Dunavidék, 1922 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1922-01-01 / 1. szám
L» — ÉK mat, mely a társadalmat organizmusnak tekinti, melynek részei kell hogy összetartozzanak és harmonikusan együttműködjenek összefűzve a szeretet által? A nemzetgyűlésen bizonyos, hogy nem igen látjuk ennek a kereszténységnek megnyilvánulását. Itt személyi és pártérdek dominál, egyetemes problémák iránt alig van érzék. Aki olvasta a király-puccs körül kifejlett vitát, a mérhetetlen gyűlölködést, a leleplezéseket, az undorral tette le az újságot azzal, hogy ez a Balkán. Soha személyes érdekek és ambíciók nem léptek úgy előtérbe a közéletben, mint jelenleg. Aki választáskor látta a tülekedést a mandátumokért és látta, hogy a jelöltek hogy szidták sokszor csepűrágó komédiások módjára egymást és dicsérték önmagukat, az tisztában volt azzal, hogy ezeknek az uraknak az ország dolga Hekuba. Annyi bizonyos, hogy ez tovább nem mehet. Ki kell kapcsolni a közéletből a személyi és pártérdekeket. Kell lenni egy nagy gondolatnak, egy nagy szellemnek, mely a nemzet jobbjait egy táborba hozza össze, mely az ország számára a rend és nyugalom és a békés fejlődés föltételeit megteremtse. Az egész nemzet bizalommal néz gróf Bethlenre, kinek rajongó hazaszeretete, politikai rátermettsége megteremtheti az egységes kormánypártot. Megrendülve hallgattuk pécsi beszédét és tudjuk, hogy az egységes párt előbb-utóbb meglesz. Meglesz, mert meg kell lennne, mert az ország érdeke kívánja, mert a ,magyar léleknek, a régi, keresztény hazafias, magyar, léleknek föl kell támadnia. Nyomtatványok Ízléses kivitelben és legolcsóbban a Dobozgyár r. t. nyomdájában készülnek. Kis- és nagybirtokos. Magyarországon kis- és nagybirtokos közt a legújabb időkig ellentét nem volt, ami természetes is, mert ugyanazok az érdekeik, céljaik, terveik. A nagybirtokos intelligenciájánál, tanultságánál fogva vezetője, nevelője volt a kisbirtokosnak, sok helyen valóságos atyja, kihez a nép bizalommal fordult minden bajában, bánatában. Emlékszem, milyen szeretettel érintkezett egy Tisza István a falusiakkal, milyen energikusan vette védelmébe őket nyílt levélben, midőn egy tiszt a háború alatt egy napilapban megtámadta a parasztot. Ki ne tudná, egy Széchenyi egy Apponyi minő nagyrabecsüléssel, milyen szeretettel viseltetett mindig a magyar paraszt iránt. Figyelem a faluk életét és mindenhol ezt a hagyományos úri nagylelkűséget látom a kúriákban a nép iránt, mi talán csak a magyar földbirtokosban van meg, ki a falusi kis embert segíti, vigasztalja, bátorítja, szereti. A mi kulturális intézmény, vagy gazdasági szervezkedés van a faluban, rendesen a földesur bőkezűségét hirdeti. Ismertem magyar grófot, kit jótékonysága juttatott a tönk szélére. Az én falumban a földbirtokos, ki maga sem gazdag ember, a pazarlásig jószivü és minden áldozatra kész a falu 1922. január 1. t A Rcz A. Bethlehem. „De te efjátál Bethlehem, kicsiny vagy Juda ezrei között, mégis febelőled származik nekem, ki uralkodó legyen Izraelben.“ Mih. 5, 2. Bethlehem a világ központja! Te vagy az emberiség vágyainak netovábbja. Méltán viseled neved : Bethlehem, a kenyér városa. Miként az éhező emberiség a kenyér után kiált, és úgy vágyakoznak utánad az éhező lelkek, mert tebelőled származik a várvavárt Messiás. Bethlehem Palesztinának második szent városa. Jeruzsálemtől délre fekszik, egy szép magas hegyen. Két út vezet Jeruzsálemből Bethlehembe: az egyik az ősrégi, a karavánok útja, amelyen a hagyományok szerint a szent család is többször zarándokolt; a másik a kocsiút, amelyet csak nemrégiben építettek a törökök. Bármelyiken is haladjunk, rövid két órai kényelmes séta után elérjük a kedves kis Bethlehemet. Fele úton elérjük a Jeruzsálem és Bethlehem közé ékelődött magaslatot, amelyről gyönyörű szép kilátás nyílik az egész vidékre. Elébünk tárul a zöld ligetekkel, szép kertekkel körülvett Bethlehem. Ha hátratekintünk Jeruzsálemet szemlélhetjük, mint egy nagy falakkal bekerített keleti tündérvárost. Kelet felől pedig a csillogó Holttenger köti le figyelmünket. Ezen magaslatról leereszkedve háromnegyedórai séta után megérkezünk a kedves kis Bethlenembe. Különös érzés szállja meg az ember lelkét, midőn a kis városka falai közé lép. Csend, nyugalom, béke honolnak itt. Bethlehemben hiába keressük a keleti városok lármáját, zsibongását. Úgy látszik e város örökül kapta azt a békét, amelyet az angyalok hirdettek a kis Jézus születésekor! De nézzünk kissé körül a városban. Betlehem az egymás hegyébe-hátába, szabálytalan összevisszaságba épített apró kis lapostetejü házacskák tömkelege. Területe