A Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 53-61. szám)

1992-07-03 / 53. szám

TERHES TERVEK A költségvetés 1993-ban legfeljebb 230-250 milli­árd forint közötti hiánnyal zárhat - derült ki a kor­mány jövő évi irányzatából. A munkanélküliek száma várhatóan eléri a 900 ezret, miközben a gazdaság sze­rény mértékű növekedésére lehet számítani. A szerint az infláció tervek százalék körül alakul. 17-18 Az adósságszolgálati terhek né­mileg csökkennek. Bár a kamatfizetési kötelezettség marad, ám a tőketörlesztés 2,7-ről 2,2 milliárd dollárra mérséklődik. PATTHELYZET Göncz Árpád nem men­tette fel sem Gombár Csa­bát, a Magyar Rádió el­nökét, sem Hankiss Ele­mért, az MTV elnökét. A köztársasági elnök úgy vé­li, hogy nem alkotmányos válságról, hanem éppen a köztájékoztatás pártatlan­ságát előíró alkotmány ren­delkezéseinek érvényesítésé­ről van szó. Kérdés, hogy a kormány hogyan reagál az ismételt nemre, s vállalja-e egy esetleges adminisztratív beavatkozással a belpoliti­kai helyzet feszültségének fokozását. ÁFA-TERVEK Kétkulcsos általános for­galmi adórendszert szeret­ne bevezetni a jövő évtől­­ a kormány. Ez a számítások szerint 2,6 százalékkal eme­li a fogyasztói árszínvona­lat. Ha a parlament elfo­gadja az indítványt, akkor többek között tízszázalékos áfa terheli majd az élelmi­szereket, a gyógyszereket, a tüzelőanyagokat, a háztar­tási energiaszolgáltatáso­kat, az ivóvíz- és csatorna­szolgáltatást és a tömeg­­közlekedést. NÁLUNK /ÖBB Magyarországon nincse­nek antiszemita pártok, és egy-két jelentéktelen cso­porttól eltekintve nincsenek nyíltan zsidóellenes szerve­zetek sem - állapította meg első világméretű fel­mérésében a londoni Zsidó ügyek Intézete. A többi ke­let-európai országban ked­vezőtlenebb a helyzet Ma­gyarországhoz képest, ugyanis­ általában feltámadt az antiszemitizmus, mint a kommunizmus helyébe lépő nacionalizmus egyik eszköze. ABORTUSZ-TUSA A kormány várhatóan két abortusztörvény-tervezetet terjeszt a parlament elé. Az egyik alapján kizárólag az anya vagy a magzat élet­veszélye esetén, míg a má­sik koncepció szerint úgyne­vezett „krízishelyzetben"­ en­gedélyeznék a terhesség­­megszakítást. Balsai István igazságügyminiszter szerint nem lehet szociálpolitikai kérdésként kezelni az abor­tusz-ügyet. A kormány két koncepciója meglepte az ellenzéket, drasztikus szigo­rításnak minősítik a terve­ket. Csehák Judit képviselő bármely kormányváltozat el­fogadása esetén támogatni fogja népszavazás kezde­ményezését A parlament­­ben pedig a bemelegítő szócsaták után késhegyre menő vita alakulhat ki az abortusz-ügyben. A közgyűlés kellemes kötelezettsége Hőségben a hőről Kellemes kötelezettségének tehetett eleget a keddi köz­gyűlés. A városgazdálkodási bizottság előterjesztése alap­ján módosította a város idei költségvetését, mert a szá­mítottnál kedvezőbben ala­kultak a bevételek. A társa­dalombiztosítás 650 millió forinttal támogatja a kór­ház működését. Ezenfelül különféle céltámogatásokból, a lakásértékesítésből, adó­bevételekből további 135 mil­lió forint bevételhez jut a városi költségvetés, így most arról dönthetett a testület, hogy a tavasszal pénzszűke miatt csökkentett, illetve el­napolt feladatainak egy ré­szét programba iktathatja. Megoldják például az MMK dolgozóinak elmaradt bérrendezését, többlettámo­gatást nyújtanak a fedett uszodának és a pártfigyelő vállalatnak, 36 millió forin­tot biztosítanak a bölcsődék és az oktatási intézmények többletkiadásainak fedezé­sére, 