A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1924-1925
Altisztek és szolgák
FÜGGELÉK bevételeivel és kiadásaival az állami költségvetésbe iktattatott, téves, mert az egyetemi vagyonnak sem a költségvetésben, sem a zárszámadásban nem kellene helyet foglalni. Elismeri ezt dr. Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter is 1872. évi január hó 16-iki jelentésében, megállapítván, hogy az egyetemi vagyonnak sem a zárszámadásban, sem a költségvetésben nincsen helye. Ez a Pauler Tivadar, igazságügyminiszter korában pedig, mint egyetemünk nagynevű történetírója, az ismertetett okmányok alapján megállapítja, miszerint teljesen indokolatlan a tévesen egyetemi alapnak nevezett egyetemi vagyon tulajdona gyanánt gyakran felvetett kérdés, mert az kétségtelenül a Nagyszombatból Budapestre áthelyezett királyi magyar tudományegyetemet illeti, örök tulajdonul. Egyetemünknek tehát a megszállott területeken levő terjedelmes alapítványi birtokaira a trianoni szerződés értelmében is kétségtelen joga van, mert azok nem államvagyont képeznek, hanem alapítványi vagyont: a budapesti királyi magyar tudományegyetem alapítványi vagyonát, melyet 1807 előtt a helytartótanács, 1867 óta pedig a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi Minisztérium kezel ugyan és pedig utóbbi az általa felállított közalapítványi királyi ügyigazgatóság útján, ez azonban egyetemünk teljes tulajdonát egyáltalában nem módosítja. Azt, hogy a budapesti királyi magyar tudományegyetem állami jellegű intézmény, 1867 óta a parlamenti kormányzatnak közoktatási vezetői Deák Ferencnek egy, 1869-iki, kellő tárgyi, illetve történelmi alaposságot nélkülöző nyilatkozatára alapították s a főrendiházban a költségvetési tárgyalások rendjén erről, a rendszerint főpapi helyről elhangzott ellenészrevételre, hasonló szellemben esetről esetre nyilatkozatokat is tettek. Az állami költségvetésben pedig egyetemünk vagyonát mint „m. kir. egyetemi alapot”1 állították be, noha az „alap“ nem jogi személy, hanem alapítványi egyetemünk most milliárdokra menő vagyonának csak egy kis részecskéje, amelynek gyökere Pázmány Péter 100.000 rdénes forintja s amely azután az egyetemünk tulajdonát képező ingatlanok egy részének időközi elidegenítéséből és a hozadékból befolyó készpénzmaradvánnyal bővült. Ez tehát, hogy úgy mondjuk, egyetemünk alapítványi vagyonának csak egy pénztára, de nem maga az alapítványi vagyon, a maga egészében, amely nagy kiterjedésű ingatlanságokból áll s amelyről a kimutatást báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi Miniszter 1868-ban az országgyűlés elé is terjesztette. E kimutatás a helyes disztinkciót még meglehetősen ismerte és egyetemünk alapítványi törzsvagyonát (ingatlanait stb.) élesen megkülönbözteti az ezen törzsvagyon tartozékát képező, az idők folyamában egyetemi alapnak elkeresztelt