizsgálat, amelynek összefoglaló jelentését mellékelték a tanács igazgatási számolójához. osztályának beA testület megállapította, hogy a veszélyeztetett gyermekek aránya emelkedik városunkban, s ennek következtében évről évre nő az állami gondozásba vételek száma. A veszélyeztetettséget előidéző okok közt vezet a szülők alkoholizmusa, erkölcstelen léha életvitele, a gyerekekkel szemben tanúsított brutális viselkedés, valamint a házasságok felbomlásából származó problémák. A népi ellenőrök vizsgálata azt is megállapította, hogy a veszélyeztetett gyerekek nyilvántartásba vételénél gyakorta mechanikus szemlélet érvényesül, a családi háttérről, a veszélyeztetettség mélyebb okáról hiányos a kép. Gond az is, hogy a veszélyeztetett gyermekek figyelemmel kísérése érdekében nem alakult ki kellő kapcsolat az óvodák, általános és középiskolák közt. Gyenge hatásfokú a megelőzés, hézagos a szülők, gondviselők számára nyújtott jogpropaganda. A testületi ülés megállapította, hogy erejüket meghaladó munka hárul a gyámhatóság ügyintézőire,a gyermekvédelmi csoport dolgozóira, a pártfogókra, ráadásul munkájuk tárgyi feltételei is kedvezőtlenek. Városi gond emellett, hogy a megüresedett pszichológusi állást mindmáig nem sikerült betölteni. A veszélyeztetett gyerekek rossz hatással vannak többiekre, s az ifjúság körében terjed a felelőtlen magatartás, a vandalizmus, amelynek jelei városszerte tapasztalhatók. Társadalmi méretű összefogásra van szükség a megelőzés érdekében, hogy a veszélyeztetett gyerekek személyiségfejlődésében ne álljon be törés, hogy ők is beilleszkedjenek az iskolai közösségekbe, s felnőve megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak. Ezért fokozott erkölcsi elismerést és támogatást érdemelnek az e területen eredményesen dolgozó pedagógusok, tanácsi dolgozók, s köszönet illeti azoknak az üzemeknek a társadalmi szervezeteit is (vasmű, papírgyár, fonoda, fehérneműgyár, Hídépítő Vállalat, szikvízüzem, kórház) amelyek hathatós segítséget adtak ehhez a munkához. A végrehajtó bizottság utasította a művelődési osztály vezetőjét, hogy az iskolaigazgatók értekezletére évente két alkalommal hívják meg a gyámhatóság képviselőjét, valamint a gyermekvédelmi és társadalmi aktívahálózat bővítését, a jogpropagandatevékenység javítását szorgalmazta, s arról is döntött, hogy — átcsoportosítással — egy újabb munkakört szerveznek a gyámhatóságon. * A városi tanács vb ezt követően a Dunaújvárosi Tervező Iroda létszámfejlesztését tűzte napirendre. A végrehajtó bizottság ülésének befejeztével Sárosi József tanácselnök méltatta a testület most zárult hat éves ciklus alatt végzett munkáját és köszönetet mondott a végrehajtó bizottság tagjainak testületi tevékenységükért. Majd Csima Sándorné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára kért szót, s a HNF-elnökség nevében megköszönte a végrehajtó bizottság tagjainak a város érdekében végzett munkáját. Cs. Gy. Vasasnap Holnap, június 14-én immár negyedik alkalommal rendezi meg a Dunai Vasmű szakszervezeti bizottsága a vasasnapot, amelynek színhelye ezúttal a Vidám Park lesz. Az egész napos rendezvény reggel nyolc órakor a legkorábban érkezettek részére kocogó- és futóversennyel kezdődik. A hivatalos megnyitóra délelőtt kilenc órakor kerül sor az Ifjúsági Parkban, ahol Bús Gyula a szakszervezeti bizottság titkára, a vasasnap elnöke nyitja meg az ünnepséget, majd Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke köszönti a nagyvállalat megjelent dolgozóit és családtagjaikat. A délelőtt folyamán változatos sport- és kultúrműsorral