16 milliót kórházi mű­szerpótlásra, 8,5 milliót városháza közgyűlési és há­­­zasságkötő termének átala­kítására, 4,5 milliót a 6-os 62-es útkereszteződés kivi­lágítására, 6 milliót kisajátí­tásokra, plusz 12 milliót Pentele városrészi közműépí­­­tésekre és meghiteleznek tízmillió forintot a főiskola tetőtérbeépítésének befeje­zésére. Nyári Gyula képviselő ja­vaslatára megszavazott a közgyűlés plusz kétszázezer forint támogatást az öreg­hegyen feltárt római kori katonai fürdő feltárására és bemutatásra való előkészí­tésére, továbbá százezer fo­rintot az Árgus című Fejér megyei irodalmi folyóirat számára. A polgármester bejelentet­te, hogy az önkormányzat tárgyalást folytatott a Duna­­ferr Energiaszolgáltató Kft.­­vel, a Dunaque­therm Rt.­­vel, valamint az ipari mi­nisztérium szakértőivel, mert a vasműben megállapított hődíj 30 százalékkal, a ren­delkezésre állási díj pedig 50 százalékkal haladja meg a hazai átlagárat. Az önkor­mányzat, mint árhatóság a távhőszolgáltatásra vonatko­zó költségelemzést végezte­tett a Dunaqua­therm Rt.­­vel, s ugyanerre kéri a Du­­naferrt is. Hat önkormányzat, köztük Dunaújváros részvételével megalakult a megyei mozi­üzemi kft. (a többi önkor­mányzat lemondott tulajdoni részéről), a dunaújvárosi Dó­zsa filmszínházat pedig az önkormányzat tulajdonába adta a megyei vagyonátadó bizottság, így a következő testületi ülésen kell dönteni a mozicentrum működtetésé­ről. Élénk vitát váltott ki a Piac téri ABC melletti 189 négyzetméternyi közterület bérbeadását javasló előter­jesztés, mely zöld utat ad­na az Aladdin Kft.-nek kul­turáltabb vendéglátás kiala­kítására. Több képviselő kifejtette: a város szégyene a paravá­nok mögött folyó italmérés, ami még kirívóbb a szolgál­tatóház elkészülte óta. Más képviselők megjegyezték: van igény olcsó italmérő helyre. A megszavazta vita végeztével a képviselők többsége a kért közterület bérbeadását, de nem tíz, ha­nem öt év időtartamra, hoz­zátéve, hogy a bérlet — ha egyetért vele a képviselő-testület — majdani újabb öt évre meghosszabbítható. (csgy) Kis ügy nagy vitája A Weiner Tibor körúti­ tízemeletes házak közé fel­építhető garázsok ügyét so­kadszor tárgyalta a közgyű­lés. Most ismét testület elé került az ügy. Az eredeti javaslat szerint a garázshelyek négyzetméte­rét ötezer, a hozzá csatlako­zó útrészét 2500 forintért adná el az önkormányzat. A képviselők érdekük, viszo­nyulásuk szerint újabb ja­vaslatokkal álltak elő: 4000 2000, illetve 3500 1500 fo­rint négyzetméterenkénti ga­rázs utánra tettek javaslatot, így szavazáskor egyik indít­vány sem kapta meg a szük­séges támogatást. Ekkor a 3700/1700 forint árvariációt „dobták be”, ám a képvise­lők nem „vették a lapot", ezért szünetet rendelt el a polgármester. Szünet után megszületett az újabb javaslat 4000/1500 forintos négyzetméterár ké­pében, ami végül elnyert 1S igen szavazatot egy tartóz­kodás és egy ellenszavazat mellett. Ki vitathatná el ezek után, hogy van megegyezési kész­ség a képviselő-testület tag­jaiban? —gór így döntöttek Az alkotmánybíróság ha­tározatát figyelembe véve el­törölte a közgyűlés a szer­vezeti és működési szabály­zat zárt ülésre vonatkozó passzusait. Pályázatot hirdet a pol­gármesteri iroda az Esze Ta­más utca 13. szám alatt le­vő, korábban a Hungária Biztosító által használt iro­da- és pincehelyiségekre. Bérbe ad az önkormányzat a Dózsa György út 14. föld­szint 1. számú lakás gyors­falatozóvá való átalakításá­hoz 2,2 négyzetméternyi köz­területet