nem nagyobb, mint a mohácsi külvárosi rom. kath. plébániáé. De ezen kis területen több mint 15.000 lélek lakik. A kis várost két részre osztja a város közepén kacskaringósan haladó 3 méter széles utca. Ez Betlehem főutcája. A városnak nyugati részében helyezkednek el több szerzetes rendnek középületei, iskolái, árvaházai, kórházai. Ezek mind hatalmas több emeletes modern épületek, melyek mint óriások emelkednek ki a többi kis apró kőházak közül. A város keleti részében találjuk a hatalmas szallona-bazilikát, amely méhében rejti azt a kis barlang-istállót, hol a kis Jézuska megszületett. Ez Betlehem legszentebb és bennünket legérdeklőbb pontja. A kis barlang-istálló, Betlehem délkeleti részén fekszik, amely felé a régi karaván utak vezettek. Itt volt egy karavánszeráj, hol az átutazó karavánok éjjel megpihentek. Az Augusztus-féle népszámlálás, alkalmával idevonult sz. József is a hold. Szűzzel, hogy a hosszú út fáradalmait kipihenjék, miután a városban sehol szállást nem kaptak. Ez a kis barlang volt kiszemelve az eljövendő Messiás palotájának. Itt született a világ Megváltója! E kis barlangot a keresztény kegyelet mindenkor tiszteletben tartotta. Hadrián császár az egész karaván-szerájt Adonis tiszteletére szent ligetté alakíttatta át és a barlangba Venus szobrát helyeztette, hogy így a keresztényeket onnan elriassza. Debeliekkel szemben és egymaga több jót tett a paraszttal, mint mondjuk pld. száz ügyvéd együtt véve. Elmondhatjuk, hogy Magyarországon mindig egyetértés és szolidaritás volt a kis és nagybirtokos között, mindig élt bennük az összetartozandóság érzete, mert semmi sem kapcsolja úgy össze az embereket, mint a magyar humusz. A „Hangyát“ mely párját ritkítja az egész világon, mely áldása a falusi népnek és sok falut megmentett az elzülléstől, gr. Károlyi Sándor zsenije hozta létre. És nemcsak a falu gyarapodott, a Hangya által, a Hangya is meggazdagodott és vagyonával támogatta a gazda érdekeit. Még a háború alatt egy millió koronát adott a közgazdasági egyetem megvalósítására. Most állít a falukban a „Hangya“ boltokat, hogy gazdaságilag önnállósítsa, talpra állítsa a népet és tisztességes kereskedő osztályt neveljen. Csak sajnálni lehet, hogy a nemzetgyűlésen, hol a gyűlölködés és személyeskedés tobzódik, mint a világ egy parlamentjében sem, épen most ezt a korszakos intézményt is sárba akarják tiporni. A vármegyei gazdasági egyletek, körök, szövetkezetek a kisgazda érdekeit szolgálták, anyagi és szellemi nívóját emelték. Hogy mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk olyan fejlett, ezeknek köszönhető. Ezeknek az egyleteknek az egész országban önzetlen vezetői, támogatói a nagybirtokos osztályból, szakképzettséggel bíró gazdálkodókból kerültek ki. Jött azonban az új kurzus, új politikai esélyekkel és érvényesülési lehetőségekkel. És nálunk a politika tesz tönkre mindent, amint az egész országot is a túlságos politizálás és pártoskodás döntötte végveszélybe. Sok helyen olyanok, kiknek a földhöz, a kis és nagybirtokossághoz annyi közük van, mint a hajdúnak a haranga pogány császár ezen intézkedésével és az ellenkező hatást érte el, mert ez által a szent hely sértetlenségét biztosította az utókor számára. Igaz, az első századok keresztényei nem mehettek be a barlangba, csak távolról szemlélhették a szent helyet, de a hely ilyettén megszentségtelenítése csak azt mutatja, hogy az első keresztények mily nagy kegyelettel viseltettek az Úr Jézussal vonatkozásban lévő egyes helyek iránt, úgy, hogy a pogány császárok csak a legdurvább eszközökkel tudták meggátolni, hogy a keresztények oda ne zarándokoljanak. Sz. Ilona császárné a sz. helyet visszaadta a keresztény kegyeletnek. Bethlehemet megtisztította a pogány istenektől és Jézus születésének helyét, a kedves kis barlangot egy hatalmas öthajós bazilikának szentélyébe zárta. A szentélyből két lejárat vezet a születés barlangba, amelyet még most is eredeti alakjában és nagyságában szemlélhetünk. A barlang téglalap alakú és keletnyugat irányban húzódik. Hossza közel 13 méter és szélessége 3 m. A barlang keleti végében egy nagy ezüst csillag van e fölirattal: „HIC DE VIRGINE MARIA JESVS CHRISTVS NATVS EST“ Itt született szűz Máriától Jézus Krisztus. Itt van tehát a hely, hol a hold. Szűz a világot a kis Jézussal megajándékozta. Ez az a sz. hely, melyet az angyalok békét hirdető éneke betöltött. Ez az a hely, melyet az isteni Kisded először könnyeivel áztatott. Boruljunk le e sz. helyen és hullassuk mi is az öröm és hála könnyeit, hogy a kis Jézus hozzánk jött, hogy szivünkbe a békét és boldogságot belecsepegtesse. Keleti.