A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1912-1913
Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai
Egyetemünk alapításának és fejlődésének főbb mozzanatai Egyetemünket a magyar ellenreformáczió kimagasló alakja Pázmány Péter kardinális és prímás 1635. évi május 12-én alapította. De egyelőre csak a teológiai és a filozófiai karról gondoskodott. Székhelyéül Nagyszombat városát jelölte ki, de nem zárta ki azt, hogy idővel más helyre is áttelepíthessék az esztergomi egyházi megye területén belül. Mindkét karát s az egyetemet egészében véve is a jezsuiták társaságára bízta, melynek tagjai leginkább képviselték az akkoriban domináló klasszikus műveltséget. Az egyetem alapítólevelét II. Ferdinánd királyunk 1635. évi október hó 18-án aranybullás privilegiális levelével erősítette meg s mint a német-római szent birodalom császára e birodalom egyetemeinek szokásos jogaival és szabadalmaival is felruházta. Ünnepélyesen az alapító maga nyitotta meg 1635. évi november 13-án az egyetem első rektorának Döbrönöky György jezsuita atyának közreműködésével. A teológiai és a filozófiai karhoz 1667-ben a jogtudományi kar járult, melynek ellátásáról Lasy Imre Pázmány Péter első és Lippai György ugyanannak második utóda gondoskodott. Végrendeleteik végrehajtói 1667. évi január 2-án a jogi karon négyrendbeli tanszéket szerveztek, mely karnak felügyeletét az esztergomi káptalanra bízták. A megnyitás még ugyane hó 16-án történt nagy ünnepségek közepette. E kar hallgatóinak a római és kánoni jogon kívül kezdettől fogva a magyar jogot is tanították, amikor még nem volt szokásos az egyetemeken az, hogy nemzeti jogot is tanítsanak.1