a ház mögötti park­ból, 4 négyzetméter közterü­letet az Apáczai Csere János utca 19. számú ház előtt do­hányüzlet megnyitásához. Törvényes eljárást kezde­ményez a közgyűlés a Pro­­dom Kft. ellen, mert az en­gedély nélkül betonozott le 3,4 négyzetméteres parkterü­letet a 26-os Építőipari Rt. mellett levő büféjéhez, egy­úttal engedélyezi 5 év idő­tartamra a közterülethaszná­latot a bérlet megszűnését követő helyreállítási kötele­zettség mellett. Az Elit ruhagyár telkének értékét négyzetméterenként 2500 forintban, összesen 24 millió forintban határozta meg a testület. Drágul a cukor és a liszt Új hónap, új áremelés Új hónap, új áremelés. Ezúttal (miért is ne a befő­zések idején?) a cukrot és a lisztet vásárolhatjuk drágáb­ban. A cukor és cukortar­talmú készítmények ára át­lagosan 12 százalékkal nő, a finomliszt ára 22 forintról 24 forintra emelkedik, ugyan­akkor a rétesliszt 2 forinttal olcsóbban vásárolható. Ezek az alapvető élelmiszerek, de az árszökkenés nem kíméli az élvezeti cikkeket sem. A Kőbányai Sörgyár is emeli palackozott italainak árát 1-2 forinttal, s 10 forinttal lesz drágább a Zwack Unikum. A kávék viszont — a vákum­­csomagolásúak és szemeská­vék egyaránt — átlagosan 15 százalékkal lesznek olcsób­bak. S mi, vidékiek mindezek ellenére még szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Ugyanis Budapesten a táv­fűtés és a távmelegvíz árá­nak emelését is tervezik. Stílusosan: egy hajón kikötővárosok szövetsége Nyolc magyar­ Duna menti város a Dél-dunántúli Re­gionális Gazdasági Kamara közreműködésével megalakí­totta a Duna Menti Kikötő­városok Szövetségét. Az ala­pító okiratot egy hajó fe­délzetén írták alá Eszter­gomban. A szövetséghez csatlakozott Dunaújváros is. A szövetségbe tömörült vá­rosok a jövőben nemzetközi­vé szeretnék szélesíteni kez­deményezésüket : szívesen látnának körükben német, osztrák, szlovák, szerb, bol­gár és román városokat is. Először Pro Sanitate Az egészségügy napja A magyar egészségül nagy ünnepe Semmelweis Ignác születésének évfor­dulója, július elseje. Surján László népjóléti miniszter e napra időzítve most első­ízben adományozott Pro Ca­ritate és Pro Sanitate kitün­tetést az egészségügyben ki­váló munkát végző orvosok­nak, és szakdolgozóknak. A Szent Pantaleon kórház intenzív osztályának vezető főorvosa dr. Kiss Barnabás ebből az alkalomból a Pro Sanitate Emlékérem kitün­tetést kapta meg szerdán a népjóléti minisztériumban. Eddigi munkásságáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült dr. Józsa Gábor nyu­galmazott dunaújvárosi se­bészorvos. Tegnap délután a Szent Pantaleon kórházban tartot­tak ünnepséget. Dr. Dlustus Péter orvos-igazgató köszön­tője után dr. Csilléry István adjunktus méltatta az ünnep jelentőségét, majd dr. Dlus­tus Péter orvos-igazgató be­jelentette, hogy kinevezte az I. számú belgyógyászat má­sodfőorvosává dr. Meichl Tibort, a szemészeti osztály alorvosává dr. Völgyesi Edi­tet, a laboratórium főmun­katársává Gálné Dobay Ju­­ditot. Az ünnepség további ré­szében átadták az oklevele­ket a munkájuk mellett képzettséget szerzett nővé­reknek, majd ünnepélyesen esküt tettek a most végzett, munkába állt ápolónők, szakdolgozók. Az ünnepség befejezése­ként törzsgárdajutalmat ka­pott a kórház 18 dolgozója. Kitart-e az újig a kenyerünk? Keserű aratás Megkezdődött az aratás Fejér megyében. Az utóbbi évek legellentmondásosabb, talán legkeserűbb szájízzel végzett aratása. Rengeteg küszködés, csalódás, lemon­dás és értetlenség