kedveskednek a vasasnap résztvevőinek a rendezők. Lesz kispályás labdarúgó-mérkőzés felnőtteknek és gyermekeknek, lábteniszmeccs, sakkösszecsapás, pingpong-verseny, s természetesen tréfás vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat és ügyességüket a vasasnap legfiatalabb résztvevői. Délelőtt kilenc órától Mesemozi címmel folyamatos rajzfilmvetítés kezdődik, amelyet csak Kemény Henrik bábművész produkciója alatt szakítanak meg a parkban. Csetepaté címmel népszerű bohócok szórakoztatják az apróságokat. A délután programjából kiemelésre kívánkozik a vasmű tűzoltózenekarának fél háromkor kezdődő hangversenye, valamint a néptáncegyüttes ezt követő színes folklórműsora, amelyeket Vidám Park szabadtéri színpadán tartanak meg. A napközbeni hűsítőkről, kávéról és ételekről a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat kitelepülő egységei gondoskodnak, s az egész nap üzemelő Vidám Park játékait a vasasnap legfiatalabb résztvevői a szakszervezeti bizottság által kibocsátott „tiszteletjegy” ellenében vehetik igénybe. Nagygyűlés - szoboravatás - kitüntetések Az építőknapi program Az idei építőknapi ünnepségek összekapcsolódnak a városalapítás 30. évfordulójával. Ma délután háromnegyed négykor a 26. Építőipari Vállalat székházában kiállítás nyílik, mely feleleveníti az elmúlt harminc esztendő történetét. Korabeli fényképek, újságok, zászlók, kitüntetések, oklevelek és régi szerszámok idézik fel a városépítés „hőskorát”. A kiállítás anyaga nemcsak múltat idéz, hanem a fejlődés folyamatát is jól érzékelteti. Bemutatja az építési technika, technológia fejlődését, és mindazokat az eredményeket, amelyeket a vállalat kollektívája az utóbbi időben elért. A kiállítás hű képet ad arról is, hogyan fejlődtek maguk az emberek, hogyan fejlődött a vállalatnál a politikai, társadalmi, kulturálislálkozhatunk és sportélet. Takiemelkedő munkasikereket elért brigádok fényképeivel és azoknak a nagy alkotásoknak a fotóival, amelyeket a huszonhatosok építettek szerte az országban. A kiállítás anyagát Ravasz Erzsébet grafikusművész irányításával állították össze. Holnap, június 14-én, szombaton délelőtt az építők kertvárosi sporttelepén sportvetélkedőkkel és vidám gyermekműsorral folytatódik a program. Délután 14 órakor a 26. Építőipari Vállalat székháza előtt ünnepi nagygyűlésre kerül sor, ahol Bondor József nyugalmazott miniszter mond beszédet. Majd dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfeljesztési miniszter, valamint Szabó Mihály, a vállalat igazgatója kitüntetéseket ad át az építőmunkában kimagasló érdemeket szerzett dolgozóknak. A nagygyűlés keretében avatják fel szobrászművész Palotás József alkotását, egy beton szoborkompozíciót, mely a város építőmunkásainak állít emléket. Délután 15 órától a kertvárosi sporttelepen az Építők Központi Művészegyüttesének Vadrózsák tánckara mutatkozik be a közönségnek. 16 órától pedig a Bojtorján együttes és Eszményi Viktória ad műsort. Az építők napja a sportvetélkedők eredményhirdetésével és táncmulatsággal zárul. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárának építők napi programja június 15-én, vasárnap órakor sportrendezvényekkel kezdődik a gyár sporttelepén. Délelőtt 11 órakor Fejes László a városi tanács osztályvezetője köszönti a gyár munkásait, majd kitüntetéseket adnak át a termelésben élenjáró dolgzóknak. itt kapják meg a törzsgárda s tagjai az elismerő okleveleket. Ebéd után irodalmi műsort adnak az építők napja résztvevőinek fővárosi művészek közreműködésével. A betonelemgyári ünnepség táncmulatsággal ért véget.