fűződik a kenyérnek való betakarításá­hoz. A régi, összeszokott ara­tóbrigádokban a munkanél­küliség miatt sokhelyütt már csak néhányan maradtak. A Dunaújvárosi Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet­ben kedden délelőtt kezdték meg a búza aratását. A meg­szokott hat-hét kombájn he­lyett ezúttal néggyel álltak be a rendbe, s hétszáz hek­tár helyett mindössze ötszáz­negyven hektáron dolgoz­nak. Ennyin is idén — utol­jára. Hisz például a D 37-es táblát a Szélkakas fogadó szomszédságában kárpótlásra jelölték ki. Még nem tudni, hogy jövőre ki, és mit fog termeszteni rajta. M­á­r­k­f­i János agronó­­musnak — érthetően — nincs jó kedve. A Magyar Televí­zió előző esti Létkérdések cí­mű adása után, amelyben Gergácz Elemér földműve­lésügyi miniszter beszélt az összegyűlt agrárértelmiségi­eknek a magyar mezőgazda­ság helyzetéről, már-már el van keseredve. Erre azonban nincs idő. A búza, ha keser­vesen is, megérett, aratni kell. Persze az aszály — amely idestova nyolcadik éve tart, — és az anyagi gondok meg­tették hatásukat. Az előzetes becslések szerint a termés­átlag még a közepes szintet sem fogja elérni, a megszo­kott öt tonna feletti hektá­ronkénti termésátlag helyett idén jó, ha elérik a négy tonnát. S még ennek az ér­tékesítését is a kényszer dik­tálja. Hisz vevőt találni kell, de lehetőleg olyat, aki ad kedvezményeket. Vetőmag, műtrágya, alkatrész formájá­ban. Szerződést kötöttek a KSZE Növénytermesztési Rendszerrel, s a Dunamalom Kft.-vel is száz vagon búzá­ra szerződtek. Ha a minősé­gi előírásokat sikerül betar­tani, ezek a szerződések biz­tosnak ígérkeznek. Ami pe­dig marad, abból vetőmag lesz, illetve értékesítenek majd a szabadpiacon­ is. Az idei aratás Dunaújvá­rosban előre láthatóan tíz napig tart majd. De kitart-e az újig a kenyerünk is? K. S. A. Ki­derül, ha kiderül? Nem, a világért sem aka­rok szójátékot gyártani, hi­szen a szójátékgyártást - ha jól hallottam - fokozott mér­tékben adóztatja Kupa Mi­hály. Szóval szójátékról szó se essék, legfeljebb játéko­san. Ha mondjuk sírvafaka­­dás helyett vigyorogni támad kedvünk. Például azon, hogy szerdától megszűnt a mun­kakönyv. Ezentúl, ha teszem azt csoda történik és felve­szik a munkanélkülit valame­lyik vállalkozáshoz, kft.-hez vagy részvénytársasághoz, hi­ába teszi az illetékes aszta­lára a régi, megóvott munka­könyvét, arra nem tart igényt a kutya sem. Na igen, mondom én, de akkor mibe jegyzik be a munkaviszonyt, a munkával töltött éveket, hónapokat? Semmibe. Azazhogy a mun­káltató biztosan felírja egy cetlire, netán egy spirálfüzet­be, hogy el ne felejtsen a Kispéter Pál után társada­lombiztosítási járulékot fizet­ni. Ám ha történetesen nem fizetett, kitépi a lapot és kész. Igen ám, de jön az ellen­őrzés, meg elérkezik a nyug­­díjbavonulás ideje. Akkor az­tán kiderül! Hogy micsoda? Az, hogy a harminc-negyven éve robotoló melósnak mind­össze tizenöt-húsz esztendei munkaviszonya van. BEJE­LENTVE. Merthogy ezt a csi­ki - csukit így játszották ám év­tizedeken át a munkaadók. Mert így volt olcsóbb. Úgy, hogy keddtől csütörtökig be­jelentették, péntektől hétfőig kijelentették a dolgozót. Persze, hogy kiderült a vé­gén. De nem bizonyíthattuk, hogy mi folyamatosan dol­goztunk. Miként a szabadjára engedett munkáltatói jogot sem tudjuk majd kordában tartani. S bár adatszerűen ki­derül a végén a turpisság, ezen akkor már senki sem derülhet. Mert - miként a slágeríró mondja — „ . . .utá­nam a vízözön". És utánunk is? — k -

Next